Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 29., csütörtök sí .fii j 5. Kijev főutcája, a Krescsatyik. A városgazdálkodási automatikus irányítási rendszer a városfejlesztés hatékony eszköze SZOVJETUNIÓ BULGÁRIA A gépipar eredményei A gépgyártás a bolgár ipar jelentős ágazata lett az elmúlt VII. ötéves tervben, 197Q. és 1980 között. Az iparág részesedése a korábbá 9,5 százalékról 1980-ra 12 százalékra emelkedett. Az iparág termelésének növekedése azonban minőségi változásokat is hozott. Megkezdték a beruházási nehézgépgyártást és a nagy termelékenységű automata gépek előállítását. Gyártanak újabban automata vezérlésű gyártósorokat, numerikus vezérlésű szerszámgépeket, ipari robotokat, manipulátorokat. A korszerűsítés a hagyományos gyártmányoknál is érvényesül. Az elektromos targoncák tervezői a közelmúltban új, minden eddiginél hatékonyabb típus mintapéldányát mutatták be. Városfejlesztés — gépi irányítással A 2,5 millió lakosú Kijev szociális-gazdasági problémáinak megoldásában komoly segítséget jelent a „Kijev” elnevezésű automatikus népgazdasági irányítási rendszer. Első ütemét, a városfejlesztés 165 komplex feladatának megoldását biztosító részt 1980-ban helyezték üzembe. Az automatikus rendszer jelenleg fejlesztés alatt álló második ütemének ipari átadására 1985-ben kerül sor. Ennek szerves részét képezi a „Transzport”-pix)gram, amely lehetővé teszi a városi útvonalak áteresztőképességének 10—15 százalékos emelését, 15 százalékos üzemanyag-megtakarítást és a környezetszennyezés jelentős csökkentését. A „Munkaerő-tartalék”- program a munkaidő-veszteség csökkentését és a munkaerő-tartalékok ésszerűbb felhasználását szolgálja. Az „Egészség’-program az optimális diagnosztikai és megelőzési feladatok összeállítását biztosítja. A XI. ötéves terv egyik feladata a városgazdálkodási automatikus irányítási rendszereknek, mint a szovjet városfejlesztés fontos eszközeinek a fejlesztése. (APN—KS) NDK A Gewandhaus / • UJ székháza A világszerte ismert lipcsei Gewandhaus zenekar a II. világháborúban megrongált székháza helyett új otthont kapott. Az új székház 2000 személyes, hangverseny- termét az NDK megalapításának évfordulóján avatták fel. A termet a klasszikus amfiteátrumokhoz hasonlóan alakították ki. A hangpróbák szerint akusztikája kiváló, az előadás a terem bármely helyéről kifogástalanul élvezhető. A szép hangversenyteremben elhelyeztek egy 6700 sípos, 89 regiszteres postdami Schuke-orgonát is. A Gewandhaus zenekar neves karmestere, Kurt Ma- sur így nyilatkozott a hangversenyteremről : „Ez a ház, amely a világ egyik legszebb hangverseny- termét foglalja magába, kezdettől fogva az építők, nek, a művészeknek és a nép képviselőinek értő együttműködése nyomán valósult meg, sok szeretettel és alkotó tevékenységgel. Olyan ajándék ez, amit a nép adott sajáit magának.” ROMANIA II feketetói vásáron A szigorú román határőrök egy kézlegyintéssel elintézték a vámvizsgálatot, amikor meghallgatták, hogy Feketetó az úticél. A háromnapos híres vásárra úgysem vinni érdemes — ezt ők is tudják —, inkább hozni. Hogy mit, azt bizony nehéz felsorolni. A Sebes-Körös itt megszelídül, félkörbe futó partján sűrűn egymás mellett a vásározók. előttük földön portékáik. Van itt mindén. Értékes széki hímzett párna és díszes falvédő, fehér színű, barna mintájú révi korsó, és a jellegzetesen cirmos román irhabunda is. Még alig van reggel, de javában áll a vásár. A gyanútlan nézelődőknek meg- megrángatják a kabátujját: „Nincs valami eladó?” Míg ez rácsodálkozik, hogy mi lenne, már dugják is orra alá a kalotaszegi selyemszállal — gyönggyel ki varrott blúzokat, kötényeket. Ha ez nem kell, van más. Odakiabál egy asszony, vállán átalvető tarisznyával sétálgató férjének, és az már hozza a méretre szabott, búzakék, gránátgombos búj kát, de ha ez se jó, akkor már kínálja is az egyszerű barnászöldes posztókabátot. A cserepeseknek egész soruk van. Különböző méretekben sorjáznak a kék mintás köröndi brokájok és a nagyhasú kotyogás aratási korsók, hozzá falra való tányérok. Amott falvédők, szőttesek. Alkudozni lehet, sőt kell, mert a nem idevalósinak csillagászati árakat mondanak, ami aztán idővel (csak ki kell várni) a felére, sőt a negyedére csökken. Aki ezt nem szokta, azzal bizony megfizettetik az „iskolapénzt”. De nem vásár a vásár evés-ivás nélkül. A mi gyomrunknak, orrunknak furcsa ízű, szagú hurkák, kolbászok kaphatók, sőt műanyag tálkában édes töltött káposztát is árulnak. iJCörös- körül, állva tömi magába román és magyar ember egyaránt az ételt, issza rá a sört. Van, aki a családra is gondol, és újságpapírba csomagolja a forró zsírtól csöpögő kolbászokat. Az idő már délutánba hajlik, csitul a vásárlókedv, s kezdetét veszi a szórakozás. Muzsikus cigányok ját— Köröndi fazekasok és portékájuk szanak a mi fülünknek kissé szokatlan dallamokat töl- cséres hegedűn, s jósolnak tenyérből boldogságot. A néznivalónak se vége, se hossza. Nemcsak a mutatványosokon lehet ámulni; a kicsiny völgyet körbeölelő hegy eddig szikrázó zöldje most méregzöldre vált, a Körös kavicsos fövenyén ülve pihennek a vásárosok. Lassan megbomlik a sűrűn egymás mellett árusítók sora. A megmaradt portékát elrakják, zsákba, tarisznyába, talán holnap, holnapután még ez is edkél. Az utakon kocsik, szekerek, gyalogosok. Az arcok elégedettek. Jó dolog a vásár. Oraveez Éva Hátha ez is kell valakinek... (Fotók: Páti Nagy Bence felvételei — KS) CSEHSZLOVÁKIA Javuló külkereskedelmi mérleg Gépet és Idsicfdésít Fotó- és nyerunyagok. féaefc Fogyasztási jatat Vegyi leraékct Behozatal Állati és noféoyi eredetű nyersanyagot Az élelmiszeripar termetei Éldmiszef-nyersanyagot Építőanyagot, építőelemet A külkereskedelem áruszerkezete 1986-ban (Fotó CTK — KS) Szomszédunk, Csehszlovákia számára — ha talán nem is olyan mértékben, mint számunkra — rendkívül nagy jelentősége van a külkereskedelemnek. Az országban termelt áruk negyedrésze kerül kivitelre, a behozatalban pedig ugyancsak 25 százalék a külföldi áruk aránya. (Nálunk ez az arány mintegy 50 százalék) A Külkereskedelmi Minisztérium adatai szerint 1976 és 1980 között a külkereskedelmi áruforgalom 10,7 százalékkal, 162 milliárd koronára emelkedett. Ez a növekedés lényegesen felülmúlta a nemzeti jövedelem és ezen belül az ipari termelés növekedését. Gyosabban nőtt az export (4-11,5 százalék), mint az import (4-10 százalék). 1980-ban volt a legkedvezőbb az arány: 14,6 százalék kiviteli növekedéssel szemben a behozatal csak 7,6 százalékkal emelkedett. Ez tette lehetővé, hogy az éveken át fennálló külkereskedelmi passzívumot az 1979. évi 5,6 milliárd koronáról 1980-ban 1,1 milliárdra sikerült csökkenteniük. A cél az, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában is gyorsabban nőjön a kivitel, mint a behozatal. 1981 első felében az eredmények megfeleltek a várakozásnak. Ezt mindenekelőtt a gazdaság- irányításban és a tervezésben az idén bevezetett változtatásoknak tulajdonítják, amelyek kedvezően hatottak a termékek technikai-tudományos színvonalára és az ország kiviteli lehetőségeire. Különösen annak örülnek, hogy a nem szocialista országok felé irányuló kivitel 6,2 százalékkal múlta felül.a tavalyit, az innen származó behozatal viszont 2,3 százalékkal csökkent az előző év első feléhez viszonyítva. Ezeket az eredményeket a világpiac egyre nehezedő feltételei, a 70-es évek második felében bekövetkezett árrobbanás, a nyersanyag-és energiaforrások nehezedő beszerzése közepette sikerült elérniük. A további eredmények érdekében célul tűzték ki a rugalmas alkalmazkodást a külpiac várható további keményedésére, az exportáru-összetétel javítását és a kivitelre szánt áruk technikai színvonalának emelését. A csehszlovák külkereskedelem mintegy kétharmada a szocialista országok felé irányul. Az ország legfontosabb külkereskedelmi partnere a Szovjetunió, amelynek más egyebek mellett gépeket és felszereléseket, szállítóeszközöket, vegyi termékeket és fogyasztási cikkeket szállít, míg a Szovjetunió szerszámgépeket, útépítő és mezőgazdasági gépeket, repülőtechnikát, ipari berendezéseket, technikai, fogyasztási cikkeket és nyersanyagokat exportál Csehszlovákiába. Növekszenek a kölcsönös áruszállítások a többi szocialista országokkal, így hazánkkal is. A CSKP XVI. kongresszusa a népgazdaság fő feladatának a fejlett szocialista társadalom tüzelőanyag- és energiabázisának megteremtését jelölte meg. Ezen belül Hz atomenergia-ipar ki- terjesztéséhez szükséges kohó- és gépipar fejlesztése a cél. A KGST-n belüli specializálódás és kooperáció ezen a területen komoly feladatokat tűzött ki Csehszlovákia elé. Köztudott, hogy északi szomszédunk a paksi atomerőmű építéséhez is reaktorok, generátorok, és más speciális felszerelések szállításával járult hozzá. Gáti István VIETNAM Öntözéses iöldmivelés Amióta a vietnamiak rizstermeléssel foglalkoznak — és ennek már jó néhány évszázada — azóta tart az emberek harca a vízért. De igazán jelentős eredményeket csak az utóbbi évtizedekben értek el. Jelenleg Vietnamban körülbelül 1 millió 700 ezer hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, ebből 1 millió 200 ezer hektár az ország északi részében található. Érdemes megemlíteni, hogy 1945-ben mindössze kétszázezer hektárt tett ki az öntözött földek területe. Ezek vízellátását jórészt kisebb öntöző- rendszerek biztosították. Húsz évvel ezelőtt Vietnam északi részén elkezdték a nagyszabású meliorációs program végrehajtását. Szovjet segítséggel épült fel a Thacba vízi erőmű és víztároló. Az elmúlt két évtizedben kiépült az öntöző- csatorna- és szivattyúállomások hálózata, s nagy előrelépés történt a talajjavításban. A második ötéves tervidőszakban Vietnamban meliorációs munkálatokra 2,4 milliárd dongot fordítottak — többet, mint az előző húsz évben együttvéve. Ennek eredményeként további 600 ezer hektárral bővítették az öntözött földek területét, és 180 ezer hektáron végezték el az alagcsövezést. A fejlesztések révén az északi tartományokban hektáronként átlagosan 4,5 tonna rizst termelnek. Jelenleg az ország előtt álló legfontosabb feladatok egyike a mezőgazdasági termelés növelése, új, korszerű eljárások meghonosítása, a termelékenység fokozása. A feladatok egyik előfeltétele a meliorációs program folytatása, elsősorban az ország déli részén. összeállította: Gyurkó Géza c
