Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 254. szám ARA: 1981. október 29., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Lázár György látogatása Észak-Rajna- Wesztfál iában Az NSZK-beli hivatalos látogatáson tartózkodó magyar ml. niszterelnök a szerdai napot Észak-Rajna-Wesztfáliában töltötte. Képünkön: Lázár György (balra) a legnépesebb nyugatnémet tartomány egyik legnagyobb vállalatánál, a duis- burgi Demag részvénytársaságnál (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) De mi lesz akkor, ha... De mi lesz akkor, ha?... A „de mi lesz akkor, ha... ” magyarországi specialitás. Jelenség. Méghozzá olyan jelenség, amely nem fest valami jó képet rólunk. Azt a tulajdonságunkat fejezi ki, hogy minden újjal szemben bizonyos tartózkodásunk tapasztalható. A természetesnél, az indokoltnál nagyobb mértékben. Mintha előre akarnánk mentséget, okokat találni, hogy miért fog megbukni egy-egy új elképzelés. A „de mi lesz akkor, ha” mozgalom hívei sokan vannak. Talán túlságosan is sokan. Megtalálhatók a vállalatoknál, intézményeknél, megyei és országos szerveknél. Közös jellemzőjük, hogy lelki zászlajukra egy jelmondatot írnak : nem kell csinálni semmit, és abból nagy baj nem lehet. Fő erősségük a megideológizálás, pontosabban rossz, társadalmunk törekvéseitől idegen, de első hallásra az okos és bölcs elméletek gyártása. Ezek az elméletek kizárólag arra szolgálnak, hogy előre bebizonyítsák: egy-egy új terv, vállalkozás miért nem sikerülhet. A „de mi lesz akkor, ha” csapat most különösen nagy lehetőséget lát abban, hogy január elsejétől sok-sok kis vállalkozás épül be a magyar gazdaság szerkezetébe. Már most hallani a felerősödő lelkes kórust. Mi lesz akkor, ha ezzel az intézkedéssel teret engedünk a gazdagodásnak, az anyagi értékszemlélet elharapódzásának, ha ezzel sebet ejtünk a szocialista gazdálkodás rendjén, ha visszafelé lépünk a kapitalizmus felé? A magyar gazdaságban a kisvállalkozások az ossz nemzeti termék mintegy három és fél százalékát termelik meg. Az új intézkedés után várhatóan ez a részarány felemelkedik négy százalékra. De hiányt fognak pótolni, sok olyan bosszantó apróság szűnik meg éppen e kisvállalkozások mozgékonysága, nagyobb rugalmassága révén, amelyek eddig nehezítették életünket. De mi lesz akkor, ha egyesek meggazdagodnak — kukorékol tovább a kórus. Elfelejtve, hogy a hazai közgondolkodásban az utóbbi években, évtizedekben alapos átrendeződés ment végbe. A közvéleményt nem elsősorban az az autó, hétvégi ház, jobb anyagi körülmény idegesíti, amely mögött munka van, hanem az, amely az elvtelen baráti kapcsolatokra, a láthatatlan szálakon szétfutó protekcionizmusra épülő életvitel mellék- terméke. A „de mi lesz akkor, ha” csapat egyre zsugorodó, ám ma még egyáltalán le nem becsülhető tábora veszélyes. Azért, mert azt a látszatot kelti, hogy fennálló értékeinket védi a bizonytalannal szemben. Holott a helyzet egészen más. A stabilitás ösz- szemosva a megmerevedéssel, megkérdőjelezi a kibontakozás lehetőségeit. Szigethy András BONN Lázár György miniszterelnök NSZK-beli hivatalos látogatásának első napján, kedden mind a Helmut Schmidt szövetségi kancellárral folytatott tárgyalásokon, mind a gazdasági élet képviselőivel lezajlott eszmecserén nagy súllyal szerepeltek a két ország ipari és kereskedelmi kapcsolatainak kérdései. Ennek szellemében alakul a magyar kormányfő szerda délelőtti programja is: látogatása Észak-Rajna- Wesztfáliában, s a tartomány egyik legnagyobb vállalatánál, a duisburgi Demag Rt- nél. Észak-Rajna-Wesztfália te. rületét tekintve a harmadik, lakosságának száma szerint az első helyet foglalja el az NSZK tartományai között. Gazdasági jelentőségét meghatározza, hogy hozzá tartozik Nyugat-Európa legkoncentrál tabb ipari körzete. a Ruhr-vidék. Mindennek megfelelően a magyar —NSZK áruforgalomban is kiemelt szerepet játszik. Gazdasági kapcsolataink különösen a gépiparban erősek; az NSZK-ba irányuló szerszámgépexportunk nagy része itt talál vásárlóra s több nagy beruházásunk berendezései e tartomány cégeitől kerültek ki. Katonás pontossággal végrehajtott előírások, felkészített emberek és technika — ezzel foglalható össze a Volán 4. számú Vállalatának téli felkészülése október utolsó napjaiban. Az augusztus eleji kánikulában megkezdett folyamat gyakorlatilag az egész megyében befejeződött már. Téli mintázatúra cserélték a gumiabroncsokat, átvizsgálták és kijavították az autóbuszok fűtőberendezéseit —, de a nyílászárók tömítettségét is! — fagymentesítették a vízpárától veszélyeztetett légfékeket, és most, a fagy beköszönte előtti napokban megkapják a téli fagyálló folyadékot is az autóbuszok. A teherautók közül — takarékossági okokból — csak azok kapnak a drága nedűből, amelyek a telephelyen kívül éjszakáznak. Így is 20 ezer liter fagyálló folyadék kerül a hűtőkbe, jó háromnegyed millió forint értékben. A Mannesmann. konszernhez tartozó duisburgi Demag Rt-nek is sok termékét alkalmazzák hazánk kohászati gyáraiban. A legfontosabb a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének egy évvel ezelőtt elkészült konverterüzeme, amelyet teljes egészében a Demag szállított. Vásárolt tőle a magyar külkereskedelem a Dunai Vasmű és a Csepeli Csőgyár részére is különböző berendezéseket, s jelenleg is folyA hegyi járatú buszokra felkerültek a téli egységládák, amelyek a hóláncot, sózott homokot, és az „ásd ki magad” felszerelést — a lapátot — tartalmazzák. S jóllehet, az egri Volán már évek óta univerzális motorolajat alkalmaz a téli olajcsere elkerülésére, a hajtóanyag télen más. A gázolajat olyan adalékokkal kezelik, amelyek a dermedést megakadályozzák. A technika felkészítése tehát befejeződött a- télre: meleg utasteret, megbízhatóan működő autóbuszokat ígér az utazóknak Füle István járműfenntartási és ipari osztályvezető. Fenntartásokkal: ma ugyanis az országban már csak három megyei Volán-vállalat fűti a helyinak több irányú üzleti tárgyalások. A Demiagnál tett látogatást követően, Lázár György Düsseldorfban megbeszélést folytatott Johannes Rauval, Észak-Rajna-Wesztfália miniszterelnökével. A magyar kormányfő szerda délután politikai jellegű eszmecseréket folytatott a szövetségi parlament vezető tisztségviselőivel. járatokat. Elképzelhető, hogy a fokozódó takarékosság miatt januártól már Heves megyében is megszűnik a helyijáratú buszok fűtése — ebben az utazóközönség megértését kérik, ha sor kerül rá. A felkészülés bizonyos átszervezéseket is megkövetel. Megalakult a fagyszolgálat is. Az ide beosztott gépkocsi- vezetők, szerelők feladata a leghálátlanabb: szabadtéren kénytelenek esténként a beálló tehergépkocsik hűtővizét leereszteni, illetve reggel ugyanazokat meleg vízzel feltölteni, a motort járatni, előmelegíteni indulás előtt. A gépkocsivezetőket szórólapok figyelmeztetik a téli közlekedés eltérő követelményeire, az óvatosságra. Elkészültek a rendkívül események idejére — hirtelen bekövetkező nagy hideg, vastag hótakaró — szóló intézkedések forgatókönyvei is. A hegyi útvonalak miatt a tél mindig is fokozottabb követelményeket jelent a Heves megyei volánosok részére. Az idén körülbelül ötmillió forint lesz az a költség, amellyel többe kerül a téli üzemeltetés a nyárinál. Kívánjuk, hogy ezt az összeget balesetek kárai ne növeljék. Kőhidi Imre Molnár Bálint a GF 11-08 forgalmi rendszámú Ikarus pilótája, még napsütésben — de már fagyállóval; egyetlen buszba 70 liter kerül! (MTI) FELKÉSZÜLT A VOLÁN A tél: ötmillióval drágább Juhász Gyula — a fagyszolgálat egyik törzstagja évek óta — a fagyálló töménységét ellenőrzi Hazánkba látogat All Nasszer Mohammed Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke, miniszterelnök. Az SZMT és a népi ellenőrök közös felmérése Legfontosabb: a munkaképesség megóvása Együttes ülés a tapasztalatokról A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság az SZMT- vel közösen egy hónappal ezelőtt megvizsgálta a vállalatok szociálpolitikai terveit, feladatait, azok végrehajtását. A felmérést 86 népi ellenőr végezte 31 megyei üzemben. Az írásba foglalt tapasztalatokat Nagy Sándor, az SZMT közgazdasági és szociálpolitikai osztályának vezetője egészítette ki tegnap, szerdán Egerben, a megyei népi ellenőrzési bizottság és az SZMT elnökségének együttes ülésén, ahol megjelent többek között Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa és dr. Mihály Sándor, a KNEB főosztályvezető-helyettese is. A vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a vállalatok túlnyomó többsége rendelkezik a dolgozók szociális igényeihez igazodó tervvel. Említésre méltó, hogy a gazdálkodó egységek a kollektív szerződéssel és a munkavédelmi szabályzattal összhangban a komplex vállalati tervek szerves részeként kezelik a szociálpolitikai feladatokat. A tennivalók között fontos helyet foglal el a dolgozók testi épségének védelme, munkaképességének megóvása. Egyes üzemeknél — szerencsére ezek vannak kisebb számban — munkavédelmi terv vagy nincs, vagy csak általánosságokat tartalmaz. Az újonnan belépő és a régi dolgozók rendszeresen vesznek részt alkalmassági vizsgán. A munkakörülmény javítását jól reprezentálja az a törekvés, amely a jelenleg még egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók számát a jövőben a felére kívánja csökkenteni. Az üzemegészségüggyel kapcsolatban a népi ellén- őrök megállapították, hogy a szakszerű elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei általában mindenütt biztosítottak. A foglalkoztatási rehabilitációt a J2állatok többsége nem tervezte megfelelően. Általában a legnagyobb ráfordítást igénylő szociálpolitikai feladat a munkásszállítás. Az üzemek, a gyárak többnyire bérelt járművekkel, illetve saját gépkocsikkal oldják meg az utaztatást. Sok pénzt takaríthatnának meg o vállalatok, ha közöttük együttműködés jönne létre. Az ülésen megállapodtak abban, hogy az említett vizsgálatra, a vállalatok szociálpolitikai tevékenységének elemzésére 1983-ban visszatérnek. Egy héttel hamarabb véget ért Szüreti tapasztalatok A szüret mindig különleges esemény Heves megye történelmi borvidékein, amelyhez számos vidám népszokás is fűződik falvainkban. Több helyen ünnepélyt rendeznek ilyenkor a borkirályt köszöntve, másutt szőlőkoszorút és szüreti fát készítenek. Nos, befejeződött az idei szüret Eger környékén és a Mátra alján. Ünnepet jelent ez, hiszen csaknem egy héttel hamarabb elnéptelenedtek az ültetvények, mint máskor, és biztonságba került a termés. Igaz, két héttel később, szeptember 20. után kezdték az idei szüretet a gazdaságokban, de a mindvégig kedvező időjárást jól kihasználták az üzelmek. A tagok mellett nagy segítséget nyújtott a 15 ezer diák; végig aktívan vettek részt a szőlőszedésben. Kevesebb szőlő termett, mint amennyire számítottak, ezt erősítette meg Cseh József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának kertészeti szak- felügyelője is. Elmondta, hogy a háztájival együtt tíz és fél ezer hektár ültetvényről szedték le a fürtöket. A múlt esztendőben rendkívül kedvezőtlen volt az őszi időjárás, a kevés napfény miatt későn ért be a szőlő és még a decemberi hóban is szüreteltek. Aztán mindenütt reménykedve tekintettek az idei esztendő elé, hogy jobb évjárat lesz, mint tavaly ilyenkor volt. Ám a szeszélyes télvége, majd a tavasz rácáfolt erre. Fagykár érte az ültetvényeket, így nemcsak Eger környékén és a Mátra alján, hanem az ország más borvidékein is megsérültek a vesz- szők. Rossz volt a fakadás, majd aszályos, száraz nyár következett. Tetézte a kárt az is, hogy nem sóikkal a szüret előtt az Egri Csillagok, az ostorosi és a gyöngyöspatai termelőszövetkezetben jég verte a szőlőt Mindez összességében azt eredményezte, hogy a gazdaságok a tervezettől 35—40 százalékkal kevesebb termést szüreteltek az ültetvényekről. Annak ellenére, hogy aszályos volt a nyár, a szőlő beérett, és a mustok minősége jobb lett a tavalyinál. A szakemberek az 1979-es évjárathoz hasonlítják az ideit, azzal a különbséggel, hogy akkor mennyiségben is lényegesen több szőlő termett, mint most. A mustok cukorfoka 15—24 között váltakozott az őszi hetekben, és nemcsak fajtánként volt más, hanem dűlőnként is más eredményt adott! A kedvező fekvésű helyeken például 24 mustfok volt a jellemző. A minőség azonban nem tudta pótolni a kevesebb mennyiséget, így a szőlő jövedelmezősége romlott! Ez bizonyára nem vette el a gazdaságok termelési kedvét és mindent megtesznek, a jövő évi több termés megalapozásáért. Már megkezdték a talajmunkát és a műtrágyázást a szőlőkben. December 1-től pedig várhatóan a metszéshez is hozzálátnak történelmi borvidékeinken.
