Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
NÉPÚJSÁG 1981. október 3., szombat J. Érdekképviselet és szövetkezeti demokrácia Beszélgetés dr. Czimbalmos Bélával, a TOT főtitkárával Terraelősztivetkezeti mozgalmunk decemberben tartja negyedik kongresszusai. A legfőbb testület számot ad az MSZMP XI. kongresszusa, valamint a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata alapján végzett munkájáról. Meghatározza a párt XII. kongresszusának határozataiból és a VI. ötéves tervből adódó szövetkezetpolitikai teendőket. A két kongresszus közötti időszak eredményeiről munkatársunk, Mentusz Károly beszélgetett dr. Czimbalmos Bélával, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárával. Munkasikerek a Thorez-bányában - Eredményes év vége előtt a Fémművek — Erőfeszítések a külpiaci nehézségek leküzdésére A vállalatok háromnegyed évi gyorsmérlege Nőtt a termelés az Idén a Csepel Autógyár egri gyárában Főként azokban az ágazatokban növekedtek az eredmények, ahol a hagyományos cikkek iránt is megnőtt az igény. Nagy szükség van az energiakor' dozókra; a szénbányászok erre az évre háromszázezer tonna szén kitermelését ajánlották, tel terven felül, s ebből a háromnegyed évben 250 ezer tonnát már teljesítették. Különösen a Tho- tez-külfejtés, az oroszlányi bányák, a mecseki és a nógrádi üzemek dolgozói ér. tek el a tervezettnél jóval nagyobb eredményt. A lakosság számára jó hír, hogy a brikettgyárak az egész évre felajánlott 110 ezer tonnából százezer tonnát terven felül már átad~ tyfcfnsn .'UVií'T YOÍ1 VM A Thorez Külfcjtéses Bányaüzem kilenc hónap alatt 5 millió 410 ezer tonna lignitet adott a Gagarin Hőerőműnek. Ez a szénterme- lésd terv több mint kétszázalékos túlteljesítését jelenti. A tervezett minőséget — 1500 kalóriát — folyamatosan biztosítani tudták a bányászok. A biztonságos széntermelés feltétele, hogy a meddőlefcaknrítás is ütemes legyen: 50,5 millió köbméter földet, takarítottak le eddiig a lignitréteg fölül, 105 százalékra teljesítve tervüket A program szerint halad a keleti II-es bányamező nyitásának előkészítése, jövőre már innen is szenet adnak a gépek. A Mátravidéki Fémmű' vek, megyénk egyik legnagyobb gépiipari vállalata tervéhez képest 27 milliós többlettermelést produkált a mai napig. A tőkés exportot a megrendelések f üggvé- nyében teljesítik, eddig 201 millió forint értékű termék került a nyugati piacokra. A tervezett fölött alakul a vállalati eredmény • is, biztonságosan megalapozva ezzel az ideihez hasonló mértékű jövő évi bérfejlesztést. Az eredményes gazdálkodás elegendő alapot ígér a tér- vezeti műszaki fejlesztésekhez is. A Csepel Autógyár egri gyára fontos feladatokat kapott a vállalatnak az Ikarusszal való együttműködésében. Az igények alapján a tavalyihoz képest növelni kellett a termelést; a meg- növekedett feladatok nem kis gondot okoztak, de az eddigi sikeres munka itt is eredményes esztendőt ígér. Maradéfkta lanu 1 teljesítették a szovjetunióbeli Ivovi autóbuszgyár megrendeléseit — hidromechanifcus sebességváltó-alkatrészeket szállítottak — és elismeréssel szólt a gyár munkájáról az NSZK-beli partnercég is. A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat, amelynek Heves megyében dolgozó gyáregységei is vannak, még nem birkózott meg a külpiaci nehézségekkel. Exportja csökkent, viszont élénkült a hazai piac. A tervhez képest 25 százalékkal több gépet értékesítettek. Nagy mennyiség kelt el például az NSZK- beli Class-cóg licence szerint készült kaszálógépek- ből. — Milyennek látja a szövetkezeti mozgalom fejlődé, sét a termelésben, a műszaki fejlesztésben? — A közös gazdaságok dolgozóinak áldozatkész munkája nyomán az V. ötéves tervben a növénytermelés 18 százalékkal szárnyalta túl az 1975. évit. A kenyérgabona- és a kukoricatermeiés magas színvonala meghatározóvá vált. Egyenletesen növekedett a cukorrépa, a napraforgó és a lucerna hozama, viszont még sok tartalék rejlik a rét. és legelőgazdálkodásban, a melléktermékek hasznosításában, öt esztendő alatt 24 százalékkal bővült az állattenyésztés. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése pedig 1980 végére meghaladta a 34 milliárd forintot, ami a mező- gazdasági össztermelés csaknem harmadát teszi ki. Az elmúlt öt évben hitellel és állami támogatással együtt 85 és fél milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A szövetkezeti vagyon eléri a 160 milliárd forintot, ami 68 százalékkal több, mint az 1975-ben volt. A nagyüzemeknek csaknem egynegyede, másfél millió hektáron nehézségekkel küzd a gazdálkodásban. A kedvezőtlen termőhelyi viszonyok, a költség- és árviszonyok ugyanis nem állnak arányban a fejlesztésekkel. Ezek a gazdaságok átfogó vizsgálatra szorulnak, szükség van termékeikre, teljesítményük javítása nélkül viszont a VI. ötéves terv előirányzatai nem teljesíthetők. — Hogyan változtak a demokratizmus fórumai a szövetkezetekben? — Az önkormányzat számos új vonással gazdagodott és szervezete igazodott a megváltozott szövetkezeti méretékhez. Ezzel még inkább alkalmassá vált a tagok döntési és ellenőrzési jogainak gyakorlására. A legfőbb testületi fórum továbbra is a közgyűlés. Jelentőségét nem csökkenti, hogy mérséklődött hatásköre. A küldöttgyűlés ma már fontos, érdekegyeztető szerepet tölt be. Az úgynevezett munkahelyi kis közösségek pedig fontos fórumai lettek a szövetkezeti demokrácia gyakorlásának. Segítik a munkahelyen dolgozó tagok, családtagok, alkalmazottak jogainak és kötelezettségeinek helyes, és érdemi gyakorlását, a közösségi tudat, a felelősségérzet fejlesztését. Ezeket kívánjuk erősíteni a nyolcvanas években is. A különböző szövetkezeti bizottságok munkája különösen a tulajdonosi ellenőrzésben, a tagsági viták rendezésében, a nőkkel és fiatalokkal való törődésben, a szociálpolitikában, a háztáji gazdálkodás és a szocialista munkaverseny szervezésében fejlődött. A két kongresszus között javult a káder- és személyzeti munka a közös gazdaságokban, és ennek nyomán a szövetkezetek vezetése is erősödött. Egyre több, jól felkészült és vállalkozó szellemű vezetővel gazdagodik a mozgalom. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, amelynek 43 országgal van kapcsolata, rendszeresen élt a kormányzati munkában való részvétel le. hetőségével. Megfelelő együttműködést alakított ki a minisztériumokkal, valamint a szövetkezetek működésében, és gazdálkodásában érdekéit országos intézményekkel, ezzel is hozzájárulva a mozgalom támogatásához. — Hogyan valósult meg az érdekvédelem a gazdaságokban? — Történelmi jelentőségű az a folyamat, hogy befejeződött a nemzedékváltás a termelőszövetkezetekben. Ma mai a közös gazdasagok alapítóinak csupán tíz százaléka dolgozik. Helyükbe fiatalok léptek, akiknek vonzó a mezőgazdaság! Az elmúlt öt esztendőben a termelőszövetkezeti tagok biztosítási ellátása a társadalom többi dolgozójával azonos színvonalra került. Megszűnt a nyugdíjkorhatárban levő különbség is. A szövetkezeti nyugdíjasok ma már meghaladják a félmilliót. Évről évre nőtt a családi pótlékban részesülőív száma is. Ennél; összege azonos a munkás- alkalmazottakéval. Javult a szövetkezeti tagok munkavédelmi helyzete. A gazdaságok anyagi erejükhöz mérten javítottak, a tagok szociális helyzetén, üzemi étkeztetéssel, a munkába való szállítással. A szervezett üdültetés azonban még nem biztosítja az igényeket. Kedvező hatással volt a tagok életkörülményeire a fizetett szabadság rendszeresítése, a munkahelyek korszerűsítése, a kulturális és sportrendezvények kiterjesztése. A szövetkezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek dolgozóik lakásépítésének támogatására is, de a reális igényeknek csupán egy részét sikerült biztosítaniuk. — Miként értékeli a Heves megyei 'Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének a gazdaságok érdekében kifejtett munkáját? — Heves megye termelőszövetkezetei az V. ötéves tervben dinamikusan fejlődtek. Különösen a zöldséges szőlőtermelésben értek el kiemelkedő eredményeket, hasznosítva a természeti adottságokat. A területi szövetség az elmúlt öt esztendőben a gazdaság- és társadalompolitikai szervező munkában. a szövetkezeti tagok egyéni érdekképviseletében, a nők és fiatalok támogatá(Potú: Mentusz Károly) sában eredményes munkát végzett. Különösen figyér lemre méltó, amit a szöbét- kezetek egymás közötti kapcsolatainak elmélyítéséért, az élelmiszeripari és felvásárló vállalatokkal való jobb együttműködésért tett. A következő időszakban a v$ tést még jobban meg kell erősíteni ahhoz, hogy a követség továbbra is eredményesen szolgálhassa a tagok érdekvédelmét és képviseletét. — A kongresszusi irányelvek vitája során milyen tapasztalatokat szereztek? — Különösen sok bírálat érte a felvásárló vállalatokat, a mezőgazdasági gép- és ‘ vdK katrészellátást, melyen alefcjfei ötéves tervben feltétlöwiHa javítani kell. Szó esett:: ta* szövetkezetben dolgozó szakemberek jobb megbecsüléséről, letelepedésük segítéséről. A kongresszus célja lesz a szövetkezeti törvény módosítása és egyszerűsítése annak érdekében, hogy a tagság és a nagyüzemek kapcsolata tovább erősödjék. Napirendre kerül az a javaslat, amely a gyermekgondozási segély egységesítését szorgalmazza az ipari és mezőgazdasági üzemekben, továbbá az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíj egységesítése is. Szó lesz a falu és a város közötti különbség további mérsékléséről, a lehetőségek szerinti egészségügyi és kulturális fejlesztésekkel. Ezeken kívül az MSZMP XII. kongresszusának szövetkezetpolitikai határozataiból adódó feladatok, így az életszínvonal megőrzése, a melléküzemági tevékenység felkarolása, a közös érdekeltség alapján a nagyüzem és a háztáji gazdaság egységének elmélyítése, a gabona- és húsprogram megvalósítása szerepel, majd a beszámolóban, amelyek mind gazdasági, társadalmid életünk továbbfejlesztésére irányulnak. — Köszönjük i beszélgetést. Mentusz Károly Rossz álom a putrivilág Megbecsült, elismert, sót « talán kimondottan sikeres ember a kerecsendi Pusoma Jenő — hiszen még csak harminc esztendős, de az élettől máris annyit kapott, amennyire sok-sok cigány gondolni sem mer. Igaz — magyarázza — komiszul, nagyon keményen megdolgozott érte, végsó soron pedig a sorsát tulajdonképpen még a dédapja elkezdte formálni. Nos, igen, már távoli őse szakítani iparkodott a visz- szohúzó, öröklött sorssal, s ha többre nem is vitte, uradalmi juhászként azért csak egyengette gz utódok útját. A cseléd nagyapa is hozzátette a magáét ehhez az igyekezethez, aztán szülei tői sem kapott kevesebbet. A munkát, a többet akarást látta apjától, anyjától, úgyszólván a legtermészetesebb volt, hogy utánuk lép, tanul és dolgozik. Az öt gyerek közül négyen szereztek tisztességes szakmát. Egyikük, sajnos — mondja keserűen — a sírba vitte. Halálos üzemi balesetet szenvedett. Hármójuk azonban ma is műveli. Autó- fényező-mázoló és hivatásos gépkocsivezető az egyik, ács a másik, míg jómaga kőművesként, mestervizsgát tett magánkisiparosként keresi a kenyerét. Pályájához fiatal kora. ellenére is elég jó gyakorlatot szerzett. Dolgozott állami gazdaságban, tsz-ben, ktsz- ben, áfésznél, házgyárban és vállalatnál. Épített gazdasági létesítményeket, lakásokat s felújítási, karbantartási munkákból is részelt. Ügy. hogy amikor a debreceni öthetes. bentlakásos tanfolyam hírét vette, minden különösebb félelem nélkül jelen t- kezni mert a vizsgázók közé. Utóbb pedig együtt végzett. azzal a tizenhét jelölttel, aki a harminchárom pályázóból megmaradt az emlékezetes bankettra. — A mesterré avatásomról azért azt is meg kell vallani — emlékezik —, hogy kicsit a véletlen müve. Szolgálataim idején nem éppen a tapasztalatokat akartam gyűjteni későbbi elképzeléseim megvalósításához, hanem csupán a helyemet kerestem. Azért kopogtattam egy sor munkahelyre, hogy valahol megállapodjak. Am bárhogyan is igyekeztem bizonyítani jó szándékomat, nem nagyon akartak befogadni. Szinte lépten-nyomon ereznem kellett a sértő megkülönböztetést, azt, hogy akármit is csinálok, csak cigány vagyok. Szóval, amikor tovább tanultam, valahogy menekülni is akartam egy olyan világba, ahol köny- nyebben boldogulok. — Mert az az igazság, hogy az út, amely fölfelé vezet, még mindig teli van akadállyal. Említsek más példát? Jól van. Szóval, beszélhetek akár a politikai életről is. Amikor a katonaságtól leszereltem, azzal fogadtak Kerecsenden a társaim, hogy velük a KISZ- ben jóformán szóba sem állnak, őket mindenhonnan kinézik. S hiába voltam a honvédségnél aktivista, propagandista, szervező: minden „ékesszólásom”, meggyőző érvelésem, fáradhatatlan harcom kevésnek bizonyult az érdekükben. Olyannyira, hogy végiül is önálló alapszervezetet kellett alakítanunk törekvéseink igazolására. Aztán az irányításommal társadalmi akciókat (Fotó: Kőhidi Imre) szerveztünk, utat építettünk, vizet vezettünk, s mentünk segíteni mások hívó szavára is. Ha éppenséggel a patak oldalában is, de megtartottuk a taggyűléseteket, ha másutt nem, hát a lakásomon össze-összejött a vezetőség, amikor kellett, s rendszeres munkaterv, program alapján próbáltuk ezt-azt elérni. A közös kasszából sportfelszerelést vettünk, többször is kirándultunk. Lépten-nyomon nevelgettük egymást. Mégis annyira magunkra voltunk hagyva, hogy talán két esztendő után mindentől elment a kedvünk, fölosztottunk, feladtuk a harcot. Azt mondja, hogy nagyon elkeseredett akkor. Majd kisvártatva kiderül, hogy jómaga azért mégsem hagyta abba. Falugyűléseken folytatta a küzdelmet Kerecsend talán félezer cigányáért, rr,eg persze, az egész községért. S tavaly elvállalta másik társa mellett a tanácstagságot is, majd a cigányügyi bizottság elnöki tisztét. Kisiparosként is aktivista, az egri körzeti csoport megbízható segítője. Aki, ha például a bükkszóki ifjúsági tábor építéséhez csupán földmunkára hívják is, az első szóra szerszámot ragad fizetség nélkül, sőt kis csapatot szervez maga mellé zsebből. Mindennapi feladatai során pedig olyan — a szervezetben még újszerű — brigád tennivalóin osztozik, amelyben több szakma képviselői úgyszólván .kulcsátadásig” készítenek egy-egy családi házat. Háza van már magának is, kétszintes új. rang->s otthona, ahol feleségével négy gyermeket nevel becsülettel s hajlékot ad egyik öecsének is, akinek még r im tellett saját fészekre. Igaz, még nincs minden sa tui bebútorozva, hiányzik ez, az az épületből, idő kell, hogy minden meglegyen benne. Am jól elvannak benne így is, s nem kell szégyenkezni, ha látogatót kapnak. — Igen jól érzem magam a KlOSZ-nál — nyugtázza a sorsát —, meggyőződésem, hogy megleltem a helyemet a kisiparosok között „hazataláltam”. Emberként, barátként fogadnak mindig Egerben, s bármerre dolgozom is, elfogadják a munkámat. Megtalálom a számításaimat a szakmában, s tiszteletet kapok a közéletben. Kitüntetett társadalmi munkás vagyok. Sokan haladnak közülünk, maholnap rossz álom a putrivilág. Am még korántsem vagyok elégedett. Úgy vélem, bárhogyan is akarják, ma sem tesznek eleget a cigányokért, a törekvőbbeknek sincs könnyű dolguk. S az őszintébb, igazibb támogatásért föltétlenül szeretnék szólni országos értekezletünkön is, ahová nemrégiben megyénk egyik küldötteként kaptam bizalmat. Gyóni Gyula
