Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 23., péntek mmmm Elkezdődött az Észak-Dél párbeszéd LONDON Nyugati hírügynökségek által is szokatlanul kemény­nek minősített beszédben szólította fel fokozott fegy­verkezésre Washington nyu­gat-európai szövetségeseit csütörtökön Caspar Weinber- ger, amerikai hadügyminisz­ter. Weinberger a londoni an­gol királyi külügyi intézet­ben mondott beszédet és az állítólagos szovjet katonai fölényre hivatkozva próbálta bizonyítani hallgatóinak, mennyire fontos volna, ha a nyugati szövetségesek —kö­vetve az amerikai példát — növelnék fegyverkezésük ütemét. TRIPOLI Az Egyesült Államok ki­hívó közel-keleti politikáját bírálta az ABC amerikai te­levíziós társaságnak adott nyilatkozatában Moamer el~ Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Kad­hafi rámutatott: a légi elő­rejelző és ellenőrző radar- rendszerrel (AWACS) ellá­tott különleges amerikai fel­derítő gépek Egyiptomba való küldése ellentétes az arab népek érdekeivel és csupán az amerikai imperia­lizmus hegemoniszfikus cél­jait szolgálja. MADRID Madridban a terrorizmus elleni küzdelem nagy sike­rének tekintik, hogy a Fran­ciaország felé vezető autó­pályán egy csendőri ellenőr­zés eredményeként sikerült ártalmatlanná tenni az ETA baszk terrorszervezet két veszedelmes tagját, közöttük Jósé Andres Izaguirre Go~ gorzát, az úgynevezett mad­ridi Kommando Gogor fe­dőnéven ismert vezetőjét. MOSZKVA Moszkvában csütörtökön véget ért a Nemzetközi Üj- ságíró Szervezet IX. kong­resszusa. A 120 ország mint­egy 180 ezer újságíróját át­fogó nemzetközi szervezet tanácskozása terjedelmes dokumentumot fogadott el a nemzetközi kérdésekről, az újságírók, feladatairól a bé­kéért, a nemzetközi együtt­működésért folyó küzdelem­ben. A kongresszus megvá­lasztotta a NUSZ új vezető­ségét is. Szerda estére 22 fejlődd ország és fejlett tőkés állam leg­magasabb rangú vezetői gyűltek össze a mexikói Can. cunban, hogy csütörtökön megkezdjék az úgynevezett nemzetközi fejlesztési és együttműködési értekezlet csúcs­szintű tanácskozásait. A konferenciát Jose Lopez Portil. ló mexikói elnök nyitotta meg. A házigazda, López Portillo, mexikói elnök (jobbra), az amerikai küldöttséget vezető Reagan elnökkel (Népúj ság telefotó — AP—MTI—KS) Szerdán délelőtt megkez­dődtek a felek közötti négy- szemközti tárgyalások. A mexikói elnök Ronald Rea­gan amerikai elnökkel majd Guyana-, Japán és az NSZK képviselőivel tanácskozott. A jugoszláv elnök a kínai miniszterelnökkel, India mi­niszterelnök-asszonyával, Guyana és az NSZK képvi­selőivel ült össze, míg a kí­nai miniszterelnök az ame­rikai, a jugoszláv, a tan­zániai és az algériai elnök­kel cserélt véleményt. Portillo és Reagan több mint 40 percig tárgyalt egy­mással. Jólértesült körök szerint az amerikai elnök ki­fejtette: leghelyesebb, ha a fejlődő országok az Egyesült Államok példáját követik, támogatják a magánvállalko­zást, a kapitalista tőkebefek­tetéseket és szavatolják e tőkebefektetések biztonságát. López Portillo a maga ré­széről azt hangoztatta, hogy a régi és be nem vált re­ceptekkel való kísérletezések helyett hathatós segítségben kell részesíteni a fejlődő ál­lamokat, törekedni kell az új gazdasági világrend ki­alakítására, az átfogó pár­beszédnek az ENSZ-ben va­ló felújítására. Cél: a megújhodás irányvonalának megvalósítása Lengyelországban folyta­tódnak a pártszervezetek gyűlései, amelyeknek részt­vevői támogatásukról bizto­sítják a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának legutóbbi plená­ris ülésén hozott határozato­kat. Mint azt a bielsko-ibiálai, az Ostrowiec Swietokrzyski-i aktívaértekezl«ten és számos más tanácskozáson hangsú­lyozták, a párttagság he­lyesli, hogy Wojciech Ja- ruzelskit választották a központi bizottság első tit­kárává. Azt várják tőle — mutatnak rá a határozatok, a levelek aláírói —, hogy energikusabban ás követke­zetesebben törekszik majd a megújhodás irányvonalá­nak megvalósítására, még­pedig a rend és a nyugalom légkörében. Az ország több körzetében eközben továbbra is sztráj­kok folynak, vagy sztrájk­készültséget jelentenek be, többnyire a helyi „Szolidari­tás” szervezetek támogatá­sával, az élelmiszer-ellátási gondokra hivatkozva. Zyrar- dów városának ipari üze­meiben több mint tíz napja áll a munka, sztrájkkészült­séget hirdetett a helyi „Szo­lidaritás” a tömni, a wal- brzychi, a konini és a kros- noi vajdaságban, valamint más vidékeken is. Az alsó­sziléziai regionális „Szolida­ritás” „tájékoztató gyűlé­seket" is szervez, amelyeken nemcsak az élelmiszerről van szó, hanem a közpon­ti bizottság negyedik plénu­mának határozatairól is. A „Pafavoag” mechanikai mű­vekben tartott gyűlés részt­vevői nyilatkozatban tilta­koztak a negyedik plénum határozatai, főként pedig a sztrájkjog ideiglenes felfüg­gesztésére tett javaslat mi­att. Az egyéni gazdálkodók szolidaritás szervezete csü­törtökre „éhségmenetet” hir­detett meg Grudzdadz váro­sában, Inowroclawban pedig sztrájkkés'zültséget „rendelt el” tagjai számára, és egy­ben arra hívta fel őket, hogy ne fizessék be a negyedik negyedévre esedékes föld­adót. Wroclawban szerdán este utcai incidens volt: a helyi „Szolidaritás” aktivistái szov- jetellenes anyagokat oszto­gattak. A rendőrök négy személyt őrizetbe vettek. Ez­után tömeg gyűlt össze a városi rendőrkapitányság előtt. A rendőrök ekkor to­vábbi tizenegy személyt vet­tek őrizetbe, majd a tömeg — többszöri felszólításra — szétoszlott és késő estére helyreállt a nyugalom a vá­rosban. ENSZ - leszerelési hét Akciók a békéért Az ENSZ döntése értel­mében október 24-től tart a világleszerelési hét. Akció- sorozaitot hirdetett ez alka­lomra a Béke-világtanács is, lehetőséget a béke hívei szá^ mára, hogy megmutassák: milyen nagy erők készek és képesek kiállni a fegyver nélküli világért. Az enyhüléshez, a lesze­relési folyamathoz fűzött óhajok még nem valósultak meg. Pedig nyilvánvaló: a tömegpusztító fegyverek kor­látozása és betiltása lehet a biztosítéka az / emberiség fennmaradásának. Az sem kétséges, hogy a globális problémák megoldásához is csak akkor lehet komolyan hozzálátni, ha a fegyverek­re és hadseregekre szánt milliárdokat az élelmezés, az egészségvédelem, a lakás­építés és az oktatás világ­méretű gondjainak enyhíté­sére fordítják. Egyelőre ez nincs így. Sőt, az Egyesült Államok elnöke éppen most kezdeményezett egy hatal­mas hadászati fegyverkezési programot: új rakétákat, atom-tengeralattjárókat, bom­bázókat építenek. Megkezd­ték a neutronbomba gyártá­sát, s javában folyik azok­nak a közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereknek a fejlesztése is, amelyeket 1983-itól akarnak Nyugat­Európában elhelyezni. Ter­mészetesen e tömegpusztító eszközök telepítése egy csep­pet sem növeli, sőt jelentős mértékben csökkenti a tá­maszpontul szolgáló országok biztonságát. Az amerikai katonai ter­vek e veszélyét mind töb­ben értik és érzik Nyugaton is. A világsajtó szinte min­dennap újabb és újabb tö­megmegmozdulásokról tudó­sít Skandináviától Szicíliáig, a Brit-szigetektől az NSZK- ig. Legutóbb éppen az NSZK fővárosa volt egy több száz­ezer embert megmozgató bé­kemenet színhelye. Koránt­sem csak kommunisták, bal­oldaliak utasítják el a fegy­verkezést: vallásos emberek, szociáldemokraták, szakszer­vezeti aktivisták is elítélik Washington és saját kormá­nyuk politikáját, összeom­lott a nevetséges reakciós koholmány is, ami szerint „Moszkva pénzeli és ösztön­zi a pacifistákat”. Mind töb­ben megértik, hogy Moszk­va őszintén kívánja a lesze­relést, s első lépésként a kölcsönös biztonságot garan­táló fegyverkorlátozást, -csökkentést. Erről írt pél­dául a New York Times mi­napi számában George Ken- nan, veterán amerikai dip­lomata is, felszólítva a Rea- gan-kormányt: egyezzen meg a Szovjetunióval egész Eu­rópa atomfegyvermentes övezetté változtatásának kér­désében. A fegyverzetcsökkentés, a leszerelés gondolata jelen volt az ENSZ-közgyűlés mos­tani ülésszaka általános po­litikai vitájában is. A Szov­jetunió például kezdemé­nyezte: nyilvánítsák az em­beriség elleni legszörnyűibb bűn elkövetőinek azokat a politikusokat, akik az atom­fegyver elsőként való alkal­mazására adnak utasítást. Tudott dolog, a Szovjetunió több ízben ünnepélyesen ki­nyilvánította: soha nem kezd atomháborút. (Ugyanezt az amerikai vezetők sohasem tették meg!) A világméretű békemoz­galom mostani akcióhetének hazai rendezvényei alkalma­sak arra, hogy a magyar közvélemény is kifejezésre juttassa béke vágyát, megis­merkedjék a leszerelésért, az enyhülésért folyó küzdelem kérdéseivel. Hiszen közös célunk, hogy sikeresen fe­jeződjék be a madridi ta­lálkozó, hogy összehívják az európai leszerelési konferen­ciát, hogy valódi előrelépés történjen a leendő szovjet— amerikai tárgyalásokon, vagyis hogy csökkenjen a világot, kontinensünket fe­nyegető háborús veszély. Miklós Gábor Haderő­csökkentési tárgyalások Przygodski lengyel nagy­követ elnökletével csütörtö­kön megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgya­lássorozat 285. teljes ülését. A tanácskozáson felszólalt Lubomir Sopov nagykövet, a bolgár küldöttség vezetője. Beszédében utalt arra: legfőbb ideje lenne, hogy a nyolc éve folyó bécsi tárgya­lásokon megkössék a katonai szembenállás mértékét csök­kentő első megállapodást. Mint ismeretes, az első lé­pésben csak a Szovjetunió és az Egyesült Államok csökkentené Közép-Euró- páhan állomásozó haderejé­nek létszámát. Ronald Reagan amerikai elnök legutóbbi kijelentésé­re utalva a bolgár nagykö­vet kijelentette, hogy az európai kontinensen kirob­banó, úgynevezett korláto­zott nukleáris háború gon­dolata rendkívül veszélyes játék a tűzzel, amely az európaiak százmillióinak életét veszélyezteti, és a kon­tinens civilizációjának meg­semmisülését jelentené. A bécsi haderőcsökkentésd tárgyalások következő ple­náris ülését a jövő héten csütörtökön tartják a Hof- burghan. Külpolitikai kommentárunk )— Kambodzsát sújtó szavazás Ismételten az ENSZ-közgyűlés elé került az ún. Kambodzsa-kérdés. Az ülésszak résztvevői többségi szavazással elfogadták a délkelet-ázsiai országok szer­vezetének, az ASEAN-nak az indítványát, hogy hív­janak össze nemzetközi konferenciát — az indokínai ország ügyében immár másodszor — s megszavaz­ták a „külföldi csapatok” kivonására tett javaslatot is. Nem titok, hogy milyen külföldi csapatokról van szó. Vietnami alakulatok állomásoznak immár több mint két éve Kambodzsában-. Ezek az erők segítséget nyújtottak a népirtó Pol Pot-rezsim szétzúzásához, s jelenlétük ma még elengedhetetlen a békés kam­bodzsai fejlődés biztosításához. A vietnamiak — s ezt jól tudják az „igennel” szavazó ENSZ-tagállamokban is — felszabadítóként érkeztek Kambodzsába, s az is elfogadott tény, hogy Hanoi segítsége nélkül szinte a kőkorszakba zuhant volna vissza a khmer nép. Az is ismert, hogy a Vietnami Néphadsereg egy­ségeinek kivonását egyelőre lehetetlenné teszi az a támogatás, amit a Kambodzsával ellenséges erők kapnak Thaiföldön. A thai táborokban menedéket kapott a Pol Pot-rezsim megannyi véres kezű vezére. Itt — a nemzetközi segélyszervezetek szállítmányait felhasználva — egész bázisrendszert építettek ki. A polpotisták lehetőséget kaptak arra is, hogy fenn­tartsák fegyveres erőiket, sőt, a thai hatóságok utat nyitottak a kínai fegyverszállítmányok előtt. Más Kambodzsa-ellenes csoportok is szervezkednek, mind nagyobb propagandát csap a nyugati sajtó az ame­rikaiak által pénzelt „szabad khmerek” és az egykori államfő, Szihanuk emberei körül. A három indokínai szocialista ország — Vietnam, Laosz és Kambodzsa — már több olyan tervezetet terjesztett az ASEAN-országok elé, ami lehetővé tette volna a békés rendezést és természetszerűleg a vietnami erők kivonását is. E javaslatok azon az alap­elven nyugodtak, hogy Kambodzsában semmiképpen nem állhat vissza a népellenes csoportok uralma, nem kerülhetnek ismét hatalomra azok, akik többmillió khmer haláláért felelősek. Az indítványokat az ASEAN-országok visszautasították, részben Kína és az Egyesült Államok nyomására. E két hatalom köz­vetlenül felelős az indokínai népek és Kambodzsa tragédiájáért, s a jelenlegi állapotokat továbbra is sa­ját érdekükben akarják kihasználni. Sajnálatos, hogy az ENSZ-tagállamok többsége ezt még nem ismeri fel, s olyan javaslatra adta „igen” szavazatát, ami akadályozza a konstruktív kibontakozást Délkelet- Ázsiában. Vita az iráni parlamentben Az iráni parlament le­szavazta Khamenei államfő miniszterelnök-jelöltjét. A csütörtökön reggel megtar­tott szavazáson 80 képviselő szavazott Ali Akbar Velajati kinevezése ellen és 74 mel­lette, 38-an pedig tartózkod­tak. Velajati kinevezésének elutasítása általános megle­petést keltett, mert az Iráni Iszlám Köztársaság történe­tében a parlament először vetett el ilyen szintű kine­vezést. Megfigyelők szerint a döntés a többségi Iszlám Köztársasági Párton belüli megosztottságról tanúskodik. A vitáról eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki. Khamenei iráni államfő szerint a parlament azért nem fogadta el jelöltjét a miniszterelnöki posztra, mert „félreismerték” Velajatit. A Kajhan című lapnak adott nyilatkozatában kijelentet­te: „Még mindig meg va­gyok győződve arról, hogy Velajati rátermett és értékes ember”. T üzeléstechnikai és lakberendezési kiállítás és vásár MEZŐKÖVESDEN, A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN 1981. október 22-től 30-ig. Nyitva: naponta 10-18 h-ig. Kazánok, radiátorok, olajkályhák, fűtés­felszerelési cikkek, bútorok, lakberendezési és konyhafelszerelési cikkek. Egyes áruféleségeknél árkedvezmények. 50 km-es távolságon belül házhoz szállítási engedmény! Mezőkövesd és Vidéke. ÁFÉSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents