Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1981. október 21., szerda Brezsnyev fogadta a PFSZ vezetőit Közös erőfeszítések az átfogó rendezésre MOSZKVA A szovjet fővárosban kedden folytatódott a Nemzetközi Űjságíró Szervezet IX. kongresszusa, amelynek résztvevői, köztük a Magyar Újságírók Szövetségének delegátusai délelőtt megkoszorúzták Lenin mauzóleumát. A tanácskozás plenáris ülésén a NUSZ különböző állandó munkabizottságainak beszámolóit ismertették, s megkezdődték a felszólalások is. BELGRAD A JKSZ KB elnöksége Lázár Mojszov elnökletével kedden Belgrádiban megtartott ülésén a következő egy- 'éves időszakra Dusán Dra. goszavacot választotta meg elnökévé. Az elnökség elismerését és köszönetét fejezte ki Lázár Mojszovnak a pártelnökség elnökeként kifejtett egyéves eredményes tevékenységéért. A Szovjetunió és a Palesztinái Felszabadítási Szer. vezet folytatja erőfeszítéseit az átfogó közel-keleti rendezés érdekében — hangoztatta Leonyid Brezsnyev és Jasszer Arafat keddi megbeszélésén. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, kedden a Kremlben fogadta a PFSZ végrehajtó bizottságának elnökét, s tájékoztatta őt arról, hogy a PFSZ moszkvai képviselete hivatalos diplomáciai státust kapott a Szovjetunióban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Palesztin részről részt vett a találkozón Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője. Brezsnyev és Arafat a politikai kérdések széles körét tekintette át, elsősorban a közel-keleti helyzetet. Kifejezésre juttatták aggodalmukat amiatt, hogy az Egyesült Államok militarista törekvéseinek és Izrael növekvő agresszivitásának- következményeként tovább éleződik a feszültség a térségben. Az Egyesült Államok nyíltan meghirdetve a Washington és Tel Aviv közötti stratégiai szövetséget, tervei megvalósításának fő eszközévé változtatta Izraelt. Leonyid Brezsnyev és Jasszer Arafat a megbeszélésen hangoztatta: a Szovjetunió és a PFSZ elítéli a Földközi-tenger térségében veszélyes feszültséggóc létrehozására irányuló amerikai törekvéseket, az ott-tartózkodó amerikai flotta és az úgynevezett gyorshadtest fokozott katonai készültségbe helyezését. E lépéseket úgy tek'ntik, mint az Egyesült Államok próbálkozását arra, hogy beavatkozzék Egyiptom és más arab országok népeinek belügyeibe, nyomást gyakoroljon rájuk. Leonyid Brezsnyev és Jasszer Arafat megerősítette, hogy a Szovjetunió és a PFSZ továbbra is közös erőfeszítéseket kíván tenni az átfogó közel-keleti rendezés megoldása érdekében. Mindkét fél véleménye szerint ennek reális lehetőséget biztosítana, ha az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott javaslattal összhangban minden érdekelt fél, köztük a PFSZ részvételével összeülne a közel-keleti problémákról tárgyaló nemzetközi konferencia. Riadalom a Fehér Házban Papandreu megbízott kormányfő Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnök kedden délelőtt megbízta Andreasz Papandreut, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) vezetőjét az új görög kormány megalakításával. A Pánhellén Szocialista Mozgalom nagyarányú győzelme a görög parlamenti választásokon komoly aggodalmat keltett amerikai hivatalos körökben. Reagan elnök, aki üdvözölte Papandreut választási sikere alkalmából, 'kijelentette, hogy helyteleníti a PASOK- nak a NATO-ból való kilépésre vonatkozó tervét, és hogy „az Egyesült Államoknak meg kell vizsgálnia, mit lehet tenni az ügy érdekében”. Papandreu az amerikai elnöknek küldött válaszában hangsúlyozta, hogy „erősíteni akarja a kapcsolatokat a görög és az amerikai nép között”, de már hétfőn a CBS televízióállomásnak nyilatkozva megismételte, hogy a görögországi amerikai támaszpontok bezárása csupán idő kérdése. A Pentagonból kiszivárgott vélemények szerint a PASOK győzelme „súlyos csapást mért" a NATO deli szárnyára, még akkor is, ha Papandreu mégsem vonja ki Görögországot az atlanti szövetségből. Az Egyesült Államok jelenleg négy támaszponttal rendelkezik görög területen: a kontinensen Hellenikón- ban és Nea Makriban, Kréta szigetén pedig a Szu- da-öbölben és Hérakliónban. Ezek különösen azóta váltak fontosakká, amióta az amerikaiak elvesztették az iráni radarközpontokat. ★ Harilaosz Florakisz, a GKP főtitkára Athéniben fo- gádta Várnai Ferencet, a Népszabadság szerkesztő bizottságának tagját, és Pék Miklóst, az MTI különtudó- sítóját, és válaszolt a parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseikre. — Hogyan értékeli a választások eredményeit és azok legfontosabb következményeit? — A változást akaró erők hatalmas győzelmet arattak. 1974., a katonai diktatúra bukása óta a jobboldal képviselői voltak kormányon. Ezek az erők most vereséget szenvedtek. Mindezzel Görögország válaszút elé került. Vagy az antiimperialis- ta, demokratikus, szocialista perspektívájú változás útjára lép, vagy egyszerű kormánycsere történik, amely csupán formális módosításokhoz vezet. — Milyen akadályok állnak a változás útjában és mit vár az új kormánytól? — Nem vagyunk abban a tévhitben, mintha a választások eredményei már meg is hozták volna a szükséges változásokat. Görögország a NATO tagja, az amerikaiak nagyon sok területen uralják hazánkat. Igaz, a parlament erőviszonyaiban fontos változás következett be, de a hatalom jellege nem változott. A kulcsfontosságú gazdasági bázisok, államhatalmi posztok, a fegyveres erők, az államapparátus zöme a jobboldal kezében van, az alkotmány is bizonyos lehetőséget biztosít számukra. Pártunk fontos szerepet töltött be a változásért folyó harcban, abban, hogy a nép akarja a változásokat, de mert ezt a változást a PASOK révén látták leginkább biztosítottnak, zömében erre a pártra adták voksukat. Előbbre léptünk mi is a képviselők számát és a parlamenti lehetőségeinket illetően egyaránt. De pártunk erejét távolról sem csupán a képviselők számával, a parlamenti lehetőségeinkkel mérjük. A választási harcban olyan néptömegekkel kerültünk kapcsolatba, amelyek eddig távol álltak pártunktól. A nép kipróbálta pártunkat, elutasította a rágalmakat, hogy valamiféle külső központból irányítanak bennünket. Ami pedig feladatainkat illeti, mi arra összpontosítjuk erőinket, hogy a nép akaratát megvalósításhoz segítsük, hozzájáruljunk az igazi változásokhoz, szolgáljuk a változást akaró erők egységét és közös küzdelmét. Nukleáris tervezőcsoport Kedden a skóciai Gleneag- lesben, Edinburgh közelében, Joseph Liins NATO-fő titkár elnökletével megnyílt az Atlanti Szerződés nukleáris tervező csoportjának harmincadik ülése. A kétnapos tanácskozáson 11 ország hadügyminisztere, valamint Görögország és Luxemburg NATO-nagykövete vesz részt. Nem képviselteti magát Franciaország, amely 1966Merénylet Háromra emelkedett a kedd délelőtti antwerpeni pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma, s csaknem százan megsebesültek — tizenhatan közülük súlyosan. A robbanás délelőtt 9 óra 5 perckor történt, nem sokkal azután, hogy a környék gyémántkereskedő üzletei kinyitottak, és mintegy félórával azelőtt, hogy elkezdődtek volna a zsidó újév második napjának szertartásai a közeli zsinagógában. Szemtanúk szerint előző éjjel állt be az utcába egy sárga mikrobusz, a vezető elakadást jelző háromszöget helyezett el mögötte, befügban kilépett az Atlanti Szerződés katonai szervezetéből, és Izland, amely nem tagja a nukleáris tervező csoportnak. Az ülés hivatalos főtémája, annak a stratégiának a meghatározása, amelyet Washington a november 30- án kezdődő genfi szovjet— amerikai fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon követni kíván. Belgiumban gönyözte az ablakokat, majd távozott. A hírügynökségi jelentések szerint az anyagi kár tetemes: több épület veszélyesen megrongálódott, s a bezúzott kirakatüvegek, szétrombolt üzletek és irodák helyén mihamarabb újra meg kell indítani a pezsgő gyémántkereskedelmet. aminek — a csiszolással együtt — fél évezredes hagyománya van a belga kikötővárosban. A PFSZ brüsszeli irodája elítélte a merényletet és elhatárolta magát attól. Izrael belgiumi nagykövete „palesztin terroristáknak” tulajdonította a robbantást, bár erre konkrét bizonyítékot nem tudott szolgáltatni. Nyugat-Szahara Kiújultak Nyugat-Szaiharában ismét kiújultak a harcok a terület függetlenségéért küzdő Polisario Front egységei és a területet megszálló marokkói csapatok között. A harcokról és a veszteségek méreteiről ellentmondó jelentések érkeztek. A Polisario Front képviselője Algírban úgy nyilatkozott, hogy a front egységed elkeseredett harcok árán ellenőrzésük alá vonták a Gueltat Zemmur-i marokkói helyőrséget. A harcok során megsemmisítették a 2600 marokkói katona állomáshelyéül szolgáló helyőrséget és a harcok lelőttek két marokkói harci repülőgépet. Ugyanakkor a MAP marokkói hírügynökség a marokkói egységek győzelméről számol be. A jelentés szerint Gueltat Zemrnur térségében a hat éve tartó sivatagi háború legnagyobb csatájában az ellenfél ezer katonáját tették harcképtelenné. Kurt Waidheim ENSZ-fő- titkár tűzszünetre szólította fel a szembenálló feleket. Egyelőre azonban semmi jel sem utal arra, hogy az egymással harcban álló felek tűzszüneti egyezményt készülnének kötni. Megharapta a kígyót Toh Kam Wah a maláj őserdőben folytatott békavadá. szat közben arra lett figyelmes, hogy egy ötméteres óriáskígyó szorosan a testére fonódik. Beleharapott a hüllő farkába, mire az egy pillanatra lazított a szorításon. A maláj ekkor elő tudta rántani vadászkését és végzett a Python Regius faj sebzett farkú példányú val. Aki nem hiszi, járjon utána a New Straits Times című Kuala Lumpur-i újságnál. —( Külpolitikai kommentárunk )— Vihar egy kijelentés körül NYUGAT-EURÓPA BIZTONSÁGI ÉRDEKEI nem feltétlenül esnek egybe az Egyesült Államokéval — ezzel a tényezővel Washingtonnak márcsak taktikai szempontból is egyre inkább számolnia kellene. Miközben azonban számos nyugat-európai, sőt NATO-ország még kormányszinten is érzékelteti azt az aggályát, amely szerint Washington „adott esetben” kész nukleáris hadszíntérre tenni Európát; Ronald Reagan kijelentette, hogy a maga részéről elképzelhetőnek tartja „korlátozott” nukleáris összecsapás bekövetkezését Európában — anélkül, hogy ez általános atomháborúhoz vezethetne. Magyarul, pontosabban a húsbavágóan érintett nyugat-európai érdekeltek nyelvén ez annyit jelent: — az amerikai elnök szerint — hogy Amerika „megúszhatja” a saját földjén bekövetkező pusztulást, „csak” Európa jelentős része pusztulna el. NEM KELL NAGY FANTÁZIA annak megértéséhez, miért keltett kontinensünk nyugati felében a szokásosnál is nagyobb vihart ez a meglehetősen felelőtlen elnöki nyilatkozat. Csak egy a számtalan riadt visszhang közül: Hans Koschnick, a nyugatnémet kormánypárt, az SPD egyik legilletékesebbje, biztonságpolitikai szóvivője (egyébként Bréma polgármestere) például felszólította az amerikai kabinetet: foglaljon állást az elnök kijelentésével kapcsolatban ! AMÍG TARTOTT AZ AMERIKAI ATOMMONOPÓLIUM, az USA alapdoktrínája a helyi atomháborúk lehetőségének tagadása, az „általános elrettentés” koncepciója volt. Az odaát is elismert egyensúly idején (és aligha véletlen, hogy erre az időszakra esett az enyhülési politika sikersorozata, Helsinkivel megkoronázva) Washingtonban — joggal — „a kölcsönös megsemmisítés lehetőségéről” beszéltek, közvetve elismerve ezzel a nukleáris háború teljes értelmetlenségét. Amióta a Fehér Házban és környékén az erő- politika, a szovjetellenesség „héjái” jutottak hatalomra, ez az egyedül józan — mert tényeken alapuló — doktrína is megváltozott és átadta helyét a „megnyerhető”, a „korlátozható” atomháború elképesztően cinikus és embertelen alapállásának. Amire eddig Washingtonban „csak” célozgattak, azt az Egyesült Államok elnöke most kimondta. Az első visszhangokból kiderül, hogy ma is érvényes a régi igazság: aki szelet vet, ne csodálkozzék, ha vihart arat. Harmat Endre Holnaptól Mexikóban Észak-Dél párbeszéd A tanácskozás egyik résztvevője, Francois Mitterrand (balra), francia államfő López Portillo mexikói elnök társaságában ' (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Minden készen áll airra, hogy a mexikói üdülőhelyen, Cancunban csütörtökön 22 ország állam, és kormányfőinek részvételével megkezdődjék az úgynevezett Észak—Dél párbeszéd csúcs- értekezlete. A kétnapos találkozón a következő napirendi pontokról folytatnak „kötetlen véleménycserét”: a) az élelmezési helyzet és a mezőgazdaság fejlesztése; b) az alapanyagok termelésének iparosítása, nemzetközi kereskedelem; c) az energiahelyzet; d) pénzügyi problémák. A cancund csúcson a következő nyolc fejlett tőkés ország (a Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Nagy- Britannia, Svédország) és 14 fejlődő állam (Szaúd-Arábia, Algéria, Banglades, Elefántcsontpart, Kína, Fülöp-szige- tek, India, Nigéria, Tanzánia, Jugoszlávia, Mexikó, Guayana, Venezuela és Brazília) vezetői vesznek részt.
