Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
'NÉPÚJSÁG, 1981. október 18., vasárnap 5. UTÁNAJÁRTUNK A panasz egyik fele igaz... Furcsa ügyben érkezett negyvennégy aláírással panaszos levél Sírokból. Első olvasásra egyedülállónak tűnt a probléma. Részlet a levélből: „A siroki várhoz vezető turistaút lezárása ügyében írunk. A jelenlegi Dobó utcán évtizedek óta gyalogosát vezetett fel a várhoz. Most, vagy két éve, két szomszéd összeveszett a telekhatáron, még a bíróságra is elmentek. Meglett az ítélet, s ennek alapján mind a ketten elkerítették a telküket. De úgy, hogy most már egyáltalán nincs út. A hajdani gyalogösvényt kerítés zárja le. A messziről ideérkező turisták csak állnak a vár aljában...” Furcsa egy ügy, tagadhatatlan. De mennyi belőle az igazság? A községi tanács elnöke előtt nem ismeretlen a probléma. Azt ugyan már elöljáróban tisztáztuk: több másik út is vezet fel a várhoz, tehát aki ideutazott, az fel is mehet. Sőt, a kijelölt út, melyen autóval is megközelíthető a vár, másutt van, nagyobbik fele már portalanított. Ebben hiba nincs. A panaszról mégsem lehet nem tudomást venni, mert valóban egy eléggé népes közösséget érint. Csak az utcában mintegy harmincöt családot. Nagymamák visszaemlékezéseiben is él az út emléke, valóban kanyargott ott egy gyalogösvény, amelyen át megközelítették az arra eső földeket. Az is igaz viszont, hogy ennek a nyolcszázas évekből előkeresett térképeken sincs nyoma. Ügy mondták ezt valamikor, de ma is, szolgalmi jogón jártak erre az emberek. Elit az ösvény még három évvel ezelőtt is. Akkor tört ki a két szomszéd között a. háborúság, mert egyikük úgy érezte, a másik elkerített az ő telkéből is. Mindenki előtt ismeretesek az ilyen viták, rendszerint a bíróságon köt ki a két fél. Ügy, mint ahogy a mi panaszos levelünkben emlegetett két szomszéd is. A bíróság felmérette a telket, kijelölte a határt. Arról azonban a peres felek egyike sem szólt a bíróságon, hogy a két telek között évtizedek óta gyalogösvény biztosítja a határba járást. Az utca lakóit meg senki sem kérdezte — mivel csak két peres fél volt —, s így született meg a döntés, amely jogos és helyes, de mégis sértő harmincöt családra. Hogy mit lehet tenni? Most az utca perelje szolgalmi jogát? A tanács sajátítson ki útnak egy szeletet a telekből? Erre sajnos nincs pénz és egyelőre nem is lesz. De valami megoldást talán éppen az utcabeli jószomszédság alapján találhatnak, ha elcsitulnak a telekvitákon háborgó indulatok. — deák — Üzen a szerkesztő Leveleink között tallózva Igaz lehet ez? Ivóvíz-árvíz? Egyszer volt, hol nem volt, olvastam egy hetilapban a Velencei-tóról: „Szép a sok, megvalósításra váró terv, de nagy részük létesítését meg fogja az egészséges ivóvíz idevezetése a Velencei-tó partjára". Ebben már az illetékesek meg is egyeztek. Az Ercsi Cukorgyár szállít majd távvezetéken „másodpercenként nyolcezer liternyi” jó ivóvizet a tó partjára ... Már akkor akartam javaslatot tenni a költségek csökkentésére, mivel kevesebb ivóvíz oda vezetése is elegendőnek látszott. Mert ebből a nagy mennyiségből sok-sok drága víz kárba vész. A másodpercenként érkező nyolcezer liter óránként csaknem 29 millió literre, naponta 691,2 millió literre szaporodik ... Ki issza meg ezt a ménkű sok vizet? Ha ivásra, főzésre és kicsit pazarlásra egy ember naponta 10 liter ivóvizet használna is, akkor ez az egész Magyarország lakossága mellett Svájc, Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Bulgária lakosságának, vagyis kb. 69 millió embernek, aggastyánnak, csecsemőnek az itatására elegendő lenne __ De ha 100 liter v izet számítanánk naponta egy emberre, — mert ilyen helyen divatos a tussolás, locsolás, kocsimosás is ivóvízzel, — akkor is majdnem hétmillió magyarnak kellene a Velencei-tó partjára költöznie — vízfogyasztás céljából... Akármilyen szép is és kellemes is a tó körül, ennyi ember nem költözhet oda soha... Ha meg a mostani lakosok a vízfelesleget a tó vizébe eresztenék, akkor kb. három és fél naponként 10 cm-rel emelkedne a víz szintje. Ez nagy veszélyt jelentene. Szerencsére, ennyi vizet adó kutat nem tudnak ott fúratni. A legnagyobbak is csak 15—20 litert adnak másodpercenként. Ha volna is Ercsiben 400 ilyen 20-literes kút, ha az egészet élvezetnék, miből élne a cukorgyár? ... Változtatni kellene ezen, nehogy víz nélkül maradjon valaki, vagy mindent elöntsön az ivóvíz-árvíz... (Dr. Szemes-Varga B.) Konkoly Ferenc, Dankó u. Kérjük, írja meg pontos lakáscímét, vagy ha délelőtti műszakban dolgozik, munkahelye címét, hogy munkatársunk a délelőtti órákban felkereshesse személyesen is. Hogy nem kapott kielégítő választ levelére, azon nem csodálkozunk, még csak rosszallni sem tudjuk az illetékesek eljárását, mert csak pontos címmel, névvel ellátott bejelentéseket lehet megvizsgálni érdemben. Mi is ezért kérjük a pontos címet. Nagy Sándomé, Eger: Nem vagyunk orvosok. Még véletlenül sem vállal, kozunk arra, hogy egyetlen levél után következtessünk valakinek az igazára. Az elismerő szavakat Szigethy kollégánk nevében is köszönjük, de érdemben csak úgy tudunk segítséget nyújtani, ha Mlép a névtelenségből. Elsősorban talán azt javasolnánk, keresse fel személyesén szerkesztőségim, két — minden hétfőn, szerdán és csütörtökön 9—10- ig van fogadóóránk. Ha munkabeosztása miatt ez nem megfelelő, amennyiben előre jelzi, a délutáni órákban is szívesen látjuk. így személyesen megbeszélhetjük, milyen lehetőségek vannak orvosi ellenőrző felülvizsgálatok kérésére. „Húsz év után” jeligére, Gyöngyös: Teljes mértékben értjük elkeseredését, de ha előbb fog tollat a kezébe, s elhatározása előtt keres meg bennünket, bizony másképp fordulhatott volna a dolog. Akkor ugyanis igyekeztünk volna meggyőzni önt arról, hogy a Munka Törvény- könyve szabályai a dolgozóra is vonatkoznak. Bizonyára fájó, hogy húsz év után, amikor munkahelyétől megvált, azt írták a munkakönyvébe, hogy „kilépett”. Ezt érdemeltem húszévi becsületes munkám után? — kérdezi. De a kérdés ez esetben nem jogos. A dolgozó megszüntetheti munkaviszonyát, azonban a felmondás után le kell töltenie a kollektiv szerződésben előírt felmondási időt. Tévesen tájékoztatta jóakarója arról, hogy az üzem köteles lett volna felmenteni két hétre a munka végzése alól. Ez csak abban az esetben valós, ha a vállalat mond fel, így kell ugyanis hozzájárulnia ahhoz, hogy a dolgozó új munkahelyet kereshessen. Fordított esetben a vállalatnak nincs ilyen kcr kötelezettsége. Még azt sem tanácsolhatjuk, hogy forduljon a munkaügyi döntőbizottsághoz ugyanis nem történt a bejegyzéssel jogsértés. Azt viszont javasolhatjuk, hogy egy év eltelte után méltányossági alapon majd az új munkahelyen kérje a „kilépett” bejegyzéssel együttjáró hátrányok törlését. Türelmetlenek vagyunk... Tiszteletreméltó türelmetlenség adta a kezébe a tollat egyik idős olvasónknak. Mint leveléből kitűnt, M. Árpád itt volt gyermek, itt serdült fiatallá, aztán elkerült a városból, hogy húsz esztendő után visszatérve, itt élje le idős éveit. A felfedezés izgalmával járja a várost, keresve a múltat és vele fiatalságát. De arra is van szeme, ahogyan leveléből kitűnik, hogy észrevegye az újat, a szebbet is, a szépítés vágyát. „Sokáig elnéztem — írja — ahogy a régi érseki ud. varban hidegben, szélben dolgozik a művész, formálja a kutat. Tetszik a macskaköves udvar, a tirág- ágyak, — de! De ilyen szép udvarban hogyan lehetett olyan portálokat, címtáblákat megengedni? Tulajdonképpen érthető a kérdés, valóban sokan felteszik, ha már egyszer oly komoly költséggel rendbe hoz. ták, széppé tették az érseki udvart, miért nem kaptak ott helyet reprezentatív, az idegenforgalomhoz méltó boltok? De még olyan ötlet is felvetődött, vajh nem kaphatott volna-e otthont egy egri galéria a régi házban? A válasz egyelőre 'türelmet 'kérő. Hiszen nem végleges a boltok helye, átmenetileg jobb megoldás híján ott kellett elhelyezni azokat az üzleteket, amelyek régi helyén ma tatarozás, átépítés folyik, éppen azért, hogy a város belső magjának széppé tevése ne korlátozódjék csupán egy-két utcára. Tű. relem kérdése az egész. Mert reméljük, hogy amikor már helyére kerül a sök- sok bolt, a volt érseki udvarban a széppé tett környezethez méltó portálok kerülnek. Ki tudja, talán még arra is lehet remény, hogy kibontva a szigorú falák közül a merész boltíveket, jmég egy kiállítási hely is kerekedik. De ez a jövő titka. Addig kedves levélírónktól, — s a többi olvasótól is csak azt kérhetjük, — úgy véljük, az illetékesek nevében is, — egy kicsit nagyobb türelmet. Mert városunkat is csak úgy alakíthatjuk, formálhatjuk, ahogy a pénz engedi. Magyarán: ebben sem nyújtózhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér. Irodából zugivóhely A Miskolci Postaigazgatóság vonalépítő részlege ez év tavaszán, amikor qz útépítés megkezdődött (az új 25-ös), a Lenin út és a Vasút utca sarkán, a páratlan, oldalon, elhelyezett egy műhelykocsit, ami egyben a felvonulási központ is volt. Amíg a munkálatok ezen a szakaszon tartottak, ez volt az eligazító, az iroda. A munkát azonban ezen a ponton mintegy két hónapja befejezték,- s a továbbiak irányítását már egy más részlegen végzik. A műhelykocsi azonban itt maradt. Munkásokat nem is látni, csak reggelenként jelenik meg egy-két ember. De, mint kiderült, ez az „ittfeledett" kocsi alkalmas búvóhely a féldecik elfogyasztására. A sarki boltban vásárolt „piát” itt, a kocsi oldalához húzódva fogyasztják. Ablakomból jó néhányszor tárul elém ilyen és hasonló látványosság. Talán ideje volna a műhelykocsit elvinni innen. Bognár János. Eger A tisztaságért Sajnos nem ritka látvány az úton-útfélen kiborogatott kuka. A város vezetői, Egerben éppúgy, mint Gyöngyösön vagy Hatvanban ^5- ahol a kép is készült —, évről évre meghirdetik „A tisztább, szebb városért” akciót. De nehéz ott tisztaságért dolgozni, ahol egy-két felelőtlen ember „erejét” a kukán próbálgatja. A rendőrséggel együtt, közösen kell fellépnünk ellenük. (Szabó Sándor felv.) ra hívják fel a figyelmet. Természetesen a dicsérendő dolgokat is szívesen vesz- szük! (A szerk.) Döntött a Legfelsőbb Bíróság Bonyodalmak egy adócsalás körül Kérjük és várjuk olvasóinktól a képeket (esetleg negatívokat), amelyeken a városukban, községükben tapasztalható visszásságokEgy kőműves kisiparost a tanács pénzügyi osztályának vizsgálata alapján négy évre kétmillió forint általános jövedelmi adó és négyszáz- ezer forint községfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteleztek. A kisiparos a városi illetékhivatal adóosztálya ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kivetés indokolatlan becslés és irreálisan túlzott bruttó haszonkulcs alkalmazásával történt. Azt is elmondta, hogy adócsalás bűntette miatt eljárás folyik ellene. A nyomozás során üzleti könyveit és bizonylatait lefoglalták, emiatt állításait nem tudja igazolni. Ezért kérte, hogy ezeket az iratokat a bíróság szerezze be és a tanács által időközben elrendelt végrehajtást függessze fel. Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott, de a fellebbezésre a másodfokú bíróság elutasító végzést hozott. Ezt azzal indokolta, hogy a kisiparos nem jelölt meg olyan bizonylatokat, amelyek alapján a végrehajtás felfüggesztése indokolt lenne. E döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: A jogerős államigazgatási határozatok végrehajtása a bíróság előtt megtámadható, ha a tényállás nincs megfelelően földerítve, és helyrehozhatatlan következményekkel járhat. Ezért a felfüggesztésnek elsősorban az a célja, hogy a kellően meg nem alapozottnak tűnő államigazgatási határozatok foganatosítását megakadályozza. A bíróság azonban a végrehajtást méltánylást érdemlő körülmények miatt nem függesztheti fel. Ugyanígy ilyen intézkedésre nem szolgálhat alapul, hogy a jogerős határozat nagy ösz- szegű fizetési kötelezettséget ír elő, illetve hogy annak fedezete biztosítva van. A kisiparos keresetében arra hivatkozott, hogy olyan felvett összegek után is adózásra kötelezték, amelyek az építtetők érdekeit, szolgálták, s amikből jövedelme nem volt. Az első fokú bíróság az adócsalás miatt indult büntető eljárás iratainak beszerzése nélkül, kellő alap hiányában rendelte el a végrehajtás felfüggesztését. A másodfokú bíróságnak pedig — a büntetőiratok birtokában — a kisiparost részletesen meg kellett, volna hallgatnia afelől, hogy az államigazgatási határozatot milyen bizonylatokra hivatkozva támadja meg, s csak ezután foglalhatott volna állást ah- bán a kérdésben: van-e jogi lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére. Mindezek alapján megállapítható : a jogerős végzés megalapozatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú döntést hatályon kívül helyezte, egyben az első fokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A Mátravidéki Fémművek felvételre keres: gyakorlattal rendelkező gépészmérnököket, gépszerkesztő munkakörbe. Célgépszerkesztők előnyben! Gyakorlattal rendelkező gyengeáramú szakon végzett elektromérnököt vagy elektro- üzemmérnököt, célgépek villamos tervezői és élesztői munkáinak ellátására. Jelentkezni lehet Mátravidéki Fémművek 3332 SÍROK Személyzeti és oktatási főosztályon.
