Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 17., szombat 3. Ösztönzőbb segítség - új szabálygzúk az élelmiszertermelésben Beszélgetés dr. Szabó Ferenccel, a MÉM főosztályvezetőjével A Minisztertanács határozata alapján módosulnak a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes ár- és pénzügyi szabályozórendszer egyes elemei. Ezek célja, hogy még inkább összehangolják a nemzeti jövedelmet és a vállalati jövedelmeket. Ezentúl jobban ösztönzik a gazdaságosan exportálható élelmiszerek termelését, valamint az átlagosnál gyengébb minőségű földekkel rendelkező mezőgazdasági üzemekben Javítják az adottságokhoz igazodó, gazdaságos termelésnövelés pénzügyi feltételeit. Az intézkedések jelentőségéről dr. Szabó Ferenccel, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervgazdasági főosztályának vezetőjével beszélgetett lapunk munkatársa, Mentusz Károly. — Milyen főbb változásokra számíthatnak a nagyüzemek? — Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek jövő évi felkészülésüket, az őszi talajelőkészítést és vetést, a módosuló ár- és pénzügyi feltételek ismeretében végezzék, szükséges, hogy már most időben tudják a szabályozórendszer változásait és azokhoz igazítsák termelésüket. A mezőgazdaság által használt legfontosabb ipari eredetű anyagoknak: a műtrágyáknak, a növényvédő és gyomirtó szereknek, valamint a takarmányféléknek hatóságilag maximált ára nem változik. November 1-től viszont átlagosan 10 százalékkal növekszik az energiahordozók termelői ára, továbbá 15 százalékkal a vasúti és a közúti áruszállítás díja. Ezenkívül differenciált járadékfizetési kötelezettség lép életbe a tehergépjárművek után. Ez nem vonatkozik a mezőgazdasági vontatókra és egyes speciális mező- és erdőgazdasági tehergépjárművekre. A nagyüzemek az állami költségvetésből az energiaáremelés 75 százalékára térítést kapnak. A tehergépjárművek utáni járadéknak pedig csak 50 százalékát kell fizetniük. — A VI. ötéves tervre meghirdetett gabonatermelési program megvalósítására milyen ösztönzés várható? mést az 1976—1980 közötti években átlagosan 10 százalékkal emelt termelésmeny- nyiségén túl is növelik. A prémium 1982-ben mázsánként 60 forint lesz, amely a többlettermelés után számolható el, és a Heves megyei gazdaságok a gabonaforgalmi és malomipari vállalattól igényelhetik. — Hogyan módosul a mezőgazdaság pénzügyi szabályozása? — 1982. január 1-től a népgazdaság valamennyi termelő ágazatában — így a mezőgazdaságban is — három százalékkal emelkedik a bérjárulék és egy százalékkal a hitelek utáni kamat. A tartalékképzési kötelezettség viszont öt százalékkal növekszik majd a nagyüzemekben, ami már az idei eredményfelosztásnál is kell, hogy érvényesüljön. A személyes jövedelmek tervszerű befolyásolására a közös gazdaságokban a munkadíjszínvonal adómentes növelése egységesen 2,5 százalék lesz januártól. A munkadijak szabályozásánál a jelenlegi kedvezmények érvényben maradnak. A munkaidőn túli munkavállalás lehetőségeit a mellékfoglalkozás feltételei szerint a folyamatosan dolgozó termelőszövetkezeti tagokra is kiterjesztik. — Miként. módosul a szarvasmarha-tartás és a beruházások támogatása? — 1982-ben a mezőgazda- sági termékek hatóságilag megállapított termelői árai nem változnak! A gabona- termelés fokozására viszont ösztönző, többlettermelési prémiumot vezetnek be. Ezt azok az üzemek vehetik igénybe, ahol a gabonater— A szabályozás elsősorban a vágómarha-termelés növelését segíti elő. A tejtermelés fokozására irányuló prémium és árkiegészítés január 1-től csökken, ugyanakkor a vágómarha-értékesítés után árkiegészítést kapnak a mezőgazdasági üzemek. A beruházásokhoz adott eddigi támogatások fennmaradnak. A tehéntartás és a sertéshizlalás fejlesztéséhez az állami támogatás a tényleges bekerülési költség 60 százalékáig terjedhet. Meliorációhoz, tehát a talajok termőképességének növeléséhez 1982-től a támogatás differenciált lesz. A tartósítóipari vállalatok az igények szerinti mennyiségű és választékú zöldségfélék termelésére vállalkozó üzemeknek szerződéses kapcsolat alapján a rendelkezésükre bocsátott költségvetési keretből nyújthatnak támogatást. A gazdaságok egyes ipari és egyéb tevékenysége után fizetett termelési adó január 1-től emelkedik. Egyidejűleg megszűnik a mező- gazdasági, ipari, valamint az ipari-mezőgazdasági termelőszövetkezeti besorolás és az ezzel együtt járó emelt termelési adó. Ezenkívül Budapestet és a vonzáskörzetét kivéve megszűnik a megyei városokban, így Heves megyében az Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban gazdálkodó termelőszövetkezetek többlettermelési adója is. — A középtávú terv mezőgazdasági-termelésfejlesztési céljainak megvalósítására milyen intézkedések ösztönzik a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek gazdálkodásának javítását? — Eddig is nagy szükség volt ezeknek az üzemeknek a termékeire, így államunk ezután sem nélkülözheti az általuk előállított évi kétmillió tonna gabonát, továbbá tejet és sertéshúst. Országosan csaknem 400 termelőszövetkezet tartozik ide. másfél millió hektár területtel. Fontos társadalmi érdekek fűződnek tehát a gyengébb adottságok között gazdálkodó üzemek fejlesz-, téséhez is. Ezért a január 1-től életbe lépő szabályozó- rendszer arra ösztönzi ezeket a gazdaságokat, hogy termelési szerkezetüket ésszerűen megváltoztassák, az egyes ágazatokban meggyorsítsák a termelésnövelést és ezzel együtt elősegítsék gazdálkodásuk javítását. Ennek megfelelően bővül az adottságokhoz igazodó termékek növelésére irányuló alapárkiegészítés. Az elemi károk esetében igényelhető támogatás viszont megszűnik. Emellett az eddig kedvezőtlen adottságúnak nem jelölt, de az átlagosan 17 aranykorona-értéket meg nem haladó szántókkal rendelkező nagyüzemek január 1-től külön árkiegészítést kapnak a gabonafélékre, a vágómarha és vágójuh, valamint a bogyós gyümölcsök értékesítése után. Heves megyében 12 olyan nagyüzem van, ame.’ynek szántói 17 aranykorona alattiak. Ezek 25 százalékos árkiegészítést kapnak a gabona-, és 10 százalékos árkiegészítést a vágómarha, a juh és a bogyós gyümölcs termelés ösztönzésére. Tizennégy olyan gazdaság is van a megyében, ahol a szántóföldek alig haladják meg a 17 aranykoronát. Ezek a gabonatermeléshez 20, a bogyós gyümölcs termeléshez 8, a vágómarha- és a juhhús-termeléshez pedig 7 százalékos árkiegészítésben részesülnek. Az említett üzemek a szakemberek foglalkoztatását elősegítő támogatást és kedvezményt is kapnak. Indokolt az is, hogy a jól gazdálkodó üzemek anyagilag érdekeltek legyenek a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek gazdálkodásának javítását elősegítő tartós együttműködésben. Énnek érdekében gazdasági társaságot hozhatnak létre a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokkal. Az együttműködésből származó jövedelem után pedig a jövő évtől kezdve a ’ gyengébb földterületű üzemekre vonatkozó feltételek szerint adózhatnak a társu- lók. A mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó támogatások, kedvezmények és adózási feltételek továbbra is fennmaradnak. — Köszönjük a beszélgetést. MA KEZDŐDIK AZ MSZBT VII. ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Egy küldött portréja (Fotó: Perl Márton) M a, szombaton reggel megkezdődött az MSZBT VII. országos értekezlete. Küldötteink közül egyet szólaltattunk meg. Szatsvay Gitta a Magyar— Szovjet Baráti Társaság városi, instruktora. S hogy ez mit jelent? A 22 egri tagcsoport közötti kapcsolat- teremtésnek egyik láncszemét, valamint egyféle összeköttetést a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályával. — Hozzánk tartozik a tanintézetek nagy része is — mondja. — Az elmúlt tanévben a 3-as számú Általános Iskola azzal a kéréssel jelentkezett, hogy tanulmányi kirándulás keretében meg szeretnék nézni a Szovjet Kultúra Házát. Ekkor segítettem a szervezésben és abban, hogy a Finomszerel- vénygyár autóbuszával mehessenek, mivel ott dolgozom. — Természetesen egy-egy tanintézet, s egy-egy ipari üzem más-más segítséget kér. Ennek során részt veszek többek között a vendégek fogadásában, s nyelvismeretem útján jelentős támogatást tudok nyújtani a kapcsolatteremtésekben is. — Honnan a kitűnő orosz tudás? — A Szovjetunióban, pontosabban a kijevi egyetemen szereztem vegyészmérnök i diplomát 1976-ban. — S hogyan vezetett az út az MSZBT városi instruktort posztjáig? — Miután külföldön tanultam, természetesen barátaink élete jobban érdekelt, mint másokat. A diploma megszerzése után a Fi_ nomszerelvénygyárba mentem dolgozni, s 1979-ben elvégeztem a Marxista—Leninista Esti Egyetem nemzetközi kapcsolatok című speciális tagozatát. Aztán valahogy rám esett a Választás: tanulmányaim befejeztével lettem instruktor. Tehát nem olyan régen, most harmadik éve csinálom. — Bizonyára akadt tennivaló bőven e rövid idő alatt is. — Minden évben megszerveztük a már hagyományosnak, s igen népszerűnek tartott vetlékedőket, mint például a „Ki tud többet a Szovjetunióról?", vagy az olimpia évében a „Moszkva, az olimpia városa”. S itt hadd mondjam el, hogy nagyon büszke voltam a Fi- nomszerelvénygyár csapatára: nemcsak a versenyt, hanem egy moszkvai utat is nyert sikeres szereplésével. Természetesen minden évben külön hangsúlyt kapnak a más jellegű politikai, történelmi vetélkedők is, így a Leninről, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról szólók. — Feladataink közé tartozik a kiállítások megszervezése, lebonyolítása is. A jövőben többet kell azért tenni, hogy olyan képanyag álljon a tagcsoportok rendelkezésére, amit sajátjuknak tudhatnak, s érdemes ezeket egy-egy tárlaton bemutatni. A legnagyobb feladatot pedig az országos tanácskozásra történő méltó felkészülés jelentette. — Hogyan zajlik egy ilyen tanácskozás? — Tudni kell, hogy erre ötévenként kerül sor. Beszámolók hangzanak el az addig elvégzett munkáról, tervek a jövőről. Nekem azért is lesz nagy jelentősége, mert nemcsak mint küldött veszek részt, hanem felszólalásra is készülök. Erről azonban még nem szeretnék bővebben beszélni... — Mit tudhatunk meg az MSZBT leendő programjairól? — Kiemelkedő rendezvény volt nekünk is az idén nyáron a sikeres tarnamérai orosz nyelvű úttörőtábor, amit bemutatott a Népújság is. Ezt a jövőben szeretnénk tovább fejleszteni. Talán a legfontosabb, hogy ez évben, s kísérletképpen a megye három városának egy-egy óvodájában is bevezetik az orosz nyelvoktatást. Minden évben egy-egy kiemelt beruházásra látogatunk el. Tavaly a Paksi Atomerőmű építkezésével ismerkedtünk, s a jövőben az ilyen programot is folytatni kívánjuk... (kis szabó) A SZOMSZÉDOS SZÖVETKEZETEKNEK IS SEGÍTENEK Új gépjavítóműhely Detken Gépkocsiszerviz jövőre Az új detkl gépjavítóbázis (Fotó: Szabó Sándor) Szemerkélt az eső, de ez mit sem vont le a detki Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet vezetőinek öröméből, mert amire három esztendeje vártak, beteljesült. Átvehették pénteken az építőktől az ötvenmillió forint költséggel létesített új gépműhelyt, vele együtt az üzemelő gépeknek emelt vasvázas színeket, az ízléssel kialakított szociális építményt, illetve az üzemi utat, amelyen a négy hektárnyi telep megközelíthető. A létesítmény szükségét Szabó Imre elnök így indokolta: Az egyesüléssel megnőtt a gépparkunk, de a környező gazdaságok sem tudták mindmáig folyamatosan biztosítani a sajátjaik karbantartását, vagy éppen a főjavításokat. Jövőre, a nagycsarnok szomszédságában tető alá kerülő, korszerűen fölszerelt újabb színünk az is lehetővé teszi, hogy lakossági gépkocsiszervizszolgáltatást vállaljunk. Tehát összetett, sokrétű feladatot lát majd el az új telep, és minden bizonynyal jelentős gazdasági hasznot hajt szövetkezetünknek... A gépműhelyt az őszi mezőgazdasági munkák befejeztével népesítik be. Szabó Dezső műhelyfőnök vezérletével a régi műhely huszonöt főnyi csapata foglalja el a darupályával be-- épített, csaknem kilencszáz négyzetméternyi szerelő- csarnokot, a hozzá simuló forgácsoló-, hegesztő-, asztalos-, motorszerelő-, villany- szerelő- és kovácsműhelyeket, a gumi- és alkatrész- raktárakat, amelyeknek a berendezése folyamatosan érkezik a szállító cégektől. Ez a létszám azonban nem végleges. Ha felfut a munka, illetve minden részleg megkezdi a működést, a telep száz szakembernek, segédmunkásnak nyújt megélhetést. Ahogy a termelőd szövetkezet elnöke megjegyezte, tervük ezen a téren, hogy a traktoristákat, gépkocsivezetőket a téli időszakban szintén itt foglalkoztassák, így biztosítván a belső munkaerő jobb, gazdaságosabb kihasználását. Ahogyan bevezetőben utaltunk rá, a létesítmény munkálatai igen elhúzódtak, és ez nem nagyon dicséri a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatot. A helyzeten több irányú külső segítség változtatott valamelyest. így például az összes villamos- sági munkát a Thorez Bányaüzem dolgozói végezték el a szövetkezetiek legnagyobb megelégedésére. Az utak építésével, a parkírozással a Mátraalji Szénbányák Vállalat vegyesüzeme segített be. De ne feledkezzünk meg a termelőszövetkezet saját építőrészlegéről sem, amely Csomós Dezső irányításával a legkritikusabb időkben mindig helytállt, elvégezvén például a géptároló színek alapozását, a telep bekerítését, máskor a szociális épület, az üzemanyagtároló végső kialakítását. Vagyis most már minden rendben van a beruházás körül! És még csak hitelért sem kellett folyamodnia a közös gazdaságnak, amely a korszerű, nagy teljesítményű gépműhellyel nemcsak a maga javát kívánja szolgálni, hanem a szükség, valamint kapacitása szerint a tájegység többi szövetkezetét is kisegíti. (moldvay) Év vége előtt átadják Új Tisza-híd Csongrád és Szentes között Befejező szakaszához érkezett a Csongrád és Szentes haltáráiban készülő Tisza- híd építkezése. A mintegy fél kilométeres híd meder feletti szakaszának vasbeton szerkezetét — az országban másodikként — csúszó- zsbIajs eljárással, úgynevezett szabadon betonozott, utófeszített technológiával készítették el. A befejező munkákon tevékenykedő dolgozók már szabadon közlekednek a két part között: aszfaltozzák a négyezer négyzetméternyi útfelületet, a vasszerkezet-szerelők a gyalogjáró előne festett korlátjait rakják a helyükre, a járda alatt pedig a villany- szerelők a hajózási irányfények elektromos munkáin dolgoznak. Az egész országrész közlekedése szempontjából fontos új hidat, még az év vége előtt átadják a forgalomnak.
