Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
NÉPÚJSÁG, 1981. október 15., csütörtök A VÁLLALKOZÁS ÚJ FORMAI: utasítások nélkül A Kozmetikád és Háztartásvegyipari Vállalatnál sokszor panaszkodtak: csomagolóeszköz híján nem képesek új szappamikkal, borotválkozó-, dezodorálászemk- kel vagy más kozmetikumukkal „kijönni a piacra”, illetve állandóan halogatniuk kell a korábban beharangozott új tennék piaora- dobását. Máskor meg az üdétekből kifogyott cipőpaszta kapcsán derült ki, hogy ezúttal sem a krém, hanem a tubus meg a do. boz 'hiányzik. A KHV csak egy cég a sok közül, amely kiszolgáltatottságának csökkentése és a piaci fellépés erősítése érdekében „magad, uram, ha szolgád nincsen” alapon, kapun beliül igyekezett új termékei csomagolásáról gondoskodni. Más vállalatok alkatrész- és részegységgyártásra rendezkedtek be a rendelések hosszú átfutási ideje, a beszerzési bizonytalanságok miatt. Máskülönben képtelenek lettek volna eleget tenni belföldi ellátási feladataiknak, és csúsztak volna a kiviteli határidőikkel is. Sok nagyvállalat kénytelen olyan tevékenységet vállalni, amely nagyüzemi keretek között nem gazdaságos. 1982. január elsejétől lehetővé válik, hogy ezeket a terheket a nagyvállalatok — például kisvállalatok és leányvállalatok alapításával — letegyék. Mi is az a kisvállalat? Első megközelítésben: egyike azoknak a kisüzemi formáknak, amelyek arra hivatottak, hogy a szervezeti rendszer korszerűsítése révén javítsák a meglevő és az újonnan alapított gazdálkodó egységek jövedelmezőségét, rugalmasságát; járuljanak 'hozzá a társadalmi energiák, az emberi és a gépi erőforrások jobb hasznosításához, valamint az ellátás javításához. Általános érvénnyel mér nehezebb lenne szabatosan meghatározni, mit is jelent a kisvállalat. Sem a mérete, sem a foglalkoztatott létszám, sem a megtermelt érték nagysága nem ad biztos támpontot ehhez. Más-más ugyanis a szükséges eszközök értéke, a dolgozók száma, a megtermelt áruk vagy a nyújtott szolgáltatások értéke, ha a kisvállalat élelmiszer- vagy gépipari alkatrész gyártásával vagy pótmama-szolgálattal, fodrászattal, netán a háztartási eszközök javításéval foglalkozik. A felsorolásból talán az is kitetszik, hogy a kisvállalat tevékenységi köre nem szűk- rés zabott, nem körülhatárolt Magyarán: bármilyen tevékenységgel foglalkozhatnak, akárcsak a nagyok. A gazdasági, jogi meghatározás egyelőre hiányzik, de a Pénzügyminisztérium és az Igazságügy-minisztérium még az idén közleményben informál arról, hogy — tevékenységenként alkalmasint szakágazatonként — hol, mi meríti ki a kisvállalat fogalmát A szabályozás jellegét, szigorúságát tekintve nem különböznek nagyobb társaiktól. ■'Nem kapnak engedményeket kedvezményeket. Nem attól kell rugalmasabbnak, jövedelmezőbbnek lenniük, hogy a szabályozás számukra kiskapukat nyit; méreteik révén tehetnek szert előnyökre. Előnyös a kisvállalat számára, hogy az adminisztrációs és adatszolgáltatási előírások — a többi vállalat kötelezettségeivel szemben — lazábbak lesznek. A bér- szabályozás viszont módot ad arra, hogy a kisvállalatok dolgozóinak személyi jövedelmét a (többi céghez képest nagyobb mértékben befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmezősége, haszna. A kisvállalatok gyorsaságát serkentheti, rugalmasságát és piachoz, igényekhez igazodó képességét javíthatja az is, hogy önállóságuk nagyobb lesz, mint a meglevő vállalatoké. Ez megnyilvánul egyebek közt abban, hogy nem kapnak majd uta-' sításokat sem az alapítótól, sem a felügyeleti szervektől. Ha például egy kisvállalat — a piaci helyzet rossz felmérése, a gazdálkodás gyenge színvonala, az erőn felüli költekezés, a túlzott béremelés vagy fejlesztés miatt — alaphiányos, netán veszteséges lesz, nincs, nem akad más, aki kihúzza a csávából. Ehhez a gondolathoz is hozzá kell szokni. Igaz, jelenleg előbb vagy utóbb „megérkezik" a megfelelő állami segédeszköz, amely kirántja a pénzügyi kátyúból a bajba jutott vállalatokat. A kisvállalatok esetében azonban — ezt írják elő a rendeletek — nem így lesz. Ha egy kisvállalat képtelen önerőből rendezni helyzetét: megszűnik. <M. P.) Apad a Tisza Hónapok óta nem ▼olt izámottevfi eső a Tisza vidékén, A rendkívül alacsony vízállás miatt a Tisza több szakaszán gázlók keletkeztek (MTI fotó: Csíkos Ferenc felv. „V. hó 9-től műszaki hiba miatt zárva” Még mindig csak kérdőjelek Motto i „Boskadófélben van a háit Hámllk le a vakolat, S a nél egy darab födéllel Már tudj’ Itten hol araiad; Javittuk ki, mert maholnap Padlásról né* be aa ég.. (Petőfi) Géppuskaropogásszerű, csattogó zajt hallatnak a hideg októberi széltől rezgő hatalmas ablakok. A rozsdamarta ablakkeretek alig tartják az üveget. A meny- nyezetről porladó kő, malterpor hullik alá a medencébe. Az állványzaton két munkás fúróval ügyködik. Vagy heten nézzük munkálkodásukat: Üjabb „terep, szemle” az egri fedett uszodában. Itt van a beruházó, a kivitelező, az alvállalkozó képviselője, s hívatlanul, de kíváncsian az újságíró is. Ránk köszöntött megint a hideg ősz, s a fedett uszoda üvegajtaján még mindig egy papírlap árválkodik, kézírással: V. 9-től műszaki hiba miatt zárva. Hogy meddig, azt szeretném megtudni, de sajnos a megkérdezettektől nem kaptam konkrét választ. Augusztusban műszaki bejáráson állapították meg, hogy a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalatra és alvállalkozójára, a MIKÖV- re garanciális javítási tennivalók várnak. Akkor is itt voltak az érdekelt felek. Szeptember elején az egri városi tanács kezdeményezésére, mintegy huszonötén gyűltünk össze a tanácsteremben, többek között azzal a szándékkal is, hogy a fedett uszoda ügyében előrelépés történjen, hogy a nyitás ne húzódjon át a télre. Akkor a szakvéleményre vártak az érintettek, arra a szakvéleményre, amelyik kimondja végre, hogy nem életveszélyes ez az uszoda. A határidő szeptember 30- án járt le. A válasz máig is csak szóban érkezett meg, de szerencsére kedvező. A garanciális hibák elhárítása azonban a mai napig sem kezdődött meg, pedig lapunkban már szeptember elején fölhívtuk a figyelmet arra, hogy a tétlen várakozásnak további késlekedés lesz a következménye. A MIKÖV-öt — ez a cég végezte a szigetelési munkákat — a kivitelező még csak a napokban értesítette. A szerdai megbeszélésen az derült ki, hogy a legjobb szándék mellett is csupán november 1-re tudják — úgy- ahogy — elvégezni a szükséges szigetelést. Ez a határidő azonban már most sem tűnik betarthatónak. Sokkal valószínűbb, hogy november közepéig, vagy végéig elhúzódnak a munkálatok. Amennyiben a szigetelés megtörténik, s a medencéből már nem folyik a víz, az üzemeltető vízműnek két- három nap kell még a takarításra, s ugyanennyi a feltöltés után az egészségügyi ellenőrzésre. Magyarán: örülhetnek az egri úszók, vízilabdázók és a tornateremmel nem rendelkező iskolák tanulói — akiknek a hideg beálltával itt tartják a test- nevelési órákat —, ha ebben az évben egyáltalán beléphetnek a fedett uszodába. Májustól augusztusig egy csepp víz sem volt a medencében. Augusztusban a próbafeltöltésnél derült ki, hogy még mindig rossz a szigetelés. Azóta újból eltelt. két hónap, s miközben az idő repült, nem történt semmi, hogy ez a sok-sok millióval felépített és ennél is jóval több millióból tol- dozgatott, foltozgatott létesítmény szolgálja azt, amiért felépítették. Nem először állapítjuk meg a bajokat, nem először adunk hangot aggodalmunknak, és sajnos most sem írhatjuk le, hogy bizakodhatnánk a jövőben. Mert erre jelenleg sincs semmiféle garancia. Vlrágh Tibor EGY HÉTEN ÁT Berlini hangulat a Park Szállóban AU »z egri konyhán átvette a parancsnokságot: Albrecht Zlmes Berlin legelőkelőbb szállodája, az ötcsillagos Palasthotel szerdától ezzel a címmel mutatkozik be Egerben, a Park Szállóban a megye- székhely s az erre a rendezvényre ide látogató közönségnek. Egy-egy nemzetközi estet rendeztek már itt, de arra még nem volt példa, hogy egész héten át egy nemzet gasztronómiájával ismerkedhessünk. Sabina Barleben, a Palasthotel igazgatónője a következőket mondotta: — Több szállodában bemutatkozhattunk már Magyarországon. Egerbe elsősorban a gyönyörű környezet, a kisvárosi jelleg, na és természetesen a borvidék hozott bennünket. Kitűnően sikerült egri kollégáink tavaszi bemutatkozása az NDK-ban. Nagy közönségsikert arattak ételeikkel, a borkamhinét kitűnő boraival. Nemcsak a berlinieknek tetszett, hanem a nálunk lakó külföldiek is elismerően nyilatkoztak. A szerződésben foglalt együttműködésünk következő lépését jelenti ez a jövő hét keddiéig tartó bemutatkozásunké — Milyen jellemzői vannak a berlini szállodájuknak? — Lényegesen nagyobb, mint az egri, 1979-ben épült, ezerágyas, s kétezren tudnak egyszerre étkezni különböző éttermeinkben. Külön francia konyhánk működik, van sörözőnk, kávézónk. Négyszáz szakács, cukrász és felszolgáló dolgozik nálunk. Ezenkívül uszoda, szauna, tekepálya tartozik még szállodánkhoz. — Míf takar a cím: „Berlini hangulat"? — Szeretnénk bemutatni az egri vendégeknek a berlini vendéglátás múltjának s jelenének ötvözetét. Tehát a cím egy bizonyos nosztalgiát is takar. Az ételeken kívül elhoztuk a híres berlini sört is, amit kétféle korsóban fogunk felszolgálni. Kis szomjúságra kis korsóval, nagy szomjúságra nagy korsóval ajánlva. Átrendezzük egy kicsit a Park Szálló sárgatermét, lesz büfé, étel-italkiszolgálással. Esténként pedig a berlini csülök bizonyára meglepetésként szolgál majd. Albrecht Ziems konyhafőnök már átvette a parancsnokságot. A h úsztagú német küldöttség naponta iá- féle itallal, s 21-féle étellel várja a vendégeket, akiket berlini koktéllal fogadnak, hogy az a bizonyos hangulat mindjárt az elején biztosított legyen.. (kis szabó) A megyei tanács engedélyezheti A magánoktatói tevékenység új szabályozása A magánjellegű, iskolán kívüli oktatás új szabályozásával évtizedek óta érvényben levő rendelkezés korszerűsítéséről határozott a napokban közzétett rendeletében a művelődési miniszter. Az oktatási rendszer államosításával, 1948- ban megszűntek Magyarországon a magániskolák, ám ezt követően is indokoltnak vélte a kormányzat, hogy bizonyos területeken magán- személyek is folytathassanak oktatói tevékenységet. Az ezzel kapcsolatos korábbi jogszabály viszont az illetékes miniszter engedélyéhez — tehát igen magas szintű jóváhagyáshoz — kötötte ezt a munkát. Az új rendelkezés lényege az, hogy a jövőben a fővárosi, illetve a megyei tanácsok szakigazgatási szervei engedélyezhetik a hozzájuk fordulóknak az iskolán kívüli oktatómunka megkezdését. Így a módosított szabályozás egyben része az állam- igazgatási, munka korszerűsítését, a feladatok ésszerűbb elosztását célzó törekvéseknek is, hiszen a tanácsok — egy-egy terület gazdáiként — képesek a legjobban felmérni az ott élő lakosság művelődési, képzési igényeit, s ennek nyomán dönthetnek arról, hogy lehetőséget nyúj- tanak-e a magánoktatókna' ismeretanyaguk átadásá- A rendelkezés részlete szabályozza az oktatási gedélyekkel kaposolatos kérdéseket is. Eszerint a fővárosi, illetve megyei tanács művelődésügyi osztályához intézett kérvényekben a többi között szerepelnie kell az oktató iskolai végzettségének, foglalkozásának és a tanítani kívánt ismeret- anyag leírásának is, hogy az illetékesek megalapozottan dönthessenek arról: megfelelő-e a kérelmezők képzettsége, szaktudása a tevékenység gyakorlásához. A magánjellegű képzési formák fenntartásához társadalmi érdek is fűződik: számos szakterület elismert művelője vállal olyan tanítványokat, akik az állami oktatási formák között csak nehezen találnának speciális érdeklődési körüknek megfelelőt. E körbe tartozik például az ének-, zene- vagy tánctanárok, illetve más művészetpedagógusok magánoktatói munkája. Emellett az általános iskolákban, valamint a közép- és a felsőfokú tanintézetekben folyó oktató-nevelő munkát segítik azok, akik rendszeres korrepetálással, a tananyag ismételt átvételével igyekeznek felzárkóztatni a gyengébb képességű tanulókat társaikhoz. Éppen a két leggyakrabban előforduló magánoktatói tevékenységet — a nyelvoktatást — az új jogszabály nem köti engedélyhez, amennyiben egyidejűleg öt tanítványnál többet nem válla] a magántanár. Oktatói munkáját azonban ez esetben is köteles bejelenteni az elsőfokú adóhatóságnak. A magántanfolyamok elvégzéséről esetlegesen kiállított igazolások egyébként állami végzettségként, szakképzettségként nem ismerhetők el —mondja ki a rendelet. A vállalatok, a szövetkezetek, az állami intézmények, illetve a társadalmi szervek által szervezett tanfolyamokat, képzési tormákat továbbra sem köti engedélyhez a szabályozás. (MTI) Sabine Barleben: ......Egerbe elsősorban a gyönyörű környezet, a kisvárosi jelleg hozott bennünket” (Fotó: Szabó Sándor}
