Népújság, 1981. október (32. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az egri tanács összefogása a vállalatokkal XXXII. évfolyam, 242. szám ÁRA: 1981. október 15., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdték a szőlőoltványok próbaszedését Abasár, Márkáz, Nagyréde felkészült a munkákra Lassan lejár a szüret ideje, majd jön egy fagyos éjszaka, hogy a tőkéket megfossza levelüktől Is. A következő Időszak pedig már az oltványtermesztés záró aktusáé: gépek szedik ki a főidből a gonddal ápolt vesszőket, hogy az osztályozást, válogatást kővetően közös gazdaságokban, kistermelőknél találjanak gazdára. Megyénkben három termelőszövetkezet — Nagyréde, Abasár, Márkáz — foglalkozik intenziven oltványtermeléssel, s a tagok által kiültetett vessző meny- nylsége ez évben meghaladta a tízmilliót. Mindenütt tisztes anyagiakat ígérve a gazdaságoknak. Az abasÓTi Rákóczi Termelőszövetkezet portáján Rudas Sándor elnökkel beszélgettünk a termelési ág jelenéről, a benne rejlő lehetőségekről. Elmondotta, hogy a visontaiaktól bérelt földterületen már megkezdték az oltványok próbaszedését, jövő héten pedig teljes erővel indul a munka. A kétszáztíz család és egy közös munkabrigád által előállított, földbe juttatott és fölnevelt oltvány darabszáma elérte az ötmilliót, amiből az osztályozást követően csaknem két és fél millió lesz értékesíthető. Ebből, beleszámítva az exportpiacot is, megközelítően ötvenmillió forint árbevételre számítanak. Ami az alapanyagot illeti, gondjaik a vadvesszővel voltak, továbbá annak a hátrányát érzik, hogy nincs hűtőtárolójuk. E tekintetben most mégis előbbre lépnek: mint rendszergazda, a Gyöngyös—domoszlód Állami Gazdaság biztosít a „ letermeléshez" bérlet formájában hűtőkapacitást. Az oltványkiszedő gépek műszaki állapota egyébként jó, előkészítették a szállítójárműveket is, mint ahogyan a főbb mozzanatokat magában foglaló betakarítási terv biztoTavasszal munkagép segítségével készítettek úgynevezett bakhátakat az oltványoknak az abasárlak sítja a munkálatok zavartalanságát. Arról is szó esett találkozásunk alkalmával, hogy az elmúlt év oltványtermése nem úgy váltotta be az aba- sáriak reményét, mint ahogyan erre számítottak. Több partnergazdaság beruházási gondok miatt visszalépett a vételtől, hatmillió forinttal rövidítve meg a Rákóczi Termelőszövetkezetet. Mint Rudas Sándor megjegyezte, az új esztendő sem kecsegtet több jóval. Bár minőségileg jobb az idei oltvány, a Kertészeti Termékeket Forgalmazó Társulással kötött szerződések már most módosultak, 450 ezer vessző érAsszonyok helyezték földbe a vesszőket, nagy szakértelemmel (Fotó: Szabó Sándor) tékesítése vált kétségessé. Amit tudnak: a Külkereskedelmi Minisztérium az export irányában tájékozódik, ök maguk ugyanekkor tíz százalékig terjedő árkedvezménnyel igyekeznek kedvet ébreszteni minden fronton az oltványvásárlásra, szőlőtelepítésre. A vezetőség ilyesféle döntése egyébként biztonsági célt is szolgál! A három említett termelőszövetkezet közül a mar- kazá Mátravölgye termeli a legkevesebb oltványt, összes évi árbevételét tekintve azonban itt is nagy jelentőségű az idén kiültetett kétmilliór nyi vessző. Fölszedés, osztályozás után 14—16 millió forintra számít belőle a tagság. Az oltvány értékesítésében felerészt az egri borkombinát segíti őket, az előállított vesszők másik felének maguk keresnek piacot. Koren János főmezőgazdász ugyanekkor megjegyezte, hogy következetesen csak annyit oltanak, amennyire szerződésük van. Ez a szám a pillanatnyi felmérések szerint jövőre két és fél millió darabra emelkedik, amit az egész tervcdklusban meg szeretnének tartani. Tárolási gondjuk nekik is van! A problémán azonban igyekeztek túltenni magukat. Ügy szerződtek a partnergazdasá^ gokkal, hogy azok osztályozás után azonnal elszállítják a megvett szőlő vesszőt. A termelés körülményeit javítja továbbá az 1982-ben megvalósuló hütőtároló, amely befogadja majd az egész európai simavessző-mennyi- séget, s a gyöngyös—domosz- lóiaknál csupán a vadalanyt kell elhelyezniük. Végezetül említsük meg hogy mind Nagyrédén, mind Abasárom, Markazon folynak már az 1982-es esztendő olt- ványozási előkészületei is. Művelik a talajt, készítik a bakhátakat. És persze várják a jó telet, amely kedvező állapotot teremt az oltvány ki ültetéséhez. A világ kenyere — Eldobod a kenyeret? — kérdeztem, és saját miagam is furcsán vettem észre hangomban a döbbenetét. Akkor jöttem haza egy hónap után a Pol Pót mészárolta Kambodzsából, ahol nagyon hamar megtanultam másképpen látni. Gyerekeket láttam, akik fél év kihagyás elteltévé] először ettek meleg ételt az UNICEF jóvoltából. Segítőtársaim és mosolygós szemű tolmácsnőm — a külügyminisztérium felelős munkatársa — fejadagját heitek óta a négy, házába fogadott gyerek között osztotta • szét. Egy iskolásfiú pedig nem értette meg a fogalmat, nem lehetett neki megmagyarázni, mit jelent az, hogy cukor. És gyerekek, megint csak gyerekek, akik az őserdőkben kószálva falevélen és bogarakon éltek, amíg rájuk nem találtak a vietnami katonák. Azóta másképp figyelem a statisztikát, másképp hallgatom a híreket. A számok, a százalékok a szívemig szúrnak. A Világbank felmérése szerint 780 millió ember olyan szegény, hogy egyszerűen nincs módja elegendő élelmiszert vásárolni. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint egymilliárdan nem jutnak rendszeresen napi élelemhez, és mintegy negy- venmiUióan állnak — ? — az óh'halál szélén. Az űr- siklő, a napelemek, a lézer- technika korában. A XX. század végének legsúlyosabb ellentmondásai tükröződnek az adatokban, tényekben. Az NSZK-iban az egy főre jutó napi protein meny. nyisége nyolcvankét és fél gramm. Indiában hat gramm. Az USA-bán a közterek, a temetők, a golfpályák füvére annyi műtrágyát szórnak ki, ameny- nyivel India megtermelné gabonaszükségletének hiányzó mennyiségét Lesz-e elegendő élelem? Segít-e megszülető gyerekein a világ? Fel tudja-e nevelni őket? Ügy tűnik, ki kell áb- rándutoi abból az illúzióból, hogy a tudományostechnikai forradalom előrehaladtával automaitiku- j san megoldódik a világ élelmiszer-ellátásának helyzete. 1952—62. között még évente egy százalékkal nőtt a világban az egy főre jutó élelmiszer-termelés. A következő évtizedben már csak 0,8, 1970. és 1976. között pedig mindössze félszázalékos volt ez a növekedés. A fejlett európai országokban — beleértve az európai szocialista országokat is — az élelmiszertermelés mértékének emelkedése évi 3,1 százalékról 2,3 százalékra esett vissza. A mai világélelmezési nap jó alkalom arra, hogy a földön dolgozó mezőgazdasági munkástól a világ- politikát befolyásoló diplomatáig, kormányfőig a leggyorsabban megoldandó gondunkra, a világ kenyerére gondoljunk mindvalamennyien. Szigethy András Kincsünk a barokk és a modern város Megítélés kérdése, hogy sok-e, vagy kevés 1 milliárd 295 millió forint. Egy tény: az elmúlt öt esztendőben ennyit költött a megyeszékhely tanácsa a barokk —és mégis ízlésesen ,modem — város szépítésére, fejlesztésére. S mi sem jellemzőbb a helybeliek, illetve az itteni üzemek, vállalatok, szövetkezetek kollektívájának egészséges lokálpatriotizmusára, mint az, hogy 126 milliót ért az ország harmadik leglátogatottabb idegenforgalmi központjáért végzett társadalmi munkájuk. Mindez tegnap hangzott el azon az értekezleten, amelyet a városi tanáccsal összefogó testületek, vállalatok vezetőinek részvételével tartottak a városházán. Dér Béláné elnökhelyettes mindenekelőtt arról szólt, hogy e közös összefogás eredményeként mennyit gyarapodott a jeles történelmi hagyományokkal büszkélkedő megyeszékhely: több mint 3400 lakás épült, új bölcsődék, óvodák, iskolák nyitották meg kapuikat, 207 millióba került a belváros rekonstrukciója, s hozzávetőlegesen 600 milliót költöttek a pincerendszerre és a veszélyeztetett utak, hidak rendbehozatalára. A VI. ötéves tervben is számos feladat vár a tanácsra és a testület munkáját segítő, támogató intézmények, vállalatok, szövetkezetek dolgozóira, a város lakóira. A tihaméri területen például egy új lakótelep nő ki a földből, de folytatódik a csebokszári, a lajosvárosi, és a Grónay-negyed építése. A tanács számít a vállalatok koordinációjára, a szövetkezeti lakásépítés szervezőire, illetve a magánépítkezőkre, akiknek a tájékoztatására például információs irodát, illetve bemutatótermet hoznak létre, hogy megköny- nyítsék az otthonteremtést. A tervek szerint 1985-ig 160 bölcsődei, kétszázötven óvodai és az első ütemben száz szociális otthoni férőhelyet létesítenek, a város iskolái negyvennégy tanteremmel bővülnek. De jobb lesz a közműellátás; a kereskedelmi hálózat, az egészségügyi intézmények is korszerűsödnek a jövőben. Minderre 1 milliárd 619 millió forint jut majd — s amivel kiegészíthetik a helybeliek: 100 millióra rúg, társadalmi munkában! Egert a közelmúltban egy országos rangsorolás hazánk legtisztább városai között tartotta számon. Nem véletlen hát, hogy a tanács mindenkitől — és minden érintett vállalattól — azt kéri: ne adjuk alább! Tartsuk tisztán környezetünket, vegyünk részt a városszépítő társadalmi munkaakciókban, az őszi fásításban, tereprendezésben. Amit azonban — az eddigi jó együttműködés alapján — kémek a város vezetői: a vállalatok vállaljanak részt a sportlétesítmények hálózatának bővítésében és fenntartásában, a leendő 200 személyes szociális otthon építésében, a korszerű piaccsamok megvalósításában, illetve a modern, kényelmes lakótelepi és kertvárosi otthonok tető alá hozásában. A tegnapi tanácskozáson egyébként az egri vállalatok képviselői azzal mondtak igent, hogy: „közös kincsünk a barokk és a modem város". Az ülés napirendjén: Eger (Fotó: Perl Márton) Javuló utazási feltételek a vasótun Tanácskozás a MÁV-nál Több expressz, és gyorsvonat, rövidebb menetidő — javítja a vasúti személyszállítást a MÁV. Szerdán a MÁV vezérigazgatóságán a VI. ötéves tervidőszak végéig várhatóan növekvő utas- forgalomra való felkészülésről tartottak értekezletet. A vasút 1982-ben 278 millió utasra számít, akik körülbelül 13,8 milliárd kilométert fognak megtenni, a hazai vasútvonalakon. Ekkora forgalomhoz a vonatok évi teljesítőképességét 3—4 százalékkal kell emelni. Az előrejelzések szerint várhatóan megváltoznak az utazók igényei is, többen kívánnak majd expressz- és gyorsvonattal utazni. A számítások szerint a tervidőszakban e vonatok forgalma 10— 15 százalékkal emelkedik. Ezért bővítik az expressz- vonat-hálőzatot, több gyorsvonatot, de kevesebb távolsági személyvonatot indítanak. A vasútvonalak korszerűsítése mellett már megkezdték a belföldi és nemzetközi utazási igényekhez igazodó, kényelmes, és megfelelő biztonsági berendezésekkel felszerelt személykocsik beszerzését. Az idén 30 darab, 160 kilométeres sebességre alkalmas, nagy teljesítményű hűtőszekrényekkel felszerelt, tágas, kényelmes ét. kezési lehetőséget nyújtó, NDK-gyártmányú étkezőko- csival gazdagodott ja vasút. Ezek a jelenlegi menetrend szerint már több belföldi és nemzetközi vonattal közlekednek. Az új kocsikkal teljesen megszüntették a korábban sok panaszra okot adó „fülkeszolgálatot”. A jelentős fejlesztési intézkedések megteremtik a lehetőséget a menetrend szerkezetének megváltoztatására. Már 1982-ben a Budapest— Szeged közötti villamos vontatás bevezetésével, 15—25 perccel rövidül a menetidő.
