Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-13 / 215. szám
NEMZETKÖZI összehasonlítások szerint a hasonló fe: i%ű tőkés országokhoz .nyitva iparunk erősen túlcentralizált, s különösen szembetűnő a kis. és középvállalatok hiánya, illetve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fejlődéssel az életszínvonal növekedésével egyre növekszik az egyedi- és kissorozatú termékek, valamint a javítás, a karbantartás, a szolgáltatás majd minden formája iránti kereslet. A kisszervezetek — amelyek általában kisebb rezsivel működtethetők — rugalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak a változó igényekhez. Az elmúlt 8—10 évben azonban az elvi lehetőségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Az OKISZ javaslatait figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium, a közelmúltban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb létszámú szövetkezeti formák létrehozatalára. Ezek a legkülönbözőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják, E szövetkezeteket többek között hiánycikkek gyártására, találmányok, újítások kivitelezésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácsolás, gyermek- megőrzés, beteggondozás, tolmácsolás stb. szolgáltatások nyújtására lehet megalapítani. Az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozásával nem a jelenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet, elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fejez ki, azaz nem nagyszövetkezet kicsiben. A kisszövetkezet lényege, hogy az általánosnál egyszerűbb szabályozási, önkormányzati, ügyviteli feltételek mellett is működőképes, a vezetők irányítási munkájuk mellett részt vehetnek a termelésben. Ma ugyanolyan nyilvántartási, elszámolási követelményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt számláló kisszervezetnek, mint egy sokezer fős nagyvállalatnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 főben határozza meg: ennek csökkentése nem cél. Nem szükséges azonban, hogy kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatott tagokból álljon a szövetkezet. Alkalmazhatnak nyugdíjasokat, diákokat, gyermekgondozási segélyen levő asszonyokat is. A kisszövetkezetek határozatlan időre alakulnak, de elképzelhető, hogy csak meghatározott feladat elvégzésére (például egyetlen találmány vagy újítás megvalósítására) hozzák létre, és a feladat elvégzése után a tagok megszüntethetik. A JELENLEGI szabályozás szerint a részjegyjegyzés nemcsak új szövetkezet alapításához, de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegendő ösztönzést. A jövőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fokozni kívánják a tagok érdekeltségét, kockázatvállalását, felelősségét. Éppen az anyagi felelősség, a tulajdonosi érzés kialakulása érdekében lenne célszerű, ha az induló vagyon felét a tagok ■— részjegy ellenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövetkezetek tagságának vagyoni hozzájárulása tehát magasabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak akkor lesz reális esélye annak, hogy kisszövetkezetek kellő számban alakuljanak. ha az állam ezt támogatja. Megfelelő versenyeztetéssel, hitel kedvezményekkel a leghatékonyabb vállalkozásokat kellene segíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák egy másik modellje a szakcsoport. Az ipari- szolgáltató szövetkezeti szakcsoport keretében nyílik leginkább lehetőség a főfoglalkozású dolgozók töredékmunkaidejének hasznosítására. Ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontár tevékenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó állampolgár érdekeltségének megteremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jövedelem nyugdíjalapként való beszámítását. A szakcsoporttagság nem igényel közös munkahelyhez való tartozást: a munkaidő, illetve a munkarend rendkívül rugalmas. Az anyagi eszközöket elsősorban a szakcsoportot alapítók fogják előteremteni, főként gépek, szerszámok, anyagok, helyiségek, járművek átadásával, de lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy a szövetkezet saját termelési eszközeit, helyiségeit átengedje az ipari termelő, vagy szolgáltató tevékenységet folytató szakcsoportnak. A JAVASOLT kisszervezet., formák széles területen hozzájárulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Dinnek feltétele azonban, hogy a vállalkozási kedv és lehetőség, valamint a szerződéskötési szabadság a mainál nagyobb szerepet kapjon. (B. M. É.) HATVANI JELENTÉS* Az uj cukor első napjca Hatvani cukorgyár, szeptember 5.: négyen készülődnek, hogy begyújtsák a lé- tisztításhoz szükséges kemencét. Itt van Tőzsér István, Molnár Vilmos, Budavári Gergely, és a ..manipu- j láns” Kele Miklós. Szeptem- | bér 6.; Marosvári János tér- mester figyelő tekintete közepette befutnak a gyárba i az első cukorrópa-szállítmá- ’ nyok, amelyekből a kampány végéig 300 ezer tonnányit várnak a gazdaságokból. Szeptember 9.: a nyersoldal kapacitását követve 500 tonna „úszókészlet” kerül a csőrendszerekbe, tartályokba, kristályosító készülékekbe, pépkavarókba. Szeptember Í0.: hajnalban már jó minőségű, szabvány szerinti cukrot töltenek 50 kilós, szelepes zsákokba a Bates-gé- pek, amelyek fölött Mikola Antalné és Vörös Istvánná virraszt. Az új cukor első napján egyébként mindössze 16 órányi a cukorkitermelés ideje — pálycsúcs! — és a 2930 tonna répából készült 91 tonnányi portékát teherkocsik vás~''k a Tejipar, a Cenege Édesipari Vállalat telephelyeire... Mészóllomós és előderiíő A sima, zökkenőmentes indulást mi előzte meg? Deb- rődi László műszaki osztály- vezető nem győzi sorolni a feladatokat, a tíz nappal előbbre került kampány fölkészítésében derekasan helytálló brigádok neveit. Igen feszített iramban fejeződött be augusztus végére a nagykarbantartás, épült meg a start napjaira az új. korszerű mészállomás, valamint az előderítő berendezés. De nem válogatott senki a munkában. A házilag megoldott beruházások így kötődnek például 8 Karácsony András vezette gépműhelyt forgácsolók nevéhez, így dicsérik Jávori Károly nyersoldali lakatos brigádját, vagy éppen az ácsokat, akik Sebestyén István irányításával dobták magukat a finisbe. A főpróbabizottság, persze, nem tudhatta azt sem, hogy Kelé Miklóséknak minő gondot okozott az avulóban levő NDK-cenrifugák életre pofo- zása. vagy épp a melaszmérlegelés félautomatikus módszerének megoldása. Időt rabló munka mind. és a sikerhez végtelen szükség volt Gergely Mihály termelési' osztályvezető két évtizedes tapasztalatára is. Ahogy mondják: mindig ott volt, ahol a szükség! És mindany- nyiszor tudott hasznos tanácsot, útmutatást nyújtani a technológiai feladatok megoldásához. Fordaszerel vények A karbantartás, az építkezés közepette természetesen egyéb frontokon is folyt a munka. És Molnár Károly répaosztály-vezet őre hárult a fontos szerep, hogy közvetlen munkatársaival a korai indításhoz, megszervezze a szükséges nyersanyag átvételét, beszállí itatását. Négy megye 90 gazdaságával tar. tóttá a kapcsolatot tavasztól mostanáig, és mint olajozott, jól bejáratott motor, úgy dolgozik immár ez a gépezet is! Remek partner beszállításnál a Volán, és a miskolci vasútigazgatóság sem tagadta meg a fordaszerelvények beállítását, így teremtvén meg a nyersanyag folyamatos biztosítását. De a dolgok természetéből eredően egyéb, újszerű gondokkal is számolnia kellett a répaosztálynak! Tavaly óta például jelentősen megváltod zott a répaátvótel adminisztrációja. illetve számítógépes adatfeldolgozással megy a munka. Ehhez hozzáértő, rá. termett garnitúrára volt szükség, ezért a 45 átvételi állomásra kijelölt 150 ember kiképzésen vett részt, éspedig olyan formában, hogy mindjárt a balesetvédelmi ismereteket is elsajátítsa. Az új cukor első napján mindany- nyian sikerrel vizsgáztak, de sikerrel mutatkozott be maga a nyersanyag, amelynek cukorfoka pillanatnyilag 15 százalék felett van. Egyedül az iparágban Mint ismeretes, a cukorgyár! munka nem tartozik a legkönnyebbek közé. Különösen a főzés teszi próbára az embert., legyen bármilyen sokoldalúan felkészült. Nő nem is vállalkozott nagyon sokáig erre a feladatra. Most azonban, férjével az oldalári, e tennivalók közepében találni Pethes Sán dornet, az egyetlen cukorfőző szakmunkást az iparágban. Hogyan ke'ült ide? A férje után. é.s immár közel húsz esztendeié. Mikor a Jászságból Hatvanba települtek, megjárt minden lépcsőfokot, kiismerte a cukor gyártás minden fogását. Az egykori segédmunkásból így lett szakmunkás, ezen a csütörtöki hajnalon pedig az első tonnányi, besűrített cu korié fogadója, kifőzője. Hogy meddig csinálja mindezt? Debrődi László azt mondotta, hogy száznapos kampányra számítanak, ha minden a tervek szerint“ halad. És itt nem csupán a nyersanyag mennyiségére, minőségére kell gondolnunk. Tegnap egyórás áramszünet volt a gyár körzetében, ami majdnem az egész műszak teljesítményét károsan befolyásolta.1 *0 Moldváy Győző A gyógyítás nemegyszer kellemetlenségekkel jár együtt. Mégis vállaljuk a procedúrát, mert hiszünk a gyógyulásban. Gyakorta kényszerülünk arra, hogy kellemetlensége, két viseljünk el hosszabb időn át, mert ez az ára életünk, hétköznapjaink jobbu- lásának. Egerben, a vasúti pályaudvarral szemben sebek: gödrök, árkok, sóderdombok szabdalják hónapok óta a város testét. Csatatérre jobban emlékeztet zajaival — az autók kürtölésével, a motorok berregésével, a légkalapácsok csattogásával —egész látványával az egyébként békés, de mindig nagy forgalmú városrész. Aki Egerbe érkezik délről a 25-ös főúton busszal, vagy személyautóval, s akit a vasút hoz a megyeszékhelyre, nem kerülheti el ezt a csomópontot. A déli városrészben dolgozók, s az ott lakók nap mint nap utaznak át nem ki^ nehézségek közepette a két sávra szűkült útszakaszon. Februárban vonultak fel az egri Közúti Építő Vállalat — a fővállalkozó — dolgozói. Azóta folyik a munka, s tart még egy ideig, bár ez a gócpont — Káli Ottó művezető szerint — hamarosan elkészül. — Eddig kevésbé volt látványos a munkánk — e/nlí- ti, amikor arról váltunk szót, hogy sokan úgy vélik, alig dolgoznak, lassan haladnak az építők. — Ma is legalább 70—80 emberünk végzi feladatát. Ami az egész teret áttekintve alig tűnik szembe, rövid sétánk alatt igazolódik. Emitt ketten árkot temetnek be, húsz méterrel odébb másik két munkás gödröt mélyít. Az Árpád utca torkolatában egy csapadék-, szenny-, és ivóvízvezeték csomópontjába daruval emelik helyre az utolsó nagy átmérőjű csöveket. Az ABC előtt légkala.páccsal törik a járdát, a Széna térnél árkol. nak a munkások. — Sok új, váratlan helyzetet teremtett számunkra ez az építkezés. A közmű- hálózatot úgy kellett felújítani, hogy közben a régi működött. A gázvezeték lerakását egyes szakaszokon az Az Árpád utcán már az útépítés első műveletén, a szegélykövek lerakásán dolgozik a Vízügyi Építő Vállalat két munkása, Kiss László, Papp József szállítást, hogy a reggeli és délutáni csúcsforgalmat ne akadályozzuk. Forgalomirányítóinknak arra is figyelni kellett, hogy elsősorban a városból kifelé engedjék a járműveket, mert ellenkező esetben megbénult volna a belváros forgalma is. S még újabb nehézségeket is el kell viselni jövő év május elsejéig, az előrehozott átadási határidőig. (Egyébként, hogy két hónappal megrövidítették gondjainkat, ez az itt dolgozó szocialista brigádok vállalásainak köszönhető.) A téren működő ABC-áruházban például* — Papp Istvánná üzletvezető panaszolta ezt — 3—400 ezer forinttal csökkent havonta a forgalom a _ múlt évihez képest, pedig azt a tervek szerint túl kelssőzés, a keletkezett iszap, miatt többször kellett megismételnünk. Előfordult, iogy más helyen találtuk meg a régi vezetéket, mint ahol kerestük, s az emiatt keletkezett esőtörések nemcsak a munkát késleltették hanem sok bosszúságot okoztak a környék lakóinak is. Közben a szűkített két sávon haladt a forgalom. Igyekeztünk úgy időzíteni araun- j -kaarktak betemetését, a földlett volna teljesíteni. Eleinte sokan elkéstek a munkahelyükről, mert a torlódás miatt csúsztak a buszjáratok. Magam js úgy érkeztem a térre ezen a kevésbé forgalmas reggelen, hogy a 12- es (GF 02-74-es) buszt — amin utaztam — egy másik 12-es járat (GÉ 24-41-es) követte. — A legtürelmesebbek és legkörültekintőbbek a helyi járatok vezetői — folytatja Káli Ottó. — Pedig talán nekik a legnehezebb itt áthaladni. Sokan nem tartják be ' a sebességkorlátozást, idegesen tülkölnek, ha a teherautók szállítmányainak leöntése miatt néhány percre lezárjuk az utat. A gyalogosok — még azok is, akik a Farkasvölgy úti óvodába ' naponta viszik a gyerekeket — sokkal megértőbb magatartást tanúsítanak. Pedig, ha egy nagy zápor jött. s lemosta az iszapot — ha el is lapátoltuk, amennyire lehetett — egyáltalán nem volt könnyű a közlekedés. A Széna tér előtt állunk. Tizenöt méter hosszú, két méter mély, 80 centiméter széles árkot ástak itt a munkások, hogy egy víznyelőt elhelyezhessenek, s hogy a majdani szennyvízvezeték fölött, húzódhasson az ivóvíz- vezeték. Mindezt kézi munkával végezték, mert az árokban még most is működő régi csövek fekszenek, melyeket nem lehet addig bántani, amíg az újakat be nem kötik. S ez csak egy apró példa a gyakorta előadódott váratlan, ötletet és helyszíni módosítást követelő feladatok közül. De azt is jó leírni, hogy olyan műanyag csövek kerülnek a föld alá, melyekkel 50 évig nem lesz gond. S azt is tudni kell, hogy ezen a téren tíz esztendeig nem adnak ki útfelbontási engedélyt. Ezért és a jövő zavartalanabb közlekedéséért kell tűrnünk a sokszor bosz- szantó kényszerhelyzeteket. 1 Milyen lesz a jövő képe? ' Csak vázlatosan: a vasút! elágazótól hat sávra bővül a Lenin út, ebből kettő az Árpád utcából érkezőket kivezeti a városból, kettő viszi rá a kocsikat a 25-ös út folytatásába, a két szélső sáv pedig egy zöld sziget megkerülésével a Lenin útra, illetve a vasútállomáshoz teszi lehetővé a járművek közlekedését. Erre még vámunk kell, de a jövő héten a Koszorú utcától elkezdik a most még gödrökkel tarkított felbontott útszakasz építését. Előbb a szegélykövek kerülnek a helyükre, aztán szintre ^meSimon Ernő. Pólyák Islván és Veres Elemér, az egri Közúti utolsó közműcsöveket helyezi k a földbe Építő Vállalat dolgozói az (Fotó: ’Kőhidi) lik az aknákat, elhelyezik s víznyelők .rácsait, betonoznak. S ha minden a tervek szerint halad, október 30-tól már ide terelik a forgalmat Virágh Tibor «•» m* * rSSl. szeptember 13., vasárnap Kisszövetkezet - fó szeveffcezet
