Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-13 / 215. szám
Heti külpolitikai összefoglalónk 1. Milyen hatással lehet az ázsiai biztonság kérdésére Leonyid Brezsnyev találkozása Le Duan, Vietnami . Kommunista Párt főtitká- rával és Fen Sovannal. a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt főtitkárával? A legtöbb vüláglap j,ázsiai nagyhét’-ként aposztrofálja az elmúlt hetet, s mindenekelőtt azokra a találkozókra gondol, amelyeknek Moszkva volt a színhelye. I<ét indokínai ország ''ezető államférfija vendégeskedett a szovjet fővárosban, s a legmagasabb szintű találkozók, ä tárgyalásokon érintett témák széles skálája arra enged következtetni, hogy azok hatással lehetnek Ázsia további sorsának alakulására, az ázsiai biztonság kérdésére is. A figyelem főkent Leonyid Brezsnyev és Le Duan megbeszélése fele fordult, két okból jst egyrészt várható volt, hogy Brezsnyev a nemzetközi helyzet általános vonatkozásait is érinti majd pohárköszöntőjében. másrészt várakozás előzte meg a két politikus ázsiai helyzetelemzését. Nos, ami a nemzetközi helyzetet illeti, arról a szovjet vezető ismét aggodalommal szólt, s ezúttal is hangsúlyozta, hogy a szilárd nemzetközi béke megteremtése tényleges cselekedeteket követ el. az államoktól, s ami talán e-nnél is fontosabb, azt, hogy készek legyenek számolni más országok érdekeivel is. Brezsnyev ezúttal sem hag'da magát befolyásolni az Egyesült Államok vezetőinek immár sorozatban elhangzó fenyegetéseitől, ehelyett leszögezte, hogy az államoknak türelmes munkával. a tárgyalóasztalnál kell megoldást találniuk a vitás kérdésekre. Nem hagyta viszont szó nélkül azokat az amerikai követeléseket, hogy a ■ Szovjetunió tanúsítson „mérsékletet” a nemzetközi életben. Erre reagálva hang. súlyozta:, csupán a bizalmatlanság szítását, a nemzetközi béke alapjainak megbontását idézheti elő az olyan politika, amely a „mérséklőiről és a kölcsönösségről” szónokol, miközben kihívó, provokatív irányvonalat követ egyebek közt katonai téren is. A nagy világlapok sorra idézik Brezsnyev azon megállapításait is, amelyet az ázsiai helyzet alakulásáról mondott. Az SZKP főtitkára tragikusnak minősítette, hogy a földrész egyik leghatalmasabb államának, Kínának a vezetői az ország erőforrásait a nemzetközi légkör mérgezésére fordítják. Üdvözölte ugyanakkor Indiának, a térség másik hatalmas állama nemzetközi befolyásának növekedését, valamint Vietnamnak, Laosz- nak és Kambodzsának Dél- kelet-Ázsia békeövezetté nyilvánítását célzó törekvését. Ez utóbbiról, Ázsia békéjéről és biztonságáról volt szó Brezsnyev és Pen Sovan tárgyalásain is. A két vezető újólag elutasította az úgynevezett nemzetközi Kam- bodzsa-konferencia határozatait, amelyek beavatkozást jelentenek egy szuverén állam beiügyeibe. Magasra értékelték viszont Vietnam, Laosz és Kambodzsa békekezdeményezéseit, köztük az ASEAN és az indokínai országok közti regionális 1 értekezletre vonatkozó javaslatot. 2. Hogyan értékeljük a lengyel Szolidaritás kong. resszusának első szakaszát, amelyet Gdanskban tartottak a héten ? Még a nyugati újságírók sem titkolják,, hogy a Szolidaritás kongresszusát a szer. vezet szélsőséges körei szocialista- ée szovjetellenes rendezvénnyé változtatták. A felszólalások és a kongresz- szus által. elfogadott dokumentumok nem. hagytak kétséget a gdanski . gyülekezet . szervezőinek és ihletőinek valódi céljait illetően. Már a Szolidaritás kongresszusi beszámolója is bizonyította, -hogy szó sincs a sokat hangoztatott partneri együttműködés szándékáról. A dokumentum ehelyett a vádaskodások sorát tartalmazta a LEMP és a Lengyel Népköztársaság kormánya ellen. Azt állította, hogy a hatóságok nem js akarják leküzdeni az " ország mély gazdasági és társadalmi válságát, és olj'an igényeket fogalmazott meg. amelyeknek semmi közük a szakszervezeti feladatokhoz. Szemléltetésül csak egyet közülük: -„Elhatároztuk, hogy átvesz- szük a felelősséget az ország megújhodásáért, az országnak a válságból való kivezetéséért.” A legmesszebbre a Szolidaritás azon provokatív felhívása ment. amely „harcra szólítja Kelet-Európa népeit a szocialista rendszer ellen". A TASZSZ állásfoglalása ezzel kapcsolatban ,e- szögezi: „a Szolidaritás főkolomposai azok, akik szűknek találták a szocializmus elleni harchoz a lengyel terület adta kereteket, ezzel az akcióval idegen ügyekbe avatkoztak be. Ezek a ’ kisstílű politikusok arra tettek kísérletet, hogy hatást gyakoroljanak a Lengyelországgal szomszédos országok szocialista struktúrájára, s ily módon szolgálatot tegyenek az imperialisták diverzáns központjainak.” A Szolidaritás kongresz- szusi határozatai éles elutasításra találtak az. országhatáron belül is. A LEMP varsói pártbizottságának állásfoglalása szerint a Szolidaritás olyan mozgalomként fejlődik, amely a lengyel- országi társadalmi-politikai rendszer ellenforradalmi úton való megváltoztatására tó. rekszik. A szervezet még el sem fogadott törvények ügyében már előre zsarolja a lengyel parlamentet. Vajon lehet-e ezt másképpen értelmezni, mint a politikai és a fizikai terror irányvonalát még akkor is, ha mindez egyelőre nem véres formában jelentkezik? — teszi fel a kérdést a varsói párt- bizottság nyilatkozata, és kijelenti: teljes egészében szembeszállunk a gdanski kongresszus irányvonalával. 3, Milyen eredményekkel zárult Begin, izraeli miniszterelnök washingtoni tárgyalássorozata, a megbeszélések kihatással lehetnek-e a közel-keleti helyzetre? Az a tény. hogy az izraeli miniszterelnök néhány héttel Szadat. után érkezett Washingtonba, önmagában is arra vall, I hogy ha földcsuszamlás nem ;s. árnyalatnyi eltolódás mégis felfedezhető az amerikai—izraeli kapcsolatokban. Ennek számos oka van. köztük nem kevés a szubjektív elem. Az izraeli kormányfő alig volt képes leplezni sértődöttségét amiatt, hogy Reagan beiktatása előtt nem volt hajlandó találkozni vele. mivel arra számított, hogy Begin vereséget szenved az izraeli választásokon. Mivel Washington rosszul számított, a találkozót, nem lehetett tovább halogatni. Mindkét fővárosban udvarias és békü- lékenv nyilatkozatok igyekeztek előkészíteni a talajt a tárgyalásokhoz. Begin kijelentette: konstruktív és gyümölcsöző megbeszélésekre számit, ugyanakkor viszont hangoztatta ellenvetéseit az amerikai AWACS-gépek Szaúd-Arábiába szálíitása ellen. Bebizonyosodott azonban, hogy a tárgyalások középpontjában nem ezek a felderítő gépek álltak, hanem a. libanoni tűzszünetből adódó lehetőségek kihasználása és az autonómia-tárgyalások folytatásának kérdése. Ez önmagában is azt jelzi, hogy a csúcstalálkozón a házigazda osztotta a lapokat, az amerikai érdekeknek előbbreva- ló kérdések álltak a figyelem előterében. Begin megpróbált ugyan előhozakodni az AWACS-repülőgépek ügyével, tárgyalópartnerei azonban elnémították: Washingtonnak — úgymond — szélesebb szempontokból kell kiindulnia a Közel-Keleten, S hogy ez mit jelent? Az Egyesült Államok szeretné nagyon élesen meghúzni a kelet—nyugati konfrontáció vonalát a térségben. — lehetőség szerint elmosnj az arab—izraeli konfliktus ha. tárvonalait. Köztudott, hogy ezen a kötélen már jó néhány amerikai elnök megpróbált egyensúlyozni, s az is. hogy idáig valamennyi lepottyant róla. Seres Attila Kereskedelem F ■ S mm * f ■■ I m F e-s némEétkozt feszültség Fenntarthatok-e a kelet- nyugati kereskedelmi kapcsolatok a nemzetközi feszültség növekedése közepette? Jogos és szükséges is föltenni' a kérdést ma, amikor a világgazdaság gyökeres változást él át és a nemzetközi politika oly sok nyugtalanító jelet mutat.. Az eddigi eredmények biztatóak; tavaly növekedett a szocialis- 1 ta és a tőkés államok egymás közötti kereskedelmi forgalma; a politikai kapcsolatok romlása eddig voltaképpen nem, vagy alig éreztette hatását. Hadd utaljunk néhány friss és látványos eredményre: a nyugatnémet Mannesmann-cég további félmillió tonnás cső- szállítási üzletet kötött a Szovjetunióval, s hasonló szerződést írtak alá a japánok. Még az Egyesült Államok kormánya is meghátrált, bár igyekszik minden vonatkozásban csökkenteni a kapcsolatokat Moszkvával — a farmerek követelésére feloldotta a gabonaeladási korlátozásokat. Magunkról szólva: több hitel- és kooperációs megállapodás jött létre Magyarország és a nyugati partnerek — így például olasz cégek, valamint nemzetközi bankcsoportok — között. Az összkép tehát nem rossz, de mind a közgazdá1981. szeptember 13., vasárnap szók, mind a politikusok felhívják a figyelmet a jövendő nagy nehézségeire. Változóban a világgazdaság — mondtuk —, s ennek több, a szocialista országokat is érintő hatása van. Növekednek az energia- és a nyers- anyagárak, meg-megáll a termelésnövekedés, szaporodnak az adósságok, mind keményebb a verseny a piacokon. mélyül a szakadék. a fejlett és a fejlődő államok között, egyre több a munkanélküli, a technika szédületes fejlődésével együtt égbe szökkennek az árak és tartósan csökken a munkahelyek száma. Olyan óriási föladatok állnak az egész emberiség előtt, amelyek csak a mainál átfogóbb együttműködéssel és munka- megosztással oldhatók meg. A gyorsuló fegyverkezési verseny ára nagy — anyagilag és erkölcsileg —, s a bizalmatlanság a megoldást rendkívül megnehezíti, esetleg éppen lehetetlenné teszi. A szocialista országoknak elsőrendű érdekei fűződnek a kelet—nyugati kereskedelem. az ipari-pénzügyi együttműködés fejlődéséhez. Vajon nem lenne-e hasznos — kérdezheti ezzel szemben valaki a bizonytalan nemzetköze terep láttán —, ha visszahúzódnának a KGST sok évre előre tervezhető, és összehangolt együttműködést biztosító keretei közé? Vála. szunk: nem. Igaz, alapvetően a szocialista együttműködésre támaszkodunk, de fej. lődésünkhöz ma " már elengedhetetlenek a szélesebb körű nemzetközi kapcsolatok. A szocialista országok elhatárolódása a világ többi részétől, elsősorban a fejlett tőkés országoktól nagy károkat okozna. Sőt — hozzátehetjük — a ma; körülmények között ez szinte megvalósíthatatlan is lenne. A Nyugatnak is érdeke Vajon a tőkés országokénak szintén érdekük-e a gazdasági kapcsolatok további fejlesztése? Fontos tényező e tekintetben az energiahordozók és a nyersanyagok jelentőségének növekedése. A Szovjetuniónak szándékában áll, hogy növelje földgázexportját — erre alapozzák mind a nyugatnémet, mind a japán csőüzletet. Jpl tudják * Nyugaton, hogy a Szovjetuniónak olyan gazdag nyersanyagkincsei vannak, amelyekhez egyetlen más állam tartalékai sem mérhetők. A szocialista világha- talom tehát mint szállító, mint tőkefelvevő és mint piac egyaránt jelentős szerepet kapott és még nagyobbat játszhat a jövőben. Más oka is van a nyugati érdeklődésnek. Mintegy 17—18 millió munkanélkülijük van, s a szocialista országok vásárlásai fékezik e szám tovább; növekedését. Minden egymilliárd dollár értékű áru előállításán 40—70 ezer nyugati munkás dolgozik. A Mannesmann-cég például külön, kilencezer embert foglalkoztató gyárát épített a szovjet csőrendelések kielégítésére (a szállítások hosz- szú évek óta folynak); a francia ’ szerszámgépipar húszezer dolgozójának a fele szocialista piacra* dolgozik, .. Mindezek ellenére a szocialista országok részesedése a tőkés világ külkereskedelmében nem nagy, az NSZK esetében öt százalék, amerikai oldalon ennek nyolcad- része. Szélesíteni kell a kört A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok azonbgn önma- guktól nem bővülnek, hanem csak úgy, ha erősítjük export- és hitelképességünket, ha mind több és jobb árut tudunk kínálni a világ, piacon. Minél erősebbek és cselekvőképesebbek vagyunk gazdaságilag, annál nagyobb hatást gyakorolhatunk az ottani légkörre, növelhetjük a partnerek érdekeltségét a békés együttműködés fenntartásában, fejlesztésében. Új üzletek M; tehát a gazdaság helye a kelet—nyugati kapcsolat- rendszerben? A politikai- katonai helyzet esetleges romlását önmagában megakadályozni nem tudja, mégis nem csekély hatással van a nemzetközi helyzetre, jó alapul szolgál az együttműködéshez. Az Egyesült Államok éppen ezért szüntelen nyomást gyakorol szövetségeseire. csökkentsék, de legalábbis ne növeljék üzleti kapcsolataikat a Szovjetunióval. A nyugatnémetek, a franciák, az olaszok azonban nem engednek, ragaszkodnak a kelet—nyugati kereskedéshez, új és új üzleteket kötnek. Hétfőn hazánkba érkezik ■f a kuvaiti uralkodó Losonezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szeptember 14-én. hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik .laber ai-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk. Kuwait állam uralkodója. Jaber al-Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk. Kuvait állam uralkodója 1928-ban született Kuva't azonos nevű fővárosában. Ö a harmadik fia Ahmed al-Jaber al-Sabah emirnek. aki 1921 és 1950 között volt Kuvait uralkodója. Tanulm.ányait különböző kuvaiti iskolákban, illetve magánúton végezte. Politikai tevékenységét. 1949-ben kezdte el. Kuvait függetlenné válását követően. 1961 és 1963 között különböző — kiiliigy-. pénz- és olajügyig kereskedelmi és iparügyi -4- miniszteri funkciókat töltött be illetve miniszterelnök-helyettes volt. 1965. november 28-án, Sa- bah al-Salem al-Sabah emir uralkodása idején miniszter- elnökké nevezték ki. majd 1966. május 31-én miniszter- elnöki posztjának megtartása mellett trónörökössé választották. MOSZKVA A leningrádí Kirov Művek 30 ezer dolgozójának tömeggyűlése levelet intézett a lengyel dolgozókhoz. Az üzenet kifejezésre juttatja a szovjet dolgozók felháborodásét a kongresszuson megnyilvánult szocializmus- és a szovjetellenesség miatt, és hangsúlyozza: nem szabad megengedni, hogy az ellenség letaszítsa Lengyelországot a szocializmus útjáról. NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka pénteken befejezte a namíbiai helyzet általános vitáját. Hétfőn szavaznak 62 el nem kötelezett ország határozati javaslatáról, amely a legélesebb formában elítéli Dél- Afrika törvénytelen megszállási politikáját és felhívja a Biztonsági Tanácsot, haladéktalanul rendeljen el hatékony kényszerítő intézkedéseket a' fajüldöző állammal szemben. WASHINGTON Begin izraeli miniszterelnöknek pénteken sikerült kisebb méretű belpolitikai válságot előidéznie az amerikai fővárosban. Washingtoni látogatásának három napja alatt Begin oly eredményesen lobbyzott az Iz- rael-barét amerikai törvényhozók körében, hogy péntek délutánra „összeállt” annak az .51 amerikai szenátornak a listája, akiknek szavazatával a kongresszus meg tud1978. január 1-től Kuvait állam uralkodója, az 1977. december 21-én elhunyt Sabah al-Salem al-Sabah emir utódjaként. Korábban hivatalos látogatást tett egyebek között a Szovjetunióban, a Kínai Népköztársaságban. az Egyesült Államokban, Nagy- Britanniában és az arab országokon kívül több ázsiai államban. Most törökországi, bulgáriai és romániai látogatás után érkezik Magyarországra. ná akadályozni a kormányi az AWACS-kémrepülőgépek Szaúd-Arábiába szállításában. TEHERÁN összesen 7 személy — kö-4 zöttük Madani ajatollah —* vesztette életét a pénteken Tabrizban végrehajtott kézigránátos merénylet következtében, a sebesültek száma 12 —'jelentette a tehe- ráni rádió. A többi áldozat személyazonosságáról nein» adtak tájékoztatást. BERLIN Erich. Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke vasárnap rövid látogatásra Kubába, érkezik. Erich Honeckert Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KB első titkára. at Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának elnöke hívta meg. MALAGA Európai kőrútjának első „tranzitállomásaként” szombaton a spanyolországi Malagába érkezett Alexander Haig amerikai külügyminiszter. s azonnal egy — nem. európai — trónörökössel, Fahd szaúd-arábiai herceggel tárgyalt VARSÓ A lengyel halászflot+a több hajója — néhány hónap alatti már. másodszor — üzem- anyaghiány miatt tétlenül vesztegel a tengereken. A hiány pótlására nincs valuta. A Csendes-óceán térségében tartózkodó lengyel hajók megsegítésére már úton van tizenkétezer tonna szovjet dízelolaj. Értesítés Értesítjük Tisztelt felhasználóinkat, hogy év végi vagyonmegállapító leltárainkat •• MEZŐGAZDASÁGI GÉP ÉS VEGYES MEZŐGAZDASÁGI GÉPALKATRÉSZ, MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐ SZER szakmában 198.1. szeptember 13-től szeptember 30-ig tartjuk. Ezen időpontban az árukíadast * „rendkívüli esetektől eltekintve” szüneteltetjük. Heves megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, AGROKER, Eger Tatár Imre Á hét 3 kérdése
