Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-11 / 213. szám
KOSI-kapcsolatok, 1981 111. Gátak és megoldások Milyen konkrét körülmények fékezik az áruforgalom dinamikus bővítését a szocialista gazdasági közösség keretében? Hangsúlyozni kell, hogy nem általában vannak akadályai az áruforgalom bővítésének, hanem a kölcsönösen előnyös, a hatékony gazdasági fejlődést segítő áruszerkezetet tekintve figyelhető meg ez a jelenség. A fejlődés dinamikáját, menetirányát tekintve talán a legfőbb visszafogó tényező, hogy a Szovjetunió nem képes jelentősen fokozni energiahordozó- és nyersanyagszállításait a baráti országoknak. A belső fogyasztás és a kivitel jelenlegi színvonalának stabilizálása is nehéz feladat számára. Nem a kitermelési lehetőségek, a lelőhelyek hiánya okoz gondot. A világ hagyományos energiahordozó-készleteinek 43,6 százaléka, a legfontosabb 20 ásványi nyersanyagkészleteknek pedig 23 százaléka a szocialista országokban, főleg a Szovjetunióban található. Kelet-Szibéria fokozott feltárásával azonban növekednek a szállítási utak, s ezzel a fűtő- és nyersanyagkitermelés költségei. A Szovjetunió növekvő beruházási összegeinek mind nagyobb hányadát emésztik fel a már elért termelési szint tartásához nélkülözhetetlen befektetések. Különösen az évi több mint 600 millió tonna kőolaj-kitermelés folytatása és szerény növelése nagyon eszközigényes. A földgázkitermelés fokozásában egyelőre még nagyok a tartalékok. A Szovjetunió 1930. évi 435 milliárd köbméteres földgáztermelése 1935-ig 600—640 milliárdra, az ezredfordulóig pedig egybillió köbméterre növelhető. Ehhez a gyors termelésnöveléshez természetesen a vásárló országok jelentős beruházási és műszaki hozzájárulása szükséges. Ami az 1981—85-ös évekre szóló .magyar—szovjet államközi egyezményt illeti, az energiahordozó- és nyersanyagfélék zöménél az évekkel ezelőtt kialakult szállítási szint stabilizálásával számolhatunk. Két kivételt találunk: a vasércimport ebben az időszakban valamelyest csökken, a villamos- energi a-import pedig 40 százalékkal nő. (Hazánk részt vesz a Hmelnyicki Atomerőmű közös beruházásában.) Magyarország és a hasonló helyzetű KGST-államok a gazdasági növekedés ütemét kénytelenek — a szocialista energiahordozó- és nyers- anyag-importlehetőségek miatt — némileg visszafogni. (A tőkés import növelése azért nem járható út, mert az anyag- és energiaimport a versenyképes exportáru- alapok hiánya miatt fokozná az eladósodás mértékét), A mérsékelten bővülő termelésnek így is növekvő hányadát exportálják. A stagnáló nyersanyag- és energiahordozó-importért ugyanis — a cserearányromlás miatt — egyre több és keményebb áruval kell fizetni. A tőkés eladósodási folyamat megállítása és visszafordítása ugyancsak jelentős mennyiségi és minőségi tehertétel a legtöbb baráti ország kivételében. (Ezért fordulhat elő. hogy a baráti országok szállítmányai az érvényes szerződések ellenére késnek, vagy néha elmaradnak.) Ha mindehhez hozzávesszük a lakosság ellátásának javítását szolgáló belső erőfeszítéseket, az ipari fogyasztási cikkek exportjának ebből adódó korlátozását, akkor nem meglepő, hogy a kisebb KGST-országok egymás közti forgalma — az előzőleg már többszörösen terhelt árualapok maradványaiból — nem fejlődik kellően. A baráti országok jelenleg mérsékelt szállítókészsége tehát céljaink, érdekeink ellenére behatárolja a magyar vállalatok kiviteli lehetőségét ebbe a területileg, társadalmilag és politikailag egyaránt hozzánk legközelebb álló gazdasági régióba, Nem vállalhatjuk korlátlanul a túlszállításokat, a rubelelszámolású forgalom aktívumát. A terven felüli szocialista export hasonló arányú többletimport nélkül ugyanis előbb-utóbb rontaná a belső ellátást és a dollárelszámolású fizetési mérleget. Ahhoz, hogy a magyar kivitel fokozása javítsa a gazdasági helyzetet, olyan közös intézkedések szükségesek, melyek révén a KGST-országok egymás közötti külkereskedelmi forgalma kölcsönösen és minden tagország számára előnyös szerkezetben bővüljön. Mindenekelőtt az energia- hordozó- és nyersanyagellátásban. a gépek és berendezések korszerűsítésében, minőségük javításában, az élelmiszer-termelésben, az energia, és anyagtakarékos technológiák fejlesztésében, az alkatrész, és pótalkatrész-ellátásban. Az együttműködésbe bevonható termékek körét és mennyiségét jelenleg nem lehet csupán piackutatással vagy szakosítási ajánlásokkal növelni, szükség van a gazdasági ösztönző és szabályozó eszközök fokozott alkalmazására is a KGST keretében. Kovács József iiweg vándorú trn ? Tájékozatlan voltam. Azt' hittem, fogom az üres üvegeimet, visszaviszem a legközelebbi boltba, s már meg is szabadultam tőlük. Néhány mégis a nyakamon ma. radt. De én hallottam egy tv-riportban a belkereskedelmi miniszter szájából hogy minden Magyarországon forgalmazott, betétdíjas üveget vissza kell váltani. Mint utóbb kiderült, rósz szül értettem a szavakat Kutyagoltam egyik boltból a másikba, míg a negyedikben sikerült túladnom az ominózus palackokon. toztatások. Tapasztalatuk szerint lassan szállítják el az üvegeket a kereskedelmi egységekből. A göngyöleg pénzt köt le, munkavédelmi, tűzvédelmi, tárolási gondokat, többlet fizikai munkát okoz. Nem is beszélve arról, hogy néha a palackozóban hiánycikk az üres üveg. A kereskedelmi felügyelőség januári ellenőrzésekor azt tapasztalták, hogy a vevők tájékoztatása — tizenötből' — két üzletben nem volt megfelelő. Öt esetben kisebb mértékű — 0,40—1,20 gét — népszerű nevén a .,Fakocsmát” — kerestük fel. Üvegeinket mindenütt az előírásoknak megfelelően visszaváltották. Apróbb rendellenességek azért akadtak. A Rózsa Károly utcában például nem volt a falon ártájékoztató, A pult mellett hevert a földön. A figyelmeztetésre felragasztották a táblát. A Vallon utcai kis boltban a pénztár mellett géppel írott példány szolgálná a vásárlók érdekét, ha szem előtt lenne, s ha észrevenné az, akire tartozik: a vevő. Sokat változtatták az elmúlt két esztendőben az üvegbetétek árát, utoljára a múlt-év őszén. Az intézkedést rendre ellenőrzés is kö. vette. Mi tagadás, szegény elárusítók, kapkodhatták a fejüket. S a vevők is, mert nem mindenütt kaptak észszerű magyarázatot az elutasításra. sőt rendes ellenértéket sem a göngyölegért. Habis László, a megyei tanács kereskedelmi felügyelője úgy vélekedett, hogy nem mindig eléggé meggondoltan történtek az árválforint — áreltérés mutatkozott a vevő kárára, de javára egyszer sem számoltak. Felelősségre vonást hat esetben alkalmaztak. Hát akkor induljon el útjára az üveg! Ütitársam Kónya Elemérné és Bodor Gyula, mindketten tapasztalt, szakképzett kereskedelmi. társadalmi ellenőrök. Szeptember 8-án délelőtt Egerben három áfész-boltot, s a Panoráma egyik egyséA ,,pult” másik oldalán már sokkal több a panasz. No. nem a Gsányi Állami Gazdaság szállítóira, ők éppen ottj áriunkkor hoztak teli. s vittek üres üvegeket. A borkombinát segítőkészséget, gyors intézkedését is. mindenütt megemlítették. A sörösökkel viszont jóval több a gond. Kiss Istvánná üzletvezető a Rózsa Károly utcában még megértéssel beszélt erről: — Nézze, hoznak 15 láda sört, ennek helyére csak 15 láda üres üveget tudnak felpakolni. Nekem ennél több gyűlt össze. Mit tehetek? Igyekszem úgy, tárolni, hogy elférjünk. Nem egyszerű feladat. A raktár kicsi, a folyosóra is kerülnek ládák. A havi üvegvisszaváltási forgalmunk eléri a 60—70 ezer . forintot. Berta Istvánná, a Baktai úti ABC üzletvezetője hasonló gondokat idéz. — Ha sörből az egyik héten dupláját rendelem, mint a következő szállításkor, a többlet a nyakamon marad. A • vevőket viszont nem küldöm, nem küldhetem el azzal. hogy nincs helyem. A Panoráma Cifrakapu utcai talponállójában Marosfalvi L ászióné eladó a nem állandóan forgalmazott üvegféleségek tárolási és elszállítási gondját említette, de az általunk vitt sörösüvegeket itt is készséggel visszaváltották. épp úgy, mint a szomszédos kis boltban, ahol viszont üres rekeszek halmaza foglalta el a raktár amúgy js szűkös terét. Karanyicz Lászlóné üzletvezető a látottakat azzal egészítette ki, hogy jóval több palack fordul meg náluk, mint amennyj sört elad. De a szállítók nem visznek el többet, sőt Rekeszt jJS&.ÍLÍlV Üvegbe — tét sem kap tőlük. A raktár képe csak megerősítette az elhangzottakat. — Ezek az üres likőrös- ládák hónapok óta itt állnak — mondta. — Többször is szóltam miatta. Az eredményt láthatja. Ma 50 sörös-,’ 8 nagypeosis-, 19 borosládát vittek el. mégis alig tudunk mozdulni. Nemrég a havj mérlegnél 40 ezer forint hevert göngyölegként a raktárunkban. Szerintem nagyon sokat segítene, ha a Csebokszári-lakótelepen lé- t esi fenének egy . visszaváltó egységet, ahol mindenki valamennyi üvegétől megsza-j badulhatna. Kőrútunkon a társadalmi ellenőrök próbavásárlásokat is végeztek, észrevételeiket jegyzőkönyvben rögzítették. Néhány apróbb, számolási hiba fordult elő, ezúttal mindannyiszor a vevő (!) javára. Akadt olyan áru a polcokon, melynek hónapokkal korábban lejárt a szavatossága, de számla igazolta, hogy egy hete vették át a FÜSZÉRT-től, jó szavatosságú áruk között. Az összkép — legalábbis, ami a vevőt illeti — kedvezőnek mutatkozott. Közben azt is tudtam már, hogy csak olyan típusú üveget kell a boltokban visszavenni, amilyet forgalmaznak. Két VOSZK- os palackunk maradt meg emiatt, ezekkel tértem visz- sza abba az ABC-be, ahol a körsétát elkezdtük. Alig két óra telt el, de a betétek visszaváltási árának jegyzéke már lehullt a falról. A1 figyelmességen, a pontossá-J gon, az előírások betartásán azért úgy tűnik, van még javítanivaló. Virágh Tibor Dámvad, gímszarvas, őzbak Terjed a bedolgozói rendszer a tsz-ekben \ Megkezdődött a vadászati idény Terjed a termelőszövetkezetekben a bedolgozás jellegű kistermelői tevékenység; a háztáji gazdák már 100— 120 közös gazdaságban úgy kapcsolódnak be a nagyüze- mi munkába, hogy miközben a termelés teljes folyamatát a közös gazdaság tartja kézben, a háztájiból származik a munkaerő. illetve a termeléshez felhasznált épületek vagy a föld egy része. Egyelőre még ,,esak” 600— 800 millió forintra tehető a háztáji termelés 30 milliárd forintos termelési értékéből az a rész. amelyet a közös gazdaságok bedolgozói állítanak , elő. A termelés folyamatát a tsz és a i háztáji termelők megosztják' egymás között. A folyamat egyszerűbb vagy kevésbé eszköz-, de mindenekelőtt élőmunka- igényes fázisát — például a málnánál, a szőlőnél, a termelést, a sertésnél, a baromfinál a hizlalást stb. — a háztájiban, a többi folyamatot pedig egyebek között a feldolgozást, a csomagolást, a mélyhűtést, a tenyésztési, takarmánykeverési. keltetési teendőket a közös gazdaság látja el és szervezi meg. A megoldás a termelőszövetkezeteknek is előnyös. Mindenekelőtt azért, mert jóval kevesebb eszközre van szükségük. Az ilyen fejlesztés — a terméktől függően — a teljes egészében a közös gazdaságban eszközölt beruházások ráfordításának mindössze 15—25 százalékát igényli. A bedolgozói jellegű háztáji munkát a közös gazdaság tervezi és szükség szerint programozza, így az a nagyüzemi termelés folyamatába szervesen beilleszkedik. A kistermelők áruját a közös gazdaság termékeitől el sem lehet különíteni, mivel a háztáji gazdák a közösön keresztül értékesítenek. Szép időszak kezdődött a vadászok számára a szeptemberrel: az IDÉNY. Igen, így, csupa nagybetűvel, hiszen az igazi vadász na. gyobb örömet aligha kívánhat magának, mint a halna li erdő tiszta illata, csendje. a lombok ezernyi szín- árnyalata; a madárvilág ébredése, apróvadak surranása, vaddisznó-csapat csörtetése, a mozdulatlanságba meredő, szelídtekintetű őz látványa, a ..toronykakas” vagy a. vadnyúl terítékre kerülése ... Sok-sok természetrajongó élte már át azt a nagyszerű szépséget, amelyet a mégoly jó leírásokból is csak sejteni lehet, az ottlét érzését azonban semmi sem pótolja. Nem véletlen tehát, hogy oly sok szerelmese van a vadászatnak. Nálunk, Heves megye természeti szépségekben gazdag tájain különösen érvén vés ez. S mi sem természetesebb. hogv szűkebb hazánk azt szeretné, arra törekszik, hogy mind az itt élők, mind a távolabbról, más országokból ideérkező, vadászatért rajongó emberek a természeti szépségek mellett az elejtés, a zsákmány- szerzés örömteli érzésével is összetalálkozzanak. És ehhez már tudatos vad- gazdálkodás kell! Szabó Lajos. a Heves megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztályának vadászati-halászati felügyelője mondja: —Sokszor nehéz és fárasztó. mégis ■ hihetetlenül jó érzéseket nyújtani tudó feladat ez. Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy vadállományunk létszámában és összetételében elegendő, jó és lehetőség szerint változatos legyen. Talán nem tűnik túlzottan száraz felsorolásnak, ha elmondom: SÍI gímszarvas bikánk, 532 tehenünk és 298 borjúnk van. Nagy örömünkre. sikerült betelepítenünk a mi vidékünkön egzotikusán ritkaságszámba menő dámvadat. egyelőre a Tárná térségében. Igaz, nincs sok belőlük, mindössze 13 bika, 17 tehén és 8 borjú, ezek „származása” azonban elsőosztályú: a dám tenyészetéről világhírű gyulaji és telki térség. Szándékunkban állt — és sikerült is megvalósítani — további, kb. 50 dámvad áttelepítése. Hogy a mi vidékünkön ez mit jelent — aligha kell magyarázni. S különösen a vadászoknak nem. Ök tudják, ők értékelik. Es az őzbakok száma: 1382; suta: 1919. És ezer gi- da. Nemcsak — és elsősorban — a számokért: de már ezek alapján is, valóságos vadász-paradicsom. Pedig még nem volt szó a muflonról — igaz, lényegesen szerényebb számban, mint az őzek, de — vadászterületeinken százas létszámban legelésznek. A Zrínyi Miklós élete árán történelmünkbe is bevonult vaddisznó állományból nálunk 832 túrja az erdőt, mezei nyúlból viszont több mint 21 ezer igyekszik elkerülni nagyívben a puskát. Elég sok a fácán (48 ezer), de kevés a fogoly (3700). Utóbbi sajnos évek óta csökken, különösen a ragadozók és a disztingválni nem mindig tudó kemizálás miatt. Fokozott védelmük törvénnyel felérő előírás... Viszont van túzokunk is. mindössze száz példány, és ugyancsak! védett, méghozzá szigorúan) a Sarud—Tiszanána—Komló térségben. Mi mást kérhetne a vérbeli vadász: vigyázzunk rájuk, ‘ nagyon vigyázzunk. Sorolhatnánk tovább, de ne feledkezzünk meg a már, célbavett vadkacsákról, kp-' zülük most sok kerülheti puskavégre, arról nem is bej szélve, hogy 5830 nyulat élve fognak be vadászaink. Ennyit előzetesen, szarvas- bőgés kezdetén, Heves me-' gyében. Véljük, a vadászok számi-' ra jó, a lényegében szeretett vadakéra nézve — kevésbe kellemes ez a helyzet. (ku-ti) MémsMGl 1981. szeptember 11.. pentek Amit a vásárló nem láthat.» (Fotó: Kőhidi Imre)
