Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam. 213. szám ARA: 1.40 FORINT 1981. szeptember 11., péntek Az egyik év a másikat... Ősz van már. Nem azért, mert becsengettek az is­kolákban, pontosabban nem csak azért. S nem , azért, mert útx'akelnek a vándormadarak és hozzánk érkeznek más tájakról tár­saik; pontosabban nem csak ezért. Az ősz legbiz­tosabb jele', ha az újsá­gokban, rádióban, televí­zióban megjelenik a hír­adás: készülnek a szüret­re, törik a kukoricát, szán­tanak az ősziek alá, ké­szülnek a vetésre. Magyarország, s ezen belül is szőkébb hazánk, Heves megye már régen nem agrárország, illetőleg nem agrármegye. Igaz — és most csak Heves me­gyéről szóljunk —, hogy kisebb hazánk boráról, sző­lejéről, dinnyéjéről, zöld­ségéről, libafarmjáról hí­res, s az is igaz, hogy ez a „hír” évszázadosán öreg és mégis mindig új. Ám köztudott, hogy e Mátra-, Bük'k-alji megye ma már iparáról is ismert, ■ s talán kevésbé köztudott, de így van. hogy a megyeszékhely dolgozóinak nagyobb há­nyada ma ‘ már munkás, gyárban dolgozó egri vagy Eger környéki lakos. Es mégis elszakíthatat­lan érzelmi, s nem utolsó­sorban gazdasági szálakkal kötődünk a mezőgazdaság­hoz. Változhatott, mint ahogy döntő mértékben meg is változott a mező­gazdasági termelés struk­túrája, technikája, a falu képe, a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi tuda­ta — az évszakok válta­kozása, a mezőgazdaság szívként lüktető élete el­választhatatlan mind va­lamennyiünk életétől. He­xes megyében kereken 70 ez.er hektár betakarítása, szántása, vetése vár az elkövetkezendő hónapok­ra és a munkáskezekre, a korszerű gépekre. Ez a há­rom-négy hónap, tehát, az év utolsó negyede, amely már a téllel is parolázik, ad voltaképpen teljes ké­pet az idei mezőgazdasági munkálkodásunk eredmé- nyeiröl és ad egyben biz­tonságot életünk, életszín­vonalunk holnapját illető­en is. Nem sz.ükséges bölcs ta­nácsokkal ellátni egy na­pilap vezércikkében a me­zőgazdaság szakembereit: mit, hogyan és mikor? írásunk csupán annak iga­zolásául született, hogy a mezőgazdasági munka ma már nem csak a mezőgaz­daságé. hogy az ott dolgo­zók minden öröm?, gondja az egész megyéé, az egész országé. Hogy a 'városon lakók, az iparban dolgozók lelkesen ..szurkolnak’’ — persze önző érdekből is — annak a nagy mérkőzés­nek, amelynek a tétje 1981 minden mezőgazdasági ter­ményének maradéktalan és gyors betakarítása és 1982 megalapozása. Truditur dies diae: az egyik nap tolja a mási­kat. így a régi latin köz­mondás. Nyugodtan mó­dosíthatunk. nem .hamisí­tunk véle: az. egyik -év „tolja" a másikat. Gyurkó Géza Kik költöznek az év végéig ? Gyorsmérleg a lakásépítkezésekről Az emberek — különös­képp a fiatalok — a legtöb­bet a lakásgondokról beszél­nek. Ez érthető is, hiszen a helyzet a sok eredményes intézkedés ellenére sem szív­derítő. Megyénk három városá­nak tanácsán az iránt érdek­lődtünk, hogy mekkorák az igények, s mit remélhetnek azok, akik minél hamarabb fészekrakókká szeretnének válni. Kevés remény Hatvanban A Zagyva-parti városban Nagy Béla igazgatási osz­tályvezető tájékoztatott ben­nünket. Arról mindjárt meg­győzött, hogy továbbra is igen sokan szeretnének ott­honhoz jutni: — Az 1980. december 31-i állapot szerint 1270 kérvényt iktattunk. Az új. rendelke­zések szerint viszont, csak 650-en pályáztak hálunk má­jus 31-ig. Ebbe a létszámba tartoznak azok is, akik kés­ve ugyan, de hitelesen iga­zolták elmaradásukat. — Mi magyarázza az igénylők megfogyatkozását? — .Tó néhányan már évek óta révbe jutottak, de erről nem tájékoztattak minket. Az is tény: nem kevesen úgy vélekedtek, hogy inkább meghúzódnak szüleiknél, ro­konaiknál, mintsem beállja- nak a hosszú sorba. Nyilván­való olyanok is akadtak, akik a magánlakás-építés ré­vén oldották meg nehézsé­geiket. — Az esztendő végéig szóló kínálat? — Erről bizony nem sok jót mondhatok. A Tolbuchin utcában 40 OTP-lakást ve­hetnek birtokba — előrelát­hatóan november végén — elégedett tulajdonosaik. Eb­ből 35 tanácsi ki Jelölésű, ötöt a takarékpénztár érté­kesít szabad áron. Mi taga­dás, ezek bizony szerény számok. Visszaesésről persze szó sincsen, hiszen az el­múlt öte.iztendős tervciklus során csupán 114 célcsopor­tos lakást építhettünk. A hatodik ötéves tervben 194- re számítunk, ez ugyan fej- • lődés, de üteme jóval las­súbb, mint az indokolt kí­vánságok számának gyara­podása. Azt ugyanis el kell mondanunk, hogy pillanat­nyilag egyáltalán nem tar­tunk a felső határnál. Kedvezőbb adottságok Gyöngyösön BritOiiyi István a gyöngyö­si városi tanács igazgatási osztályának vezetője: — Az elmúlt esztendő vé­gén 2600-an ' pályáztak la­kásra. 1981. május 31-ig vi­szont, csak 804-en újították meg kérelmüket. A későbbi jogos reklamációkat figye­lem bevéve ez a létszám 1100-ra nőtt. Ügy véljük, hogy az esztendő vó,:éie csaknem megduplázód!): :i/. igénylők száma. A feimórőó- re véleményem szerint u/.ülc- ség voll. mert. a gépi adtH- feldolgozás elősegíti a, tar- gyilagosabb megítélési, az egyéni körülmények higgadt, értékelését. hámor Ferenc a pénzügyi terv- és munkaügy; osztály megbízott vezetője viszony­lag kedvező tiirekkel jelent­kezett. — Valószínű az, hogy az év végére a Vöröshadsereg úti lakótelepen hatvan cél- csoportos, azaz tanácsi érté- kesítésű szövetkezeti lakást nyújthatunk az arra legin­kább rászorultaknak. Előre­láthatólag az év végén köl­tözhetnek az üi gazdák. Ezen a lakótelepen 64 OTP-s- nek — valamennyi tanácsi kijelölésű munkáslakás — kell elkészülnie még ebben az esztendőben. A Kálvária- parti részen 74 ugyanilyen­nek örülhetnek a dolgozók. A Mátrai úton 40 a MÉ­SZÖV szervezésében készül majd el, remélhetőleg szin­tén a már korábban megje­lölt időpontra. — A hatodik ötéves tervi tempó? — Az idei 238-cal együtt 1531 család bajait tudjuk felszámolni. Nem akármi­lyen eredmény, ám gondja­ink majd'olyan élőek, mint régebben voltak. Egerben sem könnyű Erről győz meg minket Nagy Istvánná lakásügyi fő­előadó, főtanácsos. — A mai napig 2587 ké­relmet tartunk nyilván. Igaz az, hogy ezzel' egyáltalán nincs szinkronban az építke­zés üteme. Ennek bizonyítá­sára csak azt említem, hogy ez évben mindössze 8« taná­csi bérlakást, ajánlhatunk fel a rászorultaknak a Csebok- szári M/6-os épületben, Az M 5-ösben szintén 80 hely vár gazdára. Ezek hetven százaléka tanácsi kijelölésű OTP-lakás, 30 százalékát pe­dig a már említett cég sza­bad áron bocsájtja piacra. ★ Ügy véljük, az eddig le­írtakhoz nem kell kommen­tár. Szűkös a közös pénz­tárca. ezért meg. kell érteni a nehézségeket, tudomásul véve. hogy csak azoknak jár gyors igen. akik arra legin­kább rászorulnak. Nyilatkozik a sugárbiológus Á neutronftgyvtr gyárfása ellen Az Országos Béketanácshoz az utóbbi napokban is folyama­tosan érkező levelek, táviratok százai jelzik, hogy hazánk közvéleménye sem most, sem a jövőben nem hajlandó meg­békélni a neutronfegyver gyártására vonatkozó amerikai döntéssel. . . * Dr. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács el­nökhelyettese, az Országos „Frédéric Joliot-Curie’’ Su­gárbiológiai és Sugáregész­ségügyi Kutatóintézet igaz­gatója tudósként, s egyszer­smind békemozgalmunk egyik felelős tisztségviselő­jeként fogalmazta meg gon­dolatait az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában. — A Reagan-adminisztrá- ció döntése nyomán a törté­nelemben először kerül sor arra, hogy speciális sugár­forrásokat hozzanak létre ki­fejezetten az emberek el­pusztítása céljából — muta­tott rá. — Az áldozatod fel­lépő tünetek semmiben sem különböznek a leghalálosabb bei ütött vegyi fegyverek, az idegmérgek okozta hatástól. Több évig is tarthatnak a gyötrő szenvedésekkel — s szinte elkerülhetetlenül má­sodlagos fertőzésekkel — já­ró tünetek, csakúgy, mint a biológiai fegyvserek esetében. — A gyors neutronok élet­tani hatásairól bizonyára azok sem tájékozottak kellő­en, akik a neutronbomba előállítására vonatkozó dön­tést meghozták. E folyama­tokat csak a sugárbiológiá­val foglalkozó szakemberek köre ismerheti. így fest te­hát a valóságban a ..humá­nusnak'’ emlegetett új nuk­leáris fegyver hatása. — A második világháborút követően a világ közvéle­ménye elmarasztalta az atombomba előállításában részt vállalt fizikusokat. Bennünket, sugárbiológuso. kát is joggal ítélhet el a köz­vélemény, ha nem emeljük fel szagunkat az úi, kataszt­rofális pusztító hatású fegy­ver gyártása ellen: ha isme­reteink közzétételével nem jáfrulunk hozzá ahhoz, hogy az emberiség minden erejét latba vetve még időben meg­fékezhesse a földünket fe­nyegető újabb veszélyt — hangsúlyozta Sztanyik B. Lásztó. Kukorica­bemutató Szögödön Csütörtökön befejeződött a Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi telepén ren­dezett háromnapos országos kukoricaszemle. A termelési rendszerek és a gazdaságok több mint háromszáz szak­embere vett rés7.t a legújabb hibridek és agrotechnikai kísérletek e hagyományos bemutatóján. E bemutatók fő célja az volt, hogy az új fajták va­lamennyi jellemzőjét meg­ismerjék a szakemberek. A kutatók az új fajtákhoz termelési receptet is adtak, meghatározva az egyes hib­ridek tápanvagigenyét, a hektáronkénti optimális tő- számot^ s mindazt a ténye­zőt, amelyek alkalmazásá­val a legmagasabb hozamok elérhetők. Felhívták az ér­dekelt szakemberek figyel­mét arra is, hogy a műtrá­gya túladagolása nem cél­szerű. A nemesítek külön hang­súlyozták: a terméshozam növelésének eddig kevésbé kihasznált tartaléka a kifo­gástalan nsnősegü vetopwg, Újabb re Visontá A hatalmas NT>K"gépek továbbra sem pihennek: körülbe­lül 50 millió tonna meddőtől szabadítják meg a szénréteget (Fotó: Kóhidi) A Mátraalji Szénbányák Thorez-bányaüzemében. ahol a magyar széntermelés több mint egynegyedét hozzák felszínre, csütörtökön reggel műszakváltáskor bejelentet­ték, hogy felszínre hozták az idei ötmilliomodik tonna szenet. Ekkora mennyiségű fűtőanyagot ennyi idő alatt eddig még nem termeltek Visontán. Különösen figye­lemreméltó, hogy augusz­tusban, amikor már az öt­napos munkarend szerint dolgoztak, egy hónap alatt 526 ezer tonna szenet adtak a tervezett 410 ezer tonna helyett Hazánkba látogat a kuvaiti uralkodó Losoncéi Fáinak, az El­nöki Tanács elnökének meghívására a közeljövőben hivatalos látogatásra ha­zánkba érkezik Jaber al. Ahmed al-Jaber al-Sabah sejk, Kuvait állam uralko­dója.­(MTI) Király Józsefeié látogatása a hevesi járásban Király Józsefné, a Magyar Szocialista Munkáspárt He­ves megyei Bizottság vb- tagja csütörtökön a hevesi járásba látogatott. A vendéget Juhász Lajos, a járás; pártbizottság titká- • ra és Szabó Ágoston, a me­gyei tanács járási hivatalé* nak elnöke fogadta a he-, vési pártszékházban. Tájé­koztatták a terület gazdasá­gi, politikai' életéről, ered­ményeiről, az itt lakó, dol­gozó emberek törekvéseiről, terveiről. Ezután a megyei párt-vb tagja felkereste a Közép-Tiszfl-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság kis­körei szakaszmérnökségét, ahol Kontra Gyula, a nagy­községi pártbizottság titká­ra, Tiszay József, a. szakasz- mérnökség vezetője és Mol­nár Gyula, a hely; pártalap- szer vezet ti tkárhelyet tese munkájukról informálták. Mint ennek során — többi között — elmondták a láto­gatónak: a szakaszmérnök­ség első félévi programját sikeresen megvalósították, túlteljesítették s a második hat hónap feladatainak ma­radéktalan megoldása js biz­tosított. örvendetes, hogy a Tisza II. 1973. május 16-án átadott főműve megfelel a kívánalmaknak, műszakilag a várt teljesítményt nyújtja. A tájékoztatót követően Király Józsefné rövid szem­lét is tett a vízi létesítmé­nyek fölött, majd visszauta­zott Hevesre. Látogatásának végén részt vett a járási párt-végrehajtóbizottság dél­utáni ülésén, ahol — egye­bek mellett — a METAL- LOGLOBUS Fémipari és Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat tarnaszentmiklósi telepének jelentése került napirendre az üzemi demok­rácia helyi érvényesüléséről. Atomteehnikaí tanácskozás Pakson Pakson, a Munkás Műve­lődési Központ színháztermé­ben, csütörtökön megnyílt a II. atomtechnikaj szimpozion, amelyen kétszáz hazai, va­lamint negyvenöt külföldi — csehszlovákiai, finn, len­gyel, NDK-beli, román és szovjet — szakember vesz részt, A két ésssef ezelőtt, Budapesten ~ tartott első ilyen tanácskozás még főleg a Paksi Atomerőmű építésé­nek elméleti kérdéseivel, a kivitelezés, a szerelés, mi­nőség gondjaival foglalko­zott, a mostanin viszont már az első paksi atomreaktor üzembe helyezésének előké­születei, üzemeltetésének kérdései szerepelnek,

Next

/
Thumbnails
Contents