Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-01 / 204. szám
Élet idegen Mintegy 500 emberen hajtottak végre szívátültetést, közülük vagy százan élnek. Az első ilyen műtétet — mint ismeretes — Dél-Afriké bán dr, Christian Barnard és munkatársai 1067. december 3-án a ka pátad ti Groote- Srhuur kórházban végezték. Az 55 éves Louis Washkans- ky zöldség kereskedő a ha lálos balesetet szenvedett Dennis A. Darwall szívét „örökölte”, Washkansky a nevezetes műtét után ÍR napig élt, s tüdőgyulladásban halt meg, Ramard második betege, Philip Blaiherg fogorvos más ÍR hónapig élt a színes bőrű Clive Haupt szí. vével a mellkasában, A legtöbb szívátültetést Kaliforniában Norman E, Shumway, a Stanford-egyetem orvosi központjának professzora végezte: 1968— 1980 között 206 műtétet hajtott végre. Az amerikai professzor már 1958-ban folytatott szívátültetési kísérleteket.. 1967-ben egv majom szívátültetésénél jelen volt Barnard doktor is, Hazatérve Marius testvérével behatóan foglalkozni kendéit a szívátültetéssel, s elhatározták, hogy emberen is megvalósítják. Bár az első szívátültetés Ramard nevéhez fűződik, Shumway professzor rendelkezik a legnagyobb tapasztalattal Pácienseinek 80 százaléka több mint egy évet, minden második öt évnél is tovább élt' új szívével. Dr. Barnard egyik betege. Dorothee Fisher 1969 óta él idegen szívvel, Barnard úttörő szívátültetést műtété után világszerte 64 sebész- csoport 101 műtéttel próbálkozott. De a szívátültetést hullám hamarosan alábbhagyott., mivel a legtöbb beteg néhány órával, vagy nappal a műtét után meghalt, 1079- b«n Nagv-Britanniában kezdődött újra szívátültetési sorozat., A szigetországban mintegy 30 műtétet végeztek, s ma tíznél több páciens él, Emmanuel Vitrin 62 éves marseille-i borkereskedői a második szívinfarktussal szállították jó 13 évvel ezelőtt kórházba. A dél-franciaországi kikötőváros szív- specialistái megállapították, a beteg állapota olyan súlyos. hogy a biztos halál vár rá. Edmond Henry kardiológus professzor ekkor határozta ei, hogy szívátültetést fognak végezni, Két hét múlva, 1968, november 28-án, Pierre Ponsnn tengerész.ka- tonát elütötte egy teherautó, <5 volt az ideális donor, A fiatyl katona adottságai tökéletesen megfeleltek Vltria számára, Jenn Raoi Montiés professzor így emlékszik vissza a szívátültetésre: „Ha nem egyezik minden olyan jól, sohasem került volna sor szívátültetésre. Ebben az időben a szívátültetéseknél a nemzetközi tapasztalatok olyan katasztrofálisak voltak, hogy gyilkosokká váltunk volna, ha még egyszer próbálkozunk”. Emmanuel Vitria így az egyetlen beteg, aki a mar- seilles-i kórházban új szívet kapott. (5 már megmentőjét-,, Henry professzort is túlélte, az orvos hat esztendővel ezelőtt szívinfarktust kapott, és meghalt. Vitria tíz nappal a műtét után már vörös bort ivott, Három hónap múlva hazaengedték. Ma Is naponta három Corttson gyógyszert vesz be, ugyancsak napi három kalcium-injekciót kap. Az „élő emlékmű" — ahogy Vitrlát nevezik — híres ember Marséilles-ben, „Meg kell próbálnom másokon segíteni" — mondta. Szinte naponta látogatja az iskolákat, kórházakat, intézményeket, beszélget a véradókkal, biztatja az embereket. > Sz. ff. NYOLCVAN QJ REPÜLŐ 34. Légi és Urlialőzcisi Szalosr Pärizskan Hétszáz kiállító, 25 ország — köztük a Szovjetunió — vett részt a párizsi Le Beur- get repülőtéren megrendezett 34, Légi és Űrhajózási Szalon bemutatóin. Párizsba érkeztek ebből az alkalomból Velerij Hjumin m German Tuitov szovjet, John Jung és Róbert Crippen amerikai űrhajósok. Moszkvából „szabadságon" vart a két jövendő francia űrhajó#, Patrick Baudry és Jean- Laup Chretien, akik a jövő év áprilisában lesznek valamelyik Szojuz-ürhajó utasai — addig a Csillagvárosban tanulják a szakmát, A harcias külsejű Mira®e- ok Alpha-Jet és Super Standard vadász- és köny- nvü bombázók társaságában nyugatnémet, holland, amerikai önjáró, légvédelmi rakétákkal felszerelt páncél- járművek mellett ott látjuk a legújabb, méreteivel kiemelkedő MI—26-os szovjet, szállitóhelikoptert, amely 20 ezer lóerős két Szolovjev. motorjával 50 tonnányi tér, hét képes a magasba emelni. Meiette a hasonló elrendezésű, de kisebb méretű MI—17 helikoptert, az IL—i 86-0« „légibuszt’’ és a Jak—- 44 elnevezésű, nagy érdeklődést keltett középtávú utasszállító gépet. Ez, a kép egyúttal a I-égi és Űrhajózási Szalon funkcióiról is számot ad; egyrészt a repülés- és űrhajózás-technika Újdonságait — 80 új repü- lótípust — lehet itt számba venni, másrészt a gyártó cégek itt találkoznak megrendelőikkel, tgy azután az a furcsa és a nem nyugati néző számára meglehetősen felkavaró kép tárul a látogató elé, hogy a szovjet kiállítási anyaggal szemben, amely ' a békés célú repülést hangsúlyozza, erősen túlsúlyba került az igazi, nagy üzletet jelentő haditechnikai anyag és felszerelés. Valóságos „rakétaáruhá- zak” találhatók itt. A gépek mellett mindjárt a fegv- verzetválaszték is: az Entae harckocsi-elhárftó, a Roland légvédelmi rakéta, a Mat.ra levegő-levegő rakéták, a helikopterekről kilőhető levegő-föld rendeltetésű rakélomha. Ez azonban azt is jelenti, hogy kemény és éles harc folyik az Atlanti Szövetségen belül, különösen Franciaország és az Egyesült Államok között a típus- megrendelésekért,, Egyébként a nyugati repülőgépiparban erős eltolódás tapasztalható a polgári célú repülőgépgyártástól a hadicéjú repülőgépek és repüléstechnikai felszerelések irányába. Az idei Szalonra, amely méreteiben az eddigi legnagyobb a világon rendezett hasonló bemutatók között, láthatatlan árnyék Is borult: Mitterrand elnök ugyanis programjába vette, hogy csökkenti és korlátozza Franciaország nemzetközi fegyverszállító szerepét, a tíz óriásvállalatot pedig, amely a repiüóipar magvát jelenti, államosítás fenyegeti. Szerencsére ez az árnyék nem a fegyverkezési hajsza nyomasztó felhőjétől ered, és csupán az óriásprofitok maroknyi tulajdonosát nyugtalanítja. Az elnök bizonyára szándékai jelképéül a Szalon meglátogatást idejére eltávolíttatott a gépek mellől minden bombát, rakétát, fegyverzetet. , . A látogatás után azonban minden Újból a helyére kerül, R. S3. J. MM— 40 légvédelmi rakéták a Szalonon A szovjet Ml 80 helikopter ták. Ugyanakkor a levegőben az Atlanti Szövetség hadigépei produkálják magukat. Természetesen nem hiába, hanem a potenciális vevők árgus szeme előtt, Az amerikai repülői párhoz mérten, amely több mint egymillió embert foglalkoztat, a francia repiilóipar szerénynek tűnik, mert mindössze 110 ezer ember dolgozik ágazataiban. Európai méretekben azonban korántsem az, Az Az autóbuszmegállóban találkoztak. Ráértek, Kisokos Tóni kezdte a szájtépést. — Hallották, hogy bevezetik az ötnapos munkahetet? Igen? Nahát, vigyázzanak, uraim, mert ez egy újabb átverés lesz. Erre egy magunkfajta munkásember csak ráfázhat,. 1 — Lehat, hogy maga igán', de én nem — mondta Tar Győző. — Csak ne ugráljon. Elsősorban a magaféle éltap- solókat éri a legnagyobb kár. Maga eddig győzködött a néppel, hogy minél többet melózzanak, s akkor az állam azt mondja, slussz, eddig és nincs tovább. Sőt, az alkotmányban rögzített műtieimúlt évben harmincháromrr.illiárd frank üzleti forgalmat ért, el Az ú,i Mirage- típu,sokból és az F i-tipu- sokból gyártásuk óta kétezer egységet adtak el, valamint félezer sugárhajtású iskola- gépet. Az Alpha Jet-et tíz ország vásárolja. Ezekkel együtt mintegy félmillió harcászati rakéta is vevőt talált. Igen nagy reményeket ke]t az is, hogy a 300 utast szállító Airbusból eddig 500 került kereskedelmi forgatóim* való alapvető jogunkat megsértve, csökkentik a munkaidőt. Tudják, mi lesz ennek a következménye? Aki órabérben dolgozik, annak kevesebb lesz az órája és így a bére is. Nyilván. Aki meg teljesítményben, annak kisebb lesz a teljesítménye... De még a havibéresek is pórul járnak; kevesebb időt kapnak ugyanannak a munkának az elvégzésére. Senki sem csinálja meg helyettük. —• Maga eddig sem csinált« meg, A maga esetében tehát az ötnapos munkahét a lényegen semmit sem változtat — jegyezte meg Tar Győző. — Én most nemcsak a magam »iccében beszélek, Gondoljanak csak, uraim, arra a sokszor hallott jelszóra., hogy a munka nemesít. Na. na. kapisgálják már? Ezután kevesebb módunk lesz a nemesedéire,.. És, és mi van az önmegvalósítással? He’.' Állítólag az ember a- munkában kifejezheti önmagát. S most ettől a lehetőségtől meg akarják fosztani. — Nem értem — csóválta meg a tejét a trió henjá- minia. név szerint Pale K. Áron. — Maga eddig any- nyit maszekolt. amennyit nem röstellt. A maszek meló csökkentéséről nincs szó, következésképpen abban továbbra is megvalósíthatja önmagát. — Lángossütéssel, illetőleg a hozzávaló nyersanyag előkészítésével? Mepjen már maga balek Balé K. Aranka. ., — Hát, ha egyszer ezt választotta, Nem értem, miért hábnrng. Ha ötnapos lesz a munkahét, az embereknek több szabad idejük marad, többet kirándulnak, és több lányost esznek. Maga amellett, hogy töbh módja nyílik az önmegvalósításra és a nemesedésre, többet is kereshet. ,, — Legyek őszinte? — kérdezte Kisokos Tóni. Lelkesen bólogatlak. Ha ugyanis Kisokos Tóni őszinte lesz, akkor ritka pillanat tanúi lehetnek, — Nahát — vett mely lélegzetet Kisokos —. ha én most tapsolok örömömben, akkor ezeknek lesz képük azt állilani, hogy jót tesznek velem. — Miért, nem így lesz? — Hát persze hogy nem. Ide hallgassanak maguk, maguk szende szüzek, jámbor lelkek. Én eddig sem dolgoztam a munkahelyemen. No, ezután még kevesebbet tudok nem dolgöz- nt... S mivel bedöcögött az autóbusz, föllurakndntt rá. Kisokos fönt a buszon, bár keményen harcolnia kellet, nehogy a sarokba szorítsák, kirukkolt a döntő érvével: — És, és én mikor és hol fogom magam kipihenni, ha majd már a munkahelyemen sem jut rá elég időm? Szent« Pál Kossuth 8 05: Tanévnyitó, Kb. 1.35: Mai kulturális programok- 8.40: A tenger és a világűr, 9,10: Népdalok. 9.44: Haydn-muzsika gyerekeknek. 10.05: MR 10—14. 10.35: Fúvósok, 11.00: Operától vételek, 11.30: Tom Jones, 12,35: Törvénykönyv, 12.50: Romantikus muzsika, 14,09: Rádiószín- ház, Boldogság. 15.10: Csuka Zoltán születésének 80. évfordulóján. Í5.29: Népi zene. 16,05! Messer Cél. lini. 17.07: Mozgásterek. 17.82: Kodály: Mátrai képek. 17.45: A Szabó család, 18,15: Hol volt, hol nem volt,,, 18,30: Esti magazin. 19.15: Űj kamara zene- fel vételek. 19.45: Sanzonok. 20.05: Gondolatébresztő gondolatok a gondolatról 20.25: ősz a sétatéren. 20.35: Népzenekedvelöknek. 21,05: A válás/'«! — melléklete. 21,35: Nem zavarok ? 22,15: Sporthírek, 22.20: Tíz perc külpolitika. 22,30: Mozart: A-dúr klarinétötös. 23,59: Helyettesek- 23.69: Évszázadok mesterművei. Petőfi 8,33; Társalgó, 10.00; Z«ne- délelött. 12,25: Ifjúság könyvespolc, 12.38: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig,.. 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Nótacsokor. 19.23: A halhatatlanság jármüvei, 1933: Csak fiataloknak! 20.33: Hogyan ve. szett össze Iván Ivanovies [van Nyik.iforovicc.sal? 20.47 A rádió dalszínházának Offen hach-cikivi**, 21.32: Válogatott felvételek. 22,30: Népi zene. 23.15: A dzsessz a 70_es években, Miskolc 17.00: Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beely Katalin és Zakar János. 17.45: . Féltett ktneseink. Egy ÍR. századi miskolci konyhabútor ipartörténeti vonatkozásai... Dr. Veres László előadása. 18 00: Észak-magyarországi krónika, (Uj iskola nyílik Miskolcon és Egerben, — A Miskolci Nemzeti Színház nyitó társulati ülésé Egerben). 18.25; Lap- és műsorelőzetes... TO! 16.20; Testünk. 16.45: Stop! Közlekedj okosan. 10.55: Vilnius»; egyetem (Rövidfilm), 17.25: Utazás (Dokfilm), 17.50: Sakk-matt. 1810: Nótaszó, 18,30: Délalföldi krónika. 10,10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: San Francisco utcáin (Amerikai bűnügyi filmsorozat), A halál bélyege. 20.50: Ttirkeszlá.ni mecsetvonások. 21,30; Breki és a többiek.., 31,53: Tettén érni a jelent.. Miskolc, él', 22.50: Tv.hiradó 3, 2. műsor 20.01: Három úr 20 donnái. 20.35: Kertünk, udvarunk. 20.55: Tv-hirsdő 2. 21.15: Beszédtéma — beszéljünk róla! 21.55: Parabola. /Ifimi 1981. szeptember t„ kedd ,
