Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-05 / 208. szám

NDK Vásár Lipcsében Amit a földrengés teremtett A már régóta hagyományos­nak számító őszi Lipcsei Vásár az idén szeptember 6_tól szeptember 12-ig varia láto­gatóit. Becslések szerint a 7 nap alatt a világ száz or­szágából több mint 30(1 ezer ember érkezik Lipcsébe, hogy megtekintse a vásáron kiállított beruházási javakat és fogyasztási cikkeket. Amj a kiállítókat illeti, az idén 46 ország és Nyugat- Berlin jelentkezett, hogy ter­mékeit bemutassa. Tizenhá­rom szocialista ország — köz­tük Magyarország —, va­lamint 22 tőkés és 11 fejlő­dő állam bemutatói kapnak helyet a vásárváros pavilon­jaiban. Kuba Harc a íengue ellen Több mint két hónapja or­szágos harc folyik a Kubá­ban elterjedt trópusi jár­vány, a dengue ellen. A trópusi sárgalázhoz hasonló tünetekkel, magas lázzal, he­ves végtagfájdalmakkal, kiü­tésekkel és súlvosabbb ese­tekben belső vérzéssel járó betegséget állítólag egy szú­nyogfajta terjeszti­Kubai orvosok elmondták: a védekezést nehezíti, hogy a denguét okozó vírus Kubá­ban eddig teljesen ismeretlen volt, ezért ellenszerét nem szerezték be. A betegség elő­ször a fővárosban jelentke­zett. majd gyorsan átterjedt az ország más vidékeire is. A leginkább sújtott terüle­tek : Havanna és az ország keleti térsége. A krízis jú­lius 6-án volt. Ezen a napon 12 ezren betegedtek meg. Ettől kezdve a járványos megbetegedések száma csök­kent, s augusztus elején már 4 ezerre becsülték. A szomo­rú statisztikához tartozik, hogy a denguét összesen 300 ezren kapták meg — több­ségükben gyermekek —, és 113-an meg is haltak. Július 26-án, Kuba nem­zeti ünnepén, a Moncada ostromának 28. évforduló­ján egy évig tartó harcot hirdettek a betegség leküz­désére, s a járványt terjesztő moszkitók kiirtására. Ez alatt az idő alatt átvizsgálnak és fertőtleníte­nek minden házat és min­den lakást, gyakorlatilag az ország minden darabját. A védekezésre fordítandó költ­ségek óriásiak: csupán ha­tóanyagból 6711 tonnát im­portálnak, 16,5 millió peso értékben. A nemzetközi közvélemény együttérzéssel szemléli a ku­bai nép most. már sikeres­nek tűnő harcát a járvány ellen, s nem kevés segítség­gel járul hozzá leküzdésé­hez. A Szovjetunió például permetező berendezések, és különböző hatóanyagok térí­tésmentes szállítását aján­lotta fel. Egyes nyugati or­szágok ugyanakkor úgy tesz­nek. mintha nem lennének érdekeltek a járvány leküz­désében. A betegség kezdeti időszakában például Kuba a Lucaba nevű mexikói-ame­rikai vegyes érdekeltségű céggel tárgyalt a malathion hatóanyag beszerzéséről. Az amerikai fél közbelépésére azonban a tárgyalások meg­szakadtak. Ennek következ­tében Kuba a legnehezebb napokban nem tudott hoz­zájutni a szükséges gyógy­szerekhez és védekező esz­közökhöz. Az Egyesült Ál­lamok akadályozta meg azt is. hogy Kuba lárvairtó szer­hez jusson Közép-Ameriká- ban. S.A MpníiLcntt A szocialista országok, akik közül a legnagyobb ki­állító a Szovjetunió, elsősor­ban azokat a termékeket ál­lítják reflektorfénybe, ame­lyeket a KGST-együttműkö- dés keretében gyártanak. A vendéglátó Német Demokra­tikus Köztársaság a Szov­jetunióval és más KGST- országokkal közösen gyár­tott termékeit is bemutatja. Újdonságai között szerepel­nek például a rendkívül sokoldalúan felhasználható nyomdaipari gépek. Magyarország második legnagyobb szocialista . kül­kereskedelmi partnere — a Szovjetunió után — az Nem túlzás kijelenteni: Vietnam fiatal ország. A kö­rülbelül 51 milliós állam la­kosságának a becslések sze­Remőnia Az utóbbi másfél évtized során megvalósított nagy­mértékű romániai iparfej­lesztési beruházások mellett kevesebb anyagi eszköz és figyelem jutott a mezőgaz­daságra és az élelmiszer- iparra. Bár Romániában az 1950 óta eltelt harminc év alatt a mezőgazdaság három és félszeresére növelte brut­tó, termelését, a legutóbbi években kitűnt: nem képes maradéktalanul megfelelni a követelményeknek, nem biztosítja az elvárandó szin­ten az élelmiszer-ellátás ki­egyensúlyozottságát. Év- ről-évre elmarad a tervezet­től a gabona- és a takar­mánynövény-termelés, a szükségesnél mintegy egv- millióval kevesebb a szar­vasmarha, másfél millióval a sertés. Ilyen körülmények között nehéz megfelelő szin­ten tartani — a hivatalos adatok szerint egyébkénl viszonylag magas — egy fő­re jutó évi fogyasztást: hús­ból és húskészítményekből 80—62 kg. tejből 220 liter, tojásból 270 darab, zöldség- és gvümölcsfélékből össze­sen 220 kg. A nagy beruházások álta­lános visszafogásának idő­szakában különösen nagy fi­gyelmet fordítanak Romá­niában az úgynevezett helyi miniberuházásokra. Ezek cél­ja. hogy kisméretű élelmi- szeripari feldolgozóüzemek létrehozása révén is bizto­sítsák az égés« országra ér­vényesnek tekintett alap«*’ - \f.t, hogy mi»»«! megwe. NDK. Számos két- és több­oldalú együttműködés erő­síti a két ország gazdasági, tudományos-műszaki kapcso­latait. Az idén hazánk 25 vállalata mutatja be termé­keit az Őszi Lipcsei Vásá­ron. A legnagyobb kiállító a Mogürt, a Pannónia Csepel, a Medimpex. a Medicor, a Technoimpex és a Hungaro- tex. A magyar újdonságok között lesz az Ikarus szem­vizsgáló autóbusza, a Cse­pel Művek iparj varrógépei és mosodai berendezései, a Medicor újonnan kifejlesz­tett klinikai inkubátora, szá­mos fogyasztási, élelmiszer- ipari termék. rint több mint fele, leg­alább 26—28 millió lakos 18 éven aluli. Az országban mintegy 50 ezer bölcsőde járás és település legyen ön­ellátó az alapvető mezőgaz­dasági termékekből, mi több. termelje meg a számára előírt mennyiségű árut a központi tartalékalapnak is. A mezőgazdaságnak jutó be­ruházások jelentős hánya­dát az öntözés fejlesztésére fordítják. (Ez egyébként meglehetősen drága befek­tetés : 1 hektár földterület öntözése 20 000 lejbe — kb. 35 ezer forint — kerül Ro­mániában.! Sürgetik a kísér­leti mintagazdaságok terme­lési módszereinek — és eredményeinek — széles kö­rű elterjesztését a mezőgaz­dasági üzemekben. Az RKP KB múlt év ele­jén tartott, a mezőgazdaság­gal foglalkozó munkatanács­kozásán és az ezt követő értekezleteken a fő hang­súlyt az agrárioari tanácsok (a mezőgazdasási tevékeny­ség helyi irán'u'tó szervei) munkájának fejlesztésére helyezték. Meaállaoították. hogy a helyi párt- és taná­csi szerveknek nagyobb fi_ eveimet kell fordítaniuk a mezőgazdasági üzemekre, utalva arra. hogv a jövőben a központilag előírt muta­tók mellett jobban > figye­lembe kell venni a helvi adottságokat. Tervbe vették az indokolatlanul felduzzasz­tott adminisztratív létszám csökkentését. A betakarítás, a szállítás és a terménytáro­lás szervezetlenségéből ere­dő nagyarányú (10—20 szá­zalékos) veszteségek elkerü­lése érdekében újból és új­ból felszólítások -hangzanak A Szárez nevet viselő tó sorsa, amelyet magasan a Famír-hegységben (Tádzsi­kisztánban) találhatunk, igen különös. 1911-ben született egy földrengés következté­ben, amely hegyomlást oko­zott ott, ahol a Bartang-fo- lyó folyik. Új medret kapott és most nagy zajjal ömlik ki a sziklatömbök közül. Á földrengés által létrehozott víztároló pedig 15 milliárd köbméter tiszta, jéghideg vi_ zet. fogad magába. Ez az ér­dekes, 55 kilométernyi hosz- szú tó Tádzsikisztán egyik nevezetessége. A közelében hidrometeorológiai állomás működik, amelynek munka­társai rendszeresen figyelik a víztároló hidrológiai rend­szerét. . Feltételezhető, hogy a jövőben a hegyi vízforrást felhasználják a köztársaság népgazdaságában. működik — a rászoruló gyermekek majd felét tud ják felvenni. Felvételünkön: Vidám hangulat uralkodik a Ba Dinh-i körzet egyik óvo­dájában. A gyermekek — — igaz. még némi segítség­gel — bambuszból készíte­nek játékokat. (Fotó: VNA—MTI—KS) el a munkafegyelem javítá­sára. Gondolkodnak új ösztön­zési formák kialakításán. A tervek szerint a jövőben a szocialista szektorban dolgo­zók garantált évi jövedel­mét és egyéb juttatásait nem a munkában töltött idő­től. hanem közvetlenül a terméseredményektől te­szik függővé. Mindemellett a román sajtóból kitűnik. hogy a gondok leküzdésének egyik fő útját a megművelt föld­terület növelésében és a fa­lusi lakosságnak a mezőgaz­dasági termelésbe való tel- szocialista nagyüzemek (a Fejleszteni kívánják a mint­egy 1.4 millió hektáron dol­gozó egyéni gazdák és a jes körű bevonásában látják, hasznosított földterület 92 százalékával rendelkeznek) együttműködését, kutatják a háztáji gazdálkodás bővíté­sének feltételeit, A fő cél a gabonafélék és a takarmánynövények ter­melésének növelésén kívül elsősorban a napraforgó (en­nek iparszerű termelés' rendszerének kidolgozásá­ban nagy eredményeik van nak). a repce és a cukorré­pa terméseredményeinek ja­vítása. Az elképzelések sze­rint a takarmánynövénye1' termelésének növelése te­remtené meg az állatte­nyésztés fejlesztésének alap­ját. Ennek az ágazatnak né­hány év múlva a bruttó me­zőgazdasági termelési érték felét kell .előállítania* IfieaztilzEtszgBben Vietnam Gyermekmosoly A mezőgazdaság fejlesztési tervei Megfigyeléseket végeznek a hidrológusok a Szárez-tavon 1 Csehszlovákia Jan Bauch festőművész portréja Jan Bauch festőművész magas állami kitüntetésben részesült: életművéért meg­kapta a „nemzet művésze” címet. A mester, korunk egyik legjelentékenyebb és egyben legnyugtaianabb művész­egyénisége. apjától, a neves fametszőtől tanulta meg a művészet szeretetét. Iskolái elvégzése . után beállt apja műhelyébe. Az itt tanult mí_ vesség később alkotómun­kássága alapelemévé vált. 16 éves volt, amikor beiratko­zott az iparművészeti iskolá­ba. Tanulmányait megszakí­totta az első világháború. 1921-ben folytatta tanulmá­nyait, s jelentkezett a kép­zőművészeti főiskolára. Há­rom évig volt a prágai mű­vészeti iskola növendéke, majd utazni indult. Két pá­rizsi útja és olaszországi uta­zása maradandó élmények­kel töltötte el. A negyvenes években sze­retett Prágája felé forduL Festményein a város csodás műemlékeit jelenítik meg, többek között a Hradzsint és a Tyn templomot. A má­sodik világháború után 12 évig az Iparművészeti Fő­iskola docense volt. Görögországi utazásai nyo­mán jelenik meg műveiben a tenger és a kikötők vilá­ga. Munkásságában jelentős szerep jut a rajznak. Hasz- „ nál ceruzát, tust, pasztell- és vöröskrétát. Fiatalabb éveiben megpróbálkozott a szobrászattal is. Sokoldalú művészegyéniség, aki külön­böző módokon — üvegfest-; ményekkel, intarziával, dom­borművekkel, gobelinekkel is — ki tudja fejezni mon­danivalóját: a fény és az ár* nyék. a negatív és a pozitív; a támadás és a visszavonta; lás örök változásait. j 681-ben. 1300 évvel ezelőtt a Balkán félsziget északke­leti részén új állam született: Bulgária. A bolgár állam abban az időben Nagy Ká­roly francia birodalma és a bizánci birodalom után a harmadik .szervezett politi­kai hatalom volt Európában. Az I. bolgár birodalom tör­ténetében korszakalkotó lé­pés volt a kereszténység, mint államvallás bevezetése. A XII, században épült Petricsi Istenanya templom a mai Asszenovgrad közelé­ben. A kétemeletes, színes kövekből épült templom egyike Bulgária legemlítés- reméltóbb középkori építmé­nyeinek. Összeállította: Gyurkó Géza 1981. szentembe» sióm bat > Bulgária 1300 éves

Next

/
Thumbnails
Contents