Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-05 / 208. szám
Látványos ízelítíf a munkásöriik helytállásáról Híradók, felderítők, szállítók sikeres akciója Harci valóság súlyos sérülést szenvedett, de akadtak könnyebb sebesültek a munkásör-szakasz tagjai között is. A boconádi, a kiskörei szakaszok sikeresen hajtották végre feladataikat, az értékeléskor ezt hallhatták. Ä munkásőrség egri járási parancsnoksága arról szerzett tudomást, hogy a Mát- ravidéki Fémművek siroki gyára ellen „diverzáns csoport” kezdett felderítő és lazító tevékenységet. A környező falvakban röpcédulákat terjesztettek, valamint gépkocsikat loptak, s lemérgezték a kerteket, a növényzetet. Az egység parancsnoka azonnal intézkedett Sírok és környékének lezárásra. Kiderült, hogy Halászó-tanya körzetében ellenséges személyek rejtőznek, s nemcsak a Fémműveket veszélyeztetik, hanem az egyik honvédségi objektum ellep is támadást terveznek. Hamis igazolványnyal és gépkocsi-menetlevéllel rendelkeznek. Amikor a Halászó-tanyán megbújt ellenség a munkásőröket észrevette, tüzet nyitott. A „diverzánsok” egyike azonnal előjött rejtekhelyéről, hogy a figyelmet magára vonja, míg a másik két társa közül egy menekülni próbált, egy pedig elrejtőzött. A jól szervezett akció azonban meghozta eredményét, egyi kőjüknek sem volt esélye a menekülésre. Heves tűzharcban mindhárom diverzáns kézre került. — Tűz! — A rövid vezényszó tegnap délelőtt sokszor hangzott el a Felsőtárkány fölött levő, a festői szépségű hegyek között megbúvó Mészvölgyben, ahol a Heves megyei munkásörök Iőtere van. A több százezer forint értékű társadalmi munkával készült modern lőtéren az egri Láng Sándor munkásőregység adott ízelítőt tudásából. A jelenlevők — közöttük Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese, Halas Lajos, a munkásőrség nyugdíjas volt országos parancsnoka, Schmidt Rezső, az egri városi pártbizottság első titkára. Farkas Sándor, a megyei munkásőrség parancsnoka — elismeréssel szóltak a látottakról! a lőered- ményekről. Képünkön az egri Finomszerelvénygyár dolgozója, Neufeld Pál büszkén mutatja tízes találatait pisztoly- lövés után a lölapon Ez a sok kapcsoló a különböző célok, makettek mozgását biztosítja. Nemcsak álló, hanem futó célokat, alakokat i* képesek különböző irányokban és helyzetekben mozgatni. Természetesen a találatokat is pontosan jelzik. A harcszerű zajt magnófelvételről játsszák le. A berendezést Hangácsi László, a KAEV egri gyárának lakatosa és Prokaj László, a Csepel Autó gyáregységének műszaki ellenőre irányítja ’Á harcvázlatot szemléltetve tárta a munkásőrök elé. hol kell alkalmazniuk az elsajátított ismereteket, majd a parancsok hangzottak el. Első feladatként ellenőrző állomást hoztak létre. A továbbiakban Juhász Miklós szakasza csapdát telepített. . Erre azért lett szükség, mert a közeli vadászházban ellenséges erők. diverzánsok gyülekeztek. Az akció során két főt elfogtak, majd a vallatás során kiderült, hogy még három társuk rejtőzik fegyverrel, robbanóanyaggal ellátva a közelben. Szép László szakaszának jutott a felderítő- és kutatócsoport megszervezése. Alapos előkészítés után az alegység már-már célhoz ért.. . amikor tűzharcba keveredtek a „diverzánsokkal”. A Sírok felé tartó teherautó utasainál ,,röpcédulákat” találtak. .. Gyöngyösön. a sajtótájékoztató színhelyén, a mezőgazdasági főiskola aulájában kiállítást rendeztek, ami bemutatja az elmúlt 25 év történetét. A tárlat hűen illus ‘r azt a fejlődést, ami ez alatt az idő alatt jellemezte a munkásőrséget. Látható itt az első egyenruha, a legmodernebb felszerelés, s azok a harcásza ti eszközök, amiket a megalakulástól napjainkig használta k a munkásőrök. 'r .. . (Fotő; Perl Márton) Volt és maradt: parancsnok Heves térségében, a ritkás alföldi erdők közepette már felsorakozva várta a feladat ismertetését a Dózsa György zászlóalj két szakasza. Erre nyomban sor került, amikor Bodnár János, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese fogadta az egység parancsnoka. Tatai József jelentését. A parancsnok elmondta, milyen harci feltételek késztetik az egységet a cselekvésre. Sőt: kettő közülük déli irányban kereket oldott. Menekülésüket azonban lehetetlenné tette a munkásőrök bekerítő hadművelete. Már a harcállásponton hallottuk: — Köles György munkásőr jelentem, két diverzánst elfogtunk, megbilincseltünk. Tatai Józseftől azt is megtudtuk, hogy a tűzpárbaj- ban a harmadik fegyveres A ritkás alföldi erdőben Szép György szakaszparancsnok ismerteti a felderítő-, kutatócsoport megszervezésével járó feladatokat, majd jelenti az akció megkezdését Kedves vendégként, ismerősként és barátként vett részt a kétnapos sajtótájékoztatón Havas Lajos, a munkásőrség egyik alapítója, volt országos parancsnoka, aki 72 éves kora ellenére is fiatalos mozgásával, kedves humorával sok, ma már történelemnek számító esemény felelevenítésével lepte meg a jelenlévőket. A sajtótájékoztatót követő beszélgetésen például több kollégánk tette fel azt a kérdést, miért csak 1957 februárjától számítjuk a munkásőrség megalakulását, amikor az 1956-os ellenforradalom leverésében, a szocialista rend fegyveres megvédésében már korábban is részt vettek az alapító tagok, az első egységek? A kérdésre a legilletékesebb, Havas Lajos így válaszolt, emlékezett: — Talán meglepetés amit mondok, de már az MDF ideiében is volt munkásőrség — mondotta. — Ám fegyverünk kevesebb volt, mint az ellenforradalmároknak. Amikor már lőttek ránk, kommunistákra, beszéltem a XIII. kerület párttitkárával, Biszku Bélával, a Pest megyei pártbizottság titkárával, Kádár Jánossal, Közelítés az ellenséges csoport fészke felé Havas Lajos, a munkásőrség első országos parancsnoka a budapesti pártbizottság titkárával, Mező Imrével, hogy a munkáshatalmat csak úgy lehet megvédeni, ha a munkásosztályt fel is fegyverezzük. — Ebben egyetértettünk és a munka, a szervezés elindult. Nemcsak a fővárosban, de vidéken is sorra alakultak a- gyárőrségek, pártőrségek, munkásőrségek és ki tudná már megmondani, milyen őrségek. De nem voltunk legalizálva. Nem volt törvény rá, hogy hivatalosakká váljunk úgy, mint a hadsereg, vagy a rendőrség. Dr. Münnich Ferenc, az akkori miniszter- elnökünk szólt, utasított februárban, hogy 24 órán belül dolgozzam ki az „alakulás” írásos tervezetét. Bár nem vagyok jogász, éjt nappallá téve elkészítettem. Feri bácsi — nekem mindig így marad meg emlékezetemben dr. Münnich Ferenc — jónak találta, aláírta. A legközelebbi kormányülés elé terjesztette, ahol elfogadták, azaz törvényerőre emelték. Ekkor legalizálódott, lett országos szerv a munkásőrség. Márciusban, amikór először léptünk ki az utcára, 10 ezer felfegyverzett munkás- őr mutatta meg az erejét. Nos, ezért számítjuk hivatalosan 1957. februárjától a munkásőrség megalakulásának kezdetét. lÖSLeaeptemíier -3,, szombat Péntek délelőtt harcászati gyakorlatot és éleslövészeti bemutatót tekintettek meg az országos sajtókonferencia résztvevői. Az újságírók egy csoportja Heves. Sirok és Gyöngyös térségében kísérhette figyelemmel, milyen feladatok megoldására képesek adott esetben, harchelyzetben. a munkásőr-alegységek. Felsőtárkány bán pedig éles- lövészet szemlélői voltak a sajtó képviselői. Nemcsak a korszerű fegyverek, hanem az azokkal jól bánni tudó munkásőrök is szimbolizálták a fegyveres testület jelenlegi erejét.
