Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-30 / 229. szám

• __________________ ________ ; M . ............... t in g—. 1Tni ,________________¥irr—_■ ^TMnirrMrifrrTriTigg^ N ÉPÚJSÁG 1981. szeptember 30., szerda Kötelességünk a fiatalokat képviselni, támogatni Beszélgetés Sós Tamással, Eger város KISZ-titkárával Egységes szabályozás Az ifjúságpolitikai célokat szolgáló alap képzése és felhasználása — Az idén áprilisban, mondhatni, gyorsváltással vetted át a „kormánybotot’’, a megyeszékhely ifjúsági életét irányítandó az elkö­vetkező néhány évben. So­kan felkapták a fejüket: ki is az a Sós Tamás? Nem lepődik meg a kér­désen, sót, úgy tűnik, mint­ha várta is volna az alkal­mat. hogy elmondhassa ma­gáról: — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy erre a tiszt­ségre érdemesnek tartottak. Már csak azért is, mert a megye KISZ-tagságának megközelítően 38 százaléka Egerben él. Hetvenhat köz­vetlen alapszervezet és 37 bizottság dolgozik ma a vá­rosban. Minden ember szá­mára szép feladat összehan­golni a munkájukat. Tovább magamról?... Tősgyökeres egri vagyok, minden ehhez a helyhez köt, többségében még mozgalmi múltam ál­lomásai is. 1968-tól három esztendőn át középiskolám­ban, az egri 212. számú Ipa­ri Szakmunkásképző Inté­zetben voltam KISZ-titkár Egyébként elek t rom űszeré- szi szakmát szereztem. Ez­után két évig a VILATI- ban irányítottam az ifjúsá­gi szervezet munkáját. A „titkári egyenes vonal” nem szakadt meg a honvédség­nél sem. Gyöngyösön is an­nak választottak meg társa­im. 1975-78 között pedig a megyei KISZ-bizottságon dolgoztam munkatársként. A szakmunkástanulók fele­lőse voltam, egy ideig a vá­ros instruktort teendőit is elláttam. — Tehát „megnyugodhat­nak” az esetleges aggódók: jó ismerője vagy a megye- székhely ifjúságmozgalmi életének. Néhány éven át azonban alig hallottunk ró­lad. — A fővárosban éltem há­rom évig. 1978-ban kezd­tem meg a tanulmányaimat a Politikai Főiskolán. Az Idén júniusban tettem le az utolsó vizsgáimat, jó ered­ménnyel. Nagyon hasznos esztendők voltak ezek ne­kem. — Térjünk vissza a mos­tani tisztségedre. Még a kongresszust megelőző vá­rosi küldöttgyűlés előtt ke­rültél oda. Megint csak so­kan tudni vélték, hogy van valami a háttérben. Ebben a hitükben erősítette meg őket a városi KlSZ-bizott- ságot ott ért eléggé éles hangú bírálat.,. Alaposan megrágja ma­gában a szavakat, megfon­toltan, pontosan akar fogal­mazni : — Az előző apparátus munkáját értékelni nem az én feladatom. Annál is in­kább, mivel működésük há­rom éve alatt nem is vol­tam itthon. Egy dolog bizo­nyos, a küldöttgyűlésen el­hangzottakat nagyon alapo­san az agyunkba véstük. Az említett fórum sok erőt adott további munkánkhoz, főképpen azért, mert a kül­döttek őszintén, kritikusan mondták el véleményüket, s annak külön is örültünk, hogy segítő- és cselekvő­készségükről biztosítottak bennünket. — Nemcsak a kritikák nyomán, hanem az ifjúsági mozgalom idei jeles esemé­nyei folytán is megújulás­ra számíthatunk a KISZ tevékenységében. Mik az elképzelések, feladatok Eger­ben? A vaskos dossziéból és a nem kevésbé vékony map­pából széljegyzetekkel sűrűn ellátott feljegyzések, jegyző­könyvek, hivatalos és fél- hivatalos iratok kerülnek elő. Mindezek persze, a „fecnikkel” együtt elhagy- hatatlanok, de jól segítik az eligazodást a számtalan tennivaló között. — A kongresszusi levél vitáinak, a taggyűléseknek az anyagából — felel a kér­désre Tamás — világosan kitűnik, hogy maguk a fia­talok is jól látják:í,lep/OTí- tosabb feladatunk a mun­kában, illetve a tanulás­ban helytállni. Ehhez min­denekelőtt azt kell elérni, hogy a KISZ-szervezetek és egyénenként a tagok is konkrét gazdasági felada­tokat kapjanak. Ez segíti az eddginél több kezdeménye­zést, az újító szellem széles- körűvé válását. Persze, arra is oda kell figyelni, hogy jó megoldásaikat, javaslatai­kat gyorsabban és követke­zetesebben alkalmazzák. A fiatalok önállóságára kell sokkal nagyobb hangsúlyt helyezni! Még jobban fi­gyelembe véve az egyes ré­tegek gondjait. Mert lássuk csak: a tizen­éves korosztálynál az önma­guk, az életcél keresésének idősizakáról van szó. Nem elég ha csak a tanulásra serkentjük őket, abban kell jobban segíteni nekik, hogy miként készüljenek fel az életre. Vagy: fel kell eleve­nítenünk a diákhagyomá­nyokat. hiszen Eger közép­fokú diákváros. Politikai vi­taköreiknek is tartalmasab­baknak kell lenniük a jö­vőben. A másik kiemelt ré­teg, amellyel a hozzászólók az áprilisi ülésen foglalkoz­tak, a munkásifjúságé. Egy­értelmű, hogy körünkben elsősorban a tömegbefolyá­sunkat kívánjuk növelni. Akkor vesznek részt szív- vel-léiekkel az ifjúsági szö­vetség munkájában, ha az vonzó számukra, nem sza­kad el problémáiktól. Az eszmei-politikai nevelésben a társadalmi valóság bemu­tatására, a vitákban, érve­lésekben, a helyi sajátossá­gokhoz történő alkalmazko­dásra kell törekedni. — Pár hónap eltelte után milyen kézzelfogható tettek­ről adhat számot Eger KISZ-titkára? — Mindenekelőtt a lakás­helyzetről: a városi építő­ipari KISZ-szervezetek fo­lyamatosan foglalkoznak az­zal, hogyan lehet gyorsabbá, olcsóbbá tenni a lakások épülését. A módok, lehető­ségek megismertetésére cél­szerűnek látszik, hogy pá­lyázat kiírását tervezzük a részükre. A jövőre elké­szülő 198 garzonlakással kapcsolatos rendelet terve­zetéről társadalmi vitát ren­dezünk majd. Munkamódszerünk és stí­lusunk jobbá tétele érdeké­ben növelni kívánjuk az alapszervezetek önállóságát. A bizottságnak inkább a helyszíni segítő munkájára helyezzük a hangsúlyt. Au­gusztus elejétől létezik a területfelelősi és instrukto- ri hálózatunk, így szorosabb kapcsolatunk lehet az alap­szervekkel. Ezentúl az azo­nos profilú szervek titkárai­nak szervezzük meg rend­szeresen az értekezleteket. Ezek egy-egy akalommal 10—15 embert érintenek, s velük több dologról elbeszél­gethetünk, mint ötvennel. Kádermunkánkat is jobbí­tani szeretnénk, ehhez nagy segítséget kapunk a városi pártszervektől. — Jól kezdődött tehát a „rendteremtés" a város ifjú­ságmozgalmi mindennapjai­ban. .. — Szó sincs „rendterem­tésről” — vonja össze a szemöldökét — Egyszerűen arról, hogy kötelességünk­nek érezzük mindazokkal foglalkozni, amelyek a kü­lönböző fórumokon elhang­zottakat, amire kértek vagy sürgettek bennünket a fia­talok. Képviselni megfele­lően érdekeiket, támogatni önálló kezdeményezéseiket. De nem feledkezünk meg arról a feladatunkról sem, hogy mozgósítsuk őket a vá­rospolitikai teendők elvég­zésére — társadalmi mun­kánkkal és más akciókkal. Szalay Zoltán Az Állami Ifjúsági Bizott­ság a Pénzügyminisztérium­mal, a KISZ-szel és más szervekkel együtt újból sza­bályozta az ifjúságpolitikai célú pénzeszközök egységes képzését és tervszerűbb, ha­tékonyabb felhasználását. Lóska Szilárd, az ÁIB titkár­helyettese ezzel kapcsolatban elmondotta: — Az utóbbi fél évtized­ben vállalatonként, intézmé­nyenként kialakult sokféle gyakorlat késztetett bennün­ket az újbóli szabályozásra. Remélhetőleg ennek nyomán megszűnnek majd a helyen­ként tapasztalt bizonytalan­ságok. A jövőben például a vállalatoknál, szövetkezetek­nél a jóléti, szociális és kul­turális alapból kell fedezhi a sport, a kulturális, az üdül­tetési és egyéb szociális cé­lokra közvetlenül fordítható kiadásokat. Ugyanez a for­rás szolgál a saját kezelésű ifjúsági létesítmények kar­bantartására, felújítására. A részesedési alapból támogat­ják majd a KlSZ-szervezete- ket, az ifjúsági termelési mozgalmakat és a pályakez­dőket is. Az ifjúsági lakás­építést külőn e célra létesített alapból támogatják. Hozzá­fűzném: egyebek mellett a társadalmi munkák bevéte- telei is felhasználhatók lesz­nek a jövőben is a fiatalok élet- és munkakörülményei­nek javítására. A szabályo­zás pontosan körülhatárolja, hogy nem az így kikerekedő helyi ifjúsági alapból fede­zik majd a jutalmazást, a se­gélyezést, a bérkorrekciót, nem ebből vesznek el a tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjra, vagy például a kitün­tetési jutalomra. A költség- vetési szervek — természete­sen jóváhagyott költségveté­sük keretein belül — a gaz­dálkodásukra vonatkozó álta­lános előírásokhoz igazodnak. Az új előírások azonban szá­molnak például a diákok kü­lönböző korosztályainak elté­rő igényeivel. Az ifjúsági parlamenteken a fiatalok állásit foglalnak az intézkedési tervben rögzített feladatok rangsorolásáról, és a rendelkezésre álló össze­gek későbbi elosztásának ará­nyairól is. Az ifjúsági moz­galmi munkához biztosított anyagi támogatás összegével a KISZ-szervezet gazdálko­dik. Minden egyéb, az ifjú­sági törvény végrehajtását, az utánpótlás nevelését, be­illeszkedését, szociális körül­ményeinek javítását és sza­bad idejének gazdagítását szolgáló összeget — a KISZ és a szakszervezet ellenőrzé­se mellett — a gazdasági szervek kezelik; az ifjúság- politikai célok támogatása ugyanis továbbra is elsősor­ban a gazdasági és társadal­mi vezetés döntésein alapul és a munkahely gazdasági le­hetőségeire épül. Köszönjük, fiúk! .JS-JlVW öcia i‘. Ml neassafíd b néawu "**■ Tanulóink még élvezték az augusztusi nyár örömeit, közben iskolánk folyosóin, tantermeiben igencsak szorgos munka folyt. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Válla­lat szakipari építésvezetőségének irányításával festetten, csinosították iskolánkat a 212. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet 2/14 osztályának e vállalathoz tartozó ta­nulói. A KISZ felajánlásaként végzett munka eredménye, hogy tanulóinkat tiszta folyosók, tantermek fogadták szeptember 1-én. A vezetők és a tanulók segítségéért, a mintegy 70 ezer forint értékű társadalmi munkáért ez­úton is köszönetét mondunk. Az Egri Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola KISZ-bizottságec E köszönetnyilvánításnak szívesen adunk helyet ifjú­sági oldalunk hasábjain, mert kétszeresen is szép és ne­mes gesztusról van szó: egyrészt az építőipari vállalat és a szakmunkásképző intézet fiataljainak gyors segítsé­géről, másrészt egy ritka dologról, e munka elismerésé­ről, annak megköszönéséről. sí •ró PÁLYAKEZDŐK Céllal és cél nélkül Két fiatallal találkoztunk. Két olyan dolgozójával egy gyárnak, akik tanulóéveiket is a vállalatnál töltötték, s jelenleg Is ugyanott dolgoznak, első éves szakmun­kásként. Értékes életet élni... Szőke, hosszú hajú, feltű­nően csinos és tizenkilenc éves. Ha valaki meglátja Györgyit, ez az első, amit megállapít róla. Rövid be­szélgetés után kiderül, hogy csak éveit .tekintve tinédzser. Komoly, megfontolt, céljai határozottak. — Műszerész vagy, egy éve kaptál szakmunkás-bizonyít­ványt. Hogyan választottad nő létedre éppen ezt a szak­mát? — Semmi furcsa nincsen ebben. Olyan üzemben dol­gozom, ahol több a női mű­szerész, mint a férfi. Leg­többjük nagyon jól és ügye­sen dolgozik. Úgy kerültem ide, hogy jó kapcsolat volt a gyár és az általános isko­lánk között. Énekkarunkkal többször léptünk fel a vál­lalat ünnepségein, rendezvé­nyein. Azután más alkal­makkor is elhoztak bennün­ket, s mindig sok érdekeset láthattunk. Megtetszett! Ettől kezdve rövid út vezetett a szakmunkásképzőbe. Ott sem csalódtam. Három év után kezembe kaptam a bizonyít­ványt és úgy éreztem, félig már célba értem. Már „csak” a munkában kell helytállni! — gondoltam. — Szerencsém volt, hiszen úgymond a jobb helyek egyikére kerültem, bár szerintem jól dolgozni mindenhol lehet, csak akar­ni kell. Érdekel, amit rám bíztak. Ügy érzem, megfele­lően végzem a munkámat, az üzem vezetői elégedettek ve. lem. — Ügy tudom, időnként adminisztrációs munkával is kell foglalkoznod. — Igen, ez is jó dolog! Üzemünkben az egyik admi- nisztrátomő gyakran Van tá­vol. Egyszer megkérdeztek, vállalnám-e a helyettesítését. Örömmel mondtam igent, mert úgy gondoltaim, a vál­tozatosság csak használhat. És így is lett! Bár sohasem vágyódtam íróasztal után, szívesen beugróm, ha szükség van rám. Talán azért, mert tudom, hogy ilyenkor ezt csak ideiglenesen csinálom .. De nem gondolkodtam még el ezen. Lényeg, hogy ezt is, azt is kedvvel végzem. Nem igaz? Hová tovább, Pista.. ■ ? Pista is szőke, hosszú ha­jú, tizenkilenc éves és ugyan­csak első éves műszerész- szakmunkás. Sokban külön­bözik azonban volt osztály­társától. — Amikor Györgyi a mun­kájáról beszélt, te elfintorí­tottad az arcod. Nem értesz egyet vele? — Eltaláltad! Én egészen másképp látom a dolgokat. Nem is tudom..az biztos, hogy pályát tévesztettem. Már az iskolában rájöttem, hogy nem érdekel, amit ta­nítanak. Űgy-ahogy átbotla­doztam, és kész! Akkor in­tarziakészítő akartam lenni, de nem volt ilyen iskola. Ma már azt sem nagyon kedve­lem, alig veszek a kezembe kést. — Mit kedvelsz ma? — Hogy mit? A motoro­zást, a száguldást! Az igen, az valami! A haverokkal kö. zösen van egy ócska „bica­junk”. Azzal szoktunk cros- sozni a dombok között. Klassz ez a tipli a képemen, mi? Ezt is ott szereztem! — Nem félsz, hogy egyszer nagyon összetöröd ráagad? — Én, és a majré? Ne ne­vettess! Én nem félek sem­mitől! Majd ha sikerült be­jutnom a Honvédba, még hallotok rólam... — Szeretnél híres ember lenni? — Azt meghiszem, meg sok pénzt keresni! Akkor vehetnék egy klassz „bicajt” .. .meg mindent... — Mennyit keresel? — Keveset! Á..de nem is érdekel, a szüleim megve­szik, ami kell. — Nem gondoltál arra, hogy magadnak teremtsd elő azt, amire szükséged van? — Azt úgyse tudnám! Kü­lönben most szerzek hivatá­sos jogsit. Ha elvégzem a tanfolyamot, vár a vezetés. Az frankó lesz, azt majd szeretem. Meg több pénzt is kaprok ott. Aztán meglátjuk... — Szüléiddel laksz, ők megveszik, ami kell. Mennyi pénz kellene neked egy hó­napban? — Nézd, az én hobbim, a motorozás, sokba kerül. Azonkívül kellene már egy új súlyzókészlet is. Mert azt is csinálom, hadd dagadjon duplájára a bicepszem. Erős és ügyes akarok lenni! Olyan belevaló gyerek. Az tetszik a nőknek! — Tizenkilenc éves vagy. Nemsokára bevonulsz kato­nának. — Na igen. Hát a motoro­zás hiányozni fog, de leg­alább még keményebbé ed­ződöm. — És azután? — Fogalmam sincs. Sofőr leszek, az biztos. S majd csak lesz valahogy. A leg­szebb persze az lenne, ha híres crossos lehetnék... ! ★ Györgyi és Pista egyidő­sek. Életútjuk eddig szinte együtt futott Egyikük elége­dett bizakodó, reálisan gon­dolkodó. Amire szüksége volt maga teremtette ma­gának. Tudta, tudja, mit akar. Pista életútja más. Ha meggondoljuk, a „lóerők dü­börgéséin” kívül semmi sem érdekli. S hogy később mi lesz?... Talán környezete rávezeti a helyes útra. Per­sze elsősorban Pistának kel­lene rádöbbennie arra, hogy így sohasem lesz belőle em­ber. Neki kellene változtat­nia gondolkodásmódján, élet­felfogásán. Most még van ideje rá, hiszen csak tizen­kilenc éves! Tátrai Mihály A jövő szerdától Múzeumi játék — fiataloknak Egy kis fejtörőre invitá­lunk benneteket kedves fíá- tal olvasóink. A múzeumi hónap alkalmából az egri Dobó István Vármúzeum és a Népújság négyrészes vetél­kedőt indít a lap ifjúsági ol­dalán. Az elkövetkezendő négy szerdán 8—8 olyan kér­dést közlünk, amelyek össze­függenek megyénk történel­mével, művészetével, folk­lórjával, honismeretével. A válaszokat hetenként, vagy összegyűjtve, egyszerre lehet beküldeni az alábbi címre: Dobó István Vármú­zeum közművelődési osztá­lya, 3300 Eger, Vár 1. A múzeumi játék nyerte­sei értékes könyvjutalomban részesülnek, amelyeket pxas- tán küldünk el. összeállította: Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents