Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-23 / 223. szám

BUDAPEST Kodden a SZOT saékházá- bán Apró Antal elnökletével ülést tartott a Magyar— Szovjet Baráti Társaság or­szágos elnöksége. A testület Biró Gyula főtitkár előter­jesztésében megvitatta és el­fogadta az október 17_én sorra kerülő VII. országos értekezlet elé terjesztendő dokumentumokat, köztük a Tények és adatok című írá­sos előterjesztést, amely a magyar—szovjet barátsági mozgalom utóbbi öt eszten­dőben végzett munkáját fog­lalja össze. HAVANNA Barcs Sándor, az IPU 68. konferenciáján részt vevő magyar küldöttség vezetője, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke hétfőn egyezményt írt alá a magyar és a kubai parla. newt együttműködéséről. MONS Hétfőn a Földközi-tenger térségében megkezdődött a NATO szárazföldi, tengeri és légi haderőinek gyakorlata, amelyen hét NATO-tagál- Iámból 22 ezer katona vesz részt — jelentette be a NATO haderőinek főpa­rancsnoksága. BÉCS Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kan_ cáUárja kedden délután rö­vid, egynapos munkalátoga­tásra Bécsbe értekezett, Ven­déglátójával, dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárral tárgyalásokat folytat a két­oldalú kapcsolatok, valamiint a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. PANAMA A nemzetközi közvéle­mény fokozza szolidaritását a haiti néppdl, és ítélje el Jeam-Claude Duvalier rend­szerét — ezzel a' felhívással ért véget a Pana,mavárosiban Haitiről rendezett nemzet­közi szolidaritási értekezlet Andrej Gromiko felszólalása New Yorkban S5zc»3si«stuniő nem healEenndtf» elfacgacini az amerikai diktátumot A szocializmus békeépítő szerepének aláhúzása és az Egye­sült Államok új antiszociaiista rágalomhadjáratának erélyes visszautasítása — ezek voltak Andrej Gromiko keddi New York i beszédének fő motívumai. A szovjet külügyminiszter kedden délelőtt mintegy egyórás beszédet mondott az ENSZ- közgyűiés 36. ülésszakának általános vitájában. A Szovjetunió nemzetközi kérdésekben elfoglalt világos álláspontjának kifejtése ré­vén a szovjet külügyminisz­ter beszéde mintegy ellenté­te volt a világszervezetben egy nappal korábban el­hangzott amerikai beszéd­nek. Míg Haig félreérthetet­lenül értésre adta, hogy Washington az ENSZ-t leg­feljebb olyan globális kér­dések vitafórumának tekinti, mint például a fejlődő or­szágok és az ipari országok közötti gazdasági együttmű­ködés, Gromiko a nemzet­közi helyzet számos idősze­rű kérdésének alapos elem­zését adta, ideértve a fejlő­dő országok problémáit is. A közgyűlés üléstermében megjelent diplomaták,' vala­mint külföldi államfők, kor­mányfők, és külügyminisz­terek megkülönböztetett ér­deklődéssel hallgatták Gro- mikónak az új amerikai kor­mány politikájára vonatko­zó szavait, Ismeretes, hogy szerdán, ugyancsak New Yorkban kerül sor az első találkozóra a két nagyhata­lom külügyminiszterei kö­zött, s ez egyben az első kor­mányszintű kapcsolatfelvétel lesz a két ország között a Reagan-kormányzát hatalom­raj utása óta. Gromiko szavait megfigye­lők annak leghatározottabb megerősítéseként értékelték, hogy a Szovjetunió semmi- lyen körülmények között nem hajlandó elfogadni a diktá­tum és a nyomásgyakorlás amerikai politikáját. Az ame­rikai kormányzat békeszóla­maira utalva a Reagan-féle konfrontációs politika rész­letes elemzését ezekkel a mondatokkal fejezte be: „né­ha olyasmit hallani, hogy Washington jelenlegi politi­kája nem zárja el a távla­tokat a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése elől. De ugyanezzel a lélekzetvé- tellel hadarják el azokat a követeléseket is, hogy or­szágunknak meg kell változ. tatnia magatartását a nem­zetközi ügyekben, hogy az megfeleljen az amerikai ér­dekeknek. Más szavakkal, a Szovjetuniónak le kell mon­dania törvényes érdekeinek védelméről, saját külpoliti­kájáról.” A szovjet külügyminiszter ítélete az új amerikai kül­politikáról: „ilyen követelé­seket támasztani komolyta­lan időtöltés. A Szovjetunió a jövőben is ragaszkodni fog a maga békeszerető lenini politikájához.” Az amerikai kormányzat elleni határozott bírálata el­lenére a szovjet külügymi­niszter arról biztosította a világszervezetet, hogy a Szovjetunió nem keresi a konfrontációt az Egyesült Államokkal, a nemzetközi problémák párbeszéd útján való megoldásának híve. normális üzleti kapcsolatok fenntartására törekszik Wa­shingtonnal. (MTI) Megkezdődtek a tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) hazánk líbiai nagykövete és Mohamed Ali Zmtani, Lí­bia budapesti népi irodája, népi bizottságának titkára. Megjelenít a budapesti! diplo­máciai képviseletek . több ve­zetője. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz- menetével zárult. Ezután a vendégek gépkocsikba száll­tak, s a magyar vezetők- társaságában szállásukra hajtattak. A tárgyaláson Kádár Já­nos tájékoztatást adott ha­zánk társadalmi és gazdasá­gi fejlődéséről, a szocializ­mus építésének tapasztala­tairól, az MSZMP XII, kongresszusa határozatainak végrehajtásáról. Kadhafi ez­redes ismertette az 1969. szeptember 1-i forradalom óta elért sikereket, a líbiai nép gazdasági, kulturális, szociális felemelkedését szol­gáló intézkedéseket és azo­kat a törekvéseket, ame­lyekkel a néptömegeket igye­keznek bevonni az állam ügyeinek irányításába. Át­tekintették a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, kü­lönös tekintettel a közelke- leti térség problémáira. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcso­latai jó] fejlődnek, s hang­súlyozták : további erőfeszíté­seket tesznek azok bővítésé­re. Kifejezték szándékukat a sokoldalú együttműködés fejlesztésére, különös tekin­tettel a gazdasági kapcsola­tok erősítésére. Kádár János és Losonczi Pál díszvacsorát adott Moa- mer El-Kadhafi tiszteletére az Országház Vadász-termé­ben. Részt vettek a vacsorán az Elnöki Tanács, a kor­mány vezetői, tagjai, a poli­tikai ólet több más vezető személyisége, valamint a magyar tárgyaló csoport tag­jai. A vacsorán részit vet- tek Moamer El-Kadhafi kí­séretéiben levő személyiségek is. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Kádár János, majd Kadhafi ezredes po­hárköszöntőt mondott. Külpolitikai kommentárunk A terror hullántoi Libanonban LIBANON POLGÁRAI TOVÁBBRA IS a félelem légkörében élnek. Meg-megújuló fegyveres összecsa­pások. véres merényletek jelzik, hogy a feszültség hullámai ismét felfelé ívelnek a Közel-Kelet, s egy­ben a világpolitika állandó válsággócai közé tártózé országban. A Bejrút keleti és nyugati részeit elválasztó de­markációs vonal mentén mindennapossá vált a fegy­verropogás. A sorrendben utolsó bomba a főváros nyugati részének egyik mozijában robbant, mérlege — amerikai hírügynökségi megfogalmazás szerint — „csupán” négy halott. Napokkal korábban Szidonban a hazafias erők és a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet dél-libanoni főhadiszállásán robbant pokolgép, amely harminc emberéletet követelt. KIK ÁLLNAK A MERÉNYLETEK MÖGÖTT, mi a céljuk, s mi az oka a pokolgépek időzítésének? A terrorakciókat egy eddig ismeretlen csoport vállalta magára. Helyi megfigyelők, s még inkább az érintet­tek, a palesztin mozgalom vezetői, Izraelt és libanoni ügynökeit gyanítják a gyilkos merényletek mögött. Nem alaptalanul. Érdemes emlékeztetni rá, hogy Li­banon, s különösen az ország déli része több hónapja permanens izraeli légi és tüzérségi támadásoknak van kitéve. A PFSZ megítélése szerint a Bejrut elleni júliusi bombázás, a dél-libanoni provokációk egy át­fogó izraeli offenzíva előjelei, amelynek végső célja a palesztin mozgalom fizikai megsemmisítése lenne. A libanoni feszültség újbóli felizzását megfigye­lők egyértelmű összefüggésbe hozzák Begin izraeli miniszterelnök közelmúltban tett washingtoni láto­gatásával. Jóllehet az amerikai propaganda nem kis erőfeszítést tesz annak elhitetésére, hogy Washington és Tel Aviv álláspontja nem teljesen azonos a libanoni helyzet részletkérdéseinek megitélésében, a tárgyalá­sok fő eredménye, a „stratégiai együttműködés” tervé közvetve-közvetlenül bátorítást jelent Begin számára közel-keleti politikájához. MINDAMELLETT ELGONDOLKODTATÓ, hogy a „nemzetközi terrorizmust” bőszen támadó washing­toni adminisztráció feje az izraeli—amerikai tárgya­lásokon egyetlen szóval sem ítélte el a bagdadi atom­reaktor elleni Tel Aviv-i terrortámadást, és a Bejrut elleni véres bombázásokat. Éppígy nem említette nyilvános állásfoglalásaiban a palesztin problémát, amelynek valódi megoldása nélkül a Közel-Kelet bé­kéje elképzelhetetlen. Ez az amerikai magatartás a fedezete az izraeli kormány mind szélsőségesebbé váló politikáénak. Győri Sándor AT, ERŐSZAK ARA. Nyugat-Bérültben a rendőrség erőszakkal kiköltöztetett lakásfoglaló fiatalokat. A képen az egyik fiatal holtteste, egy busz ütötte el, amikor menekült a rendőrök elöl (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Rokowski kétségei 30 éve nyerte el függetlenségét Magyar-líbiai kapcsolatok A szakszervezeteikkel való együttműködés kérdéseiben illetékes len-gyei kormánybi­zottság nem tervez újabb tárgyalásokat a Szolidaritás képviselőivel a szervezet kongresszusának második fordulója előitt — közölte Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes. a bi­zottság vezetője a PAP len­gyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában.. Mint elmondta, a kormány álláspontját világosan és egyértelműen tartalmazza az a közlemény, amelyet a rnmmm­1981. szeptember 33., szerda minisztertanács múlt heti üléséről adtak ki. Ezenkí­vül: a Szolidaritás országos egyeztető bizottságának sajtó- szóvivője olyan módon vá­laszolt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának nyilatkozatára, ami szintén egyértelmű állásfog­lalást jelent. Rakowski az utóbbi hetek fejleményei alapján kétség­be vonta, hogy a Szolidari­tás esetében továbbra is „független önkormányzatú szakszervezetről” lehet be­szélni, annál is inkább, mert — mint mondotta — a szervezet egyes munkatársai .ha járatosak a különféle ommunistaellenes — nem­csak szakszervezeti — köz­pontok előszobáiba és szo­báiba is". Kadhafi életrajza Moamer el-Kadhafi ezre­des, a líbiai szeptember l_i forradalom vezetője 1942- ben született Líbiában egy­szerű beduin család gyerme­keként. Középiskolai tanulmánya­it követően a bengházi egye­tem történelmi karán tanult, majd katonai főiskolát vég­zett. Már diákként bekap­csolódott a reakciós királyi rendszer ellen, az ország függetlenségéért, az elnyo­mott líbiai nép felemelke­déséért, az antiimperialista arab egységért folytatott harcba. 1964-ben a nasszeri mozgalom hatására megala­kította a haladó, hazafias érzelmű fiatal tisztek ille­gális szervezetét, amely vé­gül — 1989. szeptember 1-én — Kadhafi vezetésével for­radalmat robbantott ki és kikiáltotta a Köztársaságot. A monarchia megdöntése után Kadhafit előbb a fegy­veres erők főparancsnokává nevezték ki, majd a legfőbb államhatalmi szerv, a for­radalmi parancsnoki tanács elnöke lett. 1977-ben a for­radalmi parancsnoki tanácsot feloszlatták és Kadhafit az országos törvényhozó testü­let, az általános, népi kong­resszus főtitkárának válasz­tották meg. 1979-ben Kadhafi ezredes lemondott főtitkári tisztjéről, és azóta az ország forradal­mi vezetésének élén állva államfői funkciót gyakorol. Egyben ő az. ország fegyve­res erőinek legfőbb parancs­noka is. A líbiai vezető több alka­lommal járt már a szocia­lista országokban. Legutóbb, ez év áprilisában a Szovjet­unióban tett látogatást. Ma­gyarországon most másodíz. ben üdvözölhetjük.: , Hazánk és Líbia nagykö­veti szinten — 1967 óta tart fent egymással diplomáciai kapcsolatot. Líbia fővárosa a 650 ezer lakosú Tripoli. A legfőbb törvényhozói hatalmat az Általános Népj Kongresszus gyakorolja. A Földközi-ten­ger mentén — Tunézia, Al­géria, Niger, Csád, Szudán és Egyiptom szomszédságá­ban — elterülő, hazánknál csaknem 19-szer nagyobb észak-afrikai ország nagy része sivatag, félsivatag, s éghajlata csak a födközi- tengeri partvidékén medi­terrán, Lakóinak száma: 2 600 000. Líbia történelmét az idő­számításunk előtti 1200-tól 1951-ig egymást követő ide­gen megszállások folyamata jellemezte. A görög hódítás után arabok foglalták el te­rületét, majd az 1500_as évek közepén a török birodalom része lett. 1911 -tői a második világháborúig az olasz im­perializmus gyarmata volt, s e kizsákmányolás követ­keztében a világ egyik leg­elmaradottabb és legszegé­nyebb országává vált. A má­sodik világháború után fran­cia és angol fennhatóság alá került, s csak 1951-ben nyer­te el függetlenségét: ekkor alapították meg a Független Líbiai Királyságot, amely­nek területén Anglia és az Egyesült Államok katonai támaszpontokat tartott fenn. A Nyugat-barát monarchi­át a líbiai hadsereg fiatal tisztjei — Moamer El-Kad­hafi ezredes vezetésével. — 1969. szeptember 1-én meg­döntötték. kikiáltva a köztár­saságot. Az új líbiai vezetés legfontosabb feladatként az imperializmus elleni harcot, az ország gyors ütemű gaz­dasági fejlesztését, a társa­dalmi egyenlőtlenség, az el­maradottság és a külföldi katonai jelenlét felszámolá­sát tűzte ki célul. Líbia legfontosabb termé­ke a kőolaj. Kitermelését 1959-ben kezdte meg, s a hatvanas évektől az ország jelentős bevételekhez jutott. Az olajjövedelmek hatásá­ra gazdasági fejlődése fel­gyorsult és számottevő ered­ményeket értek el a lakos­ság életszínvonalának növe­lésében, egyes társadalmi szolgáltatások — különösen az egészségügy és lakásépí­tés területén. Líbia külpolitikájának el­veit haladó, antiimperialista törekvések jellemzik: az or­szág figyelemreméltó szere­pet játszik a világban, tá­mogatja a felszabadító moz­galmakat, a palesztin nép jogainak helyreállítását, az elfoglalt arab területek tel­jes felszabadítását, és a kap­csolatok széles körű erősíté­sére törekszik a szocialista országokkal. E kapcsolatok­ban 1974-től Abduszalem Dzsallud miniszterelnöknek, a szocialista országokban tett látogatása után — kö­vetkezett be lényeges fejlő­dés. Kétoldalú v kapcsolataink­ban a hetvenes évek elejé­től gyakoribbá váltak az állami vezetők látogatásai. Dzsallud miniszterelnök 1974-ben tett hivatalos láto­gatást Magyarországon. Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke 1975-ben járt Líbiá­ban, tárgyalásai új lendüle­tet adtak a politikai, a gaz­dasági és a kulturális* kap­csolatok fejlődésének. Moa­mer El-Kadhafi 1978-ban- lá­togatott Magyarországra, s az akkor kiadott közös köz­leményben megállapították: tovább erősödött a két ál­lam közötti kölcsönös meg­értés, a magyar és a líbiai nép barátsága és szolidari­tása. Üj távlatok nyíltak az államközi kapcsolatok fejlő­désében, s a látogatás hoz­zájárult a haladó erők egy­ségének erősítéséhez a nem­zetközi imperializmus és re­akció elleni harcban, Líbiával a hetvenes évek elejétől tartunk fénn számot­tevő gazdasági kapcsólatokát; Kivitelünkben főként vágó­marha és juh, illetve tek- tilszállítmányok szerepelnek,' s jelentős mennyiségű cipőt, edényt, édességet és autó­busz-pótalkatrészt. is szállí­tunk. A Líbiába irányuló exportunk értéke az élrtiúít évben elérte a 48 millió dol­lárt. A műszaki-tudományos együttműködés keretében több mint ezer magyar szak­ember — főlég orvos, gyógv­szerész, állatorvos, mező­gazdász és mérnök — dolgo­zik Líbiában. Szakétnberé- ink részt vesznek a líbiai vasúthálózat. vízgázdálkó- dás és oktatásügy fejleszté­sének tervezési munkáiban is. Az 1978-ban aláírt kul­turális-oktatási együttmű­ködési egyezmény alánján magyar ösztöndíjas diákok tanulnak árabnyelvi-sZakon Trinoliban. líbiai hallgatók pedig hazánkban vesznek részt különféle szakosító, továbbképző tanfolyamokon.’ Magyarország és Líbia kö­zött 1979 óta egészséáügyj együttműködési egyezmény van érvényben. Kárpáti Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents