Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-22 / 222. szám
1 OJabb az vállalatek rövidítik a munkahetet Hol tartanak előkészlelekfteE? Az ötnapos munkahét előkészületeiről rendszeresen írunk lapunkban, s bizonyára gyakori téma lesz a közeljövőben is. Közeleg ugyanis az idő, amikor általánossá válik az új munkarend. Minisztertanácsi rendelet írja elő, hogy jövő év júliusáig már mindenütt a rövidített munkahét szerint kell dolgozni. Elsőként a folyamatos üzemben, illetve három műszakban dolgozó munkahelyeken készültek fel az átállásra, Megyénkben eddig a nagyobb vállalatok közül a Mátraalji Szénbányák, a Ga- garin Hőerőmű Vállalat, az Egri Dohánygyár vezette be az áj munkarendet, s nem egészen ötszáz dolgozót érintő intézkedéssel részlegesen állt át az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára. E hónapban tért át a rövidebb munkahétre az apci Qualitál Köny- nyűfémöntöde és a selypi cementgyár. Az október 1-i átállást tervezi az Ipari Szerelvény- és Gépgyár gyöngyösi gyáregysége, a kiskörei vízi erőmű, az EMÁSZ egri és gyöngyösi üzemigazgatósága. A tanácsi vállalatok közül eddig csak a Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat dolgozik az új rend szerint. Az előkészületek során igen sok belső, szervezési intézkedést kell hozniuk a vállalatoknak, hiszen a termelés, a szolgáltatások színvonala nem csökkenhet, s a dolgozók jövedelme sem maradhat el a korábbi időszakétól. Az viszont már nemcsak vállalati ügy, hogyan szervezik át a munkarendet, mert ezt össze kell hangolni a közlekedés menetrendjével, az óvodák, bölcsődék nyitva tartásával és egyéb más szolgáltatásokkal. Ezért kért a megyei tanács a munkarendváltozás programjáról tájékoztatást minden munkahelytől. Az úgynevezett „külső feltételek” megteremtésében a tanács osztályai is közreműködnek. Kovács Sándornétól, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy október 1-ig várják a munkahelyek tájékoztatóit az átállás tervéről, így jut elég idő. hogy a vállalatok zökkenők nélkül, folyamatosan áttérhessenek a rövidített munkahétre már januártól. Felmérték a bölcsődék nyitva tartására . vonatkozó igényeket: Egerben 2, Hatvanban és Gyöngyösön 1—1 bölcsőde lesz nyitva szombaton is. Ezekben a hetekben vizsgálják meg az óvodai igényeket is. A kereskedelmi osztály már megkapta a kereskedelemben és vendéglátásban dolgozó cégek programterveit, rövidesen döntenek az átálláshoz szükséges támogatásokról, központi segítségről. Az Egészségügyi Minisztérium szintén felmérés nyomán engedélyezte az egészségügyi szakdolgozói létszám növelését a megyében. Hetven dolgozóval lehet több az egészségügyi intézményekben. Pillanatnyilag még gondot okoz a posták szombati nyitva tartása. Ha az üzletek és a posta is 14 óráig tartanak nyitva, a bevételeket nem lehet feladni... Az áramszolgáltató vállalat az egész megyében a követ-, kező héttől tér át az új munkarendre. Mint megtudtuk, szolgáltatásuk színvonalának folyamatos növelése mellett tehetik csak ezt az igazgatóságok. Az egri üzem- igazgatóság például 600 ezer forint támogatást kapott technikai eszközök beszerzésére, megkönnyítve ezzel az átállást. A jövőben gyakrabban javítják a hálózatot feszültség alatt; így gyorsabban végzik el a munkát és áramkimaradás sem zavarja a fogyasztókat. A villany- bojlerek éjszakai üzemeltetését rövidesen központi vezérléssel oldják majd meg: nem kell javítgatni az órákat és energiamegtakarítás is várható. Átszervezik az ügyeleti készenlét rendjét és növelik a készenléti szolgálatért járó díjakat is. (hekeli) icirangolesok Felső-Ausztriában (1.) V@rs@nyben & minőségért Figyelemre méltó az a kezdeményezés, melyre a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere vállalkozott, A Dunától keletre, nyolc megyét — közöttük Hevest — átfogó rendszer, a partnergazdaságokban dolgozó szakembereket rendszeresen a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokba küldi tapasztalatcserékre. A legutóbb Ausztriában járt delegációt a Népújság munkatársa is elkísérte- Felső-Ausztria, ahol megfordultunk, közkedvelt idegenforgalmi hely, ám gazdaságában első helyen áll az ipar, különösen az autó- és a mezőgazdasági gépgyártás. Az ötvenezer lakosú Wels modern ipari központ és közkedvelt vendégváró hely. A város szomszédságában alig 16 kilométerre szinte eltörpül kicsinységében Grieskirchen. Az egyetlen főutcával rendelkező falu mégis nevezetes, mivel itt van Európa második legnagyobb mezőgazdasági gépeket gyártó üzeme, a Pöt- tinger-cég. A 90 ezer négyzetméteres gyárterület a község határának nagy részét felöleli. Túl a kerítésen, a központi szerelőcsarnokban automatizált gépek között járunk. Körülöttünk munkások az ekéktől a vetőgépeken át a függesztett tárcsákig, illetve takarmány- beta'karítókig 17 féle gépet készítenek. Munkájukat nagyban megkönnyítik a Japánból, Hollandiából és Svájcból hozott öntő, forgácsoló és hegesztő gépek, melyek között akad számítógéppel működő is. Kalauzunk Ingl Edel, a gyár kereskedelmi osztály- vezetője készséggel vezet végig az üzemen; Huszonhárom éve dolgozik itt, munkásként kezdte és mindent a legnagyobb alapossággal ismer. Alig hét esztendeje vezető... — Ez a gyár — mutat körül —. ma a Pöttinger-dinasztia fiatalabb tagjának Aloisnak a tulajdona. Déd- nagyapja 1870-ben alapította a mai üzem elődjét, aki neves órásmester volt ezen a vidéken. Főíeg arról ismerték, hogy nagyon szerette a gépeket, ezért is létesítette összegyűjtött pénzéből a gyárat, ahol először készítetIng! Ede! kereskedelmi osztályvezető: — Gépeink 70 százaléka a külpiacokra kerül. tek Ausztriában kézi meghajtású szecskázó gépet. Száztizenegy esztendős gyárunk azóta nagy fejlődésen ment keresztül és a tulajdonjog a dédnagyapáról apára. majd apáról fiúra szállt át. Különösen a hetvenes évtizedben értünk ej jelentős (Sikereket. Mezőgazdasági gépeinket szinte az egész világ megismerte, hiszen négy kontinensre exportálunk. Termékeink még Üj- Zélandba és Japánba is eljutnak. Magyarországgal nyolc éve van exportkapcsolatunk. Évente ugyan csak 200 különböző munkagépet, szállítunk, de a magyar piac biztos és hosszú távra szóló. Gépeinket főleg a bábolnaiak és a székA cég egyik újdonsága: a traktorra függeszthető kukoricabetakarító adapter (A szerző felvételei) szárdiak által irányított termelési rendszerek alkalmazzákA gyárban szalagrendszerben dolgoznak nagy szervezettséggel. A 26 mérnök közül nyolc irányítja a termelést. Naponta 40 kilométeres körzetből jár ide 1200 munkás, közöttük hatvan asszony, akik két músaaskbam száz gépet készítenek. — Gépeink 70 százaléka a külpiacokra kerül — mondja a kereskedelmi osztályvezető —, ami nagy elismerést jelent. Munkásaink a szakmát jól ismerik és óránként átlagosan 75 schillinget keresnek. A festők, miután nehezebb munkát végeznek, így 90 schillinget kapnak. A minőségi követelmény azonban magas! Erre rá is vagyunk kényszerítve, hiszen éles a harc a piacon. Ahhoz. hogy folyamatosan exportáljunk, és a korábbinál sokkal nehezebb világpiaci feltételekhez alkalmazkodjunk, állandó versenyt folytatunk a jó minőségért- Európában csak a nyugatnémet Mengele-cég előz meg bennünket a mezőgazdasági munkagép-gyártásban. Termékeink népszerűek, ezt bizonyítja az is, hogy évente 12 ezer látogató fordul meg nálunk. Főleg üzletemberek, akik vásárolnak, de vannak új érdeklődök is, akik kíváncsiak gépeinkre és vásárlók lesznek. Eves termelésünk megközelíti az egy- mílliárd schillinget, melynek három százalékát, 30 milliót rendszeresen műszaki fejlesztésre fordítunk. Csakis így tudunk lépést tartani az új eredményekkel. A 18 tervező, fejlesztő-mérnök folyamatosan az újat keresi és arra törekszik, hogy az alkalmazott gyártási technou lógiát állandóan tökéletesítse és magasabb fokú automatizálást valósítson meg. Ennek eredménye, hogy nyolc- éve sízámítőgépes könyvelést vezettünk be, ami egyszerűsíti. könnyíti és naprakészen áttekinthetővé teszi nyilvántartásainkat. Újdonságaink közé tartozik a traktorra függeszthető kukoi- rica betakarító adapter, valamint a takarmányszállító kocsi, melyeket nemrég készítettünk el saját tervezés alapjánA gyárban nagy figyelmet fordítanak a munkásokra. A szerelőcsarnokban tej, kakaó,' Coca-Cola és kávé automaták: működnek. Ezek mellett jól felszerelt szociális helyiségek, öltözők, mosdók és 550 férőhelyes étterem várja nap mint nap a dolgozókat. — Tíz éve állandó munkás- létszámunk van — hangoz, tatja Ingl Edel. — Erre büszkék is vagyunk. A munkások, közöttük a nők megtalálják számításukat és szívesen dolgoznak a Föttm- ger-oégnél. Miután gépeink ismertek és megbízhatok, szeretnénk, ha a nyolcvanas években Magyarországgal is tovább bővülne üzleti kapcsolatunk. Mentnsz Károly A faluba látogatóknak szemet gyönyörködtető látványt, a dolgos családoknak pedig szép jövedelmet biztosítanak a házak verandáján pirosló paprikafűzérek (Fotó: Perl Mértem) ez az imakönyves Petro- vicsné, isten nyugosztalja! Miként gondolta rá magát annak idején Endrő Margit, az ifjú szobrászművész, hogy ide telepedjék hónapokra? Indíttatást a debreceniek múzeumától kapott, azon igénnyel pedig, hogy néprajzi gyűjteményükhöz öltöztető fejeket .figurákat min- tőfeieket, -figurákat mintázzon. Az antropológiai intézet már a tá-j, az emberközösség karakterhűségét is megkövetelte tőle, éspedig Boldogról más országrészek falvaiba. Nógrádverőcére, Szakmárra, Decsre irányítva lépteit. És a megkezdett, eleinte rutinszerű munka idővel jelleget változtatott. Sajátos, népi ihletésű kerámiadarabjait úgy megkedvelte, annyira bensejéből fakadónak érezte már a szilágysági származású szobrász, hogy hazai és külföldi kiállításain , mindmáig velük szerepel. Nem is akárhogyan. Az 1939-es párizsi világkiállítás zsűrije ezüstéremmel tüntette ki, 1978- ban pedig Budapesten rendezték meg gyűjteményes tárlatát. Hogy mit jelentett Endrő Margitnak ez a kései Viszontlátás? A csaknem 50 esztendő távolából földerengő boidogi arcok vizitje? Nem tud meghatódás nélkül kezet fogni egyik modelljével sem, mint ahogyan fájlalja a hajdanvolt vendégház pusztulását, amely ma — értő ügyintézők közreműködésével — az 1930-as évek szerepét vállalhatná föl. Pest közelében, a Mátra lábánál és kiváltképpen az idegen- forgalom csúcsidején, Európához szóló üzenetet küldhetné egy ilyen vállalkozás a táj hagyományvaióságárói, az itt élők szellemi gazdagságáról. I , „ Moldyaj,; Győző Pécs után Egerben is Szennyvíz- iszapból— talajerőpótló Az országban elsőként Pécsett oldották meg a szennyvíziszap elhelyezésének gondját. Automatizált feldolgozó üzemet építettek, amelyben a szennyvíziszapot talajerőpótló szerré alakítják át Király XJzor, a Heves megyei Vízmű Vállalat szennyvíztisztító telepének vezetője arról tájékoztatott bennünk két, hogy megyeszékhelyün. kön is közel állnak már a hasonló beruházás befejezé- hez. A centrifugáló rendJ szerből és granulálóból —' szárító és szemcséző részlegből — álló üzemben szerves trágyát állítanak majd elő. A zsákokba kerülő szemcsés anyag —• amelyet a mezőgazdaság igényed szerint nitrogénnel, foszforral, vagy más adalékanyaggal is dúsíthatnak —, teljesen ártalmatlan a környezetre. A svájci berendezésék üzembe helyezése után várhatóan jövő év tavaszán kezdik az üzemi próbákat a szennyvíztisztító telep új üzemében. Jüi© ««■ 22-, jgrtrf „Tavaszi zápor" Szobrász és modelljei a boldog! falunapon Endrő Margit szobrászművész a kiállítás megnyitóján A hét vége. egy újabb szeptemberi vasárnap igazolta. hogy kitűnő kezdeményezés volt az idén is falunapot rendezni Boldogon. Az egykori „gyöngyösbokrétások” utódai, a pávakör és a citera- zenekar derekasan kitettek magukért, a művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Régi szüretek hangulatát ébresztette föl az önkéntes tűzoltók zenekarának batyusbáli szereplése. Sok-sok idősebb ember szívét melengette át az 1932-es születésű „Tavaszi zápor” című játékfilm vetítése, hiszen az egykori s-zereplők, statiszták ott láthatták magukat a vásznon, leánygyermekként, sihederként. És megjelent ezen a napon kerámia szobraival Endrő Margit, a hajdani Berán-növen- dék, aki éppen az egész falut lázba hozó, Fejős Pál rendezte film forgatásakor munkálkodott hónapokig Boldogon, egyként élvezve Bruchner Jenő jegyző és a templomközeli ..vendégház” szomszédainak szívélyességét, baráti indulatát. Fejkendős, bőszoknyás, idősebb asszonyokkal topogunk a könyvtárban berendezett kiállítás színes, festett, vagy éppen nyersen kivitelezett kerámiái között. Itt van Zólyomi Pálné. eljött Üstöki Jánosné, Futó Józsefné, akik valamennyien táncos, dalos tagjai voltak a Paulini Béla teremtette hagyományőrző mozgalomnak a század első harmadában. Maguk is a ..Tavaszi zápor” filmkockáira kerültek, majd később népviseletben ott ropták a „mártogatóst” a vendégház udvarán, egyszer holland lovasok, máskor angol turistacsoportok kedvére. És fölelevenedett a lakodalmas, amelynek szépséges menyasz- szonya Futó Mari, vőfélyei Nagy Sándor. Kepes József voltak. Felismerni a kannás leány égetett agyagfigurájában Morvái Máriát, a harmonikás legényben Morvái Pista bácsit is. hogy egymás után röppenjenek föl a halk kiáltások: nézd már. hogy formázza Fűtő Marit! Vagy .tiszta valóság
