Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám
1981-09-20 / 221. szám
[ CSALÓDÁST OKOZOTT Szerződött felek Ma már senki sem titkolja: többet vártak tőle, Arra számítottak a vállalatok vezetők a felettes hatóságok szakosztályai, hogy a kereskedők, ’a vendéglátósok tolakodnak majd egy-egy boltért. Aztán jött a versenytárgyalás és... Hogy is történt? Mi a helyzet ma? Rossz az arány — Több mint húsz üzletet hirdettünk meg, de csak hatot tudtunk a versenytárgyaláson lekötni — hallottuk — Barta Istvántól, a Heve« megyei .Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettesétől. — Nem erre számítottunk. — Mi okozta ezt a lanyha érdeklődést? — Többek között az is,' hogy mint minden újtól, ettől is húzódoztak a dolgozóink. Ügy vélekednek, hogy a vállalatinál biztos a jövedelmük, semmi kockázattal nem kell számolniuk. Ha nem is keresnek annyit, mint elképzelhető lenne a szerződéses üzlet vezetőjeként, de a felelősségük is, a gondjuk is jóval kisebb a már megszokott formák között. — Mennyiben befolyásolhatta az érdeklődést a meghirdetett boltok korábbi forgalma? — Jelentős mértékben. Most már látjuk, sokat markoltunk. Ha az üzletnek ad- dik negyven-ötvenezer forintos vesztesége voll;, a szerződés szerint több ezres [ nyereséget akartunk elérni. 1 Ez így nem megy. A válla- I latunknak már az is jobb f lett volna, ha a korábbi I veszteséget lecsökkenthetjük. f — Hogyan tudják kijavítani a versenytárgyalások I eddigi hiányosságait? f -*■ Ami cshk ránk tartó- [ zik, abban könnyen tudunk módosítaná. De azokban a dolgokban, amelyekben akár I a felügyeleti szerveknek, akár a társvállalatoknak kell I eddigi felfogásukon változ- ! tatnd, azokban csak a figyel - ! műket tudjuk felhívni erre. I Mint annyiszor, most is í beigazolódott tehát, hogy a I pudding próbája az, hogy 1 megeszik. Ha nincs partner F Az a kereskedő, aki aláírta a vállalattal a szerződést, ettől még nem lett önálló. Sok mindenben úgy cselekszik, ahogy akar, de a szállítókkal továbbra is csak a vállalat tárgyalhat, ha az áru meghatározott kerethez tartozik, ha a szállítmány értékét ki kell egyenlíteni, és így tovább. A kötöttségek egy része, méghozzá a rosszabbiic része megmarad. Például az, hogy a szerződött boltostól sem készpénzt nem fogadnak el a nagykerek, sem csekken nem adhatja a postára a különböző cikkek árát. Tehát: nyilvántartás, rubrikák kitöltése, lista, könyvelés.., ami nélkül igencsak ellenne a kereskedő. Hiszen n&ki csakugyan pénz az idő, minden perce számít. Akad kivétel is. A Fővárosi Ásványvíz és- -Jégipari Vállalat, valamint a dohányértékesítő nem csinál nagy ügyet abból, hogyan kapja meg a pénzét. A FŰSZERT már hallani sem akar arról, hogy jól kiépített adminisztrációs csatornáit módosítsa. Márpedig a kis bolt nem igen tarthat még íróasztalnál ülő alkalmazottat is. Mondják, hogy „a szállító partnervállalatok”... Meddig, mennyiben partner, ha csak önmagát nézi? Pedig jó lenne — Mi a véleménye a tanács szakigazgatási szervének a szerződött boltok eddigi tevékenységéről? — kérdeztük meg Koren Pétertől, Gyöngyös kereskedelmi felügyelőjétől. — Területünkön kilenc üzlet működik szerződéses, illetve bérleti formában. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat mellett a GYÖNGY- SZÖV Áfész is élt a lehetőséggel. Tapasztalataink szerint ezekben a boltokban javult az ellátás. Az üzlet vezetője igyekszik nemcsak a kínálatot növelni, a választékot bővíteni, hanem az áruk minőségére is nagy ■ gondot fordít. Ha a fő célt nézzük, a lakosság érdekét, akkor nincs min töprengeni tovább. Az új forma kedvező választ adott a korábbi kérdésekre. Ügy látszik. — Érdeke azonban a vállalatnak is, hogy a település elzártabb részein levő, kis forgalmú boltjait szerződésbe adja ki. A befizetési ösz- szeg így biztosított neki, akármilyenek is a körülmények. Tehát mindenki jól járna, ha... Mitől függ, hogy jól járjon? Először i6 a kért térítési díjon. Hiszen, ha egy bolt korábban nem volt „üzletnek” is jó, most egy csapásra nem válhat aranybányává csupán attól, hogy a vezetője már nem bérért dolgozik a pult mögött. Nem kapkodnak a szerződések után még azok sem, akiket korábban igyekeztek meggyőzni arról, hogy ők „rátermett, jó szakemberek” — tehát a felkínált boltban a helyük. A versenytárgyaláson arra sem volt lehetőség, hogy ne csak felfelé lehessen licitálni, hanem az alku „lefelé” is érvényesülhessen. Ha egyszer a megjelölt összeg senkit sem csábított, nem kérdezték meg: — Ki ad érte kevesebbet? Pedig ilyen is lehetséges volna. Miként az is, hogy utólag ne lehessen visszalépni. Ha mégis meggondolná magát valaki a tárgyalás után, fizessen bizonyos ösz- szeget a vállalatnak. Hiszen elütötte egy kedvező lehetőségtől. Mint ahogy sokszor már az is megéri a „cégtulajdonosnak”, ha elvetette egy rosz- szul menő üzlet gondját. — Szeretném hangsúlyozni — hívta fel a figyelmünket Koren Péter —, hogy a lakosság ellátásáért továbbra is a területünkön működő vállalat és .szövetkezet a felelős. A szerződés és a bérlet nem mentesíti őket. Ami megnyugtató körülmény ismét csak azoknak, akikért, van minden: a lakosságnak. Ha majd az új üzleti formákat is „kitanuljuk”, az Is a köznapi ember, az állampolgár javára lesz. Reméljük, mielőbb. G. Molnár Ferenc Szarvasmarhatartás higiénikusabban A képen: az Agárdi Mezőgazdasági Kombinál új tehénisíállója. (MTl-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS.) Érdekes kísérletbe kezdett az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. Üjfajta szarvasmarha-tartási eljárást dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy a karám padozata lignitpernyéből készült. Ez az állatok higiénikusabb tartását teszi lehetővé. Az állattartó épület kisebb a hagyományosnál, hőszigetelt és oldalai GRABOPLAST-ponyvábóI készültek, a kísérlet célja: vizsgálni azt, hogy az állatok miként „grzik magukat' az új körülmények között. Pályakezdőket koszöntöttek a Fémmüveknél Ünnepi fogadáson köszöntötték a vállalat vezetői a siroki művelődési házban a Matramdéki Fémművek pályakezdő fiataljait. A csaknem hatvan ifjú titánból hat üzemmérnök, 15 végzett gépipari szakközépiskolát. Rajtuk kívül 40 gépi forgácsoló és géplakatos szakmunkás - munkakönyvébe került ezekben a napokban a vállalat neve. Fótiad Sándor személyzeti főosztályvezető üdvözlő szavai után a gyár vezérigazgatója, Németh László, a vállalat életéről, terveiről, az ifjúsági törvény végrehajtásáról beszélt. Különösen fontos, hogy a fiatalok minél hamarabb beilleszkedjenek a kollektívába, megismerkedjenek a munkafolyamatokkal. Ezt idősebb patronáló munkatársak segítik. Mivel az ipari tanulók száma évről évre csökken, a lányok száma a vasipari szakmákban ma már minimális. Ezen próbálnak segíteni hatékonyabb pályaválasztási tevékenységükkel. Gyárlátogatásokat szerveznek a környező falvak általános iskolai tanulói számára, és rendszeresen eljárnak a nyolcadikosok osztályfőnöki óráira is a vállalat szakemberei. Számottevő a fiatal munkások száma, akik szívesen látogatják a siroki művelődési házban működő ifjúsági klubot. A kulturált sportolást Sírokban és Füzesabonyban egyaránt jól felszerelt sportszertárak biztosítják. Reméljük, megtalálják számításukat, s egy év múlva ugyanitt már ők köszönthetik a pályakezdőket... HAMARABB KEZDTÉK, MINT TAVALY ” Szüret—flbasáron Október közepétől szedik az oltványokat Lassan már egy hete, hogy megkezdték a szüretet az abasári Rákóczi Termelőszövetkezetben. Hétfő óta szedik a fürtöket a mátraal.ji közös gazdaság szőlőtábláin. A tavalyinál csaknem két héttel hamarabb láttak most munkához az abasáriak, mivel október közepéig több mint 300 hektáron szeretnének végezni a szürettel. Ezt követően ugyanis az oltványokat szedik majd a szövetkezeti tagok, ami várhatóan eltart november elejéig. A nagyüzemben idejében felkészültek a szőlőbetetearí- tásra, a feldolgozóit és a tárolóteret kitisztították és kijavították, s a héten már kétszáz tonna szőlőt helyeztek itt el. A fürtöket műanyag rekeszekbe szedik a határban, és ezeket MTZ- traktorokhoz kötött tartályládába gyűjtik, majd a sorok végében levő konténerekbe hordják a termést, amit IFA-kocsikkal szállítanak a feldolgozóba. Az idén már harmadik éve folytatnak konténeres szüretet, amely gyors és 30 százalékkal növeli a teljesítményt! Mint Farkas Ervin, a szövetkezet főmezőgazdásza elmondta: az eddig leszedett muskát-ottonel és a' saszla- szölők cukorfoka közepes, nem haladja meg a 15—16- ot. A tavalyinál ugyan jobb, de a szőlő mennyisége a tavaszi fagykárok miatt kevesebb. Abasáron így csak 15 —16 ezer mázsára számítanak a tavalyi 21 ezerrel szemben. Az igazi nagy szüret hétfőn kezdődik a falu határában, a rizlingszilváni sziedésével. Ezt folytatják majd a leányka, a tramini és végül az olaszrizling szünetelésével. A közös gazdaság szőlő- tábláin eredményesnek bizonyult a korábbi ötszöri permetezés, amellyel rpegvédték a rothadástól a termést, miután időben és a szükséges szerekkel óvták a fürtöket. Naponta 5—600 mázsa szőlőt szednek le belőle a tőkékről. A teljes termésből saját pincéjükben érlelnek minőségi borokat. Az abasári italok iránt az idén változatlanul nagy az érdeklődés határainkon túl is. Különösen az olaszrizling, a tramini és a muskotály a kelendő. A szövetkezet palackozójában hárommillió üvegbe töltik a legjobb borokat, s nagy részük a Szovjetunióba és a Német Demokratikus Köztársaságba kerül. A traminiból és a muskotályból viszont a Német Szövetségi Köztársaságba tartálykocsikkal szállítanak nyolcezer hektót. Exportsikerek, elszalasztott lehetőségek A vállalatok első félévi exporttevékenységét vizsgálva tarka kép tárul elénk. Heves megyében akad olyan vállalat, amely exportkötelezettségét tervszerűen, folyamatosan teljesíti, különösen nem rubel elszámolású ki* vitelét növelte. De akad olyan is, amely időarányos tervét nem teljesítette, exportjának aránya 1980 első félévéhez képest is csökkent. Feltűnő a vállalatok közötti eltérés, mert a piaci félté- telek és a gazdasági szabályozók mindegyik vállalat számára szigorúbbak lettek. Ebből következik, hogy a különböző eredmények, az export növelése, illetve visz- szaesése főleg a vállalat tevékenységétől függ. Ahol még veszteséges _____ A Mátravidéki Fémművek termékeinek jelentős hányadát, főleg tubusokat, aerosol palackokat és koronadugókat exportál. Az első félévi teljes termelési értéket 53 százalékra túlteljesítették, de a nem rubel elszámolású export aránya az elmúlt évi 16,5 százalékról 14,9 százalékra csökkent. Ez a vállalat. 1981-re 125 millió forint nye-- reséget tervezett, amiből június 30-ig több mint felét, 78 milliárd forintot értek el. De a svéd, az NSZK és főleg a holland export veszteséges. A Hollandiába szállított, ma- jonézestu busókat még mindig veszteségesen tudják értékesíteni, holott, újabban lényeges áremelést értek el. A vállalat, gazdasági igazgatójának véleménye szerint az export. fokozásának legfőbb feltétele az. hogy olyan piaci lehetőségeket kutassanak fel, ahol az eddiginél kedvezőbb feltételek mellett tudjanak eladni. Nem vitatom, a piackutatás, a lehető legkedvezőbb ár elérése fontos, de hogy mit. mennyiért tudnak a különböző piacokon értékesíteni, azt alapvetően a tera&ek raásróége, korszerűsége és igényes csomagolása határozza meg. A követelmények pontos teljesítésével a Mátravidéki Fémművekben olykor baj van. A gyógyszeres tubusok belső lakkozását műszaki fejlesztéssel, új gép beállításával javították, a zárókupakok gyártásának tökéletesítésére beruházások történtek, szigorították a minőségi ellenőrzést, mégis az elmúlt félév során a vevők többször minőségi hiányosságokat, téves és hiányos kiszállításokat jelentettek be. Előfordult, hogy a kifogásolt árut nem tudták eladni, illetve a gyér jelentős árengedménnyel kényszerült értékesíteni. A forintban, illetve dollárban mérhető vesz- teségnél sokkal nagyobb, a vállalat jó hírnevén esett kár. Egy-egy minőségi kifogás után a következő üzletkötés csak alacsonyahb áron sikerül, vagy egyik-másik piacról kiszorul a vállalat. A Mátravidéki Fémműveket az 50 nagy exportáló vállalat között tartják nyilván, az átlagos 10 százalékon felül egyedi támogatást is kapnak. A vezérigazgató és a gazdasági igazgató a Ferunion képviselőjével együtt Ausztriába utazott, a személyes tárgyalások során új és az eddiginél előnyösebb megállapodásra, bővülő együttműködésre számítanak. Valóban fokozzák és túlteljesítik az idei ex- portt.eryet, mint ahogyan legutóbb mondták? Ehhez,az önköltség csökkentése, a minőség állandó javítása és ésszerű gazdálkodás is szűk- , séges. ösztönzés és kényszer A Fi nőm szerelvény gyár szép sikereket ért el. Tovább növelte árbevételét, ezen belül az export aránya elérte a 36,7 százalékot, az első félévben 6,7 százalékkal nőtt. A nem mbei elszámolású exportból az elmúlt év szep+ember 10-ig 131 milliót, az idén szeptember 10-ig 182 milliót teljesítettek. A Finoms zerelvény gyárban leggazdaságosabb a rubelexport lenne, de abból az állam 20-os forgalmi adót elvon, ezért a rubelexport a harmadik. Második helyen a belföldi értékesítés áll .és első helyezett a tőkés export, A svéd—magyar együttmükö- désse] gyártott pneumatikus elemek exportját 70 százalékkal "növelték, viszont az iráni események miatt az olajszabályozók értékesítési lehetősége átmenetileg vísz- szaesett. Hűtős zek rény-kompres 2szorokra új vevőként jelentkezett Algéria. Az elmúlt év végétől egymillió dollár értékű kompresszort adtak el, de az algériai vásár utón a középtávú együttműködés feltételeit tárgyalták meg — tájékoztatott a gyár kereskedelmi igazgatója. A Finomszerelvénygyár belföldre eladott termékeinek jelentős része különböző berendezésekbe és Ikarusbus zokba beépítve exportra kerül. A pneumatika- és a kompresszorgyártás fejlesztésére — főleg az export fokozása érdekében — a gyár hitelt '/esz fel. A nemzetközi piacon élesedik a verseny, nem kony- nyű a növekvő minőségi és árkövetelményeknek eleget tenni. Éppen ezért megbecsülendő az exportsiker, de mindent meg kell tenni, hogv egyetlen lehetőséget se szalasszunk el. Pénzügyi kormányzatunk ezt megfelelő ösztönziéssel, hitelekkel, olykor gazdasági kényszerként, is előmozdítja, de a gazdaságos nem rubel elszámolású export fokozására a vállalatoknak is többet kell tenni. ’t Fazekas László 1981, szeptember 38., vasamat
