Népújság, 1981. szeptember (32. évfolyam, 204-229. szám

1981-09-17 / 218. szám

I E hét végén, szombaton már kezébe veheti az olvasó la­punk, a Népújság új nyomdai eljárással készült példá­nyát. Munkára kész a Révai Nyomda Egri Gyáregységé­ben az ofszet rotációs nyomógép és a próbák után ha­marosan már folyamatosan a megújult Népújság Jut el naponta Is a megye olvasóihoz. Az előkészületekről, az ofszet technika elftnyelről szólunk egyebek mellett mai összeállításunkban. Szót ejtünk a tömegkommunikáció egyéb eszközeinek technikai újdonságairól Is. összeállította; HEKELI SÁNDOR Áz ofszet feltalálója A mai ofszet-nyom tatás őse a litográfia vagy magyarul kőnyomtatás (lito&z görögül kő, grafeion: írni). Ennek föltalálása Alois Senefelder prágai születésű színész és író nevéhez fűződik. Volta­képpen egy véletlen követ­keztében fedezte föl eljárá­sának alapját, ami a követ­kező: a zsír és a víz nem keveredik egymással. Ha te­hát olyan kőlap felületére rajzolnak zsíros tussal vagy krétával, amely eléggé po­rózus (luk a esős) ahhoz, hogy vizet szívjon magába, akkor a vízzel átitatott kő felüle­tén a litográfiái festék csak ott maradt meg, ahová elő­zőleg zsíros tussal vagy kré­tával rajzoltak, a többi he­lyen nem. Ebből az eljárásból nőtt ki az ofszetnyomtatás, még­pedig egyrészt azáltal, hogy a sok szempontból alkalmat­lan — mert nehézkes, súlyos és merev — kő helyébe fém­lemezek léptek, másrészt az­által, hogy nem közvetlenül a lemezről kerül a festék a pa­pírra, hanem közvetett úton: a fém- (alumínium-) lemez, ről egy henger felületére ki­feszített gumilepedőre jut, majd onnan a papírra. 0 nélkülözhefeilen rádió A televíziózás elterjedésé­vel sokan azt hitték, hogy ütött a rádiózás órája: az otthoni információszerzés, a szórakozás terén a vizuális élményt nyújtó televízió ha­lálos csapást mér a csak akusztikus hatású rádióké­szülékekre. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az elektronikus hang- és képátviteli eszköz békésen megfér egymás mellett- A fejlett ipari országokban többször is várták már a rádiókészülékek piactelítődé­sét. mégis — ennek ellené­re — a forgalom állandóan növekszik. A televíziózást sok csatornán oly nagy mérték­ben élvező USA-ban például évente, több mint 25 millió rádióvevő készülék kel el. Persze évről évre fejlődik a rádióvétel is. Az asztali rádióvevőkben az amplitú- dó-modulált rádióvétel (rö­vid. közép- és hosszúhul­lám) mellett ma már álta­lános követelmény a sokkal jobb minőségű frekvencia­modulált URH vétel. To­vábbi fejlődést jelentett a sztereofonikus vevő beveze­tése. A fejlődésbe más té­nyezők is belejátszottak, például a tranzisztor meg­jelenése. a nyomtatott hu­zalozási és áramköri techni­ka bevezetése és a minia- ' tűr alkatrészek kidolgozása. | Az ezekből adódó konstruk­ciós lehetőségek kihaszná­lásával a társadalom igénye kiélt« egymástól független és párhuzamos Irányba bonta­kozott ki, Az egyik Irány a kismé­retű. tranzisztoros zsebrádió- vevő. amely lakáson belüli és azon kívüli használatra is alkalmas- Ezeknél a mi­nőségi követelmények alig terjednek túl az információ átvitelén, kimenő teljesítmé­nyük a hagyományos aszta­li rádiókészülékek teljesít­ményének csupán 0,1 része. A piac felvevőképessége a kisméretű rádióvevőkben szinte korlátlan, számuk jó­val meghaladja a háztartá­sok számát, A másik igényág az ott­honi, fix telepítésű beren­delés, a lehető legjobb mi­nőségű hangvisszaadással. Az asztali rádióvevők is sok új megoldást tartalmaznak, mind mechanikus. mind elektromos, illetve elektroni­kus tekintetben. Az URH, valamint az AM sávban működő adóállomások beál­lítására szolgáló kezelőszer­vet a konstruktőrök sok esetben különválasztják. Ez a megoldás biztosítja, hogy sávváltáskor a „kiváltott” frekvenciasávban beállított adóállomás vétele csupán visszakapcsolással, az állb- másra történő ismételt be­állítás nélkül is elvégezhe­tő. Az egyes frekvenciasá­vokban, de különösen a kö­zéphullámú sávban működő adóállomások nagy száma miatt, az adóállomások za­vartalan vétele érdekében nagymértékben fokozták a készülékek szelektivitását Új köntösben a Népújság! Az olvasó az utóbbi hó­napokban több tudósítással találkozhatott arról, hogy rövidesen új kivitelben ké­szül megyei napilapunk. Debrecen, Veszprém, Pécs, Szekszárd, Szolnok, Szombat­hely, Szél erfehérvár és persze a főváros után Eger­ben is elindul az ofszet új­ságnyomtatás. Amikor 1977. január 1. napjával a Heves megyei Nyomda Vállalat és a bu­dapesti Révai Nyomda egye­sítésére sor került, a nyom­da vállalta, hogy a terve­zett 160 millió forint érté­kű rekonstrukciója kereté­ben korszerű ofszet techno­lógiával fogja előállítani az újságot amelynek beruházá­si összege mintegy 20 millió forint. A nyomógépet az NDK világsrzerte el isméit nyomdagépgyártó iparának termékeiből választottuk ki: a Polygraph Kombinát of­szet rotációs gépeiből már fél tucat működik hazánk­ban, ilyeneken készül a Nép- szabadság és a Népszava is. A tőkés piacon is kapós gépcsalád Rondoset petit típusának megfelelő válto­zata mellett műszaki-techno­lógiai egyeztetések során döntöttünk a gyártómű és a külkereskedelmi vállalatok szakembereinek közremű­ködésével. A szállítási szer­ződés aláírására végre 1980. decemberében kerülhetett sor, 1981. második negyedévi szállítási határidővel. A gyártómű szakemberei ez év máricusában itt a helyszínen ellenőrizték a re­konstrukciónk során a gép számára felszabadított terü­letet és a rendelkezésre él­ló műszaki feltételeket. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy alacsonynak mutatkozzon az alig hat éve épült üzem­csarnok ... „ A gyártó a szerződés sze­rint fogadta szakemberein­ket: egy lakatos és egy vil­lanyszerelő kollégánk uta­zott az NDK-ba. hogy részt vegyen a gép műszaki pró­bái ára tásán és a szállítás előtti szétszerelésen. A négy hét alatt sok tapasztalatot szerezték — eleget úgysem lehet. Az utolsónak vállalt szál­lítási határidőt a gyár be­tartotta: a negyedév utolsó napján gördült be az egri Vincellériskola utcába az el­ső kamion, majd másnapon­ként kettő. A ládák ellep­ték zöldterületünket. majd megérkezte^ a szerelők is. július végére minden a he­lyére került. A gyár nyo­móinstruktort is küldött egy hétre. A technológiai tréning sikeres volt, annál inkább, . mert egyik gépmesterünk korábban évekig vezetett hasonló gépet, a másik kol­légát pedig a Fejér megyei Nyomda Vállalatnál még a nyár elején fogadták hat hétre, ahol ugyanilyen gé­pen nyomta az ottani hír­lapot. Egy újságot azonban nem­csak nyomtatni kell, a szer­kesztők feladata a szöveg és képanyag megfelelő össze­állításával az újság „arcá­nak” megalkotása. Az ofszet eljárás lehetővé teszi a kü­lönböző árnyalatú szürke, fekete tónusfelületek alkal­mazását, négy oldalon kí­sérő színnel való kiemelést. Fel is készültek az új le­hetőségekre, együtt is vol­tunk tapasztalatcserén of­szet napilapgyártóknál Szol­nokon, Székesfehérvárott. Az'új technológiának meg­felelően előkészített kézira­tokról. hagyományos ólom­szedéssel készítjük az olda­lakat, majd a róla készített nyomatot fényképészünk dolgozza fel NDK kamerán, dán gyártmányú automatikus filmelőhívón. Ezután a kép- anvagot a montírozó egye­síti a szövegfilmmel és át­másolják az ofszet nyomó­lemezre, amely a nyomó­gépre kerül. Így az újság készítése már csak „félig ólmos”, mivel a nyomógépre már nem ólom­forma kerül, és ha a szö­veget elektronikus fénysze­déssel állíthatnánk elő, a nyomdászat évszázadok óta legjellemzőbb anyagára már nem is volna szükség. Nem olyan sokára ez az idő is eljön... Az ofszet technológiával szebb, tisztább képet tudunk produkálni, a betűk képe élesebb, olvashatóbb lesz, egészében véve tisztább, mar­kánsabb lesz az újság össz­képe. És nemcsak a fejléc lesz színes! A jelenlegi masinánk már nem „tudott” eleget, 1922- ben készült, előttünk két másik nyomdát is kiszolgált, ideje megköszönnünk az ed­digi közreműködését és ér­demei elismerése mellett nyugállományba helyezni. Czakó István gyárigazgató-helyettes Révai Nyomda Egri Gyáregysége Tájékozódás mikrohullámokkal Az elektromágneses hul­lámok kétféle módon áll­nak az emberi tájékozódás rendelkezésére: látható fény formájában és az igen rö­vid hullámhosszúságú úm mikrohullámok révén. A lát­ható fényt szemünkkel fog­juk fel, a mikrohullámok érzékelésére azonban nincs természetes szervünk. A ra­dartechnika azonban már jó ideje megoldotta ezt a prob­lémát, katódsugárcső képer­nyőjén meg tudja jeleníteni a mikrohullámok által „lá­tott”, letapogatott dolgokat. A jelentősem nagyobb hul­lámhosszúság miatt a mik­rohullámok térbeli feloldó­képessége lényegesen durvább, mint a fénysugaraké. Ezzel szemben előnynek számít, hogy a mikrohullámokat alig befolyásolják a felhők, a lángok, stb., a csomagoló­anyagon, a bőrön, az embe­ri szerveken áthatolnak, ami olyan képek leképezését te­szi lehetővé, amilyeneket op­tikai úton nem lehetne ké­szíteni. Mindez érdekes al­kalmazási lehetőségeket kínál a mikrohullámok számára a syógyászatban, a közlekedés­ügyben, a biztonsági techni­kában. A mikrohullám-ho­lográfia egészen új távlato­kat nyit meg a tudomány és a gyakorlat előtt. „Parancsot” továbbító . infravörös fény A Siemens-cég ..Infrafern—500” nevű lávmfíUKdlrtn rend­szerének Integrált áramkörös kézi narancsadé-»i»«'sége, amelv 30 méter hatótávolságon beüli n*<rv kiiutnhíwő csa­tornán adhat narancsot gének, készülékek be- és kikapcso­lására, műveletek elvégzésére. Sok országban a korszerű, nagy teljesítményű televí­zió- és rádió-vevőkészüléke­ket ma már vezeték nélküli távvezérlő egységgel és ve­zeték nélküli fejhallgató használatát lehetővé tevő kivitelben hozzák forgalom­ba. A távvezérlés kétségte­lenül növeli a készülék ke­zelési kényelmét, a fejhall­gató használata pedig elő­segíti a mások zavarása nél­küli műsorvételt. Igaz, a fejhallgató használatának lehetősége korábban is meg­volt, de a vezeték nélküli fejhallgató feleslegessé teszi a csiatlakozózsánórt, amely a nézőt vagy haj&fttgit szó sze­rint. a készülékhez köti- Mind a távvezérlést, mind a hangátvitelt újabban infra­vörös sugarakkal oldják meg, melyek a vörös fénysugarak és a hősugarak közti tarto­mányba esnek. Terjedési tu­lajdonságuk megfelel a fény­sugarak terjedési tulajdon­ságának. Legfőbb előnyük, hogy semmiféle akusztikus zavart nem okoznak (ellen­tétben pl. az ultrahanggal, amelyet ugyancsak megpró­báltak e célra felhasználni). Az is az infravörös fény mellett szól, hogy jól kitöl­ti a teret, a falakon azon­ban nem hatol át. Az infra­vörös sugarakat speciális adó diódák 950 monométer hullámhosszon sugározzák ki. amit egv nagyfrekven­ciás, 95 kilóherz-en dolgozó adó modulál. A vevő diódák a modulált fényt ismét elektromos rezgésekké alakít­ják át. A távirányító egy­ség egy szűrövei ellátott op­tikán át bocsátja ki áz in­fravörös fényt, halszem ala­kú műanyag lencséjével minél több fénysiugarat össz­pontosítván a diódákra- Az elmondottakból következő­en az infravörös fénysuga­rakkal való jelátvitelnek te­hát van egy fontos felételé: az adó és a vevő egység­nek mindig „látnia” kell egymást. Ez a módszer el­sőként a rádió, és televízió­technikában talált alkalma­zásra, de használata más térüleUiken is elterjedőben van. műsorok: RÁDIÓ Kossuth 8.45 Donizetti: Rita (Víg- opera). 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Diákfél­óra. 10.35 Népzenei feldol­gozások. 11.10 Fúvósátira­tok. 11.25 Ezt láttam Cser- keszőlőn. 11.40 Tom Jones. 12.35 Vajda János: Egy honvéd naplójából. 12.45 Zenemúzeum. 14.10 A kü­lönös testamentum. 14.50 Népi zene. 15.10 Operaötö­sök. 15.28 Csiribiri. 16.05 Rádiónapló. 18.00 Népi zene 18.15 Hol volt, hol nem volt. 1. 18.30 Esti magazin. 19.15 Lehet egy kerékkel kevesebb? 20.05 Világjáró zenekarok. 21.40 Adottsá­gok — lehetőségek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Pro mu_ sica. Nemzetközi rádiómű­sor-verseny. 23.08 Metro­nóm. 23.28 Dohnányi: c-moll zongoraötös. Petőfi 8.05 Juhász Frigyes voká­lis műveiből. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napköz­ben. 10.00 Zenedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Nővérszálláson. 13.25 Látószög. 13.30 Veress Sán­dor zongoramuzsikájából. 14.00 Cigánydalok, csárdá­sok. 14.25 Operettek. 15.24 Volt egyszer egy dal... 16.33 Útközben. 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 Húszas stúdió. Pálya­kezdés után két évvel. 18.33 Halló Berlin! Halló Budapest! 19.34 Népi zene. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04. 05, 07 jelenti. 21.05 Vissza tekercselés. 22.15 Ta- mássy Zdenkó szerzemé­nyeiből. 23.15 Operettekből. Miskolc 17.00 Hírek, időjárás. 17.03 Irtsuk a közönyt... Dr. Fo­dor László jegyzete — A Tiszától a Dunáig... Észak- magyarországi képeslap (A tartalomból: Tamavölgyi emberek között — Érik a szőlő a fehér akácban — Az első napok új munka­helyen). 18.00 ÉSizak-ma- gyarországi krónika (Eger és Gyöngyös város tanács­ülése — A BNV sajtótájé­koztatójáról jelentjük). 18.25 Lap. és műsorelőze­tes. ., 8.00 Tévétoma. 8.05 Isko­latévé. 14.00 Iskoláiévá. 16.10 Hagara mérnök hét rövid éve (Csehszlovák filmsorozat). 17.10 Látunk vagy emlékezünk... ? 17.50 Tízen túliak társasága. 18.30 Holnap nyit a vásár. 19.10 Tévétorna. 19.15 Es­ti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Családi kör. 21,00 „Egész jól vagyok”. Korda György műsora. 21.40 Te­lesport. 23.10 Tv-híradó 3. 23.20 Tv-tűkör. 2. műsor 18.00 Látunk vagy emlé­kezünk... ? 18.30 Iskola­tévé. 19.30 Tv-híradó, 20.00 A hosszú út (NDK tévé. filmsorozat). 21.30 Tv-hir- adó 2. 21.50 Szemle. Tár­sadalomtudományi körkép. 1981. szeptember 17., csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents