Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
Mennyezetfreskó régi szépségében Az ablakot nyitó Ablak FOTÖT KERESEK, azazhogy kerésénk abból a kollekcióból, amelyet hétről hétre bocsát a lapok tévékritikusai, műsorszerkesztői rendelkezésére a televízió fo- toszolgálata. Keresnék fotót az Ablakról, de nem találok. „Fellapozom” emlékezetem, s ha csak „át nem lápóztám”, arra sem emlékszem, hogy ez a már nem ifjú, de mégis fiatal tévéműsorról kép jelent volna meg akár a tévéújságban is. A televízió szürke kis egere úgy látszik az Ablak, amely nem is hétről hétre, de két hétről két hétre rendszeresen ablakot kíván nyitni egy röpke órán keresztül a nézőnek, hogy... ... nem, nem a nagyvilágra. Külön érdeme, hogy kis világunk kis és mindennapi, éppen ezért összességében nem is kicsi és nem is mindennapi gondjaira keres, vagy legalábbis próbál keresni választ a nézővel együtt. Hol megnyugtató, hol csak megnyugtatót, hol meg csak széttárt karú bizakodó reménytelenséget. Most, a múlt héten Feledy Péter volt a műsorvezető, azelőtt Wisinger István, még jóval előbb Kovalik Károly és aztán még mások. Ebből is kiderülhet, az Ablaknak nincs menedzselt műsorvezetője, állandó kommentátora, csak állandó munkatársai vannak, akik megkapó fegyelmezettséggel, egyben Ablakon-kikönyöklő „szom- szédasszonyos” közvetlenEGRIK Az Országos Filharmónia által megszervezett nyári egri hangverseny évad keretében az Esztergomi Nemzetközi Gitárfesztivál három művésze adott hangversenyt szombaton este a székes- egyházban. A hatalmas kupola alatt kitéve egy szék — szinte béréndezési hibának tűnt a masszív padsorok között — arfiit a reflektorok megvilágítanak. Ez a külsőleges szérénység, a látványnak ez a lejjeb-fokozhatatlansága merő ellentmondás a freskók pompájához és a székesegyház méreteihez képest. Ahogy egy szál gitárral odaült a művész és a ciéndben „énekeltette” hangszéfét, az a zene bűvölete volt. Három rokonszenves egyéniség, három önálló művészi felfogás, alkat mutatta meg, hogy a csendből alig kiemelkedő finom hangza- tokkal, dallamokkal „rá lehet venni” a hallgatóságot, hogy egyetlen köhhentés se zavarja a zeneszámokat. Pedig egy ilyen „egysíkú” zenéi rendezvényen igencsak megvan a veszély az egyhangúságra, s arra, hogy a körülmények miatti feszült figyelem oldódjék, kemény padok recsegése bontsa meg az ünnepi pillanatok rendjét. A fiatal művészek azonban megfogták a közönség . zenei lelkét. Fodor Ferenc széles skálá- játszott végig, Dowland Gal- larde-jától. Bartók négy kis darabján át Albeniz LegenA tatai öregvár udvarán lévő romok közötti alkalmi játszóhelyeken rendezett bemutatókkal zárult vasárnap a vándorszínházak második orsiágos találkozója. A történelmi vár kitűnő háttér- díszletet nyújtott a produkciókhoz. Kora reggeltől késő délutánig egymás után OäMkM L |SS1. augusztus 11., kedd séggel adnak tájékoztatást nagyobb és cséprőbb ügyekben, vitatkoznak, kommentálnak, rövid interjúkat készítenek a helyszínen, bé- játszanak és megvitatnak, szinte a közönséggel együtt, mór előre elkészített rövid, kis villanásnyi, de lényeget bemutató riportokat. ÍZIG.VÉRIG televíziós műfaj és műsor az Ablak, ahol az egyenes adás keretei között szurkolunk az „esedékes” műsorvezetővel, hogy ki ne fusson az időből. Együtt horkanunk fel a műsor munkatársaival, ha az interjú alanya mellébeszélni próbál. És együtt nyugtázzuk megelégedetten, ha őszintén, kertelés nélkül ad akár olyan, választ is a gondokra, amely még nem hordozza magában egyben a megoldást is. Nem díszlet, hanem szerkesztőségi valóság — talán egy kissé illőre tompítva — a csörgő telefonok, a kattogó írógépek, a zúgó telexek, a nem éppen luxus, nyikorgó íróasztalok háttérzenéje. Előttünk nyer formát, válik műsorrá a megtervezett szerkesztői elképzelés, előttünk lesznek televíziós „műfajok” azok a problémák, amelyek napjaink kis és nagy ügyei miatti kis és nagy bosszúsádájáig. Az érzelmek világában tájékozódik leginkább, az minden számból kiderült. Ha mégis meg kellene jelölnünk, hol érte el a legtisztább hangzást, Tarrega Alhambráját jegyezzük fel. Egészen más alkat, más hangulatok megszólaltatására vállalkozó egyéniség a görög Evagelos Boudounis. Dowland Gallarde-ját ő is eljátszotta, Fodor Ferenc műsora után rögtön ezzel kezdett. Az összehasonlításból vált nyilvánvalóvá, hogy az elmélkedő hajlamú művész inkább a magányt, a magányosságot, a befelé hallgatózást keresi. Narvaez déli muzsikája és határozott egyénisége hangzott fel gitárján a Ganzion dél' Em- perador-ban és a Guardone las Vacas-ban. Műsorát — nagy tetszést aratva — saját szerzeménye zárta, az On the Rocks (Sziklákon). A hamisítatlan jókedély, a fiatalos, itt-ott csaknem bohém hangulatot is árasztó zenélést az angol David Rüssel hozta el Egerbe az esztergomi fesztiválról. Albeniz Cubájától Sevilla-jáig játéka nyomán édesen áradó dallamok vonultak el előttünk, köztük Regondi egy száma és még egy tüzes, derűs előadás, Rodrigo; Invo- cation y Danza című műve. Műsora közepén Bach egv Andante és allegro címet viselő darabjának átiratával * emlékeztetett arra, hogy Bach nemcsak elévülhetetlen, de megunhatatlanul is modem. Ha az idei egri nyárnak volt egységes hangulatú és magas szinten értékes hangversen j^e, akkor ez a szombat esti feltétlenül az Volt. Farkas András léptek színre korhű jelmezekben és látványos vidám játékokkal a hivatásos és amatőr színészekből alakult csoportok: a szegedi kisopera, a kecskeméti tanyaszínház, a Bács-Kiskun megyei és a Komárom megyei vándorszínházak. A 'népművészeti vásár sátrait az Öregvár hídján verték fel. Itt az ország különböző vidékeiről érkezett fazekasok, bőrösök, kékfestők, mézeskalácsosok és kovácsok kínálták portékájukat a több ezer érdeklődő- IKílS* __. ... ■ g ainkat vagy örömeinket jelentik. Sokfajta és nem is sikertelen módszert ismer a televíziózás, hogy közel hozza magához, bevonja működésébe a nézőt is, hogy az ekképpen is jó, vagy rossz értelemben a televízió bűvkörébe kerüljön. Annak a tudata, hogy benfentes lehetek — vagy énnek a hamis tudata, egyre megy —, hogy részese és formálója a műsoroknak, hogy szavaim milliókhoz jutának el, rendkívüli impulzitást jelent a televíziót irányító mindenkori politika — írhatnám mindehelyi — számára. Az eszközök is itt adekvátak a célokkal. Amilyen a televíziót irányító politika, illetőleg az e politikát létrehozó társadalom és annak vezetése, olyanok ezek az eszközök is. Nos, hogy milyen nálunk a politika, a társadalom és az azt irányító vezetés, gondolom, arra nem lebecsülendő példa az Ablak, amely a szélesedő szocialista demokráciának nemcsak fóruma, de sajátos, szerény, és éppen ez utóbbi miatt a harsány örvendetes hiánya miatt, igen jó iskolája is. AZ ABLAK ekképpen ablak a mi és mai életünkre. Gyurkó Géza Bányász zenekarok Szolnokon A bányász fúvószenekarok kétnapos országos találkozója, amelyet az V. olajbányász művelődési hetek keretében rendeztek, vasárnap ért véget Szolnokon. A nógrádi, a tatabányai, az oroszlányi és a borsodi, valamint a szolnoki és a nagykanizsai szénbányászok illetve olajbányászok zenekarai a szombat esti nagysikerű szabadtéri hangverseny után vasárnap a vendéglátó megyeszékhely lakóinak kedveskedtek. Az együttesek felkeresték a város lakótelepeit, üdülőkörzeteit, a strandokat, a tászali- geti KISZ-táborf és zenével szórakoztatták a lakosságot. 14. — Nem szabad, Piga, nem szabadi Helyes! Most vala- mennyiőtöknek lélegzetvisz. szafojtva kell hallgatnotok engem. Ti nekiláttok a nehéz munkának, és akkor senki sem lesz, aki tanácsot adjon nektek. Bátyám őfelsége, minisztere, dón Reba tolmácsolásával. jókora összeget ígért néhány elmenekült és bujkáló tudós ember fejéért. Meg kell szereznünk ezeket a fejeket. Másrészt egyes tudós emberek el akarnak rejtőzni bátyám haragja elől, és e célra nem sajnálják a pénzüket. Mi segítünk ezeknek. Később egyébként, ha őfelségének ezekre a fejekre is szüksége lesz, megkapja őket. Potom áron... Mérleg elhallgatott és le- horgasztotta a fejét. Hirtelen öreges könny csordult végig orcáin. — öregszem, fiaim — mondta szipogva. — Kezem reszket, emlékezetem cserA Bartókcentenárium jegyében Zenetudományi konferencia Budapesten Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Zenei Tanács (CÍM) ülésszakát, s ehhez kapcsolódva a zenei világhét eseménysorozatát az ősz folyamán. Az UNESCO szakosított szervezeteként működő CÍM kétévenként tartja közgyűlését, s a tanácskozásnak — amely szeptember 28. és 30. között kerül sor — ezúttal a Magyar Zeneművészek Szövetsége lesz a házigazdája. Ezt követően, október 2-án kezdődik meg a zenei tanács tudományos kongresszusa, amelynek központi témája Bartók Béla életművének, munkásságának az egyetemes művészetié gyakorolt hatása, s mai jelentősége. A kongresszusra 24 országból várnak vendégeket. A mintegy 300 hazai és külföldi résztvevő — kutatók, zeneszerzők, zenepedagógusok, előadóművészek — a száz éve született Bartókra emlékezve a művészeti ág legátfogóbb esztétikai-szociológiai kérdéseire is választ keresnek. A zeneszerző helye, szerepe a XX. században — lényegében e témát körüljárva hangzanak el a plenáris ülésen és az azt követő kerekasztal tanácskozásokon jeles zenetudósok, szakemberek előadásai. A CÍM ülésszakára, illetve kongresszusára több világhírű művészt is hazánkba várnak. Budapest vendége lesz Jehudi Menuhin hegedűművész és Luigi Nono olasz zeneszerző, a modern muzsika egyik legismertebb képviselője. A zenei világhét reprezentatív programja október 1-én a Zeneakadémián sorra kerülő ünnepi hangversennyel kezdődik, ahol többek között Bartók Cantata Profanája csendül fel majd a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és énekkarának előadásaiban, Lehel György vezényletével. A koncerten adják át az UNESCO-CIM díjakat is; ezzel az elismeréssel a mai zeneművészet legkiválóbbjait jutalmazza a nemzetközi szervezet. A Bartók Béla születésének centenáriuma jegyében sorra kerülő őszi rendezvénysorozatnak része lesz egy másik tudományos tanácskozás is. feledkeztem róla. hogy ebben a szűk odúban itt sínylődik közöttünk egy nemes dón, a*nek semmi köze a mi garasos elszámolásunkhoz. Nyugalomba vonulok. De addig is, fiaim, kérjünk bocsánatot a nemes döntői... Felállt és nyögve meghajolt. A többiek szintén felkeltek. és szintén meghajoltak, de nyilvánvalóan tétován, sőt ijedten. A dolog természetesen világos volt: a kis rabló ezt az esélyt is felhasználta, hogy Don Reba tudomására hozza: az éjszakai hadseregnek szándékában áll, hogy a most folyó hajszában együttműködjön a szürkékkel. Most pedig, amikor eljött az ideje. hogy megállapítsa az akciók időpontját, a nemes dón jelenléte, enyhén szólva, terhessé vált. Meglehetősen sötét kis öregember. Es miért van a városban? Hiszen Mér leg ki nem állhatja a várost. — Igazad van, tiszteletre méltó Mérleg — mondta RuMegújul a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola hanverseny- termének 1894-ben festett mennyezetképe. Mirkovszki Géza 36 négyzetméteres szekkó technikával készült nem, amiért jelentéktelen ügyben zaklatlak. Ügy esett, hogy szükségem van a tanácsodra. .. Mérleg még egyszer meghajolt. — A következőről van szó — folytatta Rumata. — Három nappal ezelőtt találkoznom kellett a Nehéz Kardok Vadonéban egy irukani nemes donnái. De nem találkoztunk. Eltűnt. Pontosan tudom, hogy az irukani határt szerencsésen átlépte. Nincs tudomásod a sorsáról? Mérleg sokáig nem válaszolt. A banditák szuszogtak, sóhajtoztak. Azután Mérleg a torkát köszörülte. — Nem — felelte. — Nincs tudomásunk erről az ügyről. Rumata nyomban felállt. — Köszönöm, tisztelt barátom — szólt. Egy {íz aranyat tartalmazó zacskót tett az iróállványra. — Azzal a kéréssel búcsúzom, hogy ha valamit megtudsz, közöld. — A kalapjához nyúlt. — Isten veled. Közvetlenül az ajtónál megállt, és hanyagul visszaszólt: — Az előbb a tudós emberekről mondtál valamit. Van egy ötletem. Érzem, a király buzgólkodása folytán egy hónap múlva egyetlen valamirevaló könyvtudót sem lehet majd Arkanarban találni. Én pedig fogadalmat tettem, hogy ha felgyógyulok a fekete vészből, egyetemet alapítok az anyaországban. Tehát, amikor összefog- dosol néhány könyvtudót, előbb engem értesíts, csak azután dón Rebát. Meglehet, hogy kiválasztok magamnak néhányat az egyetemre, alkotását korábban két ben javították. Most Ha iszti Margit és Szoboszlay Éva restaurátor művészek feltár. iák az átfestett részeket, konzerválják és kiegészítik a mennyezetképet. — Sokba kerül — figyelmeztette Mérleg. — Ritka áru, nem hever raktáron. — A becsület drágább — válaszolt dölyfösen Rumata, és kiment. Ezt a Mérleget, gondolta Rumata, igen érdekes volna lefülelni, és a Földre zsup- polni. Technikailag nem nehéz. Most rögtön meg lehetne tenni. De mit csinálna a Földön? Rumata megpróbálta elképzelni. Tükörfalú, légkondicionált, csupa fény szobába bedobtak egy óriást, bolyhos pókot. A pók a csillogó padlóhoz lapult, görcsösen körbejártatta gonosz szemecskéjét. és a legsötétebb zugba iramodott, s fenyegetőn kidugta mérges állkapcsát. Mérleg természetesen elsősorban a megbán- tottakat keresné, és a legostobább megbántottat ie túlságosan tisztának találná, nem tudná felhasználni. Elsorvadna a kis öreg. Talán meg is halna. Különben, ki tudja! Éppen az a bökkenő, hogy az efféle szörnyek lelkivilága olyan, mint a koromsötét erdő. Rumata megállt egy kocsma előtt, és már-már be akart menni, de felfedezte, hogy eltűnt az erszénye. Tanácstalanul álldogált a bejárat előtt, sokáig kutatott a zsebeiben, összesen három zacskója volt, mindegyiklen tíz arany. Egyiket a gondnok kapta. Kin atya. a másikat Mérleg. A harmadik eltűnt. Zsebei üresek voltak, bal nadrágszáráról levágták valamennyi arany lemezkét, övéből pedig eltűnt a tőr. """" (-Folutatiuk) toenhagy; Láia^teüfisea meg. - «tata. — Bocsánatot kell kérHárom gitárművész Befejeződött a vándorszínházak országos találkozója Injekciós tűvel juttatják az alsó rétegekbe a konzerváló anyagot. (MTI fotó — Oláh Tibor felv. — KS) r * A restaurátor művészek munka közben
