Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-09 / 186. szám

Sztárcsinálok: az első magyar rockopera

A Rock Színház — egye- 1 re nyári ,,turnészínház”.

' agjai énekesek, zenészek,

ehetséges fiatal színészek. Tavaly nyáron a margitszi- oti kertmoziban Webber— ■ únce szerzőpáros Évit a (ínű rockoperáját mutatták ! A produkciót a hazai kri- 1 a elismerően fogadta.

i Sztárcsinálók: az első i edeti magyar rockopera. A í .“vegét Miklós Tibor írta, zenéjét Várkonyi Mátyás i ezte. A mű ősbemutató- j úníus 25-én volt a győri i -tcsarnokban.

• Miért éppen Győrben?

— Mindenképpen vidéken i érettük volna bemutatni —

: ondja Kovácsi János renező. Magyarországnak az »gycentrumú jellegét (ami' váron Budapest—Balaton entrummó egészül ki) akar- uk megtörni. Miklós Tibor ■ s Várkonyi Mátyás közreműködtek a győri Kisfaludy színházban bemutatott ör. ■ényben című musical szín- revitelében. A darab körüli Kedvező visszhang, a városi vezetők és a színház tárno- ása lehetővé tette, hogy legyen az ősbemutató.

?. operát a Rock Színház * nkét, fős zenekara kíséri, ,jai a Generál és az Apos- ' legjobb zenészei. A dísz- Lovas Pál és Bogyó Barmunkat a.

— A díszletet régiessé, 'arakkor egyetemessé kínjuk tenni — mondja Komcsi János. — A nyáron

’uszorthat előadásunk lesz. irt csarnokokban szabadté- zínpadon. cirkuszi sátor- játszunk, tehát olyan etet igyekszünk kialakí- .. amelyik megfelel az -.na félkörívének.

A Sztárcsinálókat az óbu.

' i Május 9. park cirkuszi atrában augusztus 15-től igusztus 30-ig játsszák. En- k előtte bemutatják né- .ány nagyvárosban is — augusztus 1-én és 2-án a szombathelyi sportcsarnok. bán. augusztus 4-én és 5-én a Diósgyőri Várszinpadon.

8-án és 9-én a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Szin.

pádon. 12-én és 13-án Szegeden, az Üjszegedi Szabad- téri Színpadon.

— Hogy a közönség tudja,

mire vált jegyet: hallhatnánk valamit a mű történetéből?

— Előadásunkban megjelennek a Néró-korabeli Róma ismert és kitalált figurái — mondja Miklós Tibor. — Azt a fikciót fogadjuk el, hogy Nérót' a sztárcsináló Agríppina és Seneca azért juttatták a siker csúcsára, mert saját üzleti érdekeiket akarták érvényesíteni. A történetet átszövi egy szökött rabszolga, a szélhámos Kip- rios-Jézus mesterkedése, aki a feltámadott megváltónak adja ki magát. Kiderül, hogy egy mítosszal miképpen tud visszaélni egy kókler, Mindezt sajátos szöveggel és sajátos zenei megfogalmazásban..-mutatjuk -be-A darabban s saját- nemzedékünk. mondhatnánk, a rock. zene igézetében felnőtt nemzedék látásmódjával, szó- használatával, mozgásvilá. gával élünk. A Sztárcsiná- lókkal egy műfaj, a rockopera létéért is küzdünk. Tartalmilag, erkölcsileg, gondolatilag kiürültnek érezzük á ma divatos pop- és rockzenét, amely könnyű kis üzletnek tűnik, s mi tagadás. meg (s lehet gazdagodni belőle. A Sztárcsinálók te- .hát az üzleti-politikai sztár- esinálás. a show-biznisz, 1 a szórakoztatóipari üzlet ösz- szetett problémájával foglalkozik.

Néhányan a szereposztásból: Néró — Szolnoki Tibor, Aarippina — Kárviti Derűse, Seneca — Usztics Mátyás. Kiprios-Jézus — Szakácsi Sándor, TJlrika — Kováts Kriszta, Vendég: a kubai

Milagros Desdunes táncművésznő. Koreográfus: Éva

Rein+haller és Lothar Hanff, a berlini Metropol Theater baletteevfjttesének művészeti vezetői.

Herceg Árpád

„Bű VÖM

Műszerek* Delhi határában

Az indiai főváros kellős közepén furcsa építmények láthatók. Ez egy XVIII. századból való obszervatórium, és á neve: „Bűnös Műszerek", Amikor az obszervatórium épült a csillagászok azt hitték, hogy minél nagyobb méretűek a szextán- sok, az asztrolábiumok és a napórák,, annál pontosabbak a mérések eredményed. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így. Az óriási csillagászati műszerek azonban annak a tanúi maradnak, hogy az ember örökké ismeretek szerzésére törekszik.

Takáts Gyula:

Bókkon Gábor:

F *

Elő rét@gtan Leopárd-Hold

Erdők, szőlők, mezők és

lejjebb

már kertek palaszín sora.

A rét vékony s a láppal

s náddal

egymáson élő geológia.

filő rétegtan: nőre, fogyva, még talpon, mint tavasszal te. Készül az óriási számsor kezünk tapintó képlete.

Szemem előtt az égeres alatt tőzegbe nőttek a halak. Kifogta a sötét iszap sarkam alatt és dong a mély idő.

Zöld szittyó-szőrőkkel kinő s rá éle* pengékkel süt a

nap.

Leopárd-Hold vonul

Elrejtőznek — mézsűrű sötétség mögé

hátrálnak a csillagok

Az éjszaka aréna-ágyában fekszem

Mért nem vagy itt? Félek! Hallod’

A lélegzetem szaggatott üvegszilánk-szökőkút

— lassú ütés zajtalanul fröccsent szét gyöngyöt izzadó ablakot Leopárd-Hold vonul

vörös-ezüst félszeme felfénylik ékesen éhesen rámragyog Feketedő fénybe dermednek a tárgyak magukba csukódva is érzik

— félve horkantanak —

lepedőn szimatoló szélben a nehéz vérszagot

Könyv a magyar borra!

Még az idegenforgalmi szezon csúcsának beköszönt» előtt az üzletekbe került egy művelődéstörténeti érdekes - ségű munka. Halász Zoltán írása: „Könyv a magyar borról”. Az olvasmánynak és szakirodalomnak egyaránt érdekes könyvben a szerző ilyen kérdésekre kíván válaszolni : Miért népszerű a magyar bor? Mi adja a tokaji varázsát? Milyen hagyományok folytatója a magyar szőlészet-borászat? Hogyan ettek-ittak-mulattak « hajdanvolt nagyurak, és milyen ételekhez hogyan isz- szák a bort kortársaink?

A reprezentatív kiállítású kötet egyik érdekes fejezete a régi nagy lakomákkal foglalkozik. Ebben olvasható, hogy a dúsgazdag XVI. századi magyar fóúr. Percnyi Gábor lakodalmáról külön szakácskönyvvel emlékezett meg a „megszámlálhatatlan fogásokat” készítő szakács- és kukta had irányítója. Percnyi ismeretlen. főszakácsa.

Megtudható egyebek között ebből a szakácskönyvből, hogy a sütnivaló ökörben egy kövér juh, a kövér juh- ban egy „gyermekded” borjú. a borjúban pedig egy kövér kappan volt elhelyezve. S ha a szakács meg akarta tudni, hogy eléggé átsült-e az ökör, egyszerűen kivette

a bappant; amire a kappan megpirult, meg volt sülve az ökör is.

Ma már nehezen képzelhető el az ilyen lakomát követő ivászat, hiszen a két hordótól szegélyezett sült ökör a tizenöt fogásból álló lakomának csupán egyik szerény része volt.

Étkezés előtt, étvágyger- jesztés céljára még öt évszázaddal ezelőtt is szívesen itták a nagy lakomákon a magyar üitnöst. Halász Zoltán a magyar ürmös elkészítésének korabeli titkába is beavatja az. olvasót. A kellemes ital XVIII. századi receptjéből kiderül hogv egy hektoliter legalább 12 fokos, nemes magyar ürmös- borhoz 11 illatos fűszert kellett adagolni. Ezek között szerepelt a fehér üröm, az ezerjófű, a narancshéj, a citromhéj, a kalmusgyökér, a fahéj, a szegfűszeg, a koriandermag és a csillagánizs.

Arra is tanácsot ad a szerző, hogy milyen ételhez milyen bor kívántatik. íme néhány példa: sült vagy rántott halakra a finom bukéjú rizlingszilvánit, vagy a tüzes, testes, rezedára emlékeztető zamaté balatonfüredi rizlinget ajánlja, míg pisztránghoz • és lazachoz a testesebb érdesebb borokat,

például a badacsonyi szürke, barátot,

A sültekről szólva borjúhúshoz a kellemes fűszeres illatú-zamatú vaskúti kadar, kát, esetleg a traminit, vagy pedig a napsütötte badacsonyi szőlőkben szüretelt szürkebarátot. amely 10—12 fokos hőmérsékletre lehűtve tárja ki leggazdagabban illat. és ízhatásait. A marhahúsokhoz rizling illik, az angolosan sült húsokhoz a nehezebb, testesebb fanyar - kás egri bikavér vagy a szekszárdi vörös bor kívánatos ital. 14—16 Celsius-fok- ra temperálva. Szárnyasokhoz a debröi hárslevelű, a balatonfüredi, illetve a móri ezerjó, vagy a badacsonyi szürkebarát, való legjobban,

10—12 Celsius-fok hőmérsékleten. Paprikás csirkéhez markáns, testes vörös bor ajánlható, például a soproni kékfrankos, vagy a villányi burgundi, kacsához száraz, tüzes bor kívántatik: badacsonyi kéknyelű, vagy balatonfüredi olaszrizling. Édességek után édeskés vagy édes bort lehet asztalra tenni — például tokaji édes szamorodnit, sajt, gyümölcs, feketekávé után a négy-, ötputtonyos tokaji aszú nyújtja a legnagyobb élvezetet.

K. M.

Jelenet a rockoperáhől

(Matusz Károly felv, KS)

Minap lila fejű, izgatott polgár nyitott be a Városszépészeti Hivatal osztályvezetőjéhez.

— Meddig tűrik ezt? Hát csak így bele lehet reccsente- ni a városképbe?

Városkép.' Riadt fel papírjaiból Sváda Ernő, maga is az esztétikum rendületlen harcosa. Majd vendége elé sietett.

— Bocsánat, csak úgy tisztázás gyanánt, voltaképpen mi ellen fortyog kegyelmed? — nyújtott kezet a jövevénynek. — Ki akgr itt recs- csenteni? És mibe?

Az ingerült polgár, miután kiszaladtak belőle az első felhe- vült mondatok, illendően bemutatkozott:

— Drága vezető

elvtárs. járt ön mostanában például a Győzök terén? Vagy a bikaistálló környékén? Netán az óvónőképző portája felé? Nem. Na látja. Illetve! Éppen ezért nem lát semmit. Különben észre vette volna, hogy kies közterületeink lassan benépesülnek. Méghozzá bódékkal, butikokkal. Ki bizsut, emléktárgyat. ki

dinnyét, játékszert árul. A napokban száz elszabadult léggömb majdnem a tanácsháza negyedik emeletéig ragadott egy apróságot,. MiButikok

csőd a idők, micsoda erkölcsök. Megannyi tfagonyos terűnk lészen a kalmárszellemé, ha nem rántunk kardot. Tegyen valamit e városért, ősz-, tályvezetö úr, az isten is megáldja! Különben súgok magának valamit. Városszerte beszélik, hogy akárki nem jut ám ilyen közterülethez, építési engedélyhez, csak akinek jó keresztapja van.

Az osztályvezető, meghallgatván Duzzog Ottmár olykor epés, máskor könyörgő tirádáját, a legutóbbi testületi ülésen beléje sulykolt érvekkel hozakodott elő. Megjegyezvén, hogy a magas, műszaki és kereskedelmi szervek mind ezen akcióira a helybéli dolgozók jobb ellátása. bővebb szolgálata végett adták áldásukat. Az pedig 'merő kitaláció. alávaló rágalom, hogy a kiadott engedélyek révén bárki sápot húzna. Vagy netán a fejesek baráti köre élvezi az újfajta maszekolás előnyeit.

— Csak egyetlen állampolgárt mutasson, aki pénzen vett meg ügyének helybeli hivatalnokot, menten kirántom fringiámat és a

dzsungelbe kaszabolok. Igen, csak egyet, kedves Ottmár barátom? A település határában nyugodtan földbe lehetne szúrni egy táblát „Tiszta város, tiszta kéz” felirattal.

Duzzog Ottmár e szavaknál pattant fel, gallérig vörosöd- ve,

— Hol az a fringia, osztályvezető elvtárs. .. ?

— Fringia? — nézett a kidülledt szemű polgárra Sváda Ernő.

— Igen, amit emlegetett. És belém óhajt mártani.

Az osztályvezetőben összekuszilódtak a dolgok.

— Ne haragudjon,

semmi okom, hogy bántsam magát. Én, ha jól emlékszem, a vesztegetők és vesztegetettek kapcsán szóltam hasonértel- műen.,.

— Éppen ez az! — háborgott Ottmár. — Hetekig egyetlen voltam, aki pályázott a Zúg téri parkszegletre. aztán az a vén cápa, Guba Matild

megduplázta a tétet. És most ö épít, én meg sírhatok a borítékolt tízezrem után. Hát van igazság itt? Ismétlem, elő a fringiát, pusztuljon a métely!

A fortyogó szavak nyomán váratlan csönd telepedett a Városszépészeti Hivatal szobájának bútoraira. És a két férfiú, mint imbolygó nádszál, hosszú másodpercekig állott egymással szemközt. Sváda cvíkkeres arcán mintha valaminő lesújtottság is átsuhant volna. Olyany- nyira pedig, hogy kisvártatva székébe omlott, magával rántva a telefont. Azt sem vette észre, hogy eközben asztaláról iratok röppentek széjjel, és egy gépelt iv Ottmár elé hull. ö nem volt rest érte nyúlni, mi több, rögvest beleolvasni.

„Cuncimókus, A butik körül minden oké, csak elsőjéig tíz rongyot prezentál) Vesztegh Etelének. Aztán úszunk a pénzben és a boldogságban. A te kis gumi- nudlid:. .

(Moldva?)

Magyarul nem lehetne?

Egy olvasónk fogalmazta meg a címül idézett kérdett. Nem tetszik neki, hogy a kü. lönböző zenekarók, együttesek idegen megnevezésekkel „hívják fel magukra a figyelmet”. Szerinte „ez a megnevezési mánia sérti nyelvérzékét, sőt szépérzékét” is. Azt is kérdezte: ml lehet annak az oka, hogy annyira megszaporodtak aa ilyen elnevezések: Omega,

Panta Rhei, Reflex, Gemini,’ Neoton Família, Non Stop; Sirius, Beatrice, Mustang, East, Solaris, Dimenzió. Ho. bó Blues Band, P. Mobil; Karthágó, Tajgetcsz, Ceior, Corpus, Mikroijed, Generál stb. stb.

Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolnunk. Vannak, akik a külföldi zenekarok elnevezéseinek utánzásában vélik megtalálni a megfelelő okot. Sokan „divathóbort, nak” minősítik ezt a névadást. A zenekarok tagjai szerint „vonzóbb” ifjaiknak az idegen megnevezés. „Mások úgy vélik hogy az idegen név „előkelőbb, finomabb”, s a zenekar „művészi munkáját is jobban mi. nősíti". Mi nem hiszünk ebben.

Mit mondhatunk erre az érvelésre? Először is azt, hogy az egyre szaporodó magyar elnevezések éppen olyan jól teljesítik szerepüket, mint az idegenek. Nem merül fal velük kapcsolatban helyesírási és kiejtési probléma sem. Azonosító és megkülönböztető funkciójuk mellett névesztétikai, hangulati értékük is kiemelendő. Csak örülünk annak, hogy a különböző stílust képviselő magyar együttesek olyan magyar elnevezésekkel „dicsekedhetnek", amelyek az „ért. hetőség” mellett ízlésesek; hangzásukban és jelentésükben js jól illeszkednek bele szótári szókészletünkbe.

Csak néhány példát ennele bizonyítására: Kati és a

Kerekperec, Vízöntő, Délibáb, Mákvirág. Szederinda; Csobolyó, Muzsikás, Fanyúl, Kopaszkutya, Kaszakő $tb.

Egy-egy magyar megnevezés tájjellegével, a néphagyományba szervesen beilleszthető hangalakjival erő. sen megmozgatja névfantáziánkat is. Csak egy példát er-' re. A Kolinda elnevezés ebbe a táj nyelvi szósorba se. rolható: kolindal, kolindálás, azaz énekelve házról házra- járás, énekes köszöntő stb.

A címben idézett kérdésre tehát igenlő választ adhatunk. Ennek előfeltétele azonban az is, hogy a névadás módjában a nevek megválasztásában igényes anya. nyelvi műveltségünk is elsődleges szerepet játszhasson.

Dr. Bakos József

Qreskovit« László zraflkája