Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Lőrine efftt... UI a gyöngyösi piacon. (Fotó: Szabó Sándor) TÁJ É K O Z TATÖ «sí ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban felmerült egyes kérdésekről Az ötnapos munkahétre történő felkészülés során a gazdálkodó szervek részéről több kérdés merült fél az egyes rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban. E kérdések elsősorban a munkaidő hosszával, a munkaközi szünettel, az 1981. évi áttérés lehetőségével és az áttérés módjával összefüggésben vetődtek fel. A felmerült kérdésekkel kapcsolatban a következő tájékoztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban: A MÉM összesítése szerint az elmúlt tíz évbeli a gyümölcsöskertekben a növényvédő szereknek legalább 3—4 generációját használták, a ‘ szántóföldi termesztésiben pedig két-háromszor változott meg a hatóanyagok ösz,- szetétele. illetve módosult alapvetően kémiai-biológiai hatásuk. A növényvédelem vegyszerváltásaiban úgy látszik nincs megállás; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter újabb nagy hatású készítmények kísérleti forgalomba hozatalára és fel használására adott engedélyt. Ezek egytől egyig a legújabb generációhoz tartoznak, és közös tulajdonságuk, hogy gyorsan és megbízhatóan fejtik ki hatásukat, illetve végeznek azokkal a kártevőkkel, és kórokozókai is, amelyekkel szemben a korábbi készítmenyek már hatástalanok voltak. A Peremartoni Vegyiművekben készítik — Egyesült Államokból importált hatóanyagból a Curzate nevű gom-baölő szert, amely a szőlőskertekben a peronosz- póra ellen tesz jó szolgálatot. A készítményt a növény- védelmi előrejelzésre használhatják fel a termelők, és hatásosságáról rövid időn belül meg is győződhetnek. Svájcból hozták be a Evi- sect—í)0 mintájú rovarölő szert, amely régi hiányt pótol, a lucernában és a repcében — a nagyüzemi takarmánytermesztés két fontos növényében — pusztítja el a rovarokat. Emellett még több vegy- szerféje kerül a felhasználókhoz a következő időszakban. (MTI) Az ötnapos munkahét bevezetéséről és az ezzel kapcsolatos munkaidő-módosításról szóló minisztertanácsi határozat az eddig általánosan érvényes 44 órás heti törvényes munkaidő 42 órára történő csökkentését, a két vagy ennél több műszakban, valamint folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók 40—44 órás munkaidejének 40—42 órában való meghatározását írta elő. Ez utóbbi keretek között a gazdálkodó szerv dönt a munkaidő hosszáról, sajátosságainak és lehetőségeinek figyelembevételével. Változatlan marad az általánosnál hosszabb munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkozó szabály, ami szerint a munkáltató az egészben vagy részben készenléti jellegű munkakörökben az általánosnál (az ötnapos munkahétre való áttérés után heti 42 óránál) hosszabb munkaidőt állapíthat meg. Ebből az is következik, hogy az. eddigi heti 44 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknál nem kell a munkaidőt csökkenteni. E körben a munkaidőt továbbra is a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban vagy a munka- szerződésben kell meghatározni, ami természetesen rö- videbb is lehet az eddiginél. Az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott dolgozók munkaideje általában nem csökken, tekintettel arra, hogy e területeken a munkaidőt nem az általánosan érvényes munkaidő hossza, hanem a munkakör jellege határozta, illetve határozza meg. (E körben azoknak a dolgozóknak a munkaideje csökkenthető, akiket több műszakos munkarendben foglalkoztatnak és az áttérés előtti munkaidejük meghaladta a 40 órát.) Az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatos munkaidő-csökkentés mellett — az eddigiektől eltérően — a munkaközi szünet egyetlen dolgozócsoportnál sem része a törvényes munkaidőnek. A gyakorlatban sok esetben bizonytalanságot okoz a munkaközi szünet értelmezése, mert esetenként nemcsak az étkezésre szolgáló, hanem az egyéb, a normába beépített, illetve a normák megállapításánál figyelembe vett szüneteket is munkaközi szünetnek tekintik. A munkavégzés sajátosságaiból fakadóan, gz egyes műszakokat pihenés céljából, egészségügyi szempontokból — a teljesítménykövetelményekbe, időbéreseknél a munkavégzés rendjébe épített — meghatározott időtartamú szünetekre megszakítják. (Ezen idő alatt a dolgozók pihenhetnek, tornázhatnak. tizóraizhatnak, uzsonnázhatnak, tisztálkodhatnak stb.) Az ilyen szüneteket a rájuk vonatkozó külön rendelkezések és a kollektív szerződés szerint lehet biztosítani úgy, hogy azok továbbra is a munkaidő részét képezik: ezek a szünetek nem minősülnek munkaközi szünetnek. A munkaidőn kívül biztosított munkaközi szünetre ez ideig járó külön díjazás fizetését az ötnapos munkahét bevezetésétől meg kell szüntetni. A bércsökkenés elkerülése érdekében e külön díjazást a munkabérbe (időbérnél a dolgozó alapbérébe) kell beépíteni. Ennek következtében az eddig kiegészítő fizetésként adott összeget — a hasonló elkülönítést jelentő — pótlékként sem lehet folyósítani. Á beépítést követően a három és fél túlóra után járó munkaközi szünetre sem kell külön díjazást biztosítani. Az eddig ilyen címen fizetett összeget nem kell és technikailag nem is lehet beépíteni az érintettek bérébe, mert ez nem volt rendszeres juttatás. (Ennek az összegnek a jelentős része azáltal épül be a bérekbe, hogy a túlmunkáért járó díj is emelkedik, a rendszeres munkaközi szünetre járó külön díjazás beépítésével.) Az ötnapos munkahétre történő áttéréssel nem változik azoknak a dolgozóknak a köre. akiknek nem jár munkaközi szünet Továbbra sem kell tehát munkaközi szünetet biztosítani azoknak a dolgozóknak, akik munkakörüknél fogva, a munkaidőn belül bármikor étkezhetnek. illetőleg. akiknek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű. továbbá, akiknek rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg. valamint azokon a munkanapokon, amelyeken a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A rendelkezés nem értelmezhető úgy. hoav az általában a nem fizikai dolgozókra vonatkozik. E rendelkezés alapján ugyanis— eddig is és továbbra is — a munkájuk jellegéből fakadóan csak azoknak a dolgozóknak nem jár munkaközi szünet, akik egészben vagy részben kötetlen munkaidőben vagy készenléti jellegű munkakörben dolgoznak, s így a munkavégzés megszakítása nélkül tudnak étkezni. Az előbbi körön kívül eső. nem fizikai dolgozóknak korábban és az új szabályok szerint is munkaközi szünetet kell biztosítani. Az eddigi szabályok azonban lehetővé tették, hogy ezt a munkaidőn belül adják ki. Az új rendelkezések a mun-, kaközi szünet kiadásának ezt a módját megszüntették: az ötnapos munkahét bevezetésétől a nem fizikai dolgozók részére is a munkaidőn kívül kell tehát a munkaközi szünetet kiadni. 1981. július 1-től csak meghatározott munka-, illetve műszakrendben dolgozók térhetnek át az ötnapos munkahétre. A gazdálkodó szervék statisztikailag elkülönített üzemeiben, gyáregységeiben, üzemrészeiben akkor kerülhet sor áttérésre, ha az adott egységben a termelés folyamatosan, három vagy ennél több műszakban folyik. A gazdálkodó szerv valamennyi egysége akkor térhet át a rövidebb munkahétre, ha a három vagy ennél több műszakban, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók száma több a fizikai dolgozók 50 százalékánál. A létszámarányt vitás esetekben az 1981. évre tervezett, átlagos állományi létszára alapján kell meghatározni, Ä gazdálkodó szervek egy része jelenleg is ötnapos munkahétben dolgozik. E munkáltatók az ötnapos munkahétre vonatkozó új szabályokat (munkaidő hosz- sza, munkaközi szünet kiadása. szabadság számítása) az általános előírásoknak megfelelően alkalmazhatják 1981. július 1-től vagy 1982. január 1-től. A gazdálkodó szervek fokozatosan is áttérhetnek az ötnapos munkahétre. A fokozatosság vonatkozhat a munkaidő-csökkentés mértékére; a szabadnapok számára, az egyes területileg, statisztikailag elkülönített egységekre, munkakörökre is. Törekedni kell azonban arra. hogy minél kevesebb lépcsőben és minél rövidebb idő alatt valósuljon meg a teljes körű áttérés a gazdálkodó egységeknél. A folyamatosan, a több műszakban üzemelő vagy a2 idényszerűen dolgozó, valamint a lakosság ellátását és szolgáltatást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az általános szabályoktól eltérő is lehet A gazdálkodó szerveknek — e lehetőség mellett is — célszerű törekedni arra, hogy az ötnapos munkahét a dolgozók számára hetenként két, munkától mentes napot biztosítson. Vannak azonban olyan munkaterületek, ahol ilyen munkarendet nem lehet megvalósítani. Az egyműszakos munkaterületeken is a gazdálkodó szerv a szakszervezet munkahelyi szervével közösen alakítja ki az ötnapos munkahét bevezetésének megoldási formáját. Ha a gazdasági és dolgozói érdekek! úgy kívánják, akkor a kollektív szerződésben ken rögzíteni, hogy az éves munkaidőalapot. a napi munkaadó meghosszabbításával vagy meghatározott (évenként mintegy 8—9) szabadnapon történő munkavégzéssel tel* jesitik-e. Az 1982. január 2-i szon»s bati munkanapot azoknál » gazdálkodó szerveknél keli ledolgozni 1981. december 12- én, akik 1982, január 1-ig bezárólag nem térnek át az? ötnapos munkahétre '-agy akiknél ez a szabadnap más szerv tevékenységét vagy a. lakosság ellátását, a szolgáltatásokat zavarná. Harmincán - néhány négyzetméteren Kereskedők a mozgásgátoltakért A rokkantak nemzetközi évében a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége illetve a Mozgássérültek Heves megyei Egyesülete tagjainak segítői közé álltak a kereskedők is. A Heves megyei Iparcikk- Kiskereskedelmi Vállalattól szerzett értesülésünk szerint legújabban a nyári vásár, során iparkodnak könnyíteni a mozgás- gátoltak életén. .Jó előre megküldték a szervezetekr nek az engedményes cikkek listáját s a vásárlásban elsőséget biztosítottak az érdeklődőknek. Az egri Napsugár. a svöngvösi Fenyő kisáruháza|r a messzokott- nál korábban kinyitottak a fogvatékos emberek előtt, akiknek pedig valamilyen áruhó! netalán nem i ütött. lehetővé ‘ették, hogy megcímzett és bélyeggel ellátott megrendelőlapon is jelent- kezh“ss°nek igényeikkel, illetve később soron kívül mes’mmák. amit kívánnak. A vállalat további segítsége togy a különböző konfekció' termékek . igazítást munkáit diitola.nv.V- elvégzik a rászorulóknak. Egerben és Gvön.gvösön ingyen házhoz szálkt Hk. a lakáson pedig össze >s szerelik a vásárolt bútort S a hálózatfejlesztések aik almával az átalakításra kerülő vagy újjonan létesülő egységekben igyekszenek lépcső nélküli bejárókat biztosítani. Nehéz megtalálni. Pedig aránylag nagy üzem. Létszámuk ugyan csak harminc körül mozog, de őket hívják nemcsak a megyében, hanem a szomszédos Borsodban is, ha elromlik a számítógép. az ofszet rendszerű sokszorosító, ha a pénztárgép csődöt mond. A kapupaljból nyíló ajtó belső részére erősítették fel a cég feliratát: — Információtechnikai Vállalat. De, hogy ide "alaki eljuthasson. tudnia kell. melyik az a kapu Gyöngyösön, amelyet be kell nyitnia. Az utcán ezt semTni el nem árulja. A név„nagyobb” Nekem az információ- technika szó tetszik nagyon. Pillanatok alatt végigfut agyamon, mennyi minden szerkentyű, technikai csoda tartozik ebbe a sorba. És ennek mindnek itt. Gyöngyösön lennének a szakértői és orvoslói ? — Szőkébbre kell vonnunk a kört — mondta Nyíri László szervizvezető. — Mi csak azokat az információtechnikai tazkoioket javítjuk, amelyek ma az üzemekben. intézményekben a különböző tájékoztatási lehetőségeket nyújtják. Bár a Révai Nyomda kisebb gépeit is mi javítjuk, de már egy nyomdai nagy gépsort . . ! — És mindezt itt? — Itt és még négy ilyen, hasonló méretű helyiségben. Elképesztő. Ahol vagyunk, az akkora szobácska. hogy hajdanán két íróasztalt helyeztek el benne. Most egymás heavén-hátán a különböző gépek, amelyek billentyűsök. karosak vissza jelzősök villogó lámpákkal bőven ellátva. — Mit csinálnak nv-mkor. ha a berendezés egyszerűen nem fér ide be? — Például azt. hogy ki- bérlünk eav helyiséget, akár egy garázst is. ha más megoldás nincs. — És ezt a javítási „pluszt” ki ifizeti meg? — Ha nincs karbantartási szerződésünk a megrendelővel, akkor ö. — A számla végösszege mindig „meglepetés”? — Nem. Pédául: értesítést kaptunk Miskolcról, hogy az egyik üzemi berendezés elromlott.' Ilyenkor általában megjelölik a hibát it, hogy tudjuk, milyen munka vár ránk. Kimentek az embereink és megállapították, körülbelül négy napra van szükségük a javításhoz. A szállásdíj, miegyéb, nagyjából ennyire jön majd ki, közölték. Az illető gazdasági vezetőnek kell döntenie, megfelelőnek tartja-e az ajánlatot. Három éve kopogtatnak Nem valami „égből poty- tyant” vállalat szervizüzeme ez a gyöngyösi — szokatlan és nem is éppen találó neve ellenére sem. Ha azt mondjuk. Irodagéptechnika Vállalat, már mindenki tud tájékozódni. — Három évvel ezelőtt vettük fel ezt a nevet — mondta Orosz György. a vállalat főmérnöke. — Túljutottunk ugyanis a szorosan vett irodagépek javításán. Ma már a zsebszámológép, annyiba egyszerű javítási munka a szervizben, hogy szóra sem érdemes. — De ez az üzemi környezet itt...! Szinte hinni sem akar az ember a szemének. — Pedig a városi tanács segitőkészsége ellen sem lehet panaszunk. Nemrég már úgy volt. hogy kétmillióval ..révbe jutunk”. A tanácsi építők telephelyét vettük volna meg ott, a vasútállomás mellett. A csodával határos módon, szinte a föld alól teremtettük elő szinte napok alatt, mondhatom, a semmiből azt a bizonyos kétmilliót. Aztán. .. az ismert okok miatt a vállalat vezetőségében változások következtek és az ügylet, .. a kútba esett. A tanácsi építők már nem kínálják a gyöngyösi telephelyüket. •—Más megoldás? — Alig várjuk, hogy legyen. A kétmilliónkat vigyázva őrizzük, semmi másra nem használnánk fel még véletlenül sem. De attól tartunk, hogy ez a kétmillió lassan egyre kevesebb lehetőséget rejteget magában; Tehát... ? Túlságosan szerények Mint kezdetben, ismét Nyíri Lászlót, a gyöngyösi szerviz vezetőjét kérdezzük: —: Miért „zárkóznak be” ennyire a cégtábla „elrejtiOgy gondoljuk, a imrf kánk legyen az, arra utá» ismernek bennünket. Igyekeztünk tehát olyan szakén** bergárdát összegyűjteni Gyöngyösön, amely alkalma« a feladataink jó elvégzésére; Szolgáltató tevékenységet folytatunk, és ez a fajta munka egyébként is eléggé a közérdeklődés középpontjában áll manapság. Nagyon igaz és szimpatJ* kus érvek ezek. De "hát a jó bornak is kell a cégér, hogy ezt az 1 eléggé elkoptatott bölcsességet idézzük. Bár a vállalati számoló* gépek, a sokszorosítók és az írógépek nem éppen a háziasszonyok gondjait könnyítik. de áttételesen értük is "annak. Ha pedig a .pénztárgép „adja be a kulcsot” anélkül, hogy azt a műszak lezárásakor kivennék belőle, akkor bizony a Kovácsnék- nak is akad bosszankodni- valójuk az ABC-ben. Talán nem is olyan „fő- jöh a feje másnak” ügy ez a gyöngyösi „információtechnikai” szerviz léte és hely*' zete. Persze nem a kívánj ságiistát kell benyújtaniuk nekik sem — sehová. Ha arra a kétmilliójukra gondolunk... Hát...!? G. Molnár Ferenc 1981. .augusztus. V TCtaarna*) * Uica&Mfo riPwNér»!*« iiédő sserek
