Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-04 / 181. szám

A tavalyi királynő megkoronázza az idei szépek szépét (Fotó: AP—MTI—KS) NEM MINDIG A LEGSZEBB Tizenkilenc éves. 177 cen­timéter magas, 59 kiló. A szeme szürke, haja bronz­vörös ... — így mutatták be az újságírók Irene Saez Conde-t, az idei Miss Uni_ verzumot. A fölsorolásból már el kellett hagyni a bű­vös számokat az egyes test­részek méreteiről, napjain­kig ennyi sikert ért el a nő­szervezetek harca a szépség- versenyek eflen. Kifejezhe­tik-e egyáltalán a női szép­séget a számok? A szépség- versenyek tanúsága szerint — igen. Persze, nem az effé­lék, mint 167, 50, 91. 5, 44, 6, 91, amelyek az 1973-as ki­rálynő adatai, hanem a na­gyobbak, az ezresek, ame­lyek bankókat jelentenek. Az előző számsor és a bájos arc ötvenezer dollárt hozott a Fü- löp-szigeteki lánynak. Tavaly húszezer fontot kapott Gab­riella Brum, a legszebb nő a világon. S ennyit kapott akkor is, egy titokzatos ada­kozótól, amikor lemondott a címről. Ezenkívül a bemuta­tók — persze fürdőruhában —, a gálaestek, a föllépések, mind-mind szép pénzt hoz­nak. Sokak számára a leg­nagyobb csábítás: a győztes jutalma lehet filmszerep. fo_ tómodell-karrier, „szeren­csés" házasság.. 1 De kik támadják a szép­ségversenyeket és — ugyan miért? Elsősorban a férni, nista mozgalom harcol az „állatvásár” ellen, amelyben a női méltóság megcsúfolását látja. 1970-ben öt lány (hogy szépek voltak-e, nem tudni) síppal, füttyel, kiabálással zavarta meg a választást Londonban a Royal Albert Hallban, tojással és paradi­csommal hajigálta meg a résztvevőket. Julia Morley, a verseny szervezője lemon­dott — röppent föl a hír, s a jóslat: talán a hetvenes világszépe-választás lesz az utolsó. De a jövendölés nem vált be. A választások túl­éltek minden botrányt. Azt is, hogy 1979-ben Ausztrá­liában a választáskor a szín­pad egy része leszakadt, né­hány szépség és fotóriporter eltűnt a mélyben. Azt is. hogy tavaly azért kénysze­rült lemondásra a szőke né­met szépség, mert — állító­lag — pornográf filmben szerepelt. Az emberek szere, tik a látványosságokat és egy szépségkirálynő-választá- son tagadhatatlanul van mit nézni. A nyugati tévéállo­mások egyenes adásban köz. vetítik az eseményt. 1979- ben hétszázmillióan láthat­A fő veszély: a fürdőkád Nyolcvannyolc­ezer olthoni baleset Az Állami Biztosító adatai szerint ez év első felében az átlagosnál több otthoni baleset történt: hat hónap alatt 88 ezren szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést. Az elektromos áram 120 balese­tet okozott, a háztartási gé­pek kezelése közben 4800- an, a kézi szerszámokat használók közül pedig több mint ötezren sérültek meg. A tűz. a robbanás fél év alatt 230 balesetet idézett elő, s a sérültek tíz száza­léka életét vesztett*. A tapasztalatok szerint r lakások gyakori veszélyfor­rásai a fürdőkádak, a lak­kozott padlóra terített sző­nyegek, a például ablaktisz­tításhoz — létra heyett — egymásra helyezett konyha­székek. Sok balesetet okoz a háztartási gépek helytelen használata is. Az első félévi statisztikákból kitűnik, hogy a lakásokban tartott állatok is sokszor veszélyt jelente­nek. Az Állami Biztosító ugyanis 1820 esetben fizetett kártérítést a lakásbiztosítás­sal rendelkező ügyfelei he­lyett azért mert kutyatar­tói, méhészi vagy egyéb ál­lattartói minőségükben má- 4 gokssak kárt okoztak. (MTI) Közérdekű ügyben kopog­tattunk be a „Döntsd a tő­két, ne .siránkozz Tsz” iro­dájába. A kiváló közös gaz­daság vezetősége — az an­tialkoholista felvilágosító munka hatására — meg­szüntette szőlőskertjeit, ki­döntötte a tőkéket, s nem siránkozik, hanem derül, mért nem szaporítja többé az alkohol áldozatainak szá­mát. Áttért a tengeri her­kentyű termesztésére — egye.segyedtil az ország me­zőgazdasági üzemei közül —, hogy ne kelljen délskót im­portból fedezni a hazai her­kentyű-szükséglétét, A tengeri herkentyű óri­ási karriert futott be az et­ték a színpadot lesmkadni Miss Brazília, Miss Málta. Miss Törökország és a töb biek alatt. Tíz éve Julia Morley, a szépségverseny-szervező, akit 31 éves szépasszonyként, öt gyermek anyjaként mutatott be a sajtó, még elgondolko­dott a szépségversenyek ha nyatlésának jelein. „Ügy lát­szik, húsz év múltán ez is véget ért, fejezzük be a dől. got. Húsz év nagy idő, egy ötlet elöregedhet, az ízlés vál­tozik” — nyilatkozta. Ta­valy ez a kérdés már fel sem merült. „Állatvásárnak hívnak minket" — méltat­lankodott ... „Mutasson ne­kem még egy állatvásárt, amelyik ötmillió fontot költ jótékonyságra! Mi egy új osztályt rendeztünk be a King’s College Hospital szá­mára”. Majd egy másik vádról:, „A kritikusok soha nem döntik el. mit akarnak Egyik pillanatban állatvásár, a másikban szextilalom a út­láp szépeinek. Nekem sem mi bajom a szexszel. Sőt, szeretem. Melegség, lágyság, közelség a legfontosabb dől gok számomra. De ezek kö­zül a lányok közül többen is szigorú, régimódi család­ból származnak. Sokan még iskolások. Ha bármi történ­nék, mi lennénk felelősek Tehát., amíg itt vannak, azt mondom nekik, oké, lányok, felejtsétek el a romantikus képeket! Két hétig dolgozni fogunk”. Igen. A szextilalom hozzá­tartozik a szépségverseny idilli képéhez. A puszta szépségben gyönyörköd­jünk ... ? Pedig, ahogy a lányok célja sem pusztán a győzelem, a nézőké sem csupán az esztétikai élmény. De a legfontosabb vádról még nem esett szó, s ez az, hogy nem tiszták a verse­nyek. Már az első — miti­kus — szépségversenyen sem csak a szépség volt a dön­tő. Amikor a viszály isten­nője az istenek közé dobta az aranyalmát, rajta a fel­irattal: „A legszebb nőnek”, hárman versengtek érte. Hé­ra azt ajánlotta fel Paris­nak, a zsűrinek, hogy egész Ázsia urává teszi. Pallas Athéné megígérte, hogy min­den háborúban ő lesz a győztes. Aphrodité pedig fe. leségül (gérte néki a leg­szebb nőt a világon. Így lett övé az alma. Ma, ha nem is megvesztegetés, de minden­féle politikai gazdasági érde­kek húzódhatnak a döntések mögött. A választásokon nem- csak a lányok vonulnak fel, hanem kozmetikai és divat­cégek, producerek és tévé­társaságok, sőt politikusok is. Ez háttér. A szépségta­pasz rajta a győztes moso­lya. Tótlsz András Nők, ki­mo­nó’ bon mmz Jap"- "ők ha gyomai.., os viseletben (A szerző felvétele) A japán nők kimonóban járnak és gyereket nevel­nek, vagy szupermodern nagyüzem futószalagjain sze­relik a gyufaskatulya nagy­ságú rádiót. Hajukat rafi­nált kontyba fésülik, és a világ leggyorsabb vonatára ülnek, ha Tokióból Osakába utaznak. Minden lakásban van televízió (hétféle mű­sort sugároz) és a bejárat­nál leveszik a cipőjüket, pa­pucsba bújnak, de a szoba tatami padlójára már csak mezítláb lépnek. Japánban együtt él a ha­gyományos és a nagyon mo­dern. Abban az országban, ahol a világ legnagyobb ha­jóit, legkisebb rádióit és leg­gyorsabb vonatait készítik — a kimonós lányok — tea­szertartást celebrálnak és fa­talpú gétában topognak. Japánban virágzó a kéz­műipar. Kis műhelyekben szabják, hímezik a kimonót minden japán nő ünnepi viseletét. A kelmét is kéz­zel festik és Kyoto mellett, a Kamo folyóban áztatják. A víz olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely rögzíti a színeket. — Kápráztató lát­vány a folyóban hullámzó sok színes, anyag. — Azt mondják, a Kamo folyó vi­zétől nyerik arcuk hamvas- ságót, szépségét is a kyotói lányok. Különleges virágzó cse­resznyeágakat, krizantémo­kat mintáznak a selyembe. Égővörös felkelő napok, fe­hér szil va f a vi rágok, zöld gallyak, rózsaszín, kék ma­darak tűnnek elő a hímző férfiak, nők keze alól. Külö­nös gonddá,1 öltik a fehér selyembe az ezüstfehér szá­lakat — menyasszonyi kimo­nóhoz. A kimonószabók a legvál­tozatosabb kombinációkat kreálják — az évezredes ha­gyomány szerint. A kimonó sok alkatrészből áll össze. Legalul hordják a hada- jubant és a koshimakit — egy mellénykét és a hosszú alsószoknyát. E fölé veszik a naga-jubant. amely kimo- nószabású, és egész vékony anyagból készül — vállsza­laggal és vékony övvel vi­selik. Erre öltik fel aztán az arany-ezüst szállal hímzett színes kimonót. A kimonót széles selyémöv — az obi fogja össze, amelyet hátul kötnek meg — s a kötés módja sok mindent elárul viselőjéről, — korát, társa­dalmi helyzetét, vagyoni állapotát. Másképp kötik meg a fiatal lányok, a gésa, a férjes asszony obiját A hagyományos viselethez, a hagyományos vastag talpú — arany, ezüst szandál, a géta való. Nem tartanak bőr cipőt S ha kimonót öltenek a japán lányok — sima, rö­vid hajukra parókát vesz­nek, — különleges, kőke­ményre lakkozott, nagy íve­ket vető kontyot színes gyöngyökkel, tűvel díszített h a j köl teményeket. Kádár Márta múlt évek során. Kezdetben ugyan a kutyának sem kel­lett — most már a macska is megeszi —, sőt rászokott a fészkes fene is. A külön­leges termelvény egyébként hasonlít a tengerihez, csak egy herkentyűvel több. Tu­lajdonképpen hibrid, nö­vény és tengeri állat keve­réke — helyét változtatni is tudja, szereti a csapadékos területeket, ezért néha el- csalingál a lápos, mocsaras vidékekre, sőt olykor a piac­ról is eltűnik. Most is el­tűnt — ezért is fordultunk a legilletékesebbhez, a terme­lő tsz vezetőségéhez. — Kérem, mi mindent megtettünk, hogy ez a kitű­nő termék ott legyen min­den magyar család asztalán — tájékoztatott Eke Elek el­nök, aki tősgyökeres her- kentyüszakember, több Ízben járt tanulmányúton Dél-Skő- ciában. ahol ugyan már nem termesztenek herkentyűt, de ott a tenger, és ez az út volt a legolcsóbb az Ibusznál, — A herkentyű-fogyasztás va­lóságos 'divat lett, és meg is haladja a sokéves átlagot. Kiváló emberi táplálék, si­lózva állati takarmány. és ipari célra — szerkenytűként — is jól felhasználható. Ha valami újdonság — azt ná­lunk mindenkivel meg le­het etetni... — Csak sajnos eltűnt — és ami még van. egyre drá­gább. .. — vetettük közbe, hogy mi is vessünk valamit. — Egyre drágább? Hát ez nagyon viszonylagos. Ha azt számoljuk, hogy a termesz­tési rendszer vezető és beta­karító gépelt, az információs és tájékoztatási hálózat elekt­ronikus berendezéseit egye­nesen Japánból hozattuk (szegény főagronómusunk nem járt még tanulmány­úton a Távol-Keleten, pe­dig már elmúlt harmincesz­tendős, ezért ő kötötte ezt az üzletet.) A vetőmag dél­amerikai import. Hogy ezzel is mennyi bajunk volt! Há­romszor kellett kiutaznunk, míg végre megértették, mit akarunk, Pedig a tolmácsunk — a főkönyvelőnk — direkt ezért iratkozott be alapfokú spanyol nyelvtanfolyamra. Aztán az a tavalyi nagy szá­razság. A herkenytű mindent tűr, csak a szárazságot nem, imádja a vizet, hiszen ten­geri. Ha legalább azt a sok szőlőtőkét nem. szántottuk volna ki a földből — borral öntözhettünk volna, ha már vizünk nem volt. Kétszeresé­re nőtt volna a termés. — Szerencsére az idén volt elég Csapadék. Most is esik — nő a tengeri herkentyű... — Jaj. ne is mondja! Túl jó idő ez nekünk. Máris annyi a termés, hogy nem tudjuk betakarítani. De ha drága, bérelt gépekkel be is takarítjuk, nincs mibe rak­ni, nem tudjuk tárolni. Meg­rendeltünk ugyan százezer zsákot Perzsiából — mert a perzsák zsákja per ma a leg­jobb. Meg aztán a föraktá- rosunk sem volt még tapasz­talatcserén a Közel-Keleten. Ezenkívül új tárolók, raktá­rak is kellenek. Van fogal­ma arról, mibe keiül ma «ty felfújható műanyag mktdr­épület?! (Nem meg fújható — mert az még ennél is többe kerül.) Szóval millió­kat dobunk ki az ablakon, s mindezt a túlságosan bő ter­més miatt. Még egy ilyen bőséges esztendő és csődbe jutunk. Ha legalább a jég elverte volna a felét, most nem fájna a fejünk. S ter­mészetesen az új beruházá­sok költségeit hozzá kell kal­kulálnunk a herkentyűárak­hoz. Mi nem adhatjuk -ol­csóbban, mint amibe kerül — mi nem fizethetünk rá, mint az állam... — Szóval, még drágább lesz a tengeri herkentyű? — Azt nem állítottam. Sőt. fel sem megy az ára — mert maximálták. De erre is ta­láltunk megoldást. Nem ér­tékesítjük, hanem magunk dolgozzuk fel a termést. A jövő héten már utazunk is Hátsó-lndiába — jelenleg csak ott készítenek herken­tyű-feldolgozó gépeket. Hogy mit gyártunk majd, azt még nem tudjuk — a leg­fontosabb azonban, hogy el­költsék a pénzt — mert ál­lami dotáció, ez nem a sa­ját zsebünkre megy. Nem vállalunk nagy kockázatot, mert ha nem tudjuk értéke­síteni a kész terméket — fel­áron hozzuk maid forgalom­ba. mim eladhatatlan raktá­ri készletet. így aztán igazán olcsón jutnak majd hozzá a fogyasztók. Mert számunkra a legfontosabb a fogyasztók érdeke. Nálunk megfontolt, tervszerű, tudatos munka fo­lyik. Mi nem termelünk be­le csak úgy a vakvilágba... Gombkötő Gábor Kossuth rádió 4.25—7.59 Jó reggelt! kb. 8.20 Mai kulturális progra­mok. 8.25 Mexikó — a cso­dák országa. 9.44 Bárdos Lajos: Kicsinyek kórusa. 10.05 MR 10—14. 10.35 Ze­nekari muzsika. 11.40 Ábel a rengetegben. 12.00 Déli krónika. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám. 12.35 Tör­vénykönyv.' Elveszett ajándék. 12.50 Világhírű énekesek Johann Strauss- felvételeiből. 13.17 Himnusz minden időben. 14.10 Da­loló, muzsikáló tájak. 14.40 Négy levél. 15.10 Zenélő dominó. 16.00 Útközben. 16.05 Támadás több „fron­ton”. 16.20 Magyar előadó- művészek. 16.39 Nóták. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Angelo Ephrikian együtte­se Gesualdo-madrigálokat énekel. 17.45 A Szabó csa­lád. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Udvardy Tiborra emlékezünk. 20.03 Tudomány és gyakorlat. 20.33 Világhírű zongora- művészek. 21.05 Húszas stúdió. 21.50 Couperin: A győzelem. 22.20 A szerte- foszló remények évei. 22.30 Toronyzene. 22.48 Helyet­tesek. 22.58 Arturo Tosca- nini vezényli' az NBC szimfönikus zenekart. 0.10 Mészáros Ágnes táncdalal- ból. Petőfi rádió 4.25—7.59 A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.05 A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének ének­kara énekel. 8.33 Társalgó. 10.00 Zenedélelőtt 12.25 Gyermekek könyvespolca. 72:33 Melódiakoktél. 13.32 Énekül. Ifjúság. 14.00 Ket­tőtől hatig... 18.00 Tip- top parádé. A Styllstics együttes felvételedből. 18.33 Válogatott felvételek. 19.23' „Az emberélet keveset ér ..19.33 Csak fiatalok­nak! 20.33 Rengeteg pénz. 20.59 Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 22.00 Országos amatőr pop- dzsessz-rock találkozó. 23.15 A csárdás királynő. Miskolc 17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Zakar János. 17.45 Féltett kincseink. Do­bó István síremléke. Szabó János Győző előadása. 18.00 Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30 Lap- és műsorelőzetes. T 15.52 Műsorismertetés 15.55 Hírek. 16.00 Testünk XXVI/9. rész: A vér (1 sm.) 16.30 A Magyar Televízió tánc- és popdalfesztiválja I. elődöntő (Ism.). 17.45 Tv-moza.ik. 17.55 Reklám. 18.00 Sakk-matt. 18.20 Másfél millió lépés Ma­gyarországon. Végig az or­szágos kék túra útvona­lán. 19.00 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik... 19.15 Esti mese Kis álla­tok, nagy állatok (NSZK- rajzfilm). 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A „Fekete Macska” bandája. Szovjet bűnügyi filmsorozat V/3. rész. 21.10 Panoráma. 21.40 Hazaláto­gatók 11/1. rész. 22.00 Né­met nyelvű hírek. 22.05 tzenet a holnapnak — ja­pán rövidfilm, angol fel­iratos. 22.20 Tv-h£radó 3. 2. MŰSOR 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Angol nyelvű hírek. 20.05 Prolifilm. Tévéfilm. 20.55 Tv-híradó 2. 21.15 Orosz nyelvű hírek. 21.20 Ma­gyarország kulturális érté­kei. 21.40 A félsziget. Ma­gyar rövidfilm. /22.00 Nő­met nyelvű hírek. A szépek szépe

Next

/
Thumbnails
Contents