Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-04 / 181. szám
r LAKÁSGAZDÁLKODÁS Az építés nem minden.,. Talán féltőn* az olvasónak te, hogy a* utóbbi egy, másfél évben a lakásgondokról szóló híradásokban az építés mellett egyre gyakrabban szerepel a lakásgazdálkodás kifejezés is. A magyarázat kézenfekvő: az állami lakásépítés csökkenésének ellenére — alapvető szükségletről lévén szó — a lakás- helyzetet javítani szükséges. De mi te a lakásgazdálkodás? Leggyakrabban három egymáshoz kapcsolódó láncszemet sorolnak ide: építés-elosztás- csere, de nem árt a sort megtoldani még a karbantartással, illetve a felújítással. Vegyük sorba ezeket az elemeket. Az évente e&észüiö 80-—90 ezer lakásnak nem egészen a felét építi az áüasrrd ésszcL vetkezeti szektor; vagy mond. juk így, az épstőspar. A többi a kisiparosok, illetve a magánkivifeeiezők „dolga”. A statisztikák másik adatpária az állami, illetve magánerő. Ez a finanszanozást jelenti és itt az állam részaránya az előbbinél valamivel kisebb volt eddig is. mivel az OTP.öröklakások és a válla, lati munkáslakások ebből a szempontból magánerősnek számítanak. (Állami erőforrásból a tanácsi, a szövetkezeti, illetve az elenyésző számú szolgálati lakások valósulnak meg.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magánerőt nem támogatja az állam. Az összes új lakás kilenctizedé OTP-hitel. lel épül. A kivitelezők, illetve a finanszírozás szerinti megkülönböztetés azért fontos, mert a VI. ötéves tervben csökkent az állami erő (tanácsi, szövetkezeti lakások) részaránya, ugyanakkor az állami kivitelező szektor teljesítménye váltó, zatlan maradt, sőt a beruházási építés visszafogásával — ilyen is akad már! — kapacitásfelesleg keletkezik. Összegezve: a lakosság lakás iránti szükséglete változatlan; s ugyanez mondható el az építőipar kínálatáról, miközben csökken az állami erőből épülő lakások száma. Áz OTP a lakossági megtakarításokból hitelez, tehát ’ bővebb forrás Innen sem bu. zog. Hasonló a helyzet a ! vállalatok lakásépítési alapjainál is, így a szükséglet, illetve a kínálat — és ide most a kivitelezők mellé vegyük be az építőanyagipart is — összhangba hozásához, a lakosságnak kell mélyebben a zsebébe nyúlnia. És itt jutunk el a kö- 1 vetkező láncszemhez. í _______________________ ' Elosztás Elosztani csak a megépült lakásokat lehet. Ha ezek kevesebbek, mint amennyire szükség lenne, akkor rangsorolni kell. Az elosztás elvei: a szociális helyzet; a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely; a lakóhely jellege — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Vegyük ezeket sorba. A családok egy főre jutó jövedelme szabja meg, hogy ki milyen lakásra (tanácsi, szövet, kezeti, OTP) jogosult, következésképpen, hogy mennyi a beköltözéskori hozzájárulás, majd a folyamatos fenntartás, illetve törlesztés költsége. Az elv racionális magja, hogy mindenkit a rászo- rulás mértéke szerint kell támogatni. Igen ám, de a támogatást a beköltözés pillanatának állapota szabja meg. így lakhat azután élete delén olcsó bérű tanácsi lakásban az. aki akár öröklakást is vásárolhatna. Vásárolhatna, de minek? Az állami „ajándék” is kamatozik és ugyanúgy átörökíthető, mint a személyi tulajdon, ráadásul a fenntartási költsége is kisebb. Ami a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyet illeti: a fizikai dolgozók kedvezőbb helyzetben vannak az előtörlesztésnél. Az elv hátulütője: indokolatlan hátrány, nyal sújtja az életnek amúgy is később és kisebb jövedelemmel nekivágó értelmiség' fiatalokat. Ami pedig a tele. pülések meghatározó jellegét illeti,. arról elmondható, hogy az állami támogatás mérték* a település nagyságával egyenesen arányos: JUlim tér orvos «mógálatt")»-' kásának elkészültével többnyire ki js merült az állami lakásépítés. így a községek lakói választhatnak, vagy nekiláthatnak maguk az építésnek, vagy elhagyják lakóhelyüket és igénylőként feliratkoznak valamelyik városi tanács listájára. Tehát az elosztás visszahat az építésre. Csere A csere lényegében a lakásvagyon mobilizálását jelenti, s ez hatalmas tartalék. Ráadásul nem kerül pénzbe — legalábbis az államnak nem —, mindössze megfelelő módszer kidolgozását igényli. Az eddigiek ugyanis — legyen az hirdetés, vagy szá. mítógépes cseretárs-keresés — közös fogyatékossággal bírnak: akár a házasodni vágyók esetében — párkapcsolatot feltételeznek. Egy jól működő rendszerben pedig nem X cserél Y-nal, hanem X átköltözik Z lakásába, Z pedig K lakóhelyét választja, és így tovább; anélkül, hogy X, Z és K ismerné egymást A cserék alapja a szükséglet és a lakás értéke. Csakhogy a szükségletet a zseb is motiválja, ráadásul két irányból. Aki nagyobb lakásra vágyik, annak mélyen kell belenyúlnia, aki kisebbel is beérné, az vonakodik átköltözni, mivel a lakás-tőkéje mindenféle betétnél jobban kamatozik. A cserék tehát — illetve az optimális cserék hiánya — az elosztásra hatnak vissza, lásd az állami támogatással megszerezhető magánvagyont, és a magánépítők pszichés ragaszkodását is. Karbontartás, felújítás Érmek célja az értékmegőrzés, illetve az értéknövelés (a komfortfokozat emelése, lift beszerelése, hőszigetelés stb.). Ellentétben . az új lakások építésével, a fenntartásra már a VI. ötéves tervben is több pénz jut a korábbinál, s ezúttal rövidülhet az új lakásra vá. rók sora is, hiszen városainkban a régi épületekben nagyobbak a lakások és von. zó lehet a centrum közelsége is, de csak akkor, ha nem leromlott az ablakon belüli és kívüli környezet. Itt kell megemlíteni a szanálásokat is. Ledöntésre a felújításra alkalmatlan épületeknek kellene jutniuk. Valójában egy-egy lakótelep helyének kijelölését követően válogatás nélkül döntik le a a régi házakat, A szanálandó területen álló régi épületek értéke más a szanálási felmérésekben, és megint más a kisajátítási perekben. Ráadásul a két eljárás független egymástól, de a lerobbantott. ledöntött, jó karban lévő házakat amúgy sem lehet visszaépíteni. A követ, kezmény: csökkenő szaporulat lakásszámban és alapterületben egyaránt. + Nagyon vázlatos ez az ismertető. de talán sikerült érzékeltetnem, hogy a láncszemek egymásba kapcsolód, va adják a lakásgazdálkodás egészét. Az építéssel azonos fajsúllyal esik latba a többi alkotórész is, s ezek anomáliáinak megszüntetésével az állami lakásépítés csökkenése ellenére is több új lakó— ■—*r Amerikából is érdeklődnek Á kom púi fi árpa: a legolcsóbb abraktakarmány Korábbi hagyományt újított fel nemrég a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A népgazdasági értékű és a gyakorlatban alkalmazott jelentősebb módszerek elterjesztésére hirdetett pályázatot. A legsikeresebbeket a miniszter külön jutalomban részesítette. A pályázati felhívás adta az ötletet Kompolton. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetében, hogy összegyűjtsék az ott nemesített korai őszi árpa termelésében szerzett országos tapasztalatokat. A kis kollektíva: dr. Szalai György, Mórász Sándor és Tóth Vendel a nemesítők. valamint dr. Molnár János, az árpa vetőmagjának üzemi elterjesztő- je — tanulmányt irt. Pályázatuk a beadott 88 közül el-* nyerte a miniszter külön jutalmát. melyet Váncsa Jenő adott át a kompoltiaknak. Érdemes néhány, sort idézni a tanulmány minősítéséből: „A pályázók által előállított és államilag elismert árpafajta kedvező termőképessége, béltartalma és korai érése alapján nagy területen elterjedt az országban. 1980- ban az őszi árpa terület 50 százalékán vetették. A fajta üzemi és népgazdasági hatása, a természeti adottságok jobb kihasználásával, termelékenységével. az önköltség csökkentésével és a takarmányhozam növelésével jellemezhető.. Dr. Szalai György: — A kompolti árpa a gyengébb minőségű földeken a legolcsóbb termelhető abraktakarmány! (Fotó: Perl Márton) Dr. Szalai György, az intézet igazgatója, a nemesítő kollektíva vezetője örömmel beszél a sikerről: — Több mint egy évtizedes nemesítő munkánk ered. ménye ez a korai árpafajta, melyet 1976-ban államilag is elismertek. Azóta szerte az országban elterjedt. Pályázatunkban feldolgoztuk az Országos Fajtaminősítő Intézet 1979 és 1980-as adatait, amelyek a Magyarországon termelt fontosabb búza. és ősziárpafajták terméseredményeit tartalmazták. Ezeket figyelembe véve rámutattunk, hogy az utóbbi két esztendőben a legbővebben termő búzafajta a Mar- tonvásári—8-as volt, hektáranként 5,59 tonnával. Csaknem ugyanennyit adott a kompolti korai őszi árpa is, 5,58 tonnát. Az elmúlt két évben az általunk nemesített árpafajtát már június 25-én aratták, ami Igen nagy előny a munkaszervezésben és a biztonságos betakarításban, Árpánk 1979-ben, abban az aszályos esztendőben is hektáranként öttonás termést adott például a Berety. tyóújfalui Állami Gazdaságban, a kömlői Május 1., illetve a borít Kossuth Termelőszövetkezetben. Átlagtermése tavaly a hat tonnát is meghaladta, sőt a Dal- mandi Állami Gazdaságban 7,4 tonnát takarítottak be hektáranként, amire még nem volt példa eddig. Vizsgálataink bizonyították, hogy a kompolti korai őszi árpa a többi fajtával szemben 3—400 kilóval többet terem hektáranként. — Minek köszönthető országos elterjedése? — Intézetünk, a mezőgazdasági üzemeknek sokszorosított tájékoztatót küldött a kompolti őszi árpa tulajdonságairól és termelésének agrotechnikájáról. Ennek meg is lett az eredménybe, miután hamar felfigyeltek rá, főleg koraiságára és bő termőképességére. Ma már 55 ezer hektáron termelik az országban és népszerű fajta Heves megyében is. A gazdaságok felismerték, hogy energiatakarékosán termelhető, betakarítása jól szervehető és szakszerű agrotechnikával hektáranként hat és fél tonnás termést ad. Dolgozatunkban ennek a növényfajtának célszerű üzemi elhelyezésére hívtuk fel a figyelmet. Nem a legjobb minőségű földekre ajánljuk! Ellenkezőleg: a gyengébb termőhely adottságú helyekre, így hegy- és dombvidékre, szikre és homokra. Vizsgálataink szerint főleg a sziken és homokon 30—40 százalékkal kisebb ráfordítás mellett csaknem azonos eredményt ad, mint a kukorica. A 10— 15 aranykorona értékű földeken az utóbbi két esztendőben a kompolti korai őszi árpa hektáranként: költsége a legalacsonyabb volt. 2585 forint. -Ezt meghaladta a kukorica 2637 és a búza 2759 forinttal. Tehát még a gyengébb minőségű földeken is a legolcsóbban termelhető abrak! A jobb minőségű földeken viszont a kukorica olcsóbban és jövedelmezőbben termelhető, mint az árpa. Ezért ott nem versenytárs, hanem az együk a másikat jól kiegészíti. — Nemzetközileg mennyire ismerik ezt a kompolti fajtát? — A szocialista országok együttműködésével, a KGST komplex programjába is bekerült az árpanemesítés. A fajták között a kompolti korai őszi árpa is helyet kapott. Tavaly a Szovjetunióban, 'Odesszában, ahol a KGST-országok gabonatermelési koordinációs központ, ja van, lengyel, NDK és szovjet árpákkal versenyzett a kompolti és koraiságával, illetve termésmennyiségével a legjobbnak bizonyult! Azóta a Szovjetunióban is nagy az érdeklődés iránta. Nemrég intézetünkben járt az amerikai PAIONER-oég kép. viselője és bejelentette, hogy az Egyesült Államokban ugyancsak szeretnék elterjeszteni. örülünk az érdeke lődőknek, de mj nemesítők még tovább akarjuk javítani ezt a fajtát. Amellett, hogy korai és bő termő, még nem elég szárszilárd és a porüszög nevű gombára is érzékeny. Ebeken újabb keresztezésekkel már valamelyest javítottunk. Van egy fajtajelöltünk, amelyet hamarosan beadunk állami elismertetésre. Az idén kis parcellán csaknem 70 százalékkal többet adott, mint a már nagyüzemben termelt korai fajtánk. Egy másik fajtajelöltünket, az idén a tar- namérai Lenin Termelőszövetkezetben próbáltuk ki eredményesen! A VI. ötéves tervben várható tehát, hogy újabb bő termő és nagyobb fehérjetartalmú árpafajtákkal jelenünk meg, melyek állami elismerést kapnak. Bízunk abban, hogy ezekkel is hozzájárulunk a hazai gabonatermelési program sikeres megvalósításához. Mentusz Károly Két héttel korábban...! Paradicsomszezon a Hatvani Konzervgyárban Az idei paracfi csomtermés feldolgozása július utolsó napjaiban indult meg a Hatvani Konzervgyárban, ahol az új pürésítő gyártórendszernek ez a harmadik próbatétele, A gyár 9746 vagon nyersanyagra kötött szerződést 16 partnergazdasággal, amelyek közül legnagyobb bázist a jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezet jelent. de rögtön a nyomában halad a hevesi Rákóczi a maga 1100 vagon termésével. A paradicsomot 11 léállomás 18 lévonala dolgozza fel a kialakított két körzetben. egyelőre azonban ezeknek csupán a fele van lekötve munkával. A felfutás csúcsa a jövő hét végére várható, amikor naponta már 200—220 vagon paradicsomlét fogad a sűrítőüzem. Érdeklődésünkre Rákóczi Lajos, a gyár termeltetési osztályának vezetője elmondotta, hogy az előzetes becslések nem ígérik a teljes leszerződött paradicsomot, a rendkívüli meleg és szárazság ugyanis a bogyók ap- rósodásához vezetett. Ugyanekkor az utolsó kötések sem sikerültek a legjobban. Kilencezer vagon az a meny- nyiség. amire reálisan számítanak a gyáriak, a tartós meleg azonban ezen is módosíthat, éspedig hátrányosan. Ami az üzemi felfutás jelen helyzetét jelzi: hétfőn már 80 vagon nyersanyag ér. kezett a gyártelepre tartályautókban, ma Hevesről, Csányból, Lőrinckátáról várnak szállítmányokat, a hét végéig pedig Jászkisér, Tar- . naméra, Hevesalatka csatlakozása várható. Elmondotta Rákóczi Lajos azt is, hogy a szokásosnál két héttel korábban indult a gyári paradicsomfeldolgozás és összesen 60 napot szánnak a munkák elvégzésére. A korai kezdés annak köszönhető, hogy a partnergazdaságok ma már egyre nagyobb területen termesztenek hamarabb érő, hamarabb betakarítható paradicsomot. Változatlanul gondot jelent viszont a szűkös munkáslétszám. A paradicsom mellett ugyanis mindmáig, sőt az elkövetkező napokban, hetekben tant a zöld-, bab, az uborka feldolgozása, sőt beindult a paprikatartósitás is. A paradicsom-lévonalakkal voltak gondok az elmúlt héten. Hevesen például csak szombatra készült el — éspedig konzervgyári segédlettel — a két rendszer, s addig a Rákóczi szövetkezetnek a beért termést Jász- szentandrásra kellett szállítania. Hétfőre ez a gond megszűnt, mint ahogyan általában mind a 11 léállomás felkészülten várja a korábban szüretelhető paradicsomtermést. (moldvay) Szeszgdzben dolgoznak Na, nem úgy... Csaknem 35 éve államosították ugyanis Gyöngyösön a szeszfőzdét és a palackozóüzemet; ma a Budapesti Likőripari Vállalathoz tartozik mindkettő. Az ország szinte minden szögletéből — szövetkezetektől, állami gazdaságoktól — érkezik ide az a gyümölcs, amely fogyasztásra már nem alkalmas, de amelynek aromája, „gyümölcslévé” értékes exportcikk, hagyományőrző termék. Naponta 144 mázsa cefréből 1200 liter pálinkát főznek. Bella Sándor főzőmester 25 éve fotelja a szeszt: élete során már fagy 750'vasúti tartálykoesinyfspálínkát eflénőezöá*. Kis mennyiségben gyógyszer az Unicum. Az ismert „Hókat” Kanadába is exportál^kjarthmúRáwBBóiié és I^alla i* .JtfOÚfrÚ -----------i.---£ „ J J
