Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

Cél: a hatékonyabb nevelő-oktató munka Mérlegen az egri pedagógus pártbizottság egyéves munkája Az egri vár baráti körének szervezésében Könyvtári séták a megyeszékhelyen és Gyöngyösön Több mint egy esztendeje annak, hogy Egerben létre­jött a pedagógus pártbizott­ság. Ez a tény a nevelők körében általános tetszést váltott ki. hiszen korábbi munkálkodásuk elismerésé­nek tekintették azt. hogy eredményeikkel és gondjaik­kal ezt kővetően jóval töb­bet foglalkoznak majd, mint régebben lehetett. Elég csak arra utalni, hogy a városi párt-vb egy-egy oktatási in­tézmény szerteágazó tevé­kenységét — időhiány mi­att — sokkal ritkábban ele­mezhette, értékelhette, mint ez az új fórum, ahol kizá­rólag a pedagógusokat érin­tő kérdéseket vitatják meg. Pálfy István titkárt arra kértük, hogv mérlegelje egy év tapasztalatait, s jelezze természetesen a közeljövőre szóló terveket is. Az első lépések ? Minden rajt buktatókkal, tétovázással jár. A beszélge­tés során azonban mindjárt fény derül arra, hogy ebben az esetben ilyesmiről S2ó sem volt. 1 — Ez érthető, hiszen a felsőbb pártszervek nem hagytak bennünket magunk­ra. A városi párt-vb, vala- m;nt az apparátus tagjainak támogatására mindig szá­míthattunk. Gyakran részt vettek rendezvényeinken, és készséggel adtak javaslato­kat, méghozzá olyanokat, amelyekét sokoldalúan ka­matoztathattunk egy-egy té­ma feldolgozásakor. Hason­ló jellegű és számunkra mindenképpen gyümölcsöző együttműködés formálódott a propaganda- és művelődés- ügyi osztállyal. Megalaku­láskor elhatároztuk, hogy alaposan megismerjük a ha­táskörünkhöz tartozó terü­leten folyó munkát. Ezt könnyítette meg az alap- S2érvezstek megértése. Be­kapcsolódtak a különböző vizsgálódásokba és az egyes jelentések előkészítésébe is. A mindjárt megteremtő­dött összhang a másik fél javát is szolgálta. Hadd so­rakozzanak most az erre vonatkozó adalékok! — A párttagság a hajda­ninál több figyelmet fordí­tott az iskolák belső életé­re, az embereket foglalkoz­tató gondok felszámolására, a munkahelyi légkör javítá­sára. Ennek következtében tovább erősödött a párt te­kintélye, Vezető szerepe. Az is örvendetes, hogy nemcsak a titkárok, hanem a reszort­felelősök is sűrűn felkeres­nek minket. Tájékoztatnak bennünket, s a gyakorlatban hasznosítható ötleteket, ta­nácsokat szívesen fogadják el tőlünk. Eredmények közelről Az egy esztendő mérlege kedvező. Elsősorban azért, mert nemcsak alaposan ele­mezték a megfontoltan ki­jelölt kérdésköröket, hanem kutatták a meglevő nehéz­ségek felszámolásának lehe­tőségeit is. — Megnéztük — többek között — mindenütt azt, hogy miképp haladt az 1972~es oktatáspolitikai párthatáro­zat végrehajtása. Megálla­pításainkat komolyan vették az illetékesek és helyeslésü­ket tettekkel is bizonyítot­ták. Az egyes szakmunkás- képzőkben profiltisztítást ve­zettek be. Megindult a bo­rászképzés. Az egri 212-es számú intézetben szakkö­zépiskolai osztályt nyitnak. Köztudomású az |S, hogy a gyermeklétszám egyre nő, azaz a már úgy is meglevő zsúfoltság méginkább foko­zódik. Ebben a helyzetben nem szabad egyetlen intéz­ménynek sem „az én házam, az én váram” önző elvét vallani, hanem — amennyi­ben lehet — segíteni kell egymáson. Mi ezt az utat ajánlottuk az egri gondok megszüntetésére. Hallgattak ránk, ezzel magyarázható az, hogy a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola a szomszéd­ban levő 3-as számú okta­tási intézmény tanulóinak biztosít termeket. Az új Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola vi­szont a 7-es számú diákjait fogadta. Sikernek minősíthető az is. hogy a városi pártbizott­sággal karöltve színesebbé óhajtották tenni az egri nap­közisek nyaralását. — A zártságot, a folyto­nos kötöttséget akartuk fel­oldani azzal, hogy a vakáció időszakára rendelkezésükre bocsátottuk a keselyőbérci tábort. Itt kéthetenként vál­tották egymást az egyes tur­nusok, azaz a fiatalok élvez­hették az önfeledt kikapcso. lódást, a mozgás, a játék ezernyi örömét, s gyönyör­ködhettek a természet szép­ségében is. Bízvást állítha­tom. hogy bevált ez a pró­bálkozás, épp ezért célszerű a jövőben tovább szélesíteni, még több ifjút bevonva a körbe. Mit ígér a jövő Az előbb említett. tények is igazolják, hogy a pedagó­gus pártbizottság bizonyítot­ta létjogosultságát. éleiké' pességét. A népszerűség jele az is, hogy egyre többen ko­pogtatnak a titkárnál felvi­lágosítást vagy segítséget kérve. Vonatkozik ez az egyéni panaszokra, az állás- és a lakásügyekre is. Mind­ez a bizalom fokmérője. épD ezért további színvonalas te. vékenykedésre ösztönöz. — Ügy érzem: ennek adottak a feltételei, örülünk annak, hogy egy épületbe költöztünk az egri városi peda g ógus-s zaks zervezet tel és a KISZ-bizottsággal. Így az eddiginél is hatékonyabb együttműködést valósítha­tunk meg. S ha már itt tar­tunk, akkor hadd idézzek néhány kifejező részletet a közeljövőre szóló tervekből. Továbbra is szorgalmazzuk azt. hogy jó kapcsolat for­málódjék a szakmunkáskép­ző intézetek és a bázisüze­mek alapszervezetei között. Az is jó, ha a Csebokszári városnegyed iskoláit látogat­ják az ottani körzetek tit­kárai. Ez az összhang min­denképpen az ifjúság javá­ra kamatozik majd. Megvi­tatjuk az általános iskolák­ban folyó eszmei-politikai nevelőmunka helyzetét, a szakmunkástanulók munká­ra nevelésének gyakorlati — üzemi — kérdéseit. Egyszó­val azt szeretnénk, ha ma­gunk eszközeivel az eddigi­nél is eredményesebben já­rulhatnánk hozzá a nevelés­oktatás hatékonyabbá téte­léhez. Pécsi István Érdekes programsorozatot hirdetett és indított az eg­ri vár baráti köre. Ennek célja az, hogy minél többen ismerkedjenek meg megyénk műemléki, tudományos, köz- művelődési, közigazgatási könyvtáraival, azok törté­netével, berendezéseivel, rit­kaságaival, napjainkban be­töltött szerepével. Kedden délután 5 'órai kezdettel Gárdonyi Géza könyvtárába kalauzolta az érdeklődőket dr. Korompai Szeptember 11-én nyitja az 1981— 82-es évadót a 1 Mikroszkóp Színpad társula­ta: a „Hogyan? Tovább!!” című közéleti kabaré meg­újuló változatát mutatja be a Néphadsereg Művelődési Házában, öt estén játszanak itt a színház művéázei, majd (Fotó: Szántó György) János, a Dobó István Vár­múzeum tudományos fő-y munkatársa. Szeptember 10-i én délután a Megyei Könyv— .tárba látogatnak. Huszon­kettedikén a főegyházmegyei anyag kuriózumait csodál­hatják meg az egri Ho Sí Minh Tanárképző Főiskolán* Szakmai tájékoztatót Maj- tényi Júlia, a baráti kör tit-i kára tart majd. Október 4- én a gyöngyösi műemléki bibliotéka kincseit tekinthe­tik meg a művelődni vá­gyóik. az azt követő három napén' a Pécsi Nemzeti Színház­ban vendégszerepeinek. A Nagymező utcai színpadu­kon szeptember 22-től fo­gadják újra a közönséget -r jelentette be Marton Fri­gyes igazgató a kedden tar­tott évadnyitó társulati ülé­sen. Hogyan? Tovább!! KÉKKÚTI FÜSTÖSHÁZ. Kékkúton, a Fő utca 55. szám alatt áll Veszprém megye legújabb tájháza. A XIX. században énült füstösházat, amely agyagba rakott kőből épült, az el­múlt hetekben állították helyre. A füstösház nevét azért kapta, mert a ház kémény nélkül készült és a konyhából a padlástérbe távozott a füst. (MTI fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Ezer résztvevővel Egészségügyisek értekezlete Ezer egészségügyi dolgozó részvételével kezdte meg munkáját szerdán a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen az egészség- ügyi szakdolgozók 12. tudo­mányos értekezlete. A ha­gyományos nyár végi ta­nácskozáson négy szekció­ban hallgatnak előadásokat az egész országból érkezett egészségügyi szakoktatók, gyógytornászok, védőnők, be­tegápolók. Szó lesz az egész­ségügyi intézmények szere­péről a tanulók gyakorlati oktatásában és nevelésében, előadások hangzanak el az egészségügyi szakdolgozók ■szerepéről a rehabilitáció­ban, az idős korú lakosság ellátásában és gondozásá­ban. 26. — Jó reggelt, kicsikém — mondta Rumata. A lány megkérdezte: — Elfáradtál? — Igen, egy kicsit. És „ megint mennem kell — Készítsek neked vala­mit? — Köszönöm, nem kell. Unó majd készít. Rumata érezte, hogy a hazugság fala emelkedik kö­zéjük. Eleinte / vékonyka, majd egyre vastagabb ésszi. lárdabb. Lehunyt szemmel Ült, miközben Kira külön­féle parfümökkel óvatosan megnedvesítette a gallérját, az arcát, a homlokát, a ha­ját. Azután a lány így szólt: — Valami szörnyűt, na­gyon szörnyüt álmodtam. A fal olyan vastag lett, mint egy erődé. — Űj helyen mindig így szokott lenni — felelte Ru­mata képmutatóan. — Meg aztán a báró is biztosan ri- csajozott. odalent. — Hozassak reggelit? — kérdezte a lány. — Hozass. — Kira kiment, és Ruma­ta hallotta, amint nyugodtan beszél Unóval. Azután visz- szajött, leült a férfi széké­nek karfájára, és elkezdte mesélni az álmát, ő pedig hallgatta, és érezte, hogy a fal percről percre egyre vas­tagabb és rendíthetetlenebb lesz, s örökre elválasztja őt az egyetlen embertől, aki igazán közel áll hozzá ebben a rút világban. És akkor tel­jes erőből nekirontott a fal­nak. — Kira — mondta —, nem volt álom. — Szegénykém — felelte Kira. — Várj, mindjárt ho­zok sóslevet... Az arkanari királyok ud­vara a közelmúltban még a Birodalom egyik legfelvilá­gosultabb udvara volt- Tu­dósok éltek itt, többnyire ugyan sarlatánok, de olya­nok is. mint Kisszeni Bagir, a bolygó gömbalakúságának felfedezője; Tata udvari ku­ruzsló, aki azt a zseniális feltevést fejtette ki, hogy a járványokat szabad szem­mel észre nem vehető, szél és víz által terjesztett, apró férgek okozzák; Szinda al­kimista, aki az anyag arannyá változtatásának módját kereste, de az anyag megmaradásának elvére bukkant rá. Voltak az ar­kanari udvarban költők is, többnyire tányérnyalók és hízelgők, de olyanok is. mint Dicső Pepin, az „Északi Hadjárat” című történelmi tragédia szerzője; Igazság­szerető Curen. akj több mint ötszáz balladát és szonettet írt, amelyeket a nép meg­zenésített; úgyszintén író Gur, aki a Birodalom tör­ténetében az első világi re­gényt alkotta meg, egy szép­séges barbár lányba szerel­mes herceg bús históriáját. Don Reba, a mindenható koronavédelmj miniszter tisztségében eltöltött esz­tendők alatt olyan pusztí­tást végzett az arkanari kul­túra világában, hogy még egyes előkelő nagyurak is rosszallották. Kisszeni Bagirt államelle­nes bűncselekménnyel ha­táros elmezavar vádjával kínzókamrába vetették, és Rumata csak nagy üggyel- bajjal tudta kiszabadítani és az anyaországba küldeni. Tata udvari kuruzslóról ki­derült. hogy méregkeverő, s az irukani herceg felbujtá- 6ára a király személye ellen gonoszmerényletet terveit. Kínvallatás közben mindent bevallott, és felakasztották. Rumata megpróbálta meg­menteni, s eközben harminc aranyat osztott szét. elve­szítette négy ügynökét, kis híján maga is a hurokra ke­rült, amikor megkísérelte kiszabadítani az elítélteket, és megsebesült. Ez volt az első veresége, és ráeszmélt, hogy dón Reba nem vélet­len figura. Amikor Rumata egy hét múlva megtudta, hogy Szinda alkimistát az­zal szándékoznak vádolni, hogy elrejtette a kincstár elől a bölcsek kövének tit­kát. a vereségen felbőszülve, csapdát állított az alkimista háza előtt, lefegyverezte az alkimistáért 'megjelenő ro- hamosztagosokat, összekö­tözve a pincébe dobta őket, és még azon az éjszakán a semmit sem értő Szindát el­vitte Szoan területére, Igaz­ságszerető Curent. akire bű­nös kétértelműséget bizonyí­tottak rá, megfosztották be­csületétől és vagyonától. Vé­gül engedett, hű barátja és tisztelője, dón Rumata rá­beszélésének, és elutazott az anyaországba, tró Gur a dón Reba dolgozószobájában le­folyt beszélgetés után meg­értette, hogy egy arkanari herceg nem szerethetett meg holmi ellenséges fajzatot, s maga dobálta könyveit mág­lyára a Királyi téren, és m^st görnyedtem halálsá­padt arccal állt a királyi audienciákon, és dón Reba alig észrevehető kézmozdu­latára előrelépett, s ultra­hazafias tartalmú verseket szavalt. Bizony, az arkanari ud­var unalmas lett. Mindazon­által a főrendek, a dologta- lan nemes donok. a gárda­tisztek és a szépséges donák minden reggel ellepték a palota fogadótermeit, őszin­tén szólva, sokan nem is vettek észre semmilyen vál­tozást. Rumata kissé késve jelent meg a palotában. A reggeli fogadás már megkezdődött. A termekben tömeg tolon­gott, a király ingerült hang­ja hallatszott. Az udvaron­cok főképpen az. éjszakai eseményt tárgyalták. Éjjel egy irukani arcú bűnöző behatolt a palotába, megöl­te az őrszemet, betört őfel­sége ágyasházába, ahol állí­tólag dón Reba személyesen fegyverezte le. Miközben a Vidám Toronyba vitték, a hűségtől megtébolyult haza­fiak tömege ízekre szaggat­ta. Ez már a hatodik me­rénylet volt a legutóbbi hó­napban, s ezért a merénylet puszta ténye alig keltett ér­deklődést. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents