Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-25 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 19? szám ARA: 1,10 FORINT 1981. augusztus 25., kedd------------------------—Bj—— ~ t ~ r ~ i -............................... -- II ............... I ni I , _ | A Z MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Mindenhez j értek Manapság új embertípus kezd divatossá válni: a magát majd mindenhez értőnek minősítő, a min­den lében kanál figura. Vannak bizonyos szakmák, amelyekhez illik minden­kinek valamit konyítania. Ezek között az élen áll az újságírás és a pedagógia. A legtöbben úgy vélik, hogy a betűvetésre megta­nították őket az alsó tago­zatban, így aztán az értel­mes, a színes, az árnyalat- gazdag gondolatközlés ki­zárólag egy ceruzán vagy egy tollon múlik. Ez még a kisebb baj: kevesen va­gyunk, s a tudálékosko­dáshoz, a fárasztó okosko­dáshoz már hozzáedződtek a szerkesztők, akik azért ügyelnek arra, hogy lehe­tőleg senki ne nézze las­san botorkáló paciját Par­nasszusra vágtázó Pega­zusnak. Az igazi vadászmező azonban a nevelés-oktatás birodalma. Itt nem százez­rek, 'hanem milliók baran­golnak. méghozzá az irány­tűvel rendelkezők — ilyen egyáltalán nincs náluk — irigylendő magabiztossá­gával. Értékelik a minisz­tériumi elképzeléseket, mi­nősítik az új tanterveket és tankönyveket, egyálta­lán nem fukárkodnak a nyersen lekicsinylendő jel­zőkkel. A sorból természe­tesen a tanítók, a tanárok sem maradhatnak ki. Bí­rálják tevékenységüket, s olykor odáig is elmennek, hogy főiskolákon és az egyetemeken szerzett szé­les körű tájékozottságukat, gazdag gyakorlati tapasz­talataikat sem veszik már figyelembe. Csoda-e, ha az érintettek gátlásosán, zavartan visszavonulnak, riadozva a megítélés ke­ménységétől. Sajnos, a kör nem zárul ezzel, hanem a múló idő­vel tovább bővül. Az or­vosokra is sor kerül. Be­tegként de sokan (!) búj­ják a szak-, az egyetemi tankönyveket, és szegény gyógyítójuk mély megdöb­benésére kirukkolnak diag­nózisukkal. Ráadásul ha vérmérsékletük úgy dik­tálja, meg is védik ezt. De menjünk tovább. Ma 1 már a kőműveseknek, az esztergályosoknak, a szo- baíestő-mázolóknak is akadnak öntudattól duzza­dó laikus versenytársaik, mondván, hogy egyáltalán nem nagy dolog a téglara­kás. a falazás, vagy egy nagy értékű modern gép működtetése. Megálljt kell intenünk ennek a kóros folyamat­nak. mert különben még furább helyzeteket terem­tene a jövő. Hallgassunk a magvas bölcsességet tö­mörítő latin szólásra, amely szerint a suszter maradjon » kaptafájánál. Készítsen remek cipőt, de ne pályázzon más tudo­mányok. mesterségek ha­báraira, de az ő érdemeit se vitassa senki. Végtére is az egyes posz­tokon nem kontárkodókra hanem hivatásukat kedve­lő, annak fortélyaiban jár­tas szakemberekre van szükség. Holnap méginkább, mint ma... Pécsi István Kongresszusra készülve IToiföfolP ©rü^üdotf d Rin02£fX€ii©m Kommunista aktívaértekezlet Egerben Kongresszusra készülődnek a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek, hogy számot adjanak az elmúlt öl esztendő eredményeiről, és meghatározzák a következő fél évtized feladatait. A három szövetkezeti ágazat kong­resszusait megelőzően kommunista aktívaértekezletet tar­tottak hétfőn délelőtt Egerben, a Technika Házában. Eljöt­tek a járási és városi pártbizottságok titkárai, a mezőgazda- sági, ipari és fogyasztási szövetkezetek elnökei, valamint párt- titkárai, a szövetségek cs a szocialista brigádok képvis ,'ii is. Az elnökségben helyet foglalt Gulyás Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a hevesi Rákóczi Termelőszö­vetkezet elnöke, Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa, Markovics Ferenc. Heves megye Ta­nácsának elnöke, valamint a TOT, a SZÖVOSZ és azOKISZ küldöttei is. Az aktívát Barta Lajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára nyi­totta meg. Ezután Vaskó Mihály, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, a Heves megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Rámuta­tott, hogy kedvező politikai légkörben, a dolgozók szé­les körű mozgósításával ké­szülődnek szövetkezeteink kongresszusaikra. Szövetke­zeteink tovább növelték termelésüket, bővítették a szolgáltatásokat és erősítet­ték a tagok, illetve az alkal­mazottak érdekeit. Az V. ötéves terv során tavább nö­vekedett mindhárom szö­vetkezeti ágazat politikai és gazdasági súlya Heves me­gye életében. Vaskó Mihály kifejtette, hogy az elmúlt öt esztendő­ben az egyesülésekkel ki­alakultak az optimális szö­vetkezeti méretek. Ezzel együtt tovább tökéletesed­tek a szervezési módszerek, és korszerűsödött az üzemi szemlélet. Változott a veze­tői magatartás, és a tagsá­got a demokrácia szélesíté­sével jobban bevonták a döntésekbe. A termelési eredmények javítására szö­vetkezeteink főleg a mező- gazdasági. építőipari, élelmi- szeripari tevékenységgel, va­lamint szolgáltatásokkal já­rultak hozzá, és országosan is kiállták a próbát! A mezőgazdasági szövet­kezetek például 20 százalék­kal növelték gabonaterme­lésüket, a fogyasztási szö­vetkezetek főleg szakcsopor­tok szervezésével és a kis- ga zd asá gok la mog atásá va 1 értek el sikereket. Az ipari szövetkezetek pedig a lakos­sági áruellátás javításával és az export fokozásával vet­ték ki részüket a tervfel­adatok megvalósításából. A mezőgazdasági üzemekben az elmúlt fél évtizedben to­vább korszerűsödtek a ter­melési módszerek, tervsze­rűbbé vált a gazdálkodás az anyag- és energiafelhaszná­lás. elterjedt a takarékos talajművelés. A megye lakásszövetke­zetei ma már 4000 lakást tudhatnak magukénak, a ta­karékszövetkezetek pedig a lakossági betéteknek 30 százalékát, csaknem másfél milliárd forintot helyeztek el. A fogyasztási szövetke­zetek főleg kereskedelmi szolgáltatásaikat javították és túlteljesítették áruforgal­mi tervüket a lakosság élel­miszer, iparcikk és ruházati cikk ellátásában. Vaskó Mihály a további­akban a hiányosságokra is rámutatott. Noha növekedett az egy főre jutó termelési érték a termelőszövetkeze­tekben, viszont romlott a költséggazdálkodás! Az egyes üzemek között még mindig indokolatlanul nagy az eltérés a gazdálkodásban és a nyereségben, Több ugyan a felsőfokú végzett­ségű szakemberek száma az üzemekben, de még mindig kevés a szakmunkás! Az elmúlt öt esztendőben a Heves megyei szövetkeze­tek egyik legfőbb érdeme volt. hogy eredményesen fejlődött a demokratikus ön­kormányzat. Jobb a nők aránya a vezetésben, és ma már több fiatal dolgozik a szövetkezetekben, mint ko­rábbon A szövet«'",««k: A TKSZfiV. a MÉSZÖV és a KISZÖV igyekeztek alkal­mazkodni a megváltozott közgazdasági környezethez és megfelelően képviselték a szövetkezetek érdekeit. Erő­sítették azok törvénves mű­ködését és részt válla1-1 nk a termelés szervezésében is. Vaskó Mihály előadói beszédét mondja A Heves megyéi pártbi­zottság első titkára befeje­zésül a szövetkezetek ható-! dik ötéves tervi feladatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatok alap­ján törekedjenek a szövet­kezetek a kapcsolatok elmé­lyítésére, a jobb együttmű­ködésre. Fontos, hogy a kö­vetkező öt esztendőben mindhárom ágazatban to­vább csökkentsék a költsé­geket és megteremtsék a nyereséges gazdálkodást. Ezek megvalósításában külö­nösen a kommunistáknak van nagy szerepük és fele­lősségük. Ezért mutassanaK példát, a kongresszusi előké­születek megszervezésében és a hatodik ötéves tervi feladatok megvalósításában. Az előadást követő vitá­ban felszólalt Boti Ferenc, az ecsédi Egyetértés Ter­melőszövetkezet pártvezető­ségi tagja, Simon Aladár, a füzesabonyi áfész elnöke. B erkó János, a Gvöngvösi Agromechanikai Szövetkezet párttitkára. Kulcsár Viktor, az egri UNIVERSAL Szö­vetkezet elnöké és Leskó József, az egri áfész párt- titkára is. Menfusz Károly A kommunista aktíva résztvevőt ­.(Fotó: Per] Márton). ■ Csengetés előtt Hogy a különbségek eltűnjenek Nemcsak a megyei illetékesek, a tantestületek igyekeznek modernebbé, az új tanítási terveknek megfelelőbbé tenni a*, iskolákat. A családokban is nagy a készülődés, az őszi „be<j ruházások” jelentős tétele az iskolai ruha, felszerelés... (Szántó György felvételei Aki még ült valamelyik falusi iskola szálkás padjá­ban, az tudja csak igazán ér­tékelni, mi minden történt az elmúlt évtizedekben! „Vi­dék” és város között a lema­radás már rég nem oly óriá­si. Megritkultak a rosszul megvilágított ’ tantermek, a „fapadok” ma már egy (el­múlt idő relikviái. És a még észrevehető eltérések is át­értékelődtek az esztendők so­rán. A Művelődési Minisztérium minden évben 60 millió fo­rintos központi támogatást bocsát a megyei tanácsok rendelkezésére, hogy azok — ezt saját erőforrásaikkal ki­egészítve — az iskolákat egy szintre emelhessék. Az Or­szágos Tanszergyártó és Ér­tékesítő Vállalat az elmúlt ötéves tervben 3 milliárd 368 millió forint értékű tan­eszközt és bútort hozott for­galomba, hogy oktatási in­tézményeinkben kulturáltabb körülmények között foly­hassak a munka. Megyénkben az 198F/82-es tanévben 146 általános isko­lában kezdődik meg a taní­tás. A 39 ezer gyerek közül 6300-an most foglalnak elő­ször helyet a padokban. Az ő tanulásukat is segítette a megyei tanács, amikor 1973- tól fokozatosan — a minisz­tériumi támogatással együtfi — 40.2 millió forintot nyúj­tott az oktatási intézmények­nek, s az 1978-ban beveze­tett új tantervvel kapcsolatos eszközökre, ebből 13 milliói forintot fordíthattak az is* kólák. Megyénk szakemberei, a központi intézkedést jóval, megelőzve figyeltek fel a. tanszerajánlatokra. Az igaz­gatók 1971-től minden évbei» kézhez kapják a fontosabb eszközök jegyzékét, ezek alapján vásárolhatják meg a nevelési-oktatási tevékeny­ség színvonalának emelését segítő dolgokat. Figyelmet fordítanak azok biztonságos; esztétikus elhelyezésére is.- Az idén a helyi forrásokon túlmenően 4 millió 200 ezer forint áll az iskolák rendel­kezésére. Többek között hangszalagok, diasorok, írás­vetítők. térképek és torna-' szerek találhatók a kínálat­ban. Egy részük a 17 teljes! és a 46 részleges szaktanter- mi oktatást folytató intéz* menybe kerül. A. még létező különbséged felszámolására azonban nerr* elegendő kizárólag a korsze* rű tanszerek, szemléltető­eszközök megvétele — ezeket'- használni is kell. Ehhez nyúj* tanak majd segítséget a me­gyei szakemberek. Belföldre és exportra Könnyűszerkezetes építési rendszer Befejeződött a központi fejlesztési program Az Állami Tervbizottság és a kormány elé terjesz­tett és általuk tudomásul vett jelentéssel a közelmúlt­ban zárult le a komplex könnyűszerkezetes központi fejlesztési program. Ennek alapján 11 könnyű- szerkezetes építési rendszert valósítottak meg a hazai tervezési, gyártási és kivi­telezési bázisok létrehozásá­val, amelyeknek teljesítmé­nye összességében évente 1,4 millió négyzetméter alapterületű épület. Már ed­dig is évente 500—600 ezer négyzetméter alapterületen létesítettek különböző köny- nyűszerkezetes építménye­ket; üzemcsarnokokat, ipari és mezőgazdasági tárolási épületeket, ABC-áruháza- kat, iskolákat, óvodákat, bölcsődéket és más közös­ségi épületeket. Az új köny- nyűszerkezetes építésmódok többsége hazai alkotás: s mindösze hármat — az an­gol Lasp- és Gonder- vala­mint a francia Fillod-rend- szert honosították licencvá­sárlás révén. Az országban kiépített gyártóbázisok mintegy 85 százaléka a csarnok jellegű építmények, 15 százaléka pedig a kisebb helyiségek­ből álló épületek megvaló­sítását szolgálja. A Clasp- féle építési rendszerrel pél­dául a múlt év végéig 250 tantermet és több mint 17001 kisgyermeknek óvodát, böl­csődét építettek. A gyakor­latban is bebizonyították az építők a beruházóknak, hogy gazdaságosságban is felveszi a versenyt a könnyűszerke­zetes építésmód a többi épí­tési eljárással. Kitűnt, hogy a műszaki-gazdasági nör- mákhoz viszonyítva csaknem 5 millió forinttal olcsóbban építhetnek egy 16 tantermes iskolát, s a régi iskolák bő­vítésénél különösen gyors és gazdaságos megoldást hozott ez a módszer. Építőiparunknak új és egyik alapvető exporttermé­ke lett a könnyűszerkezetes épület. amelynek szállítása nagy távolságokon is kifize­tődő. Egyebek között magyar könnyűszerkezetekből épí­tették föl a Szovjetunióban az utszty-ilimszki cellulóz- kombinátot, s nagy sorozat­ban szállítanak a KGSTJ országoknak korszerű hűtő­házakat. Irakban iskolát építettek rekordidő alatt,' Algériának pedig malmot és kenyérgyárat szállítottak! könnyűszerkezetes elemek­ből. A központi fejlesztési program befejeződött ugyani de a könnyűszerkezetes épí«' tésmód és gyártóbázisok ha-r tékonv k:” yynélásn állandó fejlesztési feladat maradi .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents