Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése 1. Milyen ü,i elemek je­lentkeztek a héten a szovjet—amerikai vi­szonyban? A moszkvai Kreml és a washingtoni Fehér Ház kö­zött közvetlen összeköttetés van az úgynevezett „forró drót” segítségével. (Ez éjjel­nappal működő telexvonal;, s léteznek az úgynevezett szokványos „diplomáciai csa­tornák”. Hartman eddigi pá­rizsi nagykövetet épp most nevezte ki Reagan az USA új moszkvai nagykövetévé. Dobrinyin már huszadik esz­tendeje áll a washingtoni szovjet nagykövetség élén. Az egyik esetben az a figyelem­re méltó, hogy az új ember minden bizonnyal új megbí­zatással megy Moszkvába, a másik esetben a szovjet tár­gyalási szándék állandóságát is jelzi a nagykövet szokat­lan hosszú szolgálati ideje. El nem hanyagolható té­nyező a két nagyhatalom vi­szonyában, ha az amerikai közvéleményhez eljutnak a szovjet nézetek. Bármennyi­re is hihetetlennek tűnik: az a „szabad sajtó”, amelyre Amerika oly büszke, rendkí­vül manipulált, gyakran épp azáltal, hogy befelé forduló, a külvilágra oly keveset adó módon tájékoztatja olvasóit, nézőit, hallgatóit. Jó példa volt erre, hogy a neutron- fegyver elleni tiltakozásról napokig hallgatott az ame­rikai sajtó, amikor aztán kényszeredetten említést tett a Hágától Rómáig, Stock­holmtól Bonnig terjedő til­takozó akciókról, akkor egy­szerűen „moszkvai kezdemé­nyezésnek” minősítette az egészet. Reagan, Haíg. Wein- berger érveit, vagy álérveit nap mint nap hallhatja az amerikai polgár, a szovjet ellenérveket azonban ritkán. Erre nemrégiben „akadt "pél­da. Á Soviet Life; a szovjet életet Amerikában bemutató folyóirat — megjelenésének 25. évfordulója alkalmából — Leonyid Brezsnyevnek az amerikai néphez intézett üzenetét közölte, s ha nem is ez az eredeti példány került sok amerikai kézbe, hiszen a folyóirat példányszáma alacsony, de az üzenet tar­talmáról már az amerikai lapok, rádiók, tévéállomások is kénytelenek voltak szólni. Ez a tartalmi lényeg pedig a szovjet tárgyalási ajánlat megismétlése volt. Arbatov professzor, - a moszkvai Amerlka-kutató Intézet igazgatója pedig az ABC amerikai tévétársaság­nak adott interjút. A jelen­legi légkörben nem mutat­kozott túlságosan derűlátó­nak a szeptemberi Gromiko —Haig találkozó eredmé­nyeit illetően. „Az amerikai vádaskodások és a fegyver­kezés folytatása csak azt eredményezheti, hogy a két ország továbbra is ütköző­pályán halad”. Ugyanakkor lehetségesnek tartotta a tény­leges párbeszéd megkezdését és annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy csúcs- találkozó „komoly és pozi­tív változásokhoz” vezethet­ne a két nagyhatalom vi­szonyában. 2. Mi jellemzi az iráni vál­ságot? Irán minden nap hallat magáról: hol teheráni kivég­zések, hol egy elrabolt őr­naszád révén. Ez utóbbiak­kal kezdve: Baniszadr, a tisztétől megfosztott és Fran­ciaországba menekült köz- társasági elnök mind több interjút ad lapoknak és té­vétársaságoknak, mondván, hogy rövidesen összeomlik Khomeini rendszere. Ugyan­csak sűrűn nyilatkozik Rad- zsavi (nem tévesztendő ösz- sze Radzsaival. a jelenlegi iráni államfővel), a Modzsa- hedin Khalk elnevezésű isz­lám szervezet szintén Fran­ciaországba szökött vezetője, ellenállásra tüzelve otthon­maradt hlyeit. A ' MnrjTsahedfn Khalk nem is tétlen, sokasodnak a Magyar vezetők üdvoz/ő távirata Románia nemzeti ünnepe alkalmából NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, A Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének ILIÉ VERDET elvtársnak, a Román Szocialista Köztársaság kormánya ..ó első miniszterének A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a magyar nép és a magunk nevében elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, a Román Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának, a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának, kormányának és népeinek, hazá­juk nemzeti ünnepe, Románia felszabadulásának 37, évfor­dulója alkalmából. A felszabadulás óta cltdlt 37 év alatt a Román Szocialista Köztársaság dolgozói, a Román Kommunista Párt vezetésé­vel. jelentős előrehaladást értek el a népgazdaság, a tudo­mány, a kultúra fejlesztésében. A magyar kommunisták, a magyar nép megbecsüléssel tekint szocialista építőmunkájuk eredményeire. A felszabadulás megteremtette a történelmi feltételeket ahhoz, hogy országaink a szocializmus építésének útjára léphessenek. A népeinket összekötő forradalmi hagyományok szellemében, közös érdekeink alapján, a marxizmus—Ieniniz- mus és a proletár internacionalizmus elveivel összhangban, pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy sokrétűen bő­vüljenek kapcsolataink, fejlődjön népeink barátsága és jó­szomszédi viszonya. A magyar—román kapcsolatok fejlődése hozzájárul a test­véri szocialista országok egységének erősítéséhez, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa kere­tében megvalósuló együttműködés elmélyítéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy a Román Szocialista Köztársaság újabb sikereket érjen el az ország népgazdasá­gának fejlesztése, a szocialista építőmunka minden terülétén. KADAR JÁNOS. LOSONCZI PÁL, a Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság Központi Bizottságának első titkára Elnöki Tanácsának elnöke LÄZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kinek segített a sajtóblokád? merényletek, amelyek mögött e szervezet embereit lehet sejteni. S az iráni hatóságok lecsapnak rájuk, június 22-e óta több mint 2000 személyt tartóztattak le, közülük 504- et ki is végeztek. A hét leglátványosabb, Iránnal kapcsolatos eseménye — P. Howard címét kölcsön- véve — „Az ellopott cirkáló” ügye volt. Monarchista irá­niak ha nem is cirkálót, de egy őrnaszádot elraboltak abból a három hajóból, ame­lyet egy francia hajógyár készített még a sah megren­delésére. A számlát ki is fi­zették, de a teheráni fordu­lat után Párizs nem enge­délyezte a hajók leszállítá­sát. Most annak ellensúlyo­zására, hogy Baniszadr Fran­ciaországban menedékjogot kapott, a párizsi kormány útnak indította a hajókat, A spanyolországi Cadix kikö­tője közelében a „Tabarzin”-t monarchista ellenállók ,ka- parintották kezükbe, de az­tán egy marokkói kitérő után Marseille előtt megad­ták magukat. Az eset arra irányította rá a figyelmet, hogy Kairóban él a néhai sah fia, akit a monarchisták II. Reza Pahlavi néven sah- nak kiáltottak ki. ö is arra számít, akárcsak Baniszadr, Radzsavi, vagy a szintén Párizsban élő Bakhtiar volt iráni miniszterelnök, hogy Khomeini rendszerének bu­kása után hazatérhet, s ma­gához ragadhatja a hatal­mat. Az iráni belső események el nem hanyagolható új té­nyezője, hogy megalakult — és egy miniszter kivételével — megkapta az iráni par­lament jóváhagyását Baho- nar miniszterelnök új kor­mánya. Musszavim Khame­nei külügvminiszter az új kormány külpolitikai célja­ként a külfölddel való kap­csolatok bővítését jelölte meg. 3. Miért nem tudott egy­séges olajárban meg­egyezni az OPEC? Az OPEC, az olajexportáló országok szervezetének mi­niszteri szinten Genfben összeült értekezletétől olaj­termelők és -fogyasztók egy­aránt azt várták, hogy talán sikerül az egységes olajárat kialakítani. Az elmúlt de­cemberi döntés még igen széles árskálát engedett: 32 és 40 dollár közti árakon ad­hatták olajuk hordóját (159 liter). Most a genfi viták középpontjában az a kérdés állt, hogy 34 vagy 35 dol­láros egységes árat alakít­sanak ki. ugyanakkor pedig csökkentsék-e az olaj terme­lését? A háromnapos vita végén sem született eredmény. Sza- úd-Arábia híres, hírhedt olaj- minisztere, Jamani sejk, ne­met mondott mind a 34 dol­lárosnál magasabb egység­árra, mind pedig a többiek ama követelésére, hogy Sza- úd-Arábia olajkútjaiból na­ponta 2 millió hordóval ke­vesebbet hozzanak a felszín­re. Főként Nigéria, Algéria és Líbia sürgette, hagy a szaúdiak csökkentsék a ter­melést, mert a világ olajpia­cán már túlkínálat jelent- ‘ kezik. Azok az országok, amelyek 36 dollárt megha­ladó árat kértek olajukért, értékesítési nehézségekkel kellett, hogy szembenézzenek. Szaúd-Arábia (az Egyesült Államok első számú szövet­ségese az arab világban!) ugyanakkor valósággal ontja az „olcsó” olajat, főként az USA gazdaságát látva el ve­le. S fontos szerepe van annak, hogv az olaj álta­lában dollárért talál gazdá­ra. az amerjkai vevő tehát saját pénzéért valóban vi­szonylag „olcsón” vásárolja meg. Mindenki más viszont — aki a dollárt a rendkívüli magas árfolyamon veszi meg — nagv árat fizet érte. Ezért hiába hullámzik az olaj ára néha már lefelé is, a ben­zinkutaknál még mindig igen sokat kell fizetni a ben­zinért. Az NSZK-ban pél­dául az idén nem kevesebb, mint nyolcszor emelték a benzin árát! Pálfy József Lengyelországban pénte­ken a „Szolidaritás” által szervezett kétnapos sajtó­blokád után minden napilap teljes terjedelemben meg­jelent. A pénteki újságok értel­metlen és az ország érdekeit nem szolgáló akciónak ne­vezik a sajtósztrájkot. Meg­engedhetetlennek és . veszé­lyesnek ítélik a „Szolidari­tás” helyenként erőszakos fellépését azokkal szemben," akik nem kívántak csatla­kozni a munkabeszüntetés­hez. Varsóban pénteken Sta­nislaw Kania. a LEMP KB első titkára találkozott az Egyesült Néppárt (egyesült parasztpárt) elnökével, Ste­fan Ignarral. A megbeszélé­sek fő témája a jelenlegi ne­héz társadalmi-gazdasági és politikai helyzet volt. Reagan, amerikai elnök- úgy döntött, hogy engedélyezi a neutronfegyver tömeges gyártását és felhalmozását Az erről szóló hivatalos bejelentés szerint, az elkövetkező hat hónap alatt megteszik a szükséges előkészületeket a már eddig is gyártott rész­egységek összeszerelésére, az új tömegpusztító harceszköznek az Egyesült Államok te­rületén való tárolására. Ha bármikor is felmerülne a neutrontöltetek és robbanófejek nyugat-európai elhelyezésének kérdése — fűzték hozzá Washingtonban —, akkor meg­felelő időben konzultálnak majd az esetleges érintett NATO-országok kormányaival, és ennek eredményétől függően teszik meg a további intézkedéseket. Cinikus játék A Lance mintájú amerikai harcászati-hadműveleti rakéta, amelyhez egyebek között a neutrontöltetet rendszeresíteni akarják 1. * li Politikai oldalról nézve, ez az amerikai lépés súlyos következményekkel fenye­getheti az egész emberiséget. Az elhatározásra ugyanis ép­pen Olyan időpontban került sor, amikor a nemzetközi helyzet igen bonyolult és feszült, s a katonai szem­benállás szintjének csökken­tését célzó tárgyalási fóru­mokon (Madridban, Bécsben és Genfben) a nyugatiak obstrukciós magatartása miatt nincs előrehaladás; amikor az amerikai—szovjet SALT—II. szerződés egyesült államokbeli ratifikálásáról már szó sem esik, legalábbis abban a formájában, aho­gyan azt 1979. nyarán Bécs­ben aláírták. Ilyen, kedve­zőnek éppenséggel nem mondható háttérrel a Rea- gan-admínisztráció mostani intézkedése tovább rontja a fegyverzetkorlátozási és meg­egyezési esélyeket, rendkívü­li .módon kiélezheti a nem­zetközi viszonvokat. és a feevverk°zés olyan új fordu­lóiát indíthatia el, amely — a bizonytalanság és a ki­számíthatatlanság elemei­nek felhalmozódásával — a nukleáris háború szakadéké­nak szélére sodorhatja a vi­lágot. Ami nedis a katonapoli­tikai oldalt illeti, a neutron­1981. augusztus 23., vasárnap fegyver megjelenése és az amerikai haderőknél terve­zett rendszeresítése — az egyéb tömegpusztító harcesz­közök mellett — semmikép­pen sem tekinthető másnak, mint a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel szem­beni hadászati fölény meg­szerzésére irányuló kísérlet­nek. Természetesen, az egé­szen más kérdés: lehetsé­ges-e egyáltalán ilyen, egyébként teljesen irreális cél elérése napjainkban, hi­szen a két vezető nukleáris nagyhatalom között nemcsak katonai, hanem a tudomá­nyos-technikai potenciál te­kintetében is erőegyensúlyi helyzet áll fenn. Csakhogy az Egyesült Államok felső vezetése éppen ezt a pari­tásos állapotot igyekszik fel­borítani valamiféle „hadi- technikai ■ frontáttöréssel”, és úgy véli, ennek egyik alkalmas eszköze éppen a neutroníegyver lehet, , Van azonban ennek a problémakörnek más aspek­tusa is, amiről mostanában oly gyakran — és a közvé­leményt félrevezető, megté­vesztő módon — írnak a nyugati lapokban. A régeb­bi amerikai katonai nézete­ket felmelegítve és a Carter nevéhez fűződő 59. elnöki direktívában körvonalazott hadászati elgondolásokat magyarázva, arról próbálják meggyőzni az embereket, hogy a rakéta-atom háború nem is olyan félelmetes, Hi­szen — úgymond — megha­tározott térségre és fegyve­rek bevetésére „korlátozha­tó”. 2. Ez a térség nyilvánva’ó- an és elsősorban Európa lenne, ahová az amerikaiak — még a legyártandó neutr „Megálljt a neutronbombá­nak!” — ez most az egyik legfőbb jelszavuk az emberi­ség életben maradásáért har­coló millióknak (Fotó: KS.) ront öltetek elhelyezését megelőzően — 1983-tól kezd­ve be akarják telepíteni az úgynevezett eurohadászati hadszín téri fegyvereket, a Pershing—2-ket és a robot­repülőgépeket (szárnyas ra­kétákat). A Pentagonban úgy spekulálnak, hogy ezekkel a lényegében hadászati jellegű nukleáris harceszközökkel a holnap „nagy” háborúja oly módon lesz megvívható, hogy Európa elpusztulna ugyan, de az Egyesült Ál­lamok területe — ha csak részben is — mentesülhetne az elkerülhetetlen válaszcsa. pások súlyos következmé­nyeitől. Bármennyire is il­luzórikusak és kalandor jel­legűek is ezek az elképzelé­sek, Washigtonban egyes politikai és katonai vezetők meggyőződéssel vallják, hogy végre megtalálták a kevésbé kockázatos nukleáris hadvi­selés módszeréit és eszköze­it. 7 Ez utóbbiak egyike a neutronfegyver, amelynek kifejlesztése már 1958-ban megkezdődött az Egyesült Államokban, mégpedig a ka­liforniai Livermorban. ahol egyébként annak idején az első termonukleáris bombát (a hidrogénbombát) előállí­tották. Az amerikai szaksaj­tóban csak később, 1962-ben és 1963-ban lehetett olvasni a kutatási munkálatokról. Akkoriban a Pentagon arra összpontosította a tudósok erőfeszítéseit, mielőbb konst­ruál iák meg a „nagy bom­bák” pusztító hatását jóval alacsonyabb szintre leszállí­tó „miniatürizált” nukleáris- fegyvereket, amelyek alkal­masak lehetnek hadszíntéri bevetésre is, azaz egy „kor­látozott” atomháború céljai­ra. Néhány év múlva — 1977- ben — jelent meg az a washingtoni hír a lapokban, miszerint végrehajtották a kísérleti robbantást a Lance- rakétákhoz szánt neutron­robbanófejjel. Mint a szak­emberek akkoriban elmond­ták, ez a fegyverfajta új lehetőségeket tárt fel, mi­vel — tulajdonságainál fog­va — elsősorban az élőerőt, azaz az embereket pusztítja el, viszont annál kisebb kárt tesz az építményekben és a harci technikában. Ebből ar­ra a következtetésre jutot­tak, hogy a mintegy kilo- tonnás nagyságrendű (tehát ezer tonna hagyományos robbanóanyagnak megfelelő) „harcászati” eszköz a leg­jobb garanciát nyújthatja a potenciális ellenfél csapatai­nak, sőt adott feltételek kö­zött lakosságának „megtize­deléséhez”. 3. Az ezzel kapcsolatos cini­kus számítások és a „tiszta” bombáról terjesztett propa­gandamesék nem maradtak kiaknázatlanul. Az Egyesült Államokban megkezdték az előkészületeket a gyártásra, 1978 áprilisában azonban Carter, a volt elnök — nem utolsósorban az erélyes szov­jet fellépésre és a világszer­te tapsztajható felzúdulás­ra — kénytelen volt átme­netileg felfüggeszteni á „kész” neutronfegyverek előállítását. Később viszont elrendelte a bomba egyes „komponenseinek”, alkotó­részeinek folyamatos ter­melését. Reagan most vég­eredményben azt tette, amit Carter csak részben _ tett meg: hozzájárult a fegyver tömeges összeszereléséhez. Bár a Pentagonban egye­lőre titkolják, szinte telje­sen bizonyosra vehető, hogy a Pershing—2-k a robotre­pülők 1983-tól történő nyu­gat-európai telepítése után — mintegy a „második lépcső­ben” — a' neutrontöltetekét is a kontinensre fogják .át­helyezni. Ha ez megtörténik,' akkor az eddig még viszony­lag magasabb szintű, ún. atomküszöb égésben ala­csonyra süllyed, következés­képpen megnövekszik a ra­kéta-nukleáris összecsapás veszélye. Az alacsony kü­szöb ugyanis fokozottabb kockázatvállalásra csábít­hatja az agresszort, abban a hitben, hogy a háború mé­rete. a kisebb hatóerejű atomfegyverek felhasználá­sa mellett, bizonyos keretek között tartható lesz. Csak­hogy ez nem más, mint ön­ámítás, a népek becsapása. Ha egyszer már a támadó átlépte ezt a küszöböt, töb­bé senki sem szavatolhatja a konfliktus valamiféle sza­bályozását, hiszen — és ez jól ismert tétel — a hábo­rú nem valamiféle szubjek­tív óhajok, hanem saját ön­törvényei szerint zajlik le. A neutronfegyver megje­lenése és az amerikai had­erőknél tervezett rendszere­sítése ennélfogva nemcsak a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatja el, ha­nem egyszersmind a fenye­getés újabb minőségi fokát is jelenti. A növekvő ve­szélyt érzékelő és felismerő tömegek — mindenekelőtt Európában — ezért szállnak most síkra újult -erővel a neutronhalál, á nekivadult agresszív körök barbár ter­vei ellen. Serfőző László alezredes j »

Next

/
Thumbnails
Contents