Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-20 / 195. szám

1 Világ proletárjai, egyesüljetek i . • í XXXH. évMpom, 196. sasa» .4S.A; 1981. augusztus 20., csütörtök FORINT AZ MSZMP HPfES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A NÉP HATALMA ligha fogalmazható bármiféle megemlé­kezés augusztus 20-a alkalmából, amelynek központi gondolata ne a hatalom volna. Hiszen az Alkotmány, amelynek létre­jöttét ünnepeljük —éppen a hatalom jellegé­nek, a hatalmi viszonyoknak legfőbb törvénye, s éppen annak az eredménynek a rögzítője, amelyet ebben az országban a hatalom bir­toklását tekintve, a felszabadult magyar nép elért. Nem véletlen, hanem meghatározó, s a legtöbbet idézett mondata ennek így szól: „A Magyar Népköztársaságban minden ha­talom a dolgozó népé”. Él már nemzedék — több is! —, amelynek az Alkotmány meg­születése, megfogalmazása, törvénybe ikta­tása — csupán történelem. De él még nem­zedék — több is! —, amelynek mindez a személyes életébe, sőt sorsába vágó kérdés volt és lett. Éppen ezért, valamennyi élő nemzedék számára sem csupán az lehet ta­nulságos. ha e hatalom megszületésére s tartalmára emlékezünk, hanem az is, ha az ünnep kapcsán azt is feldézzük: miként ma­radhat fenn, miként fejlődött, s fejlődik, miként funkcionál, s miként felel meg hi­vatásának a hatalom. Mert a hatalom nem öncél, s nem is csu­pán cél, hanem eszköz azok szolgálatára, akiket szolgálni hivatott. És mert a hatalom nálunk a dolgozó népé, hát a hatalomnak is a népet kell szolgálnia, csak így válhat va­lójában a nép hatalmává. Mindezt kimon­dani — történelmi tett, s a nép sorsában történelmi méretű fordulat volt. ám a ha­talmat gyakorolni, az említett érdekekért működtetni — ez a mindennapok feladata. Olyan feladat, amelynek végzésében a fel- szabadulás óta eltelt évtizedekben sok ta­pasztalatot gyűjtöttünk, olyan feladat, amely­nek új, meg új vonásait időben fel kell ismernünk. Ma például aligha lehet időszerűbb fel­ismerés annál, mint hogy az erős néphata­lom és a fejlett szocialista demokrácia szo­rosan összefügg. Nem újdonság ez. gyak­ran emlegetjük is. Talán túl gyakran! Ta­lán hajiunk rá,' hogy e kijelentések halla­tán — elismerve annak természetes voltát — napirendre térjünk a puszta megállapí­tás fölött. Holott, ha a legszebb programra is csupán rábólintanak —. ha mégoly kész­ségesen és őszinte egyetértéssel is —, az édeskevés. Az igazi tennivalók elvégzéséhez ugyanis nem elég az egyetértés; legalább annyira szükséges a személyes részvállalást megelőző feladatmegfogalmazás, s ennek nem is mindig könnyű kibontása, megvita­tása. értelmezése. Valahogy így vagyunk — vagy lehetünk — a fentebb említett összefüggéssel is. Már­pedig ha valami nem maradhat meg a jel­szavak szintjén, akkor az a szocialista de­mokrácia. Szerencsére, a valóságban nem is marad. Hiszen léteznek és sokoldalúan működnek nálunk a szocialista demokrácia intézményei, formái, fórumai. Ami pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy tájékozta­tásban, a véleménycserében, a döntések elő­készítésében. a végrehajtás előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében széles tömegek vannak jelen. Éppen az Alkotmány ünnepén nem lehet ünneprontás annak megállapítása, hogy le­egyszerűsítené. sőt erőtlenebbé tenné az itt felsorolt folyamatok valóságos értékét, aki mindezt valamiféle alkalomhoz köti. Tehát úgy gondolkodnék, hogy az üzemi demok­rácia helye a termelési értekezlet, a párt- demokráciáé a taggyűlés, az ellenőrzés de­mokratikus formája a népi ellenőrzés, a tájékoztatás demokratizmusának a tömeg­kommunikáció a letéteményese, a döntések előkészítésének pedig legmagasabb szinten az országgyűlésnek, a párt vezető szervei­nek. a kormánynak az ülései. Mindez, ter­mészetesen, igaz, de nagyon egyoldalú le­egyszerűsítése szocialista demokráciánk fó­rumainak és közéletünk mindennapi demok­ratikus gyakorlatának. Ugyanis, annyi évvel az Alkotmány meg­születése után, éppen azt mutathatjuk föl. mint az Alkotmány szellemében létrejött, s erősödő, új vonást, hogy a demokrácia gya­korlása mind kevésbé szorítkozik nálunk al­kalmakra. Mind kevésbé csak a taggyűlé­sek, a beszámolók, a közgyűlések, a kon­ferenciák. tehát különféle szervezett, sőt olykor nagyon is előírt formában zajló ren­dezvények hordozzák magukban a demokra­tikus közélet tartalmait, a demokratikus jo­gokat és lehetőségeket valamennyi dolgozó ember számára. Hanem mindez, egyre in­kább a napi munkafolyamatokba épül. Azt. tapasztaljuk ugyanis — ünnepen hoz­zátehetjük. hogy örömmel, persze —, hogy mind kevesebb az olyan vezető, aki abban a tévhitben él, hogy nélkülözheti munkájá­ban annak ismeretét, miként vélekednek a feladatokról, a tennivalókról, a gondokról s az eredményekről mindazok, akiknek ve­zetésével megbízták. És mind kevesebben vannak, akik beletörődnének abba. hogy ha közösségi értelemben véve, felelősségteljes véleményük, mondandójuk vagy akár ag­gályuk van, akkor azt a sokféle fórum va­lamelyikén ki ne nyilvánítsák. És bármilyen sok még a teendőnk a meglevő demokra­tikus lehetőségek mélyebb, következetesebb kihasználásában. bármennyire is akadnak még helyek és területek, ahol személyes gyarlóság vagy avítt beidegződések miatt, még a fejlesztés és a terjesztés feladata is előttünk áll a szocialista demokráciát ille­tőleg. azért kijelenthetjük, hogy az , utóbbi két és fél évtizedben e tekintetben különö­sen sokat léptünk előre. És éppen ennek az időszaknak a tapasz­talatai és eredményei bizonyítják, hogy a fejlett szocialista demokrácia minél inkább szerves része lett a mindennapoknak, mi­nél inkább vált folyamatos párbeszéd ke­retévé az egész dolgozó nép számára, mi­nél inkább tudott a fontos döntések való­ságos előkészítésében szerepet vállalni: vagy­is minél inkább lett a szocialista demokrácia hatékony eszköze a néphatalomnak, annál inkább érezték a nép legszélesebb tömegei is. hogy a hatalom valóban az övék. A hatalom érzete ugyanis nem az ünne­pek hangulatától s színvonalától függ — .bár ezek elmélyíthetik, tudatosíthatják —, hanem mindig a köznapi tapasztalatoktól. És e tapasztalatok általában sohasem az úgynevezett nagy ügyekhez, hanem az élet apróbb-cseprőbb dolgaihoz kapcsolódnak. Szinte észrevétlenül ivódnak belénk tanul­ságaikkal, emlékeikkel, következtetéseikkel, s együtt valamennyi válik a meggyőződés­sé: az Alkotmány betűje minálunk élő va­lósás. m. hogy a jövőben is az legyen, an­nak egyik feltétele: nem felejteni, miként lett azzá eddig. Ezért sohasem szűn­hetünk meg újra és újra felfigyelni az élet változásaira, az emberek gondjaira, prob­lémáira. Nem szűnhet éberségünk azokkal szemben, bármilyen kevesen legyenek is. akik a szívük mélvén nem békéinek meg a nép hatalmával. Nem szűnhetünk erős fi­gyelemmel kísérni mindazt, ami a világ­ban történik, s ami így vagv úgy. de sen­kire sem lehet hatástalan. Nem lankadhat szorgalmunk és buzgalmunk a munkában, az énítésben, az alkotásbab. mindannak gya­rapításában. ami a népé. ami a nép életé­nek szebbé és gazdagabbá tételéért szüle­tik. Ülést tartott a Miniszter­tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Az érdekképviseleti szervek bevonásával megtárgyalta a lakosság ellátásában és a gazdaság szervezeti rendsze­rének korszerűsítésében hasz­nos kiegészítő szerepet betöl­tő kisüzemi és szövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével összefüggő javaslatokat. El­fogadta a kisüzemi termelés keretében újonnan létrehoz­ható szervezeti formák mű­ködési feltételeiről, ezek jö­vedelmének és adózásának szabályozásáról, valamint a vállalatok egyes — kisüze­mi vagy szolgáltató jellegű — részlegeinek szerződéses rendszerben történő üzemel­tetéséről szóló előterjeszté­seket. Módosította a magán­gépjárművek személy- és áruszállításra való felhasz­nálásának szabályait. Az in­tézkedések 1982. január 1- én lépnek hatályba. A jog­szabályok többségét szép. tember végéig teszik közzé. A kormány megtárgyalta a Gazdasági Bizottság össze­foglalóját a műszaki előírá­sok és szabályzatok korsze­rűsítésére és a hatósági el­járások egyszerűsítésére ho­zott intézkedések eddigi ta­pasztalatairól. Megállapítot. ta. hogy a munka eredmé­nyesen halad. Csökkent, a hatósági előírások száma, a műszaki vizsgálatra kötele­zett termékek köre. Az or­szágos és ágazati szabvá­nyok felülvizsgálata nyomán jelentősen mérsékelték a kö. telező szabványok számát. A kormány jóváhagyta a Gaz­dasági Bizottság állásfogla­lását e munka folytatásáról és kiszélesítéséről. A Minisztertanács meg­hallgatta a Gazdasági Bi­zottság tájékoztatóját a2 1981. évi zavartalan energia­ellátás biztosítására hozott intézkedések tapasztalatairól. Megállapította, hogy az ész- szerűsítési és takarékossági intézkedések eredményesek voltak, ezért a kormány el­ismerését. fejezte ki. A kormány — a Tudo­mánypolitikai Bizottság je­lentése alapján — értékel­te a középtávú kutatási tervben szereplő programok megkezdésének első féléves tapasztalatait és határozatot hozott a munka meggyorsí­tására. Elfogadta . A telepü­lések fejlődésének irányítá­sát megalapozó kutatások" című programnak az orszá­gos középtávú kutatási-fej­lesztési tervbe való felvéte­lét A kutatások irányításá­ra a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. (MTI) Határidő előtt ildf& ll^fll?i€X«fÍft€Í3 If ÍSOIltlÍll A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében szer­dán befejezték az őszi nagy­javítást. Ez a fontos munka, lat — amellyel már a téli időjárás viszontagságaira is felkészítették a szabad té­ren dolgozó berendezéseket — kiterjedt a széntermelő gépekre, a törőműre és a szállítóberendezésekre egy­aránt. A visontai bányászok helytállását és hozzáértését, bizonyítja, hogy a bonyolult feladatot az előírt 11 nap helyett 10 nap alatt végez­ték el. Szerdán délben a visontai Thorez-bányában te­hát ismét megindult a szén­termelés, és ezzel egy teljes najpot nyertek: ez azt jelen­ti, hogy az időnyeréssel to­vábbi 20 ezer tonnával teté­zik elért széntermelési telje­sítményüket. A nagyjavítás ideje alatt — amikor is a külfejtése® bányában mindenhol álltak a gépek — a szomszédos Ga- gairin Hőerőmű el volt látva fűtőanyaggal. A visontai bá­nyászok ugyanis a karban­tartás megkezdése előtt ele­gendő mennyiségű szenet halmoztak fel erre a célra, emiatt tehát nem volt ki­esés a termelésben. A Thorez-bánya kollektí­vája év elejétől mostanáig 4,5 millió tonnát meghaladó szénmennyiséget hozott fel­színre, ezzel időarányos széntermelési tervüket 123 ezer tonnával túlteljesítet­ték. ,» Az orszáq háza Itt ülésezik az országgyűlés, itt vannak az Elnöki Tanács hivatalai, országos főhivataloknak ad helyet, könyvtára nél­külözhetetlen, kivül-belii! ájtatos csodálattá) kísérik forma­gazdagságát, szépségét az ország házának — az Országház­nak. Most nincs ülésszak, most ünnep van. Ebből az alka­lomból tért vissza „parlamenti” fotósunk hogy a máskor nyüzsgő, zsongó életű Országháznak egy csendes nan.ián mutassa, he apjiak, JjeJsíü és külső szépségét, Képes beszámo­lónk a lap ti- oldalán. (Perl Márton faivétsls) Politikai nagygyűlések, megemlékezések Alkotmányunk születése 32. évfordulójának előestéjén, tegnap, országszerte politikái nagygyűlésekre,- megemléke­zésekre került sor. Békéscsa­bán Gáspár Sándor. az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet, amelyben egyebek között rá­mutatott, hogy a szocialista Magyarországért vívott, ne­héz küzdelemben, a munkás- osztály vállalta a történelmi felelősséget. A bel- és a kül­politikai helyzet rövid átte­kintése után arról beszélt a szónok, hogy Alkotmányunk tág teret enged az emberi ké­pességek szabad kibontakoz­tatásának. Mi a teljes fog­lalkoztatottság fenntartásá­ra törekszünk, mindenkinek biztosítjuk a munkához való jogot, a kenyérkereset lehe­tőségét. — A béreknek, jövedelmek­nek arányban kell (íllniuk a munka mennyiségével, minő­ségével. A békéscsabaihoz hasonló, forró hangulatú ’ alkotmány­napi ünnepségre került sor Csornán is, ahol Sarlós Ist­ván, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mon­dott beszédet. Bevezetőben a közelmúlt nagy belpolitikái eseményeire, a párt, a nép­front, a szakszervezetek és a KISZ kongresszusára, az or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választásokra emlé­keztetett. hangsúlyozva: a széles körű, érdemi előkészü­let. majd a választók felszó­lalásai. a küldöttek munkája, hűen tükrözte mindazokat az alapvonásokat, összefüggése­ket, amelyek népiirík életét ma és a következő években is meghatározzák. A Hazafias Népfront fő­titkára beszédének befejező részében a szovjet nép bé­keakaratáról, társadalmunk­nak a nemzetközi élet. fejle­ményeiről alkotott állásfog­lalásait méltatta. 'Biztonságot, erőt sugároz az a tény. hogy a nemzetközi élet aggasztó jelenségei — köztük a neut­ronfegyver gyártásáról leg­utóbb hozott, felelőtlen ame­rikai döntés — nem fogták, nem fogják vissza azt a bel­ső alkotókedvet, amely hosszú terveink valóra váltását, bol­dogulásunk ügyét övezi — mondotta. Kisvárdán Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi mi­niszter volt az alkotmányna­pi ünnepség szónoka. A mi­niszter részletesen -. foglalko­zott az elmúlt három évti­zedben elért, történelmi mér­tékkel mérve is számottevő eredményeinkkel, a szocialis­ta ipar és mezőgazdaság ki­alakulásával és fejlődésével, amelynek nyomán hazánkban a nemzeti jövedelem csak­nem ötszörösére emelkedett. Rámutatott: most olyan sza­kaszban vagyunk, amikor az anyagi termelésben és né­pünk életkörülményei n e k, életszínvonaIának, javításában elért vívmányaink megszilár­dítása és a további bizton­ságos, szolid fejlődés megala­pozása a döntő feladat. Be­szédében a miniszter utalt arra. hogy az országnak a korábban számítottnál több gonddal kell szembenéznie. Ezért örvendetes, hogy bő­vül azoknak a vállalatoknak, munkahelyeknek a köre. ahol magasabbra állítják a mér­cét. Ünnepi megemlékezést tar­tottak Dunaújvárosban is, ahol Marjai József, a Mi­nisztertanács elnókhelyettg-r i se volt a szónok. í

Next

/
Thumbnails
Contents