Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-18 / 193. szám
Megértés és újabb támogatás a Szovjetuniótól Lengyelországban elhalasztották a „csillagmenetet" VARSÓ: A Szovjetunió által nyújtott segítség olyan alkalom, amelyet jól kell hasznosítanunk — állapítja meg a Trybuna Ludu hétfői száma a szovjet és a lengyel vezetők találkozójáról írt cikkében. A LEMP KB lapja a közös közleményt értékelve hangsúlyozza,, hogy a Szovjetunió nagy figyelemmel követi a lengyelországi események alakulását. „Legfőbb szövetségesünktől a megértést és a LEMP IX. kongresszusának támogatását kaptuk.” A Trybuna Ludu emlékeztet ró, hogy a szovjet vezetők a Krím-félszigeten lezajlott találkozón közölték a lengyel féllel: a Szovjetunióval szembeni tartozások visszafizetését a következő ötéves tervidőszakra halasztják. s egyúttal bejelentették további nyersanyag- és fogyás ztásicikk -szá 11 ít mányok útnak indítását Lengyelországba. A lengyel és a szovjet vezetők a lengyel—szovjet barátságot az európai erőegyensúly alappillérének tekintik, ami a kontinens békéjének és a szocialista országok béketörekvéseinek szerves alkotóeleme — mutat rá a lap. ♦ A varsói rádió hétfő délelőtti jelentése. szerint elhalasztották a tervezett — több városból kiinduló és Varsóba tartó — ötnapos „tüntető” menetet. A rádióközlfeményből kitűnik, hogy a menetet szervező bizottság a „Szolidaritás” szakszervezet által az elmúlt héten közzétett felszólítás nyomán állt el a politikai elítéltek szabadon bocsátását követelő akcióitól. Ezt megelőzően a lengyel kormány erélyes hangú nyilatkozatban követelte, hogy a „Szolidaritás” hagyjon fel a kifejezetten politikai tartalmú, az alapszabályával ellentétes megmozdulások szervezésével. * Á varsói vajdasági bíróságon hétfőn — két hét szünet után — folytatódott Leszek Moczulskinak és társainak pere. Moczulskinak, a „Független Lengyelország Konföderációja” (KPN) nevű szervezet vezetőjének a bíróság előtt kifejtett véleménye szerint, a KPN tevékenysége nem ellentétes a lengyel alkotmánnyal. A vádlott a PAP jelentése szerint hozzákezdett a szervezet programjának taglalásához, jelezve, hogy ez négy-öt napig is eltarthat. A KPN vezetőit az ügyészség államellenes tevékenység miatt állította bíróság elé.' Vasúti szerencsétlenség Bécsben J Súlyos vasúti szerencséit- ) lenség történt hétfőn reggel I Bécsben a Déli Pályaudva- ; ron. Mint korábban jelentet- j tűk, a burgenlandi Nickels- j dort felől! érkező, főként be- 1 járó munkásokat szállító j személyvonat — egyelőre I kiderítetlen okból — nem állt meg a vágány végén, hanem mintegy 30 kilométe- , rés sebességgel nekiütközött ' a betonfalnak. Ennek követ- I kertében a mozdony és a ) szerelvény 11 személykocsi- ] ja megrongálódott, több közülük egymásba csúszott. A szerencsétlenség három áldozata a helyszínen meghalt. A vonat utasai közül 108 személyt szállítottak kórházba közülük többnek az állapota életveszélyes. A szakértők és a rendőrség azonnal megkezdték a szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálását. Az első állásfoglalások szerint nem lehetetlen, hogy emberi mulasztás okozta a súlyos balesetet, bizonyosat azonban csakis a jelenleg még sokkos állapotban levő vonatvezető kihallgatása után lehet tudni. TOTÖZÖK, LOTTÓZÓK, FIGYELEM! Megyénkben működő totó-lottó kirendeltségek ünnepi nyitva tartása az alábbi: Eger Gyöngyös Hatvan P.-bánya Augusztus 19., szerda: 7,30—19 7—19 8—19 7,30—15,30 Augusztus 20., csütörtök: zárva zárva zárva zárva Augusztus 21., péntek: 7,30—19 7—19 8—19 7,30—15,30 Augusztus 22., szombat: 7,30—10 7—12 8—12,30 7,30—11,30 Augusztus 23., vasárnap: zárva zárva zárva zárva KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉSRE azonnal felveszünk kőműves, vasbetonszerelő, ács-állványozó, épületlakatos hegesztő, asztalos. Villanyszereid, festő-mázoló, víz-gáz és központifűtés-szerelő szakmunkásokat. A kiutazásig Budapesten, valamint Pest és Bács-Kiskun megyei munkahelyeinken biztosítjuk a foglalkoztatást. Kérjen részletes tájékoztatást az alábbi címről: BáiCSEP munkaügyi osztály. Kecskemét Klapka u 34. Reagan „lejött a hegyről*" Túlzó fegyverkezés miatt veszélyben a gazdasági program A Los Angeles-í Century Plaza Hotelben' hétfőn tanácskozásra ült össze az amerikai nemzetbiztonsági tanács, hogy Reagan elnökletével döntéseket hozzon a nukleáris fegyverrendszerek ügyében. Vasárnap Reagan Haig külügyminiszterrel tárgyalt, aki a The New York Times értesülése szerint arra próbálta rábeszélni az elnököt, hogy az MX-rakétarendszert a Carter-féle, eredeti elgondolásnak megfelelően, alagútrendszerbe telepítsék, ne pedig repülőgépekre, ahogyan Weinberger hadügyminiszter javasolta. A külügyminiszter attól tart, hogy ha az Egyesült Államok vonakodik saját területén elhelyezni az új óriásrakétákat, az európai szövetségesek sem fognak beleegyezni a Per- shing-rakéták telepítésébe. A hétfői tanácskozásra Reagan is „lejött a hegyről”. azaz két hétig tartó, csaknem teljes kikapcsolódás után, Santa Barbara-i birtokáról két napra Los Angelesbe utazott. A megbeszélés fő témája az MX-rendszer sorsa volt, de tárgyaltak a Trident—2 tengeralattjáró- flotta építéséről, valamint a B—1 bombázó továbbfejlesztett változatának gyártásáról is. Weinberger hadügyminiszter a következő négy évben összesen mintegy 200 milliárd dollárt kíván fordítani a hadászati nukleáris fegyver- rendszerek fejlesztésére. A kormány más tagjai azonban figyelmeztették Reagant, hogy ha a fegyverkezést ebben az ütemben folytatja, gazdasági programja kerül veszélybe. Bemutatkozott az új iráni kormány Bahonar, iráni miniszterelnök a parlamentben bemutatta 22 tagú kormányát. A legfrissebb jelentések szerint a kormánylistán szereplő jelöltek egy kivétellel megkapták az iráni parlamenti képviselők jóváhagyását. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Külpolitikai kommentárunk A párbeszéd ábécéje GEORG1J ARBATOV akadémikus, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a világhírű Amerika-kutató Intézet igazgatója interjút adott az ABC-nek, az Egyesült Államok — és a földkerekség — egyik legnagyobb televíziós állomásának. Maga a tény éppúgy nemzetközi figyelmet érdemel, mint az interjú nem akármilyen előzménye. A szovjet akadémikus ugyanis ezt az interjút már régebben megígérte az amerikai televíziós konszernnek és nem rajta múlt, hogy arra nem korábban került sor: az Egyesült Államok hatóságai ugyanis példátlanul ellenséges gesztusként egyszerűen megtagadták vízuma meghosszabbítását. Arbatov akkor természetesen hazautazott, az amerikai kormányzat pedig ott folytatta barátságtalan, sőt kihívó lépéseinek riasztó sorozatát a Szovjetunió irányába — ahol abba sem hagyta. Amióta a professzor hazautazott, Reagan — egyebek között — meghozta hírhedt neutrondöntését, és van valami jelképesen szomorú abban is, amit az Egyesült Államok elnöke éppen az Arbatov- interjú napján tett. Miközben Nyugat-Európától Japánig a világ hangos a keserű tiltakozásoktól, miközben az éteren és az óceánon át szálltak a túlpart felé Arbatov józanságra intő szavai, az amerikai elnök meglehetősen szokatlan módon, de annál látványosabban, megszakította kaliforniai szabadságát, hogy „sürgős fegyverkezési kérdésekről” tárgyaljon Haig tábornok-külügyminiszterrel és más tanácsadóival. Mindez újabb adalék ahhoz a régi igazsághoz, hogy a dolgokat sokféleképpen lehet megközelíteni, például konstruktív, vagy éppen a szakadékot szélesítő szándékkal. Arbatov vízum-meghosszabbításának megtagadása ez utóbbi jegyében született: minden vonatkozásban sértő volt. Az akadémikus, hazája alapállásának megfelelően, mégis úgy döntött, hogy igent mond az ABC megismételt kérésére, mert hisz abban, hogy ma minden józan szóra szükség van. Az interjú fő témája az volt, milyen kilátásai vannak a történtek után a szovjet—amerikai párbeszédnek. A neutronfegyver-döntés, a katonai költségvetés ugrásszerű növelése és az új fegyverkezési programok támogatása negatív hatással volt a két ország viszonyára. Rendkívül negatív jelenség, hogy az amerikai kormány az erőszak csaknem feltétel nélküli alkalmazásának híveként mutatkozott be. Arbatov tehát okkal bizonyult borúlátónak, de hangsúlyozta: a dialógusra szükség van, létrejöttéhez viszont kölcsönösség kell; az, hogy az asztal túlfelén is üljön valaki, aki tárgyalni, sőt, megegyezni kíván. AZ ABC TELEVÍZIÓINAK ADOTT INTERJÚ mondandójában, szellemében — és ez nem játék a szavakkal — valóban a párbeszéd ábécéje volt. HARMAT ENDRE A „Vörös Brigádok’ igy gyilkosság háttere Roberto Pcei holttestéi a római lóversenypálya közelében (Fotó: AP—UPI—MTI—KS) A hír a szokásos módon, a szemétkosarakban elhelyezett üzenet és a szerkesztőségeknek szóló „telefonkommüniké” útján érkezett. A „Vörös Brigádok” nevű olasz terrorszervezet ismét égy gyilkosságot jelentett, be. Az áldozat neve: Roberto Peci, akit 1981. június 11-én raboltak el. Annak a Patrizio Pecinek vólt a testvére, akinek az olasz rendőrség talán a legtöbbet köszönheti a terrorszervezet felgöngyölítése során végzett tevékenységében. Rajtaütés a Fracchia utcában Róbertot a csendőrség először két esztendeje, Anconá- ban vette őrizetbe. A nyomozók közölték vele: fivére. Patrizio, „súlyos válságban van”, állítólag azt mondta, hogy „nem bírja már sokáig az üldözött vad életét”. Roberto elfogadta a hatóságok ajánlatát és segített megszervezni a bátyja letartóztatását. Patrizio szinte azonnal beszélni kezdett, információi a Vörös Brigádok számára súlyos következménnyel jártak. Volt olvan eset. hogv tlppjp nyomán a genovai Fracrhia utcában egyszerre négy terroristát lőttek szitává az időben érkezett, speciális alakulatok. A józan ész azt követelné, hogy a hatóságok hétpecsé- les titokként kezeljék az informátor kilétét Salnos nem így történt, és számos kommentátor ebben is annak bizonyítékát látja, hogy nemcsak a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali (újfasiszta) terrorizmus között van Itáliában félreérthetetlen összefonódás, hanem a terroristák és bizonyos hatósági személyek között is. A szükséges titoktartás hiánya miatt például másfél év alatt kilenc „megtért” (vagyis hasznos vallomást tett) terroristát gyilkoltak meg társaik — a régi olasz „hagyományok” szellemében, nem egyet közülük a börtönben .., „Különös félhomály” Nem kellett tehát különösebb jóstehetség ahhoz, hogy a terrorszervezet lesújt Peci családjára, elsősorban az ugyancsak „megtért” öccsre, Robertóra. Az Olasz Kommunista Párt egyik ismert szakértője, Ugo Pecehioli például így nyilatkozótt: „különös félhomály üli meg azt a tényt, hogy a hatóságok a bűnbánókat egyszerűen nem óvják meg társaik bosszújától”. Az ifjabb Peci halálával folytatódott az olasz történelem egyik legriasztóbb gyilkosságsorozata. Voltaképpen mit kell tudnunk-a nem annyira vörös, mint inkább véres brigádok múltjáról? A szervezet megalakulása két tényezőre vezethető vi.sz- sza: 1. létrejötte nem véletlenül volt az 1968-as diákzendülések következménye: 3. a hangzatos nevű szervezet. ben szinte kizárólag jómódú családok értelmiségi sarjai vesznek részt. Az egyetemei találták meg végzett olasz ifjúság aránytalanul nagy része képtelen álláshoz jutni, és keserűségük, sajnos, viszonylag jó közege mindenfajta zAvaros, álradikális demagógiának. Az átadott stafétabot A szakemberek szerint a Vörös Brigádok szülőapja 1969 őszén, egy állástalan trentói szociológus, bizonyos Renato Curcio volt. Legfőbb segítőtársa (és utódja) a szélsőjobboldaliból „szélsőbaloldalivá” vedlett Mario Moret- ti, ugyancsak jómódú család sarja. Gyanítható, hogy csaknem egy teljes évtizedén át Moretti szervezte a terror- szervezét akcióit és a maga módján zseniális szervezőnek bizonyult. Ma mér azt is tudjuk, hogy ő vezette Aldo Moro „kihallgatását” és ő végzett az elralxüt egykori kormányfővel. Ha frontáttörésről még nem is beszélhetünk, kétségtelen, hogy a terrorszervezet számos tagja és vezetője már rács mögött van. (Moretti Is fogoly.) Az a rablás-, merénylet- és gyilkosságsorozat viszont, ami 1969 decemberében kezdődött, napjainkban is szinte menetrendszerűen folytatódik. Az akciók célja nyilvánvalóan az, hogy Itáliában létrehozzák a félelem és a káosz légkörét; olyan atmoszférát teremtsenek. amelvben egy ..erős kezű” vezető veheti át a politikai élet irányítását. A szakértők nem tartják Véletlennek. hogy az előbb bankrablásokkal, üzletemberek elrablásával, később politikusok és bírók meggyilkolásával riadalmat keltő szervezet pontosan akkor kezdte el tevékenységét, amikor az újfasiszták ugyanezt abbahagyták. Egyre világosabb, hogy a hetvenes évek kezdetén egyszerűen a stafétabot átadása ■ történt meg. és nem a cél, csak a cégér változott. Harmat Endre 1
