Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

A botdog pié/amatokat hatban bett eisnttogni Beszélgetés Almás! Évával A színésznő csak az Imént érkezett meg színházi öltö­zőjébe egy délutáni fellépé­séről, hogy még az esti elő­adás előtt sort keríthessen erre a beszélgetésre., A ken­dőzetlen, sajátosan szépve­retű arcon még nem, vehető észre a színpadra lépést rendszerint megelőző feszült­ség. Ma este a Patikát. Szép Ernő; darabját játsszák a Madách Színházban. —' Hogyan lett színésznő Almást Sva? Mennyire irá­nyították, befolyásolták vá­lasztását odahaza? — Sohasem irányítottak,. de ha már valamilyen, célt tűztem magam elé. akkor szüleim minden energiájuk­kal segítettek, . támogattak. Valaha az . volt; az elképze­lésem, hogy hegedűművész leszek, ezért zenegimnázi- urriban érettségiztem, de ab­bahagytam, tehetségemből nem futotta. Tizennyolc éves koromban felvételiztem a Színművészeti Főiskolán, és gyors elhatározásomat köye- tően a szüleim is rögtön tá­mogatták új választásomat. Azt vallom magam is, hogy a szülőknek kötelességük egyengetni gyermekeik út­ját,. s nem nyesegetni szár­nyaikat .4 hirtelen döntés után miként vált tudatossá válasz­tása, a színészi pálya? — Először valóban nem volt végiggondolt vállalkozás számomra a színészet. Vi­szont, pályakezdő színészként már. pontosan tudtam, hogy valamit ki akarok fejezni, és mások javára szeretném hasznosítani. . — Miként fogadták Indu­lása élső éveiben? Alkatánál, karakterénél fogva mindjárt a helyére került? — Amíg nem ismerik elég­gé az embert a -pályáit, rendszerint a- külső adottsá­gok alapján döntenek.' Kez­detben a-„férfifaló nők” sze­repkörében - könyveltek el. Ez -olvasható többek között rólam az egyik lexikonunk­ban is. -Mégis szerencsém t volt, úgy hozta a sors, hogy 'olyan szerepeket kaptam, amelyek megszabadítottak ettől az egyoldalú kategori­zálástól, Hogy sértés lett volna e címke? Nem vol­tam csúnya lány, s ezt a részét a dolgoknak nem kel­lett erősíteni bennem. — Hol, melyik színházban indult a pályája? — Még főiskolásként a Petőfi Színházban léptem fel először, majd a főiskola el­végzése után a József Attila . Színházhoz kerültem. Első emlékezetes szerepeim a Koldusopera Pollyja, Az ezerkettedi.k éjszaka Leilája vagy a Farkasok és bárá­nyok Glafirája volt. Sok ki­tűnő darabban játszottam persze azóta, klasszikusok­ban, mint legutóbb a Sok hűhó semmiért nagy sikerű előadásában is. Remek sze­Almási Éva a Sok hűhó semmiért című Shakespeare- vígjátékban repek, nagy lehetőségek voltak számomra. — Jó néhány filmben, te­levíziós játékban is szere­pelt. — Igen, nehéz lenne fel­sorolnom hányban, ezek egy- től-egyig kirándulások a színház világából a film vi­lágába. s jó néhány izgal­mas vállalkozás is akadt kö­zöttük, rr.int például a Nap- fogyatkozás, a Naphosszat a fákon, A ló is ember vagy a Próféta voltál szívem. — A szerepe mögül tehát minden esetben kibújik az em bar?. ... — Jge!}„ Qtt „ valójában minden kiderül.. . — Hogyan Vélekedik a sa­ját boldogulásáról? Hiszen végül is eljutott ' egy bizo­nyos csúcsra? — Soha nem tartottam magamat sikeres embernek, S hogy meddig juthat el az ember a pályán? Mennyi adatik meg nekem, mennyi sok és mennyi kevés? Neim ismerhetem a határt. Voltak pillanatok az életemben, amikor nagyon boldog vol­tam. amikor minden a he­lyére került, a magánéletem, a színházi munkám. Nagyon ritkák az ilyen pillanatok, de rossz periódusba kerülve mindig vissza lehet nyúlni ezekhez. — A színészet betölti a világát? Értelmi, érzelmi ki­elégülést ad. De kínál-e kel­lő biztonságérzetet? A színészet éppen olyan életbevágóan fontos játék, mint a szerelem. A „kel­lek, nem kellek” játszmája. Az érzelmi kapcsolatokban, mint amilyen a színház is, nem lehet előre tervezni. Nem tudom, később mi lesz. A sírást nem szeretem, de azt vallom, a boldog pillana. tokát is halkan kell elsut­togni. Szémann Béla Csehov Három nővérében Cseh Károly: Augusztus Szájai a sovány pénztárca nem köszön hangosan a postás csak üdvözlőlapok surrannak be alattomosan az ajtórésen Te valahol hasalsz a fűben — hátad rézlapocska zöld ajtón nem kopogtatnak rajta záporok — Pilláid leragadnak álmosan álmodozón Atperegnek lassan az emlékezeten a napfény aranyozta fák mint homokórán a homok S üres lesz az ég is mint kiborult pohár Varsa Zoltán: Óvakodj Hamlettól! „Óvd hát magad, legbiztosabb a vigyázat. Az ifjú, ha más nincs, magára lázad.” (Laertes Ophéliának) Övd hát magad! Légy résen, óvakodj! Zárd bf az ajtód, öeszkázd be ablakod! Es közel semmiképp ne ereszd E bomlott-hitűt — mert elveszejt. S eltévedsz szeme haván, hol rozsdás, szakadt szirom, s a pupilla krátere körül iszony leselkedik rád. S a robbanások is a közvágóhíd romlott fényeit ragyogják. Pillantásod kerülje szemét! Ne akard magadon veszett tekintetet! Hagyd őt az igazság tébolyában égni. Múltját, jelenét gyakran összevéti, mi jelen: csak álom. S néki: végtelen. Hímzések, csipkék közt őrizkedj szüntelen! Halál, s pusztulás szítják vágyait, fölgyújtja éjszakád, ruhád, s az ágyad is. Átkos hiányát hagyja csak reád, a magány széttéphetetlen iszonyát, mert akár a lét: egyetlen s egyszeri. Sorsában halandók s halottak vétkei. Vonulj kolostorba! Vagy más férfit, keress..! Csak óvd magad. Légy résen! Védekezz. Trófeák Gondolatok Ha a kígyó Évához a mai publicisztika nyelvén szólt volna, Adám és Éva még mindig a paradicsomban élne. (H. A. Shearrlng) Valakinek kell lenni és nem valaminek. (Herrlot) Már annyira népszerű va­gyok, hogy mindenki, aki becsmérel engem, még nép­szerűbb lesz, mint én. Azt nevezzük szakorvos­nak, akihez akkor küld el bennünket a körzeti orvos, amikor megállapítja, hogy belőlünk már semmi nem lesz, (Przekrój) Jő társszerzőért két szerzőt is lehet adni. (Kanadai társszerzők népi bölcsessége) Okos gondolata a bolond­nak is támadhat. Nála azon­ban ez ostobaság lesz. Rómát éppenséggel a Iudak mentették meg, de attól nem sikerült megmenekülniük, hogy ne kelljen részt ven­niük az ez alkalomból rende­zett banketten. (Ludak keserű humora) A saját erények túlságos bősége ellenszenvet kelt a mátok erényeivel szemben. HÁROM KÉRDÉS Három olyan szóról iruiik,’ amely nyelvhasználaturikbán egyre gyakrabban leieütke- Zik szóban és írásban egy­aránt. Mind a három iőVe- vény, idegen szerzemény. A valójában portugál, de hozzánk az angol nyelv közvetítésével jutott pálá- vert ilyen szövegösszefüggé­sekben szoktuk használni: „Nagy paláverbe kezdték, s vége hossza nem volt a fe­lesleges fecsegésnek”. Hogy milyen jelentéstartalommá! és használati értékkel élhe­tünk vele. arról ezek a vers­részletek is tanúskodhatnék: „Sima úton haladnak majd azok, / akik megtartják az új nagy palávert” (Bóka László: Több mint kísérlet). — „Amikor jön / nagy csa­ládi paláver van” (Hajnal Anna: Mese?). A szó életútja is segít ér­telmezésében. Eredeti jelen­tése: az afrikai négerék gyűiésháza, illetőleg tanács­kozása. Ebből fejlődött az a jelentésváltozat, amellyel a gyarmatOLSitó portugálok és a bennszülöttek közötti tár­gyalást nevezték meg. A portugálból az angol matróz­szlengbe. majd innen az an­gol köznyelve kerülve. a szószaporító. hosszadalmas fecsegésre utaltak vele. M31 nyelvhasználatunkban ebbe a rokon értelmű szósorba il­leszthető használati értéke­ket jelölheti: beszélgetés, társalgás, diskurálás, cseve­gés, fecsegés, locsogás, tré-j cselés, csatrálás stb. A második kérdés: Mi a jelentése az annuVál idegen szónak ebben a mondatbán.: „Nyilasi és Farkas gólját a játékvezető annulláltá“ (Népszabadság, 1931. máj.' 21.). Ez a latin eredetű ige- alak ezeket a jélentésválto- zatokat nevezi meg- érvény­telenít, megsemmisít, ha­tálytalanít, eltöröl. A mai sportnyélvből került ez a szó knznyelvünkbe, sót újab­ban már versbeli szereiét is vállal: „Én is mint eddig s most akárki / élek, s ezért olyant csinálok, / hogy nincs mód többé annullálAi” (Csorba Győző: Különleges). Éppen Csorba Győző vers­terméséről szóló kritikában olvashatjuk ézt. a mondátót: „Túlzás lenne a kötetbén az obiigát oroszlánkörmöket felfedezni” (Literatuta. I960. 439.). Ez a latin eredetű szó eg'me terjedőben van. mai nyelvhasználatunkhán, főleg ilyen szövegösszefüggé­sékben : „Ötödikbén meg­kap, a'az obiigát hcsszúnad- rá.got" (Napjainkban, 1901. jan. 1.). — „A költészet napján megírják az obiigát ünnepi, cikkeket” (Magyar Hírlap, 1981 ápr. 11.). Eny- nyire szükség van erre a megnevezésre? A válásiunk nemlegés. Válogassunk néha ebből a rokon értelmű szó­sorból is: kötelezi, szókásos. megszokott, szükségéé, elma­radhatatlan, stb. Dr. Bakos József (Kari Karus) (R. Kafa, francia humorista) („Az erények veszedelmei” című angol monográfiából) .. .Aranyapám., ná- lünk valamelyik okos kitalálta, hogy a munkaidőt munká­val kell eltölteni, és nem lehet különböző trükkökkel a város­ban grasszálni, csa­varogni. Mert régeb­ben nagyban ment a rongyrázás. Mindenki úgy lógott, lazsált, ahogy tudott. Példá­ul a karbantartó bri­gád délelőtt mindent gyorsan megcsinált, ebéd után irány a mozi: a két órakor kezdődő előadásra felváltva jártak, hogy ne legyen feltűnő a lógás. A főnököm lénteken délben már ráckevei Dunán lecázott azzal a trük- :el. hogy hét végén eltárellenőrzést tart vidéki részlegek­en. Tériké, a bal-* •setvédelmi osztály •ól az anyósa névén délelőttönként taka- •itást vállalt, és azt Mesélte be a fő nő­töknek. hogy a tést- •érüzemben elsőse­gélynyújtó tanfolya- not vezet. Beleznai Dodó a fejlesztő némök heti három ilkalommal óraadó tanárként ügyködött i szakközépiskola itappnli tagozatán. Hát ez a nagy nép­vándorlás most meg- izűnt. csak igazgatói engedéllyel lehet ki­lépőt szerezni. Per- ize, aranyapám. ne­hogy azt hidd, hogy Monológ konyak mollott most többet dolgo­zunk. Ugyan kérem. Egyszerűen a válla­laton belüli lazsálás új módozatait dol­goztuk ki, vagy aho­gyan mi mondjuk, ló- gássZerkezet-átalakí- tást hajtottunk vég­re. Na, nyeljük le ezt a kis konyakot, mert sürget az idő! Csirió! Kérlek szépen, Té­riké már nem jár ta­karítani, ellenben totó- és lottószelvé­nyeket árul bizo­mánybán. NyojMál tízig rendel. üzemi orvos, de^fm » Ős esetben egész kp. A karbantartók gy vásározó kiske­reskedőnek kéljfel- jancsikat gyártanak sorozatban. A köny­velés nődolgozói, akik régen a kirakatokat nézegették, s a vá­rosban grasszáltak óraszám, most áttér­tek a kézimunkára. Kardigánokat, puló­vereket kötnek, térí­tőt horgolnak. Lac- házi Böbe a kalotar szegi meg a kalocsai hímzés fortélyait mu­togatja nekik, ketten pingálni tanulnak, a számviteli osztály ve­zetője nr>dig minden­áron tojást i-ar fes­teni. A gyártáselől’.é­sziták megalakították az Ű) TUkÖr-olvasó- klubot, de állítólag elolvasnak mindent, még az Ű) Embert is, persze csak munka­időben, amikor a gyártáselőkészltés szünetel. ■ Azt kérded, arany- apám, h%t\j kerül­tem ebbe a presszó­ba világos nappal, délután kettőkor? Tudod, pajtás, hiába tiltják a kijárást, azért az embérek te­le vannak gondok­kal, tennivalókkal. így aztán, aki kilé­pőt szerez, az intézi a többiek ügyes-ba­jos dolgait. Én, kér­lek. már a hentesnél, a Szepetnekinének rendeltem két kiló karajt, mert estére vendégeket várnak, Lancsalics bácsinak befizettem■ az OTP- tartozását, a bölcső­déből hazavittem az Apostagi Zsozső kis­fiát a nagymamához, mert belázasodott a kislegény. Nádasdy meg arclemosót vet­tem, beszéltem a fő­mérnök fiának a ma­tektanárával, voltam az adóhivatalban, a télekkönyvben, a GELKÁ-nál, az an­tikváriumban, hogy csak a leglényege­sebb megbízásokat említsem. Mit kérdeztél, aranyapám? Holnap Pestre megyek a fő­könyvelővel. Állító­lag most lehet aVol- vójához eredeti gu­mikat kapni, megné­zünk egy új Búd Spencer-filmet, este pedig kimegyünk a Népstadionba. Ja, hogy milyen ürügy­gyei lépünk meg Pestre? Valami ki­mutatást, tervjelen­tést kell fölvinni a minisztériumba. Amíg a főkönyvelő a minisztériumban nyüzsög, én megve­szem a gumikat, vál­tok két mozijegyet, este pedig kimegyünk a meccsre. Na, kérj még két fél konya­kot, mert lassan in­dulok vissza, lejár a kilépőm, aranyapám, nem lehet lazsálni, azok az idők már el­múltak. .. Na, csi­rió! ... Kiss Gs'Srgy Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents