Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-16 / 192. szám

Vásárlási szokásaink— ma és holnap Beszélgetés dr. Berényi Józsefi«!, | a Belkereskedelmi Kutató Intézet igazgatójával Holland szakszervezeti vezető megyénkben Következik a nyomáspróba Szerelik a paksi atomreaktort Mindnyájan fogyasztók va­gyunk és valamennyiünknek vannak kialakult vásárlási­fogyasztási szokásaink. Több­nyire magunk sem vesszük észre, amint ezek a szoká­sok az idők folyamán ala­kulnak, változnak, módosul­nak. Hogyan zajlik le ez tár­sadalmi méretekben, s en­nek milyen hatása tapasz- i talható — erről beszélget­tünk dr. Berényi Józseffel, a Belkereskedelmi Kutató Intézet igazgatójával. — Milyennek látják a la­kosság fogyasztási szoká­sait ma. és hogyan igye­keznek azokat befolyásol­ni? j* — Igen lassan változik a í fogyasztói magatartás, s en- . ken egy sor szubjektív oka I van. Ezek az okok azonban j olyan erős gyökerűek, hogy ! még drasztikus eszközökkel I sem szüntethetők meg, pe- ! dig nagyon is a köz érdeke, i hogy változzanak a vásárlói ! szokások. Szomorú nélda er- í re a hazai alkohofiiogyasz- j tás, amelyet a szeszes italok 1 árának többszöri emelésével í és adminisztratív intézkedé- ! sekkel is próbáltak csök- í kenteni. — Hogyan változhat ez a jövőben? f — Éppen az elmondottak j bizonyítják, hogy e téren j aligha lehet pontos előrejel- j zést adni. Ami viszont álta- 1 Iában a fogyasztói magatar- t tás változásait illeti, ihtéze- I tünk foglalkozik közép- és ! hosszú távú fogyasztói és j áruforgalmi prognózisokkal 1 is. Ezek alapját képezik a i belkereskedelmi ágazat ter- J veinek és az Országos Terv- > hivatal égisze alatti távlati ! tervezésnek. Itt a' jövedel- ! mek alakulását kell alapve- í tőén figyelembe venni, hi- j szén ez meghatározóan hat 1 a fogyasztás nagyságára és szerkezetére. — Milyen különbségek jel­lemzők ma a felmérések szerint a lakosság egyes rétegeinek fogyasztási szo­kásaira? ! — Leg jellemzőbb talán az, í hogy a társadalom rétegei- j nek fogyasztása egyre kt- : egvenlítettebb. Ez azonban t korántsem jelenti azt, hogy ! nincs teendő e téren. Első- i sorban a legalacsonyabb jö- I vedelmű rétegek fogyasztá- í sa marad el az átlagtól, j Ugyancsak csökkennek a j különbségek a városi és a j falusi lakosság fogyasztási 1 magatartása között. — Ha már az élelmiszer­nél tartunk: e téren mi­lyen javaslataik, előrejel­zéseik vannak a nem me­zőgazdasági lakosság szá­mára? , _ Igyekszünk segíteni ab­I bán, hogy a lakosság élel- .{ miszer-fogyasztását általában j az egészséges ' táplálkozás ! irányába lehessen te­i. relni. A táplálkozásban nö- | vekednie kell a vitaminok és az i állati fehérjék szere- j pének, csökkennie a szén- [ hidrátoknak, vagyis a lisz- I tesáruknak. a cukornak. Né- í mi változás már tapasztal- ! ható, de több kellene, Első- í sorban a tej- és tejtermék- j fogyasztásnak kell növeked- [ nie. a húsfogyasztáson belül I pedig a baromfi- és halfélék ( javára kell billennie az ará- f nyoknak. Egészében elegen- í dő húst fogyaszt ma a ha- I zai lakosság, a legutóbbi ár- I emelés hatására némileg ! csökkent a sertés- és mar- 1 hahús-fogyasztás. Ami a ha- I lat illeti, bizonyára többet i is vásárolnának, ha a keres­kedelem ki tudná elégíteni az igényeket. — A kereskedelmet ho­gyan igyekeznek befolyá­solni a változó fogyasztási igények és szokások kielé­gítése érdekében? — Élelmiszerféléknél pél­dául úgy, hogy ne csak ál­talában szélesedjen a vá­laszték. hanem egy-egy bol­ton belül is. Főleg azokból a cikkekből, amelyből kívá­natos növelni a fogyasztást. Így például csak akkor van értelme többféle tejtermék forgalomba hozatalának, ha azokat a vásárló a szokott boltjában megkaphatja. Sem­mi esetre sem áruhiánnyal kell befolyásolni a keresle­tet; úgy nem lehet a vásár­lót valamilyen árucikk meg­vételére rábírni, hogy nem kap mást. A kereskedelem a kínálattal nem csábíthat az ésszerűtlen, a pazarló fo­gyasztásra. Ide tartozik az is, hogy széles árskálával kell dolgozni, a vásárló olcsó árut is vehessen a tápérték­ben, illetve rendeltetésében, használati értékében megfe­lelőt. Ilyenek például a mostanában terjedő „fehér cikkek”, ahol csak a csoma­golásban van különbség. Hasonló módon kell töreked­nie a kereskedelemnek álta­lában is a költségmegtakarí­tásra. Sajnos, a jelenlegi ér­dekeltségi rendszer nem ösz­tönöz kellően erre. — Mennyire sikerül befo­lyásolni az ipart a fogyasz­tási igények kielégítése ér­dekében? — Többször is elhangzott már párt- és kormánynyi­latkozatokban, hogy az áru­ellátás nálunk jó. Ez igaz, mégis inkább a termelők piaca működik nálunk, mint a fogyasztóké. Sok területen az ipar nem termel annyit, amennyit a kereskedelem átvenne. Ha azonban az áru­ellátást veszélyeztetve lát­juk, minden illetékeshez el­juttatjuk jelzéseinket, s ilyenkor miniszteri, sőt kor­mányintézkedésre is sor ke­rül. Tény, hogy sok gond van a minőséggel, de a mi­nőséggel arányos árakkal is. A népgazdaság és a fogyasz­tó érdeke egyaránt az, hogy a drága fogyasztási cikk tartós legyen, s ha nem az, a pazarlás a népgazdaság érdekeit sérti. Például: a fogyasztó számára pénzkido­bás, a népgazdaságnak anyag- és munkaerő-pazar­lás az, ha egy fürdőszobai bojler kétévi használat után kilyukad. Hasonló a helyzet a rossz minősége miatt idejekorán „elhaszná­lódott” cipőkkel és más iparcikkekkel is. — Milyen hatással van ez a lakosság fogyasztására? — Igen erősen eltorzítja, hiszen az ilyen cikkből töb­bet, illetve gyakrabban kell vennie a fogyasztónak, mint amennyire valójában szük­sége volna. Hasonló kihatá­sa van az alkatrészek és ap­ró cikkek hiányának. Ha egy-egy kis alkatrészt, la­kásfelszerelési cikket, gép­kocsihoz való apróságot ma­gában nem lehet kapni, csak komplett szerelvényt — pél­dául vízcsapra való rózsát csak csapteleppel együtt —, az súlyos pazarlás. — Végül: mit mutatnak az előrejelzések? ;— A hatodik ötéves terv­ben szerepel, hogy a hazai fogyasztásnak a korábbinál lassabban kell növekednie. Az emberek igyekeznek fenntartani eddigi fogyasz­tási színvonalukat, s erre meg is vannak a lehetősé­gek. Ami pedig az irányt il­leti: az elmondottak szerint igyekszünk befolyásolni a továbbiak során is a fo­gyasztási szokások alakulá­sát, a választékkal, a jó mi­nőségű áruval és az árakkal. — Köszönjük a beszélge­tést. Várkonyi Endre Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a SZOT főtit­kárának meghívására ha­zánkban tartózkodik Wim Kok, a Holland Szakszerve­zeti Mozgalom Szövetség és az Európai Szakszervezeti Szövetség elnöke. A holland vendég szom­baton délelőtt bolgár, fran­cia, portugál, román szak­Maholnap itt az ősz, a ke­reskedelem pedig már a tél­re is gondol. Hogy milyen lesz a téligyümölcs-válasz- ték és mennyi kerül az üz­letekbe, az javarészt most dől el. Nincsenek könnyű helyzetben, amikor az or­szágba érkező importárut kell elosztaniuk, hiszen évek óta jóval nagyobb a keres­let, mint a kínálat Érdeklődésünkre Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyei Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vál­lalat egri fiókjának igazgató- helyettese, Kovács Imre is csupán a citromféiékről tu­dott biztosat mondani. Nos, citromból folyamatos lesz az ellátás, a flakonos citrátle- vekből többet kínálnak maid. Mindezeket Görögországból, Olaszországból, Spanyolor­szágból és Algériából szer­zik be. Az lett a vesztük”, ami az érdemük volt előzőleg. Az a bizonyos Rain Roll ne­vet viselő ön tözőberendezés. Egyik napról a másikra be­fagyott körülöttük a világ. Azelőtt alig győzték gyártani a gyorsan közkedveltté vált berendezést, aztán — meg­merevedett a piac. — Köszönjük, nem kell a Rain Roll, visszamondjuk a megrendelést — hallották egyre-másra a gyöngyösi Agromechanika Ipari Szövet­kezet vezetői. — Mi történt? — kérdez­tük most Dahnis Richárd el­nöktől. — Megváltoztak a gazda­sági szabályozók, a gazdasá­gokban kevesebb lett a vá­sárlásra felhasználható pénz és megszűnt az állami támo­gatás is. Mi pedig egy év alatt majdnem negyvenmil­lióval kevesebb árbevételhez jutottunk. Bekövetkezett az is. hogy még nyereségrésze­sedést sem tudtunk fizetni. Gyenge vigasz Nem dolgoztak rosszabbul, mint azelőtt, mégis most megváltozott körülöttük a légkör. Ha korábban a dicsé­rő szó volt a gyakori, ettől kezdve a szelíd szemrehá­nyástól kezdve a határozot­tabb hangú bírálatig minden­ben lehetett részük. „Leült” a szövetkezet, mondták néhányan sajnál­kozva. Nagy fába vágták a fejszéjüket, tették hozzá má­sok. Mert mindig valami mást akartak, mint a kör­nyezetük, jegyezték meg az ingerültebbek. Nem ők jutottak erre a sorsra egyedül az elmúlt év során. Ez ugyan őket nem vigasztalta, de nem esett jól nekik a sok-sok szemrehá­nyás. Azt megértették, hogy az „öntözőkerék”, vagyis a Rain Roll után már „nem kapkodtak” a gazdaságok, ahogy több minden egyéb után sem. meg azt is tudo­másul kelleti, vénéi, hogy az. öntözés magában véve is szervezeti vezetők és akti­visták társaságában Heves megyébe érkezett, Egerben, a Szakszervezetek Heves me­gyei Tanácsának székhazá­ban Lévai Ferenc, azSZMT- tifckára tájékoztatta megyénk politikai, gazdasági és tár­sadalmi életéről. Ezután Eger nevezetességeivel is­merkedtek. majd Szilvásvá­radra látogattak. A többi déligyümölcsből más a helyzet. A budapesti DÉLKER központjában tá­jékozódtunk, hogy mikor és mennyi narancsot, és banánt kap megyénk kereskedelme. Elmondták, hogy az országos ellátásnak megfelelően ba­nán várhatóan már novem­ber 1-én kapható lesz élel­miszerüzleteinkben. Azt is hozzátették, hogy minden bizonnyal többet kapnak a tavalyinál- Narancsból a múlt évivel' azonos mennyi­ség lesz. szintén november­ben, jelenik meg! Bizonyo­san nem érkezik a télj he­tekben mandarin, mogyoró, ananász és füge az üzletek­be. A narancs Egyiptomból, Kubából, Jordániából, Liba­nonból és Algériából jön. A választék a grape fruittai is gazdagodik. Ez jelenik meg legkorábban a pultokon, már október elején! „drága mulatsággá” lett. de hát ki tudhatta mindezt előre ? Még szerencse, hogy más termékek készítését sem ad­ták fel annak idején, így volt mit folytatniuk. — Különböző egyedi gépek gyártására is -vállalkoztunk, mert kellett a megrendelés — hallottuk Varga János mű­szaki vezetőtől. — És el­kezdtük a tárgyalások soro­zatát, — Csak a mai napon nyolc megbeszélésünk volt a kü­lönböző cégek képviselőivel — tette hozzá az elnök. — Nyugodtan mondhatom, ha húsz tárgyalásból egy ered­ménnyel végződik, már jó az arány. ________ R áadásul még az is Hallgathattak azért is, hogy éppen most kellett nekik új üzemépületbe költözniük. Ej- ej. nyereségrészesedés nincs, de emeletes „palota” van — mondták a „jóakaratúak”. — Amikor a beruházási programot összeállítottuk, jelentős fejlődés jellemezte a szövetkezetét — magyarázta az elnök az „üzemváltás” okát. — A régi hely aligha volt üzemnek nevezhető. A szövetkezetbeliektől nem is hallottunk senkitől egy rossz szót sem. hogy minek kellett ez az építkezés. Nem volt könnyű sem a hurcolkodás, sem az új üzem berendezé­se, de mindenki készséggel segített. Ha társadalmi mun­kára volt szükség, szinte senki sem hiányzott. — És hányán mentek el a szövetkezettől ebben a kriti­kus időszakban? — Semmivel sem volt na­gyobb a mozgás, mint ami­lyen szokott lenni. A régiek közül pedig szinte senki sem vette a kalapját. Az em­berek tudják, hogy a hirte­len visszaesés csak átmeneti jellegű, és emiatt senkinek sem lehet szemrehányást tenni. Űjabb érdekes szakaszá­hoz érkezett a Paksi Atom­erőmű kivitelezése, miután Csehszlovákiából befutott az első reaktor valamennyi fon­tos egysége, megkezdődött a reaktor belső berendezései­nek rendkívül pontos mun­kát kívánó szerelése, össze­rakása beállítása. A reaktortartályon belül helyére emelték a nukleáris üzemanyagot tartó reaktorá­nak alsó részét. A „reaktor­fenék” egymaga harminc tonnás szerkezet. Ezután kö­vetkezik a százhét tonnás felső blokk szerelése. Az eh­hez kapcsolódó kábelek biz­— De a reménykedésből aligha lehet megélni. — Tudjuk, tudtuk is”J Adós, fizess! Aligha van ember mife­lénk, aki nem került még olyan helyzetbe, hogy pont akkor kellett bizonyos köte­lezettségeinek eleget, tennie, amikor a legkevesebb forint cincogott a zsebében. — Mi a banki kölcsönt nagyon komolyan kezeltük. Már csak néhány százezer forint van belőle hátra. Ezt is pontosan visszafizet­jük. — Másfajta adósságuk is van? — Mindig élvezhettük a szövetségünk támogatását, segítségét, mint az utóbbi hónapokban is. Bízunk ben­ne, hogy megértik a mosta­ni körülményeinket és tü­relmesek lesznek, haladékot adnak. Számokat hallottam, milli­ós tételeket. Banki követe­léseket és belső gazdálkodási, pénzügjú variációkat. Amor­tizáció és bérszínvonal, aztán rovatokról szóltak, amelyek közül az egyiken van pénz, a másikon pedig nincs, de ez annyira közgazdasági terület, hogy nem érdemes belebo­nyolódni. — Mi a lehetséges nyere­séget elérjük most is. de mi­vel az árbevételünk összege jóval kisebb, mint az előző években volt, ezért a nyere­ségünk végösszege is szeré­nyebb szám. — Mikor érik utol korábbi önmagukat? — Jövőre már - megköze­lítjük a volt legmagasabb szintet, az 1979-est. — 7.1 erre biztosíték? — Ebben az évben a ta­valyi nyolcvan hatmillió he­lyett pontosan százmilliót terveztünk. Az első félévben már több mint a felét telje­sítettük. A jövő évi megren­delésünk pedig százhatmi Ut­ót tesz ki. Ebből a Rain Roll csak két darab. „ tosítják majd az összeköt-' tetést a vezénylőkkel. Valamennyi művelet mind a „tisztaszerelés” körébe tartozik. A reaktortartály­ban dolgozó szakemberek speciális, gomb nélküli öl­tözékben vannak, nehogy szilárd anyag véletlenül is bent maradjon és később zavart okozzon. Amikor a reaktor szerelé­se elkészül, súlya megha­ladja a félmillió kilogram­mot. Ezután következik a „primérkör” , nyomáspróbá­ja, majd az egész rendszer mosatása, hogy abszolút tiszta legyen. A sejtelmes jövő Ami titok, az titok. Ha a két új termékük szabac ■■ lomnak minősül, akkor cs< - ugyan nem beszélhetnek; dig, amíg a találmányi hi’ tálhoz be nem adták a m felelő papírokat. — Ügy számolunk, bőgj találmányi bejelentéshez szükséges dokumentáció belátható időn belül elkés; jük. A gyártás tehát jöwn kezdhető el. Mondhatom i v is: jövőre el kell kezdenür- ha a mostani helyzetünk r végérvényesen meg akan szabadulni. — És addig? — Alig néhány na; hogy az egyik társszövet ■ zetünktől bérmunkát vállal­tunk. A hagyományos 1- - mékeinket pedig növekvő mértékben gyártjuk. Senki sincs munka nélkül az üze­men belül. Van lehetőségünk a további fejlessttésre is. te­hát az új termékek készíté­se nem igényel majd újabb beruházást. — Felmérték a piac lehe­tőségét is? — Igen. Még arra is te­kintettel voltunk, hogy a termékünk ára ne érje el a húszezer forintot. Aligha érthető mindenki számára, miért ez a ..bűvös” szám. Csak arra emlékeztet­nénk, a mai szabálvozók szerint ennél a határnál dől el, hogy valami erről a- ro­vatról szerezhető-e be, vaev a másikról. Mert az egyik rovaton van pénz, a mási­kon pedig... Ez most így van. no! Egy szó. mint száz: a gyöngyösi .szövetkezet ugyan egyetlen pillanat alatt „hun- pánt bele a mély vízbe”, de minden jel arra utal, egészen jól tempóznak már. Csupán a stopperóra 1 az ellenfelük. G. Molnár Ferenc ,Nmüs5a£\ 1981. augusztus 16., vasárnap Augusztusban télről Nem lesz mandarin, füge és ananász Egyik napról a másikra Vigyázat, mély víz! V ÓRÁNKÉNT EGYHEKTÁRNYI CUKORRÉPÁT TAKARÍT be a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat gépújdonsága', az ön­járó cukorrépa-betakarító gép. A berendezés óránként négy­hat kilométeres sebességgel haladva csaknem egy hektáron végez a munkával és különféle adapterekkel más mezőgaz­dasági munkákra is alkalmas. (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents