Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

Füred lesz Tiszafüred Aki nem járt Tiszafüreden, talán nem is sejti, miről ne­vezetes a helytörténeti mú­zeum oszlopos-tornácos épü­lete. Ám aki a nagyközség múltja iránt érdeklődve be­lép a parkba, rögtön meglát­ja a márványtáblát: 1849- ben itt találkozott Kossuth Lajos »Görgey Artúrral, s itt beszélték meg a diadalmas tavaszi hadjárat tervét. Az egykori nemesi kúria vastag, szilárd falaival mél­tóságteljesen őrzi a dicső emléket. sok szobájának egyikében térkép is mutatja a tavaszi hadjárat csapat- mozdulatait. s a község iga­zán becsben tartja az épü­letet: kívül-belül ragyog, mint ahogy illik is a falu ékességéhez. De a kúria nemcsak Kossuth lépte nyo­mát őrzi, hanem a falu múltjának tárgyi emlékeit is. melyeket gondos kezek ' hordtak ide. hadd lássák a \ késő utódok, hogyan éltek, mivel keresték kenyerüket az ősök. 1 Tiszafüred régi település. f már a középkorban is népes falu volt, a hely pedig any- ' nyira vonzotta a régi lakó- | kát. vagy azok ivadékait, 1 hogy a török hódoltság ide- 1 jén többször is újra felépí- ' tették, noha minden török ! hadmozdulat új tűzvészt, új bújdosást jelentett. Jött a török, elmenekült a lakosság, menedéket adott a Tisza ná­di világa: elvonult, visszatért a nép. Többször ismétlődött ez a szomorú vándorlás, mig végre a XVII. században új­ra szilárd otthonná vált a falu, s fejlődött olyan mér­tékben. hogy évszázadnyi idő múltával mezővárosi jo­got kapott. Fontos kereseti forrás volt itt a halászat, míg csak hűtlen nem lett a faluhoz a folyó, s a Tisza-szabályozás el nem vitte a vízi világot, a nádast, az árterületet, s jó két mérföldnyire a vizet. Most azonban újra változik a világ a Tiszatájon: épül a vízlépcső és visszatér a víz, mégpedig hatalmas tó for­májában, elönti a terméket­len szikes területeket, és nemcsak halgazdaságot, de merőben új lehetőséget is hoz: fürdőéletet. Rövidesen valóban „füred” lesz Füred: nyaralók, idegenek özönle­nek majd ide, az Alföld „Balatonjára”. Erről az ősök nem is álmodhattak, de még a mai utódok sem sejtik ta­lán, mekkora változást jelent mindez az ő életükben. A múzeum őrzi a faragott bútorokat, a régi használati tárgyat, s az egykor virágzó fazekasság szebbnél szebb termékeit. A falakon látha­tók a jellegzetes régi házak képei, reméljük, megmarad néhány belőlük valóságosan is; padlás-homlokzatukat bo­Halaszatból élt egykor a falu (Futó Tibor felv.) rí lő faberakásuk, faragott -------------------— o szlopsorú pitvaruk — rend­ben tartva — a falu díszei­vé tehetné őket. A múzeum épülete oly tá­gas, hogy két szobájában vándorkiállításoknak is he­lyet tud adni; ottjártamkor éppen a bajai múzeum nép- művészeti gyűjteménye volt látható. Sokác. szerb, horvát menyecskék dúsan hímzett rokolyái, gyöngyös főkötői, pártái töltötték meg a tárló­kat. Itt, a Tisza-parton so­sem hordtak ilyen parádés öltözékeket, komorabb, szi­gorúbb volt a viselet, 's ke­ményebb az élet. De a dús hímzések kedvet ébresztenek: a falu vendéglőjében a kis pincérlány már ilyen hímes ingvállat hord, maga hímez­te tán, s szép benne, mint a múzeum parkjában nyíló virágok. A becsben tartott rági udvarház így divatot is „csinál”, a jó ízlés divatját, észrevétlenül, hallgatagon nevelvén környezetét. Bozóky Éva Hazai tájakon Az idegenforgalmi sta­tisztikák máris arról ta- nuskodnak — pedig hol van még a szezon vége? —, hogy az átmeneti megtorpanás után igen csak nekilendült az idén mind a külföldi, mind pedig a hazai turizmus. A hetek óta tartó jó idő is sokakat csábít arra, hogy megismerkedjenek hazánk. szép tájaival, idegenforgalmi neveze­tességeivel. összeállítá­sunk is ötleteket kíván adni hazai tájaink újabb „felfedezéséhez”. Bányagépek— barokk palotában Sopron nevezetes műemléki belvárosa a közelmúltban új látnivalóval gazdagodott. Néhány lépésnyire g Stomó- háztól. a Kecske-templomtól, a Templom utca 2. szám alatti egykori Esterházy palotában újra megnyílt a Köz­ponti Bányászati Múzeum. Sopronnak két fontos kap­csolata van a bányászattal. Itt, a közeli Brennberg völ­gyében ringott a magyar szénbányászat bölcsője: 1753- ban nyitották meg a Felvi­dék első iparszerűen termelő szénbányáját. Másrészt a város 1919 után negyven évig adott otthont a bányá­szati felsőoktatásnak: a Sel­mecbányái akadémia települt ide, és innen került Miskolc­ra. Annak idején a közlekedés és a mezőgazdaság a millen­nium ünnepségeire össze­gyűjtött anyagot központi múzeumba helyezte el, a bá­nyászat azonban elmulasz­totta ezt a lehetőséget. A két világháború közt sem sokat tettek ennek pótlására, a felszabadulás után pedig so­káig az újjáépítés és nem a régi emlékek gyűjtése, meg­őrzése volt a feladat. Úttö­rő jelentősége volt ezért dr. Faller Jenőnek, a soproni egyetem docensének, aki 1952-ben a Bányászati La­pokban cikket írt a műszaki emlékek védelméről, és ja­vasolta. hogy Sopronban gyűjtsék össze ezeket. 1955- ben a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsá­ga döntött a Központi Bá­nyászati Múzeum létesítésé­ről. A soproni városi tanács a Nehézipari Minisztérium­nak adta a volt Esterházy palotát, amelyet múzeumként 1957-ben nyitottak meg. A mintegy 420 négyzetméteres kiállítási területen modelle­ket. maketteket, térképeket mutattak be. Tizenhárom évi nyitva tar­tás után — mivel az épület állaga megromlott és a gyűj­tött anyag is kinőtte a rak­tárakat — becsukták a mú­zeumot : a helyreállításra,' bővítésre a soproni Deiváros átfogó műemléki rekonstruk­ciójának keretében nyílt le­hetőség. A terveket és a ki­vitelezést az Országos Mű­emléki Felügyelőség a költ­ségeket a magyarországi bá­nyászati vállalatok állták. Az épület alapjait az 1400- as években rakták le, most az 1700-as esztendőknek meg­felelő állapotban állították helyre. A palota, amely hát“ só falaival és kertjével a ré­gi soproni várbástyának tá­maszkodik, az Esterházyak! városi háza volt. A rekonstrukció előtt az első emelet néhány értékes traktusa a szomszédos épü-i lethez tartozott, most ez is ai múzeumot gazdagítja. Feltárd) ták a korábban betemetett pincerészt. Ezekkel és a te* tőtér-beépítésekkel együtt A hasznosítható terület 1509 négyzetméterre nőtt. Ennek mintegy felét kiállítás fog­lalja el. a többit könyvtár, iroda, restaurátorműhely és fotólabor, olvasóterem, kuta­tó- és vendégszobák. Az országban több helyen működik kisebb-nagyobb bányászati múzeum, helytör“ téneti gyűjtemény, ezek ku­tató- és gyűjtő munkájának összehangolása is a soproni múzeum feladata. Nemrég határozat született arról is, hogy központi kutatóhellyé fejlesztik a soproni intéz­ményt. Máris a világ sok hasonló múzeumával van kapcsolatuk: magyar doku­mentumokat tártak fel kül­földi levéltárakban, könyv­tárakban és hazai adatokkal segítik a környező és távo­labbi országok kutatóinak munkáját. Gárdonyi Béla várrom Márton comes ősrengetegbe n mOBOStOra Messzclátsző erődként áll a templom a ma* A díszes főkapu saslaton Akik szeretik a történel­mi nevezetességű helyeket, a romantikus. természeti szépségekben gazdag tája­kat, azoknak az alcsúti kas­tély és őspark különleges élményt nyújthat. A Bicske- tői mindössze 15 kilométer­re 'fellelhető kastély valaha a Habsburg főhercegi ura­dalom központjában épült Pollack Mihály tervezésében. A terület gazdája. József nádor támogatta a klasszi­cista építészetet. így nem csoda, hogy kastélya — ba­rokkos stílusjegyeket, is ma­gán viselve — a korabeli építészet remekei közé tar­tozott. A XIX. század ele­jén egy régi prépostság he­lyére épített, majd a II. vi­lágháború alatt leégett kas­télyból jelenleg romos álla­potban bár, de a legszebb rész. a homlokzat látható. Az épületmaradványokat kö­rülölelő őspark vetekszik a vácrátóti botanikus kert ren­dezett szépségével. Az épü­let mögött József nádor va­laha angolkertet létesített. Ennek, természetesen, terv­szerű gondozás híján ma már csak emlékei lelhetők fel. Az óriási park egésze azonban igen érdekes és le­nyűgöző példája a termé­szet sajátos fejlődéstörvé­nyeket kialakító erejének. A megszámlálhatatlan dísz­cserje, díszfa, különleges bá­násmódot igénylő egzotikus növény közül igen jelentős rész az idők folyamán hoz­záalakult természeti-éghaj­lati viszonyainkhoz és gon­dozás hiányában egészen egyedi, sajátos képződmé­nyeket alakított ki. Aki sze­reti a természeti különle­gességeket, nem hiányolja a tudományos feliratokat az egyes látnivalókhoz. az iga­zi. vadon élő gazdagon bur­jánzó igen különleges össze­fonódásokat mutató, őzerdei hangulatot idéző parkban sétálhat. A Dunántúlra oly jellem­ző változatosság jóvoltából Alcsúttól nem messze észak felé mintegy félórás-órás autózással meglátogathatja a kalandos történetű várgesztest várat. E rendkívül szép helyen épült várunkat 10—15 évvel ezelőtt rekonstruálták, termei­ben turistaszálló létesült. A vár hatalmas erdőség köze­pén, magas, kúp alakú domb tetején épült a XV. század­ban, mint királyi erődít­mény. Valaha a környék 51 községe tartozott hozzá, ka­landos története nagy törté­nelmi nevek fényét sugároz­za. Eredetileg a Hohenzol- lern család tulajdona volt, a továbbiakban aztán részint fegyveres harcok. részint családi örökségképpen igen sokféle tulajdonban volt Hogy csak a legfontosabba­kat említsük: birtokolta a Rozgonyi család, Kanizsai György, két ízben is török uralom alá került majd a felkelés alatt Bocskai hatal­mában volt. végül a csák- vári Eszterházy család kö­vetkezett. Magyar váraink­hoz méltó, küzdelmes év­századai során több ízben szenvedett súlyos kánokat, majd hosszas romos állapo­tából az 1960-as években állították helyre eredeti szépségében. Ha valaki elsősorban még­is a táj, a természet szép­ségeinek csodálatánál akar maradni, akkor Alcsúttól dél felé kanyarodva szinte ugyanennyi idő alatt eljut Válra. A Vajda János köl­tőnk által oly páratMn gaz­dagsággal megörökített vált erdő hazánk legszebb, legré­gibb és legnemesebb anya­gú erdei közé tartozik, me­lyet tudatos fejlesztéssel - gondozással tett páratlan értékké a járási erdőgazda­ság. Vajda János egykor: házában, mely az erdőség legszebb helyén fekvő egv- szerű parasztház, emlékmú­zeumot rendeztek be. Révy Eszter Aki a történelmünk mesz- szi századairól hallott fo­galmakat megelevenedve, térbeli valóságként át akar­ja élni. esv kis varázslathoz folyamodjék! Mi kell e va­rázslathoz? Utazzon*- el. a Dunántúl nyugati végére. Szombathelyre. onnan a mintegy tíz kilométernvire fekvő Jakra. S mikor a So- koro oatak völgyében tele­pült falukhoz ér. feledkez­zen meg a mai járművek­ről, a tévéantennákról és te­lefondrótokról. ügy nézzen föld a községet uraló domb­ra. amelyről messzire látszik egy kéttornyú templom tö­mör, mozdíthatatlan, mint­egy a tér s az idő fölé emel­kedő tömbje. Bőnk bán kora Mielőtt megközelítené és körüljárná a vándor ezt a monumentális hatású. idő- marta. faragott kockakövek­ből emelt, megviselten is remek kőfaragásokkal, szob­rokkal ékesített éoítményt, idézze föl a múltját! Két évtizeddel a tatárjá­rás előtt vagvunk. Másfél évtizede II. Endre ül a tró­non. akinek feleségét, merá- ni Gertrúdot az összeeskü­vők — Bánk bán története! — immár meggyilkolták. A király csak nemrég tért vissza a Szentföldre vezetett — eredménytelen és költsé­ges — keresztes hariiáratá- ból, s rövidesen kiadja az aranybullát az elégedetlen szabadok — ettől fogva mondhatni köznemesek — követelésére. Ekkor, 1220 kö­rül a Ják — avagy ahogy az oklevelek írják: Tyak. Thyak. Ghak, netán Chak — nemzetségbeli. Nagynak mondott Márton comes a nemzetsége után elnevezett központjában bencés monos­tort alapít, amelyet Szent Györgynek, a harcos szent­nek a tiszteletére szentelnek. Rangos kőfaragók A templom sokáig s több szakaszban épült. Mesterek váltják egymást a munká­ban — bizonyára a tatárjá­rás miatt is. Kőfaragói azt követően az erdélyi Gyula- fehérváron tűnnek fel, il­letve mások az 1256. évi fel­szentelés utáni időben Ausztriában jeleskednek. Lássuk remekműveiket. Mai valójában igaz, a múlt századi lelkes helyre- áll’tó. a romantikus lelkű építész. Schuiek Frigyes szel­lemét is őrzi a templom. Sok romlott kőfaragványt újjal pótolt, ügyelve, hogy olvan legyen, mint a régi (akkor még nem volt szem­pont az, hogy az eredetit világosan meg lehessen kü­lönböztetni a pótlástól). <3 emeltette a két torony mai vaskos, enyhén domborodó kősisakját is. Mindennek ellenére feltá­rulkozik előttünk a régmúlt. Pompás szobrok Közeledve egy melléképít­ményt, egy kisebb templo­mot is látunk. Ez a Szent Jakob-kápolna, amelyet Csontháznak is neveznek, de valószínűleg azért épült még a XIII. században, mert az idő tájt a szerzetesek nem szolgáltathattak a laikus la­kosságnak olyan szentsége­ket, mint a keresztelés, az esketés vagy a temetés. Ez a „világi” templom nyilván nem szerzetes papjával szol­gálta ezt. A kápolna felől elénk tá rul teljes szépségében ? templom főkapuja. Elképzel, hetjük, amint ünnepeken az előkelő nemzetig urai. asz- szonvai pomná« •iseletükben megjelentek itt! A régi embereket, egyhá­ziakat s világiakat, segítenek elképzelni a századok pusz­tító hatása után is pompás szobrok a kapu körül s a templom oldalain a kis fül­kékben. És a kőfaragások még pompázatosabb és vál­tozatos díszítésvilága mérta­ni alakzataikkal, növényt, és állatot utánzó formáikkal! Oroszlán és sárkány, bárány és madár . .; A templom belseje nem kevésbé lenyűgöző, s ott még elhalványult festés is gaz­dagítja a képet. A torony­alj déli oldalán őt alakot áb­rázolt a festő, közepén va­lószínűleg a monostoralapí- ,tó comest, Jáki Nagy Már­tont örökítve meg rokonai között a művészettörténészek szerint. Kilépve s messze tekintve a vasi tájon régmúlt hadak lovas vonulását, a föld né­pe szorgos kézi munkálko­dását képzeljük el a magyar középkor századai távolán bán. i Németh fér ént

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents