Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

IfLÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 191. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1081. augusztus 15.. szombat Együtt: nagyobb erő Nem is olyan régen volt még. Amikor összetorló­dott: a munka a mezőgaz­daságban. az üzemek mun­kásai ilyenkor nyáron és ősszel teherautókra ültek és indultak segíteni a tée­szek dolgozóinak. Arattak, cukorrépát szedtek, törték a kukoricát. Együtt, közös erővel, hogy kórba ne vesszen a termés. Nem is olyan régen volt, mégis milyen távolinak tű­nik! A gazdálkodás maga­sabb színvonala, a fegyel­mezettebb, tervszerűbb munka ma már e szövet­ség új formáit igényli. Már nem beszélünk arról, hogyan segíti a falu a vá­rost, a város meg a falut, nincs szükség magyaráz- gatni, milyen fontos az együfctműk« kiesük. Termé­szetes, kölcsönös érdek, hogy egymásnak dolgoz­nak. Olyannyira, hogy már nem is hangoztatjuk. E kapcsolat, e szövetség fontosságáról nem szabad elfeledkezni és éppen a szélesebb körű együttes munkálkodás érdekében kell fokozni a népszerűsé­gét, bemutatni eredménye­it. Tudunk sorolni példá­kat. szép számmal Heves megyéből is, mint az la­punk e szomszédos hasábja­in olvasható. Termelőszö­vetkezeti közreműködéssel üvegházban díszük a pap­rika, paradicsom a Gaga- rin Hőerőmű szomszédsá­gában. A hulladék hő hasz­nosításával mindegyik fél jól jár. Téesz-melléküzem- ág gyöngyösi ipari üzem nek szállít alkatrészeket; az egyik jobban kihasz­nálhatja gépeit, a másik hozzájut a nélkülözött anyaghoz. Magas színvonalú kapcso­lat ez és hisszük: így termé­szetes. Azért is kell szól­nunk róla, mert. sok lehet még a tartalék, s ha jobban megismerik egymás munká­ját az ipar és a mezőgazda­ság üzemei, újabb és újabb formákat találhatnak az együttműködésre. Kölcsö­nösen segítve egymást, korszerűbb gazdálkodással. Túl va gyunk már a zen — remélhetőleg —, amikor a nagyipari üz.em a csábítás­tól féltette dolgozóit. Hogy a korszerű gépek mellé nem jutott szakképzett munkaerő és a gombamód elszaporodott mel léküzem - ágakban, kócerájokban alacsonyabb termelékeny­séggel. nagyobb jövede­lemért. dolgoztak az elván­dorolt szakemberek. A me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek ipari tevékenysége túlnyomó többségében való­ban jól kiegészíti az ala­pot, biztosítja a tagok fo­lyamatos foglalkoztatását és a gazdaság vérkeringé­séből hiányzó cikkeket ter­mel. Sokféle. ma még talán nem is ismert, módja lehet az ipari üzemek és a ru­galmasan alkalmazkodó szövetkezetek együttműkö­désének. Valóban őszinte szándékkal, kölcsönös elő­nyök alapján, együtt, na­gyobb az erő. Csak meg kell keresni a lehetőségeket. Igazi szö­vetségben. Hekeli Sándor Példák Heves megyéből Az első „fordítottIrányú" kapcsolatok... Az ipari üzemeket és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteket mind közelebb hozzák egymáshoz bővülő gazdasági kapcsolataik. A kollektívák, amelyek koráb­ban a helyi társadalmi, kul­turális és sportéletben már gyümölcsöző kapcsolatot ala­kítottak ki, mindinkább a közös gazdasági tevékeny­ségben, az együttes fejlesz­tésben és gondolkodásban is érdekeltté válnak, A közös gazdaságok alap­tevékenységen — a földmű­velésen, állattenyésztésen — kívüli termelése jórészt az iparral kialakított együttmű­ködésben testesül meg. A tsz kiegészítő üzemek, ame­lyek öt év alatt megkétsze­rezték árbevételüket, gyak­ran hiánycikkeket készíte­nek, jól kiegészítve az ipar termékkínálatát. A kapcsolatban feltűntek az első „fordított irányú” együttműködések is, amikor- is a tsz.-ek bíznak meg ipari üzemeket egyes egységek, alkatrészek előállítására és maguk vállalkoznak az ösz- szeszerelésre, sőt a termék értékesítésére is. Természete­sen főként a mezőgazdaság­ban használatos eszközökről, felszerelésekről van szó. A szomszédos Pest me­gyében például újszerű együttműködés, hogy a Csepel Autógyár a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezet­tel közös fejlesztésben spe­ciális mezőgazdasági szállí­tójárműveket állít elő. Az Örkényi Béke Tsz a Csepel Autógyár által készített autóbuszok padlóvázaihoz készit alkatrészeket. A galgamácsai szövetkezet a magyar selyemipar ex­portszál litmár\yait csomagol­ja. A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet a Jász­berényi Hűtőgépgyárat bíz­ta meg a keltetógépekhez szükséges szekrények szál­lításával, az iklandi Ipari Műszergyárban rendelték meg a villanymotorokat és még több üzemmel alakí­tottak ki kapcsolatot. A her­nádi telehelyen szerelik össze a korszerű keltetőgé­pet. amelyből kétszázat már a Szovjetunióba is szállítot­tak. De érkeznek hírek hason­ló kezdeményezésekről a többi környező megyéből is. ★ Heves megyében is jó példákat találunk az ipari és mezőgazdasági üzemek kap­csolatára. Egyebek között érdekes a detki példa. A Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezet 40 mil­liós géptelepének építésére az eredeti vállalkozó helyett „beszállt” a Mátraiji Szén­bányák Thor ez Külfejtései bányaüzeme. Elvégezték a szövetkezetnek fontos szak­ipari munkákat. Nem csupán és nem elsősorban a viszon­zás kedvéért, de a termelő- szövetkezet olyan egészség- ügyi ellátást, biztosít a köz­ségnek. amely kiemelkedően kedvező mind a lakosoknak, mind az ott élő bányaüzemi dolgozóknak és Családtagja­iknak. A detkiek haszonéi-, vezői annak is, hogy a ter­melőszövetkezet folyamato­san ellátja a községet zöld­séggel és gyümölccsel, vala­mint hússal. Az Egri Csillagok Terme­lőszövetkezet több üzemmel, így a MEZŐGÉP-pel, a Cse­pel Autógyár egri gyárával, a Finom szerelvénygyárral tart fenn kapcsolatot. Kö­zöttük legfontosabb partner­nek a Borgazdasági Kombi­nát számít. A szoros gazda­sági kapcsolat mellett, mely­re hosszútávú szerződést kötöttek, módot találnak arra is, hogy szakembereik hasznos tanácsokat adjanak egymásnak. Mindez csak két kiraga­dott példa, számos hasonló bizonyítja azonban mezőgaz­dasági és ipari üzemeink jó kapcsolatát, valamint a szá­mukra otthont adó telepü­lések ebből származó elő­nyeit — óvodák, iskolák, járdák, utak, kerítések — épülését, javítását, az ott élők jobb, kulturáltabb élet­módjának nélkülözhetetlen feltételeit. Üzletek pót-nyitvatartással - Húsból 18 vagonnyi - Friss kenyér szerdán és szombaton — Sör nem mindenhol Az ünnepi héten: hosszú hétvége A mostani hagyományos hétvégét, rövidesen hosszabb ünnep követi. Csütörtök, augusztus 20. alkotmányunk ünnepe, péntekre pedig a heti pihenőnap jön előre. Sőt, akik szabad szombatosok, azoknak augusztus 22-ig tart a sorozat. Mint ilyenkor lenni szokott, a kereskede­lem, a fogyasztási cikkek előállítói és szállítói már előretekintenek. Az élelmiszerboltok közül a két műszakosok kedden és szerdán — a 20 órakor zá­rók kivételével — egy-egy órával meghosszabbítják nyitvatartási idejüket. A két rá következő napon ugyan­is minden üzlet és áruház zárva tart, kivéve azokat a dohány-, virág- és édességbol­tokat, amelyek vasárnap is kiszolgálják a vásárlókat. Augusztus 22-én. szombaton azonban a legtöbb élelmi­szerbolt, csarnok, piac reg­gel héttől 12 óráig nyitva tart. A községekben az em­lített időben legalább egy üzlet biztosítja az újbóli beszerzés lehetőségét. Kenyérből nagy mennyisé­get készítenek. Az egész megyét ellátó Heves me­gyei Sütőipari Vállalat há­rom napra készül. A három város igénye: Eger 600, Gyöngyös 500. Hatvan 350 mázsa. Ezen kívül gondoskod­nak 200 • mázsa tartalékról is. Már 18-án a boltokba jut­tatják a szerdai rendelések 20 százalékát. Emellett az ügyeleti szolgálattól az üz­letvezetők szerdán- késő dél­utánig kérhetnek pékárut*­Szombat, reggel pedig már friss péksüteményekkel szol. gálnak. Tőkehúsból és húskészít­ményekből a szokásosnál nagyobb készletek várnak kiszállításra. A Heves me­gyei Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál elmondták, hogy a három napra 15—16 vagonnyi tőkehús, két-három vagon kolbász, hurka, ke­nőmájas. disznósajt, szalon­na áll a fogyasztók rendel­kezésére. Az ünnepekre elő­ször ma. szombaton indítják útnak a húsokkal megrakott kocsikat. Hétfőn és kedden folytatják ezt a munkát. A megye legnagvobb élel­miszer forgalmazója, a He­ves megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 40 tonna sertés, és marhahús értékesítését biztosítja az ünnepi héten. A partnervál­lalatokkal megállapodtak egyéb termékek szállításáról is. így például a kijelölt üzletekben mindennap árulnak tejet. Az egri tej­üzem látja el a megye fe­lét a gyöngyösi pedig a má­sikat. Felkészült az élelmi­szer kiskereskedelmi válla­lat arra is. hogy gépkocsi- ügve’et segítségével úgyne­vezett boltok közötti moz­gatást végezzen, ha vala­melyik cikkből az egyik helyen túl sok. vagy kevés maradna kedden. szerdán, valamint szombaton. Az üdítő ital választékra bizonyára nem lesz panasz, ugyanezt az ünnepi sörkí­nálatról nem jósolhatjuk. A ■Söripari Vállalat egri ki­rendeltségen ma, szabad­szombaton is dolgoznak és még tárgyalnak a bocsi gyárral is további áru szál­lításáról. Ugyanerről tájé­koztattak a gyöngyösi sör­palackozóban: amíg máskor öt és fél napjuk van a szál­lításokra. azt. most három nap alatt kell elvégezniük. Talán megérkezik majd a várt cseh hordós és a pa­lackos lengyel sör is. A megyeszékhely népsze­rű bevásárló üzletében a Csemegében szintén nagy forgalomra számítanak. Töb-. bet rendelnek a napi cik­kekből, cserébe remélik, hogy a vásárlók sem az utolsó órákban indítanak rohamot. Egyébként szalá­miból, gyulai kolbászból ma kapnak és más cikkekből is van — a felvilágosítok sze­rint. A Borsod és Heves me­gyei FŰSZERT számít a ke­reskedelmi egységek foko­zottabb rendeléseire, hogy a boltokat ellássák a keresett árucikkekkel. A gyöngyösiek ígérik nem lesz hiány a többnapos ünnepek előtt keresett szifon patronból sem. + Megbizonyosodhattunk ar­ról, hogy a mai nappal me­gyénkben is megkezdődik az üzletek feltöltése, s folya­matosan szállítják a táro­lókból az utánpótlást. Az ünnepi ellátáshoz szükséges áruk rendelkezésre állnak. Jöhetnek a fogyasztók, jöhet az-iinnep! Budavári Sándor Befejeződött a nemzetközi hungarológiai kongresszus Klanicroy Tibor Pénteken a Magyar Tu­dományos Akadémia székha­zában szekcióülésekkel, il­letve a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság közgyűlé­sével befejeződött az I. nem­zetközi hungarológiai kong­resszus. Az utolsó napi szek­cióüléseken a magyar vers sajátosságairól tartottak elő­adásokat. A kongresszus záró ese­ményeként tartotta meg köz­gyűlését a Nemzetközi Ma­gyar Filológiai Társaság. A tanácskozáson Klaniczay Ti­bor akadémikus. főtitkár számolt be a négy évvel ez­előtti megalakulás óta vég­zett munkáról, s megválasz­tották a társaság új ' tiszte­letbeli tagjait. A tudományos tanácsko­zás befejeztével Klaniczay Tibor nyilatkozatot adott az MTI munkatársának: — A kongresszus munká­ját valójában csak az el­hangzottak Írásos közreadá­sát követően lehet tudomá­nyosan elemezni, a haszno­sítható tapasztalatokat össze­gezni. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy mivel első ízben került sor a magyar nyelvvel, iro­dalommal, néprajzzal ha­zánkban és határainkon túl foglalkozó kutatók, szakem­berek közvetlen találkozójá­ra, tapasztalatcseréjére, tu­lajdonképpen a magyar filo­lógiának, hungarológiának mint nemzetközi tudomány- szaknak a megszületéséről beszélhetünk. — A tanácskozás két fő témaköréről — a magyar fi­lológia határainkon túli ok­tatásáról és a magyar vers­nyilatkozata ről — több mint 150 elő­adás hangzott el. Többen beszéltek arról, miként ja­vítható. fejleszthető a Ma­gyarországon kívüli egyete­meken, főiskolákon a ma­gyar kultúrával foglalko­zó szakemberek képzése. — A kongresszuson két kerekaáztal-tanacskozást is tartottunk. * Az egyiken a „Bevezetés a hungarológiá­ba” című könyv tervezetét vitatták meg. A másik kerekasztal-be­szélgetést egy olyan adat­bankról tartottuk, amely a világ nagy kulturális intéz­ményeit szolgálná ki a ma­gyar civilizációval kapcsola­tos legfrissebb információk­kal. Joggal vetik ugyanis szemünkre azok, akik írnak rólunk, foglalkoznak kultú­ránkkal. hogy nem mindig áll rendelkezésükre olyan forrásanyag. kézikönyv, amelyből biztos információ­kat meríthetnének. Ezen szeretne a társaság segíteni, s keresünk egy olyan intéz­ményt vagy szervezetet, amely ezt a fontos munkát elvállalná. A kongresszus hozzájárult a magyar kultúra eredmé­nyeinek alaposabb, mélyebb megismertetéséhez. . Nem le­hetünk azonban elbizakodot- tak. s szembe kell néznünk azzal, hogy nemzeti civilizá­ciónk egyike a legkevésbé ismerteknek, örömünk in­kább annak szól. hogy lassan kezdünk a kissé már ismer­tek körébe jutni. Társasá­gunk tevékenységének egyik alapfeladata, hogy ezt a fo­lyamatot elősegítse. Műszaki átadás Eger-Kerecsend között Szélesebb, szebb lett a 25-ös Ezek már valóban az utolsó simítások: festik az útszegélyt a műszaki átadás előtt. (Fotó: Szántó Györgyj Nem rendeztek látványos felavatást, nem vágtak át szalagot, fokozatosan, min­dig többet vehettek birtok­ba a nagyszerű új útból az autósok. Aki már a korábbi esztendőkben is sokat uta­zott a 25-ös főúton Kere- recsetid és Eger között, az tapasztalhatta, hogy a régi már egyre kevésbé bírta a nagy forgalmat. Az egri át- kelőszakasszal együtt ezt js alkalmassá kellett tenni a kényelmes, gyors, biztonsá­gos autózásra. A sürgős feladatot az el­múlt évben kanta meg az Egri Közúti Épitő Vállalat, az építők a munkát május 7-én kezdték meg. összesen 11 kilométer hosszon 126 ezer négyzetméternyi asz­faltburkolatot kapott az új út, amelyet 8,5 kilométer hosz- szon három sávra szélesítet­tek. Kétoldalt el kellett csípni a zöldből, az erdőből is. a szélesítéssel több mint 62 ezer köbméter földet mozgattak meg az útépítők. Igaz, eredetileg ennél keve­sebbet terveztek, a munkák közben derült azonban ki, hogy-több az akadály a szá­mítottnál. S bár a munkák a terv szerinti ütemben halad­tak, ezért nem tudták a ma­guk által elhatározott rövi* debb idő alatt befejezni a felújítást. A legutolsó sza­kaszon a megyeszékhely ha­tárában igen sok kábel, gáz­vezeték. vízvezeték áthe­lyezése okozott késedelmet, ám.' ennek ellenére az el­múlt év végére, az utolsó, úgynevezett kopóréteg kivé­telével elkészültek az út bur­kolásával. A környezet rendezése.' a burkolati jelek felfestése után, augusztus 14-én. pén­teken adták át az építők az új útszakaszt az Egri Köz­úti Igazgatóságnak. Korsze­rű, tetszetős lett a csaknem százmillió forint értékű be­ruházás nyomán. Dicséri a kivitelezők munkáját is. hi-' szén alig kellett javítani a műszaki ellenőrzés után. Az autósok biztonságérzetét fo­kozza, hogy száraz időben minden kanyarban legalább hatvan kilométeres sebesség­gel hajthatnak a kisodródás veszélye nélkül. Természete-)- sen a biztonságos, új burkoé lat sem lehet érv a felelőké len száguldozásra.'}: 4

Next

/
Thumbnails
Contents