Népújság, 1981. augusztus (32. évfolyam, 179-203. szám)

1981-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» Szép mesterség AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évfolyam, 179. szám ARA: 1,40 FORINT 1981. augusztus 1., szombat Egymásnak, egymásért Nemcsak a népművé­szetnek, a szokásoknak, az emberi barátkozásoknak is lehetnek hagyományai, de hagyományteremtő erővel bírhat a munka is. Az egymásért végzett kölcsö­nösen segítő munka. Ilyen hagyomány immár, hogy a nagy aratási felkészülés során a betakarítás gyors elvégzéséhez szinte tör­vényszerűen „betervezzük’’ a csehszlovák komba jno- sok segítségét. És a szlo­vákiai részről évről évre jönnek is a kombájnosok, hogy segítsenek a délebbre fekvő magyar búzatermő vidék kincsének betakarí­tásában. Az elmúlt években la­punk is gyakran beszá­molt már arról, hogyan dolgoztak Kerecsend hatá­rában, a füzesabonyi, a hevesi járásban azok a csehszlovák kombájnosok, akik évről évre visszatér­ve nemcsak munkatársak­ká. pontosabban aratótár­sakká, de személyes is­merősökké is váltak eze­ken a területeken. Illő. hogy köszönetét mondjun* . idén is s segítségnek, mert bár most kedvező volt az időjárás a gyors betakarí­táshoz. de a segítség soha sem felesleges. Hogy ily hamar és ily jó eredmény­nyel végeztünk Heves me­gyében is az aratással, abban feltétlenül érdemük van a csehszlovák kom- bájnosoknak is. Aki olvasta lapunk teg­napi számát, ezzel a cím­mel találkozhatott a 8. ol­dalon: ,.Komba jnosaink Csehszlovákiában”, mert tudniillik a köszönet még nem minden, a hála leg­biztosabb kifejező formája a kölcsönösség. S minthogy hamar végeztek Heves me­gyében az aratással, most már a Heves megyei kom­bájnok — 59 betakarítógép tehergépkocsikkal. bála- ' zókkal, szalmaszállító ko­csikkal — felszerelten ott dolgoznak a szomszéd szo­ciálisig. ország hazánkkal határos földjein. Munká­juk nyomán nyilvánvaló­an könnyebbé és gyorsab­bá válik e területeken is a gabona betakarítása, s ennek nyomán hamarabb kerül új kenyér a baráti szocialista ország dolgozói­nak asztalára. Sokat írunk és beszélünk manapság a kooperációról, üzemek, tu­dományos intézetek együtt­működéséről. amelyek nyo­mán a közös erőfeszítés közös hasznú tudományos, anyagi sikereket hoz. Ez a „kombájncsere” is egy­fajta és immár hagyomá­nyos kooperáció, amelynek nyomán új termék ugyan nem, de űj kenyér annál inkább és annál bővebben kerül a két szomszéd nép asztalára, minél sikeresebb, gyümölcsözőbb ez a baráti kapcsolat. * Jó utat. jó munkát a szomszéd ország búzaföld­jein a Heves megyei kom- bájnosoknak. Gyurkó Géza Nagyobb választék színes televíziókból Fejlődő ipari háttér, 80 bedolgozó váHalat együttműködése Külföldön, különösen a fejlett ipari államokban egy_ re inkább szűkül a fekete­fehér televízió-kínálat, a vá­lasztékot a legkülönfélébb márkájú és méretű színes készülékek uralják. Mi a helyzet nálunk? A televízió­előfizetők kétmilliós táborá­nak viszonylag szűk rétege, talán százezren rendelkeznek színes televízióval. Ennek egyik oka, hogy mostanáig legföljebb egy-két típusból lehet vásárolni, azokat is csak néhány tízezres szériá­ban gyártották, így a színes televízió gyakran hiánycik­ként szerepelt. Az utóbbi egy évben mintha változás kezdődött volna a hazai pia­con. Az Orion és a Videoton szinte egyidöben jelent meg az új típusokkal, az integ­rált áramkörös, korszerű technikájú, jó minőségű ké­szülékekkel. A vásárlók ér­deklődését, fokozza, hogy ezek a készülékek márkás külföldi képcsövekkel ké­szülnek. Exportra szép számban gyártottak. különösen az Orion, amelynek első színes tévéje csak néhány hónapja látható rendszeresen a ki­rakatokban. Az MTI munkatársai az Orionban és a vele kooperáló iparvállalatoknál érdeklőd­tek fejlesztési terveikről. A nagy múltú gyár az el­ső félévében 12 ezer készü­léket szállított a belkereske­delemnek, az év végéig rr.ég további 16 ezret készít. Emellett több tízezret expor­tálnak is. Jelenleg éppen a 22 colos képcsöméretű tí­pus készül sorozatban, de idei programjukban a ki­sebb 20, illetve a nagyobb 26 colos televízió is szerepel. A készülékeknek egy része még még az idén. automata távirányító egységgel kerül forgalomba. Az Orion képcsőbeszerzési gondjai — úgy tűnik — fo­kozatosan feloldódnak. A gyár megkapta a szükséges devizakeretet a képcsövek importjára. Japán és nyu­gat-európai képcsövek mel­lett amerikai licenc alap­ján és részben eredeti alkat­részekből készülő szocialista típusokat is vesznek. Az Orionban a tavalyi fejlesztések nyomán ez évre kétszeresére bővült a gyár­tókapacitás. A már meglévő színes tévé technológiai sort átalakították. Az üzemben a legmodernebb integrált elemeket használják a gyár­táshoz, ami lehetővé tette, hogy a termelékenység két­harmadával emelkedjék. A gyár fontos feladatának tartja, hogy világszínvona­lon álló típusokkal jelenjen meg belföldön is, és ugyan­az a készülék exportképes is legven. Vagyis ne legyen különbség az itthon kapható és az exportra kerülő ké­szülékek között. Egyébként a szerelősoron alkalmazott szigorú ellenőrzőlánc a ha­nyag munkát eleve kizárja. A ,ió minőségnek azonban egyik alapfeltétele, hogy a hazai alkatrészgyártó ipar lépést tartson az Orion igé­nyeivel. A gyár vagy 80 na- gyobb-kisebb iparvállalattal és szövetkezettel áll kapcso­latban. s mint az Orionosok mondják, legtöbbjük jó part, ner. Az Egyesült Izzóval pél­dául már sok évtizedes kao- csolatuk van. Az Izzó kielé­gíti az Orion valamennyi igényét aktív áramkörökből. Az Orion és az Izzó jó kap­csolatát mutatja az is, hogy a Tungsram vállalkozott egyes importképcsövek be­szerzésére, amelyeket saját termékeivel ellentételez. Az idén és jövőre 50 ezer kép­csövet hoznak be külföldről. Az Orion egy-egy szállító­ja, mint például a Mechani­kai Művek, kapacitásproblé­mákkal küzd és nem ké­pes kielégíteni a gyár igé­nyeit Ilyenkor úgynevezett hiányimportra szorulnak, am bizony növeli a költsé­geket. A Mechanikai Mű­vek tíz éve üzemibe helye­zett olasz gyártósoron készí­ti az elektrolitkondenzátoro­kat. Nemcsak az Orionnak, hanem az egész magyar hír­adástechnikai iparnak szál­lítják azokat. Mintegy öt­százféle típust gyártanak. Ugyanakkor évente csak 24 milliót , tudnak készíteni ezekből, ami messze nem elegendő a hazai felhaszná­lóknak. Egész elektronikai Iparunk, beleértve a Oriont is, egyre növeli igényét, ezért már elhatározták a kapaci­tás jelentős kibővítését. Ter­veik szerint egy-két év múl­va 10 millióval többet, gyár­tanak majd. mint jelenleg, s ezzel kielégítik a belföl­di igényeket, A gondok között kell említeni azt is, hogy az al­katrészszállítók magas árat kérnek, sok esetben még az Import is olcsóbb lenne. Ezt érzik maguk a szállitók is, ezért időnként az importkö­vető ár nyomására enged­nek áraikból, legutóbb július elején 10—20 százalékkal lett olcsóbb egy-egy alkatrész. Befejeződött a mikrobiológusok nemzetközi tanácskozása Hanglemez­nagydíjak Négynapos tanácskozás után pénteken Budapesten véget ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó ma­gyar, csehszlovák és NDK- beli mikrobiológusok nem­zetközi kongresszusa, ame­lyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, el­méleti szakembere, élelmi­Épitőtáborozó fiatalok se­gítségével meggyorsult az M—1-es autópálya törökbá­linti szakaszának építése. Az aszfaltburkolat már elké­szült, jelenleg árokburkolás és a csomóponti ágak kiala­kítása van folyamatban. Az eredetileg 1982-re tervezett átadási határidőt módosítot­ták, s az új terv szerint a csomópont, a 4 km-es bal ol­dali pályaszakasszal együtt az év végéig elkészül. A végleges forgalmi rend ezen a szakaszon könnyeb­bé teszi a külső budai kerü­letek megközelítését. A tör szervegyésze az élesztők ge­netikai, biokémiai, biote­chnikai és ökológiai tulaj­donságaival kapcsolatos ku­tatásokról, gyakorlati tapasz­talatokról tanácskozott. Nagy figyelmet keltettek a magyar szakemberek kidolgozta új sejtfúziós eljárásról szóló előadások. rökbálint.i elágazásig, az M—7-es autópályával közös szakaszon a kétszer 3 sávos pálya már most zavartalan­ná teszi a főváros és a nyu­gati országrészek közötti gépjárműforgalmat. Tata­bányától Győrig a jelenlegi félautópálya, és Győrtől a hegyeshalmi határállomá­sig az 1-es számú főútvonal hosszú ideig szintén kielé­gíti a forgalmi igényeket. Várhatóan 1982 végéig elké­szül a kétszer 2 forgalmi sávos 20 km hosszú bicske— tatabányai autópálya-sza­kasz, amely elkerüli Tatet- .. banyát „ u öt hangfelvétel — egy ha­zai és négy külföldi album — kapta meg az idén a Liszt Ferenc Társaság nem­zetközi Liszt hanglemez nagydíját. A 14 tagú zsűri — elnöke Kadosa Pál, Kossuth-díjas zeneszerző, titkár Meixner Mihály zenetörténész volt — a világ 22 hanglemezcégé­nek 26, értékelésre beküldött felvételét hallgatva válasz­totta ki az elismerésre mél­tókat. Ezúttal — először — sokszorosított magnetofon- kazetákkal is pályázhattak a kiadók. A zongoraművek közül nagydíjat kapott a francia Arpege társaság albuma, a Connoisseur Society (USA) kazettafelvételei, a svéd Gra­mofon Ab bis cég. valamint az NSZK-beli Emi Electrola. lemezfelvétele. Végül a Hungaroton albuma bizonyult méltó­nak a nagydíjra. A Koronázási misét a Magyar Rádió és Televízió énnekka- ra és szimfonikus zenekara adja elő Kincses Veronika, Takács Kiára, Gulyás Dénes és Polgár László közreműkö­désével, Lehel György ve; zényle tével. . ____ *í'v* A z év végére elkészül Új aufópályaszakasz A szíjgyártó Borbás Sándor szíjgyártó mester A Füzesabony és vidéke Javító Szövetkezet egri szíj­gyártó részlegében dolgozik Borbás Sándor mester. A külső szemlélő számára nem mondható érdekesnek mun­kája: szandálok, táskák, szí­jak sorjáznak a polcokon, javításra várva. Az apró műhelybe lépve azonban már más kép tárul szemünk elé: régi, fából készült kecs­ke formájára emlékeztető gépmatuzsálem árválkodik a modern eszközök társaságá­ban. A falakon, munkapa­dokon pedig különös formá­jú szerszámok. A szép mes-* térség hajdani rangját rep­rezentálják: félholdkés, szél­szedő, csikó, törökár, sréfe- sár, vagy a humoros nevű cirkli. Borbás Sándor szíj­gyártó mester kissé fanyar mosollyal, de még nem re­ménye vesztetten beszél er* ről a vele már-már kihaló mesterségről: — Sajnos, ma már nincsenek, vagy leg­alábbis ritkák az olyan fel* adatok, amelyek nagy kéz.: ügyességet, a mesterség iga­zi sokrétű izgalmát adhatják számomra. így készül a lószerszám. Az asztalon a mester kellékei > (Fotó: Perl Márton)' Konténeres hulladékgyűjtés Évente hétszázalékos növekedés Az év első felében a ta­valyinál 6.7 százalékkal több vas-, 18 százalékkal több fém- és 8.5 százalékkal több papírhulladékot gyűjtött be a MÉH. Az idén, s az elkö­vetkező esztendőkben a la­kossági fogyasztás során ke­letkező hulladékokból éven­te hétszázalékos növekedés­re számítanak. A hulladékok újrahaszno­sításának hatodik ötéves ter­vi programja — ami egyben a környezet védelmét is szolgálja — a MÉH Trösz­töt az eddigieknél nagyobb feladatok elé állítja. Minde­nekelőtt a begyűjtés foko­zására van szükség ahhoz, hogy egyre több hulladék válhasson újra értékessé, ne vesszenek kárba a még fel­használható anyagok. A MÉH ennek érdekében már megkezdte felvevőhálózatá­nak bővítését. Budapesten eddig 13 he­lyen nyitottak konténerek­ből álló új begyűjtőhelvet. Az új. építésberuházást nem igénylő konténeres begyűj- tési formát az eddigi ,.fe- W —heríoltokon elsősorban a lakótelepeken vezetik be. A közeljövőben az ÁFOR-ial kötött megállapodás alapján, a benzinkutaknál megkezdik a gépkocsik használt akku­mulátorainak átvételét isi E célra speciális konténere­ket alakítottak ki, amelyek­kel kísérletképpen először a fővárosban és Pest megyé­ben kezdik meg az akku­mulátorok összegyűjtését. A hulladék gyűjtésére az eddigieknél jobban ösztönző új formák, módszerek beve­zetése mellett javítani kí­vánnak a begyűjtők érdé-' kéltségén is. Ezért tervezik,' hogy kedvező feltételekkel; például a házfelügyelőket is bevonják ebbe a munkába,' valamint a jutalékos gyűj­tőként — munkaidő — és keresetkorlátozás nélkül — nyugdíjasokat is alkalmaz­nak. Vidéken elsősorban a gyűjtő kereskedők számát növelik, és foglalkoznak —• a kereskedelemhez hason­lóan — a MÉH-átvevőhelyek szerződéses üzemeltetésével is. ~ I ^A. ] (MTIX I

Next

/
Thumbnails
Contents