Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

* a Hetet v«m*k hivat««* ««6, dók- E M*kmának alfata es ómegája a? „t£en, igen, dg. ." 6«. a „mi lasz akkor, ha. •.” kezdetű mondatokkal kezdődd eazmefuttatáa. Jó­magam mindig fohászkod­tam azárt, hogy soha ne tud­jak „falnőni'' a hivatásos aggódó státuszig, ám szomo. ruan kall tudomásul ven­nem, hogy bekövetkezett az elkerülhetetlen, aggódom a televízió Hét című műsorá­ért. Lehet,, hogy indokolat­lanul, lehet, hogy tűi korán, de hogy is mondjam csak; valami van, de nem az iga­zi. Nem ez az igazi Hét. A kezdet kezdetén — amikor a műsor megújult, új fór. mát, szerkezetet és tartalmat kapva — Hajdú János egy. személyben jelentette azt a vasárnapi hatvan percet, amely rövid Idő alatt szin­te fogalommá vált a tévé­nézők körében. A műsor gazdag és lebilincseld leül­és belpolitikai anyagai, jó ritmusban vágott riportjai, feszes tudósításai mérté vé emelkedtek. Minden bizony­nyal átsugárzó hatása is volt e színvonalas munká­nak az egyéb televíziós pro­dukciókra Mindezeket szin­te összeolvasztotta az az ob­jektív. tárgyilagos hangnem, ahogyan Hajdú kommentált. Kétségtelen, hogy a ké­sőbbiek folyamán néha ez a hajdúi módszer modoros­ságnak tűnt, de valószínű azért, mert nem csupán szellemével, hanem a tévé képernyőjén vizuálisan is egyes-egyedül ő tartotta a Hét boltozatát. A továbblépés szükséges volt. Nem is sikerült rosz- szul, Maradt a fő erény, a gazdagság és a kommentatí- van politizáló, okos, nyu­godt hangvétel A fiatalok színesítették a vasárnapi egy órát, de nem törték szét a keretet. Mivei arra nem is volt szükség. A Hél stílus. egysége — tegyük borz«, imponáló stilusegysége meg. maradt, Kialakult egy olyan for­mátumú politikai magazin szerkesztés, amely — nagyon nagy szó — speciálisan ma­gyar műfajú volt. A kivá­lasztott, feldolgozott témák, fajsűlya szerint a világ bár­mely nagv tévétársaságának repertoárjában megadták volna a helyüket. A mód­szer pedig, ahogyan tálalták, szerkesztették azokat; új al. kotóműhelyre vallottak. A baj — szerintem akkor kezdődött —. amikor a Hét elkezdett erőltetetten humo­rizálni. Nem az olyan köny- nyedebb. a politikum ko­molyságát oldó-egvensúlvozn azínesekre gondolok, mint amikor élsportolóink egyik Ennek vUiont igazi humora volt. Henrik jól folytatta a nevettetni II KÉHRNltl [Ilii csapata nagyevő versenyt rendezett egyik budapesti szállodánk éttermében. Ez nem bontotta meg a műsor stilusegysógét. A Ludas Ma. tyi munkatársainak beugrá­sa alapos rést ütött ezen az egységen. Nem arról van szó, hogy komoly dolgokról nem lehel másképp, csak éreesen zengő hangon és borús, szi­gorú tekintettel elmélkedni. Lehet, időnként keli is más­hogyan. Pe az antihvmarba átcsapó, kinosan feszeng ő percek, — állítólag jel kel. lene oldódni nekünk nézők, nek — azt jelzi, hogy ez a törekvés nem sikerült. Nem mintha kétségbe vonnánk a Ludas humoris­táinak humorát. Nem is le­het, hiszen hétről hétre győ. ződhetünk meg róla, hogy ők a Karinthy-eivet visszá­jára is tudják fordítani: a humorban is ismernek tré­fát, lapuk hasábjain. Való­színű ők is érezték, hogy itt más kell. Ezt azonban nem találták meg. Hogy miért érdemel kü­lön említést az a néhány perc a Hét végén? Nem el­sősorban azért, mert egy- egy konkrét alkalommal az egész kiváló hatvan percet sikerült elrontania. Azért mert — a hivatásos aggódó szerepkörében — féltem a Hetet. Nem ettől a pár perc­től, hanem a mindenáron újításra, másra, valami fur­csa töbhletre való törekvés­től E műsor folytonosságát átgondolt, tiszta szellemé­ben látom. Ebben a szellem­ben születhetnek jobb, még- jobb, esetleg gyengébb he­tek, de a rossz újítások nem illeszkednek ebbe a saját törvényei alapján működő műsnregységhe. Ha a Hét a maga által megszabott és mércének ál­lított tartalmi és szerkezeti felépítésén helül újítja meg állandóan önmagát, akkor hosszú időn keresztül jó He­teink lesznek. Ha idegen toliakkal akar ékeskedni és kapkodni kezd „szomorú va­sárnapiak köszönthetnek ránk. §figeth? András Hétszáz táncos gazdag programja Néptáncosok fesztiválja Szegeden Szegeden a 3., nemzetközi néptáncfesztivál öt hazai és kilenc külföldi együttesének mintegy hétszáz táncosa vasárnap zsúfolt programot bonyolított le. Reggel kilenc órától a próbatermekben és a Dóm téri színpadon foly­tatták a felkészülést a sza­badtéri játékokon július 19- én és július 20-án sorra ke­rülő gálaestjükre. Délután a múzeum előtt a bulgáriai, a csehszlovákiai és az NDK-beli, a Szeged Nagyáruház előtt a hollan­diai, a lengyelországi és a szovjetunióbeli együttesek adtak műsort. Ugyancsak vasárnap az Űjszegedi Színpadon ren­dezték meg a fesztivál má­sodik folklórestjét Ez alka­lommal a lengyelországi Tomaszowi Pilivzanie nevű ének- és táncegyüttes, a hollandiai Apeldoorni Phoe­nix nevű táncegyüttes, a HVDSZ Bihari János tánc- együttese. a MEbOSZ Ker­tészeti Egyetem táncegyütte­se, valamint a tibiliszi Grúz táncegyüttes lép fel. A fesz­tivál harmadik folklórestjé­re kedden kerül sor. (MTI) MmuumiL 1981. július 14., kedd —. Nyílik az Irodalmi presszó Kellemes nyáresti szóra­kozásnak és művészi él. ménynek ígérkezik a Me­gyei Művelődési Központ ég a Dobos cukrászda közös vállalkozása, az Irodalmi presszó. A már hagyomá­nyos sorozatban most elő­ször Szabó Gyula kiváló művész mutatkozik be a közönségnek Szinészdal-lal július 14-én, kedden este 8 órakor. Akarsz-e játszani?: Császár Angéla és Kovács István irodalmi összeállítá­sát augusztus 3-án hallgat­hatják meg az érdeklődők. Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas kiváló mű vész vallomását Életem a színház címmel augusztus 10-én adja közre. Jancsó Adrién előadóművész au­gusztus 17-én érkezik az eg- rj Dobos cukrászdába Föld- édesanyám című műsorával Esztergom Befejeződtek a h is tórí ás napok Vásári komédiások, lanto­sok, kohzosok és énekman- dók, a kései középkor és a török idők korabeli tarka jelmezébe öltözött vígságte. vők serege népesítette be vasárnap Esztergom pati- náns főterét, zegzugos utcái­nak sorát, Mindezzel az egykori királyi város annak idején messze földön híres vásárainak hangulatát idéz­ték fel a több ezer nézőnek- A színes kirakodó vásáron száznál több kézműves és népművész kínálta portéká­ját. Az alkalmilag felállított színpadon XVII. századi szerzők vaskos humorú ko­médiáit elevenítették fel az amatőr színjátszó együttesek. A klasszikus es a népi mu­zsika kedvelőt sem marad­tak élmény nélkül. Többek között a Bakfark Bálint lanttrió, Bige József népi hangszerművész, az ősi te­kerőlant, a pásztorfurulya avatott mesterei szólaltatták meg hangszerükét. A tánc- együttesek a XVI—XVIII. századi táncokból adtak íze­lítőt, a népi énekesek pedig hajdani vidám, .csúfolódó énekeket szólaltattaik meg. A karnevál jellegű vasár­napi programmal befejező­dött az esztergomi históriá- sok című több napos ese­ménysorozat. (MTI) „Tiszta forrásból II Ó, mennyi szép gondola­tot, emléket juttatnak eszünk­be a hegyoldalakon, erdei tisztások szélén kibuggyanó, csorduló kristályszínű vizek, s ismeretükben hányadszor idézzük jelképesen is, hogy „Csők tiszt» forrósból”/ Üjra meg újra enyhe nosz­talgiával keressük a képet a hajdanvolt őserdők forrás­vidékéről, álmodjuk a sely­meszöld pázsitos rétek mite. lógiai hangulatát, az ősi, kultikus áldozatok rejtett csöndjét. Vagy éppenséggel a nem is oly távoli múlt él­ményeit élesztgetjük derűs kedvvel, nagy-nagy szeretet­tel a természetbarátok és „hi­vatásos” turisták keze mun­kájával körülkerített csór. gókról, gyűjtőmedencékről, csapos „kutacskákról”, Ame­lyek közelében mindig oly boldogan vertek sátrat a tá­borozok, ahová annyi izga­lommal siettek kiürült kula­csaikkal a tikkadt vándorok, tornái halk esteken meg haj­nalokon félénk vadakat itat­tak­őszintén vágyódunk a tisz­ta források hűs vizeire — de vajon tiszta-e minden for­rásunk? — Sajnos, azt kell mondani, hogy nem. Jó né- hányuk bizony meglehetősen elhanyagolt állapotban van már. egyikiik-másikuk való. sággal elmncsarasndatt. A felelősség elsősorban a hegy­vidékeken élőké, másodsor, bán azonban a természetba­rátoké, az erdőket járó tu- ri.stáké, kirándulóké. A hegyi, településeken lakóknak és a vikendezőknek, üdülőknek egyaránt johhan kellene vi­gyázniuk csodálatos kincse, inkre! Akár mozgalom is születhetne a károk feltérké. pezésére, az elhanyagolt éri tékek megmentésére, a víz­lelőhelyek kitakarítására, rendbe tételére és megóvá­sára. S talán a fiatalabbak, az úttörőcsapatok, a KISZ. szervezetek lehetnének a kéz- deményezölc ebben, az ifjú­ság teremthetne kedvet, mu­tathatna példát lelkes igye­kezetével más korosztályok­nak isi Mint ahogyan már történt is próbálkozás erre. A gyón. gyösi kis természetbarátok táborozásuk során lobogó kedvvel szépítették az Ágas­vár alatti „Vándor-forrás” környékét, s a Mátraszent. imre.Átallcő melletti orszá­gos vándortábor vörös nyak- kendős lakói ugyancsak szép emléket hagytak magukról a környezetvédelemben. Ám többen is követhetnék őket! Védjük közösen értékes forrásainkat és persze, vi­gyázzunk másra is. Ne feled­jük soha, hogy mit jelent például a víztároló! Néhány esztendeje, hogy csak egyre emlékeztessek, nemcsak a mátrai települések lakóinak, hanem még a galyatetői üdülőknek is lajtokkal, tűz­oltókocsikkal kellett szállí­tani a jó minőségű vizet. Amióta a csórréti tároló megépült, csővezetékről, csap. ró! olthatja szomját az em­ber — még az erdő szélén is. Micsoda különbség! A tároló, tó tisztasága sem lehet tehát senki előtt közömbös. Hiszen ezrek életét jelenti! S természetesén: vigyáz­zunk úgy is a vízre, hogy — ne pazaroljuk! Mert a víz roppant nagy érték, s egyre többet ér világszerte! Zakupszky László Japán művészekkel Nyári galéria-műsor Hatvanban; Az idei nyáron is gazdag programot bonyolít le a Hatvani Galéria, s Kocsis Albert hegedűművész után újabb, a városból elszárma­zott alkotónak nyújt bemu­tatkozási, bizonyítási lehető­séget. Sz. Nagy Mária szob­rászművészről van szó. aki­nek a tárlatát július 20-án este fél 7 órakor dr. Pogány Ö. Gábor műtörténész, a Nemzeti Galéria nyugalomba vonult főigazgatója nyitja meg. Ugyanakkor, csak ép­pen az emeleti teremben, Józsa János debreceni festő­művész képeiből, rekeszzo- máne alkotásaiból álló tárla­tot mutat be a műbarátok­nak Hangéi József költő, a Hajdú-Bihar megyei Napló főszerkesztője. E nap eseménye lesz még a galériapódium új műsora, Császár Angélának, a Nem­zeti Színház tagjának az elő­adóestje Fiumei Dóra zongo­raművésznő közreműködé­sével. Július 25—26-án pedig kétnapos útra indul a ga­lériabusz, hogy utasai meg­ismerkedjenek a nagy al­földi város, Szeged képző- művészeti életével, s többi között megnézzék a szabad­téri játékok nyitó előadását, Strauss Cigánybáró című daljátékét, Az augusztusi műsort „Ma. zsala és a többi ek" címmel az Állami Bábszínház művé­szeinek vendégjátéka vezeti be fl,án, csütörtökön kora este, két nappal később pe­dig az V, nemzetközi gitár­fesztivál három japán és ma­gyar művésze ad koncertet a Hatvani Galériában. A hó­nap végének egyik kiállítója is japán lesz, éspedig Kiwebi Aya iparművésznő, aki leg­szebb textilmunkáival, dísz­tárgyaival mutatkozik be Hatvanban. A pódium ven­dégei Voith Ági és Bodrogi Gyula lesznek augusztus 25- én, míg a galériabusz a Ba­laton mente — Tihany. Fü­red, Badacsony — legjelen­tősebb kiállításaira, művé­szeihez viszi el az érdeklő­dőket kétnapos útján, 22-én és 23_án. Hazánk, Kelet-Európa (8.) Újult erővel (1957-611 2. A kelet-közép-euröpai szó­szerkezete tovább fejlődött. A városi és a falusi bur­zsoázia gyakorlatilag eltűnt. Az iparban foglalkoztatottak aránya 23—48 százalékra nőtt, a mezőgazdasági dolgo­zók részesedése 17—63 szá­zalékra csökkent. (A két szélső értéket változatlanul Albánia és az NDK adta.) A szocializmus alapjainak lerakása befejeződött. A térség országai — össz­hangban a szovjet békeof- fenzívával — igyekeztek a nemzetközi enyhülési folya­mat erősítéséhez is hozzá­járulni. 1957-ben Ch. Stoica román kormányfő javaslatot tett egy balkáni biztonsági konferencia összehívására, A. Rapacki lengyel külügy­miniszter pedig közép-euró­pai atomfegyvermentes öve­zet létesítésének tervét ter­jesztette elő az ENSZ köz­gyűlésén. (A Szovjetunió az európai enyhülést támogatni kívánó jó szándékának — egyik — jeleként 1958-ban kivonta a Romániában állo­másozó szovjet csapatokat.) 1961-ben két olyan világ- politikai jelentőségű ese­mény történt amely vala­mennyi kelet-közép-euröpai szocialista országra befo­lyással volt. 1958—61 között egyre éle­sebbé vált a, berlini helyzet. Berlin — a legyőzött Német­ország szovjet csapatok ál­tal elfoglalt fővárosa — 1945- tői kezdve, az ország egé­széhez hasonlóan, a második világháborúban szövetséges négy győztes nagyhatalom megszállása alatt Állt. 1949 — a két önálló német állam megalakulása — óta Berlin nyugati övezetei a szocialis­ta NDK-val szembeni ellen­séges tevékenység legfőbb bázisává váltak. A város ke­leti és nyugati részét elvá­lasztó vonal azonban nem minősült — ellenőrzés szem­pontjából — államhatárnak. Ily módon — különböző okok következtében — 1948—61 között 2.7 milliónyian hagy­ták el Nyugat-Berlinen ke­resztül az NDK-t, ami az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő országnak súlyos problémákat okozott. A fel­forgató tevékenységnek sem sikerült a nyitott határon 13-án az NDK kormánya — a Szovjetunió és többi szö­vetségese egyetértésével — fallal vette körül Nyugat- Berlint, és bevezette az ál­lamhatárokon szokásos el­lenőrzést. Bár a nemzetközi helyzet átmenetileg kiélező­dött, mégis sikerült úgyszól­ván teljesen kiiktatni az európai együttműködés egyik zavaró tényezőjét. Az albán pártvezetés sem 1953-ban, sem 1956-ban tény­legesen nem volt hajlandó szektás-dogmatikus tevé­kenységét felülvizsgálni, hi­báit kijavítani. Ideológiájá­ban és politikai lépéseikben egyre közelebb került a XX. kongresszus konzekvenciáit mind nyíltabban elvető kí­nai vezetőkhöz. Bár a Szov­jetunió és a többi európai szocialista ország 1957—59 között még igen nagy gaz­dasági segítségben részesí­tette Albániát, a Kína felé fordulás első jeleként 1955- 57-ben az Albániának nyúj­tott kínai támogatás meg­négyszereződött. Albánia egyre jobban eltávolodott az európai szocialista országok­tól. A kommunista és mun­káspártok 1960-as moszkvai konferenciáján E. Hodzsa már nyíltan bírálta a szov­jet pártot, a SZKP 1961. ok­tóberi XXII. kongresszusán — amely továbbfejlesztette a sztálini időszak kritikai elemzését — az albán párt­vezető revízión izmussal vá­dolta a szovjet pártot. Ezt követően Albánia december 11-én a diplomáciai kapcsola­tot is megszakította a Szov­jetunióval. Gyakorlatilag be­szüntette a KGST- és varsói szerződésbeli tevékenységét. Albánia és a többi európai szocialista ország közötti pártkapcsolatok megszűntek, az államközi gazdasági érint­kezés beszűkült. (Folytatjuk) Molnár Tamás Szeptember 1-től a 6-os bán is Hatvan főiskolás­három tantárgy Változást, hoz az idei tanJ év az egri Ho Sí Minh Ta­nárképző Főiskola hallgatói­nak gyakorlati képzésében. A napokban a főiskola, az egri városi tanács művelő­dési osztálya, valamint a esebokszár) lakótelep 6-oa számú általános iskolája megállapodott, hogy szep­tember elsejétől ez az isko­la is fogad leendő tanáro­kat Az első esztendőben mintegy hatvan hallgató kezdi meg földrajz, törté­nelem és fizika tantárgyak­ban tanítási gyakorlatát itt a szaktanárok vezetésével. Kisplasztikái biennálé Pécsett A Pécsi Galériában v*; sárnap megnyílt a VII. ma­gyar kisplasztika! biennálé, amelyen 92 művész csak­nem másfélszáz munkája látható. Ez alkalommal adták át. a biennálé dijait a legjobb mű­vek alkotóinak. Az első díjat Berczeller Rezső szobrász kapta a „Mozdulat” és „A béke első napja” című mun­káiért. Második díjas lett Bencsik István szobrász „Torzó”, harmadik díjas Swierkiewicz Róbert grafi­kus „Ars poetica” című al­kotásáért. A Kommunista Ifjúsági Szövetség különdí- ját kapta Friedrich Ferenc szobrász fémplasztikáiért, a művészeti alap különdíját Vigh Tamás szobrász nyerte el érmeivel, a siklósi szob­rászkeramikus szimpozion különdíja pedig Schrammel Imre keramikusnak jutott kerámia plasztikáiért. A tárlat a nyár végéig fogadja a látogatókat a Széchenyi téri galéria baa, ^ A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents