Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
•\* > .; A borvidékeken, ilyenkor tavasz derekán már látja a gazda, milyen termésre számíthat, kiolvassa azt a szőlő jövéséből, a hajtásokból. A hegyoldalakban nyitva a présházak ajtaja, dolgoznak • szőlőskertekben: új tőkéket. telepítenek az elöregedettek helyébe, a kordonos művelésnél pedig a drőtszá. lak közé húzzák a. venyigét. Tokajban, a Kopasz-hegy meredek oldalán lefutó szőlősorok úgy hatnak a záporozó napsütésben, mintha egy vigyázzba merevedett regiment fogadná az érkezőket. Ami azt illeti, nagy erejű ez a „sereg", már Anonymus is feljegyezte krónikájában: „a vitézek a hegyen mindennap lerésHegednek”. Tokaj neve több mint 900 éve szerepel a magyar történelemben : birtokolta várát Mátyás király, Bethlen Gábor. Rákóczi fejedelem, de még az osztrák császár ts. Nagy Péter cár pedig szőlős, kertet bérelt.itt. A hegyaljai borvidék a honfoglalástól napjainkig nem veszített világhíréből, a tokaji szamorodni és aszú szülőföldjét, most is évente 140—150 ezer külföldi és hazai turista keresi fel. Aki végigmegy a csendes kis utcán. érzi a régmúlt idők hangulatát.: Műemléki értékűek a barokk, klasszicista. eklektikus stílusú lakóházak, köztük a szőlőművelők, borkereskedők régi por. fái, íves kapuk, csillagbolto- zatoe szobák; a tágas borpincék felidézik a híres tokaji szüreti mulatságokat is. Kétségtelen, a legnagyobb vonzerő a bor. de To_ kaj-Hegyalja romantikájával is ide csalogatja a látogatókat; Vadregényes vízpart tárul elénk a Bodrog—Tisza találkozásánál. A nagy folyó jobb partján, a híd közeiében. tavaly decemberben megnyílt a régvárt Hotel Tokaj. Hajó a szárazföldön — a szálloda megjelenésével egy személyszállító gőzös képzetét kelti, kerek kajütablakai, a korlátként végigfutó loggiasor. a homlokzatból előrenyúló „parancsnoki fülke” ... szinte várja az ember, hogy megszólal az indulást jelző hajókürt. A szálló negyvenkét szobája elegáns, barátságos és. kényelmes. Sok a vendég: cseh, szovjet, olasz, osztrák turisták, magyar kirándulók, nászutasok. Üdülővendégként fogadják az érkezőket, gondoskodnak programról is. Az épületben a COOPTOU- RIST utazási iroda kirendeltségén egynapos szervezett túraajánlatok, társasutazások között válogathatnak az érdeklődők : Miskolc-Tapolca, Lillafüred; Hajdúszoboszló, Nyíregyháza-Sóstó. Szerencs, Eger, Szilvásvárad. Aggtelek. Jósvafő. Sátoraljaújhely — Nővé Mestó-Trebi- soov... — Évi hárommillió forintos szerződést kötöttünk a COOPTOURIST-tal társas turistacsoportok és egyéni utazók elhelyezésére — újságolta ott,jártamkor Cseh Péter szállodaigazgató. — Bevezettük elő. és utószezonban a „hármat fizet, négyet kap” akciót, vagyis három fizetett nap helyett négy éjszakát tölthet Itt a vendég. Várakozáson felül alakultak az eddigi eredmények. Sokan megszakítják útjukat Tokajban, s csak pár nap után indulnak tovább az ország különböző részeibe. Valójában ez a célunk: megfogni az átutazókat. Vendégmarasztaló fogások: a kedvező árú, összkomfortos környezeten kívül — beletartozik a színes televíziós társalgó, drinkbár, a jó konyha (kedvelt speciális ételük a korhelyhalászlé olt,' rommal, tejföllel) stb. — gondoskodnak a szabad idő kellemes, eltöltéséről is. A szálloda parkjának végében folyik a Tisza: horgászstég épül a parton, lesz csónak- ház, is. Május elejétől rendszeresen kölcsönözhető vízibicikli, kajak; horgászfelszerelés. Aki fürödni akar, átevez csónakján vagy átmegy a hídon a túlsó parton levő strandra, Terv van bőven: síparadicsom is lesz. a Kopasz-hegyen, lesiklópályst építenek felvonóval: az erdőirtás már megkezdődött. A híres Rá- kóezi-pincén kívül a halász- csárda, a Taverna meg az eszpresszó, ahová italra betérhet az utazó. Több vendéglátó hely kellene még. borkóstoló-pince, ez utóbbi a szőlősgazdákon múlik. Aki idejön, nem mulasztja el, hogy meg ne kóstolja a hegy levét, s akkor már itt is éjszakázik. hisz nem folytathatja autóeútját. Aki jó bort keres, megtalálja a forrását. Gönczi Pali bácsi őstermelő pincéjében lopóból mérik pohárba a szamorodnit, egy hörpintés után dönti el a vendég, hogy melyik hordóból töltsék tele üvegét. A tokaji borhoz helyben készül a hordó. Egy kádárdinasztia van már csak a községben: Hudák György és két fia. A kádármester udvarán tornyokba rakva szárad a rönk, a tölgy és akácfa illatú műhelyben vijjog a szalagfűrész, a gyalugép, készül a dongapalást. A kádárok hozzászoktak a turisták kiváncsi kérdéseihez. Megtudtam. hogy egy akós hordóba 56 liter bor fér, de új korában először mustot kell beletölteni. hogy a borkőkicsapódás védőrétegként vonja be oldalát. Figyelmeztettek, ha egyszer hordót veszek, jól mustráljam meg, nehogy rám sózzák a köcsög alakút, nyomott oldalút. Jó volt hallgatni ízes beszédüket a mesterség dicséretéről, pedig aznap nem is elsőként tévedtem be hozzájuk. De ilyen a vendégszerető ember természete, mert a vendégváró Tokajban minden háznál szívesen látják az idegent. Horváth Anita Gönczi Pali bácsinál borkóstoló «fán választ a vendég, a kádármester abroncsot húz a hordóra. v (Fotó: Hauer Lajos felv. — KS) Aforizmák Mindenki azon igyekszik, hogy maga szabja meg az uralkodó széljárást — éppen ezért senki sem tudja pontosan megjósolni a várható időt. (Grönlandi meteorológusok közhelye) ★ Az élettapasztalat pogy- gyásza különösen azért alkalmas, mert nem kell megőrzőbe adni. (Tranzitutasok bölcsessége) ★ Akik arra születtek, hogy mindig esak csrtsszanak- másszanak. szívesen versenyeznek azokkal, akik szárnyalásra születtek. És leggyakrabban dk nyernek. (Lenon Nef amerikai humorista) ★ A* lehet,, hogy valaki nem használja a lelkiismeretét, de akkor is szükség van rá, (Orvosi egészségügyi tanács) ★ Ne tegyetek fel fölösleges kérdéseket: a válaszok mennyisége ugyanis korlátozott. (Rudi Mill, osztrák filozófus) Olyan veit. akár a* egyetem: az egész kollektíva az ő hibáiból tanult. , A felelősség elve; a* érdemeket magadnak tulajdonítsd, a kudarcokat a kollektívának. ★ A Jégkorong játékos számára a legjobb edzés az, ha mindennap a városi tömegközlekedési eszközökön utazik. ■ár Ha egy nő nem néz rád. ez még nem jelenti azt, hogy nem lát téged. ♦ Mióta megjelent a pénz — mindig kevés van belőle. * Mielőtt Oaszeütköznek egymással, sokan tirt karral mennek egymás elébe. (B. Tyitoy, M, Arseanyiaz és A, Lejkin gyűjtése). (Ford.: Gellért György) Markó Pál A nyár öröme Szénában a tücskök a maguk koránénekévei dicsérik a fák fölé emelkedő holdat, Mármár a méz édességével altat a rét. Eget-tapogató műszerek villogásaiból gyerek-arcod integet felém; utcák, terek maradnak el, de nem lesz lakatlan sziget kelletlen magányom. Hűvös szobámban virágzó tulipánfa. ajkam most a nyár örömét kiáltja. S mintha velem volnál: Kezed hozzám hajlik, mint hanglemezre tűje, mintha végtelenben mutálna-forogna dallamot gyűrűzve. iriis ralisban f Ha az ajtón kilépsz, — ízsrenetás utat! % Utánad bámul a padlá$szebaabl*k, í és szélcsend marad utánad: '< még a kakukcra is megáll, befagy a vízcsap, ? s megfakulnak a bútorok. | szürkül a fésülködő-tükör, $ és a szekrénypoleon minden ajándék- >■ tárgy.., í S vagyok nélküled, mint a homok- | bánya: | örökös omlásban. >j Szólásmondások a szerelemről Közhelynek számító általános nézet, hogy májusban gyúlnak legkönnyebben szerelemre a fiatalok és az örökifjak. Májusra, az orgonavirágzás hónapjára időzítve álljon itt egy csokorra való a szerelemmel kapcsolatom népi szólások legjavából. Aki fülig szerelmes, arra egy nagyon szemléletes szólás illik: Üti szive a tizenkettőt, Azt pedig, hogy valakit elkapott egy nagy érzés, hamar megtudja a falu, a környék, mert „a szerelmet, füstöt, köhögést nem lehet titkolni". A szerelem hatásáról egy sor mondás árulkodik. A. szerelem vak, mondják mindenfelé, de egyes tájakon ez úgy hangzik, hogy „a szerelem bölcset is megvakjt”. A szerelem és a harag nem igaz bírák — értsd: akit az érzései vagy indulatai irányítanak, elfogultan ítél, S ráadásul: „ravasz a szerelem, aranybéklyóval jár”. Sok bölcs megfigyelés, válságérzet fogalmaztatta meg a szerelem következményeiről szóló mondásokat: „Szerelem, bor, kocka ürítik az erszényt”, „Szerelem, uraság nem szenvednek társat” — azaz: szerelemben, hatalomban nem szívesen osztozik senki. Bor, pecsenye nélkül a szerelem meghűl. Ugyanez más szavakkal: Ahol a gond bejön az ajtón, a szerelem kimegy az ablakon. Ilyenkor aztán a szerelme* rájön, hogy „nem mindenkor édes. gyökér a szerelem". Ezért tanácsolja egy higgadt mondás, hogy „o tűzzel nem jó játszani” és egy másik hozzáteszi: „ha rab lettél, tűrd békével", mert ezt az érzést úgysem lehet elkerülni, A mai fiatalok általánosan használt kifejezése a vonzódásra, hogy „jő nálam", „jó vagyok nála”; nos, ennek egy régi, kftltfii megfogalmazása az. hogy „szívről esik neki". Több változatban használatos az a bölcsesség, amely az egyszer elhidégült kapcsolat újraélesztését tartja reménytelennek. A szere. lem nem káposzta, hogy föl lehessen melegíteni — mond. ják például. Vannak természetesen tartós érzelmek is. Ezek hordozói „tígty ösízaédesedtek, hogy még a záporeső sem tudná széjjglmosi őket". Végül: A szerelem mtit- dent legyőz, Ez utóbbi mondás azonban nem nálunk termett, az ókori rómaiaktól örököltük. „Elbundáx* gátunk A «©katlannak Mae& címbeli igeaiakot abból ». satóvegó»»fü{Mé*,ből «ráírtuk ki: „Valóban úgy van, hogy a meccsek előtti ad-, zéseken nem rügyem h*3-t tunk, inkább csak slbun-. dázgatuk a labdával” (Egy- beszélgetésből). A társaság-, bán mindenki tudta, mire' céloz a játékos. Senki Mm. kivánta az ige pontos érteö- mezését. Az újságok hasábjain is,, olvashattuk est a jyakoritó igeformát: „Futballistáink, jó pénzért elbunddzgatnak- a , magyar bajnokságban”! (Magyar Nemzet, 1981. jón; 14.). Volt Idő, amikor a szurkolók egy-egy mérkőzésen kórusban kiabálták; Bunda... Bunda7 Termegondoltak. Sajnos, az sem véletlen, hogy ennek a szónak egész szócsaládja keletkezett a, »portnyelvben. A leggyakrabban halljuk és olvassuk ezeket az alakváltozatokat: bundizó, bundánk, megbundázott, elbundázgat stb. A Marrar Nemzetben megjelent cikkben ilyen «söv*g- ósssefüggéíekben jutottak' nyelvi szerephez: „A döntetlenben volt egy kis bún. da", — „A pályán nem látunk semmit, legfeljebb néhány megbundázott akciót” (1981. jún. 14 ), szelesen nem arra a bizonyos téli felső ruhadarabra Meglehetősen gyakran tévesztenek ösz- sze — névben persze — Cyurkó kis sióval Nem vagyok olyan nagy ember, hogy ez zavarja őt, de vagyok olyan kicsi, hogy zavarjon ez engem. Egy nagy vezetéknév árnyékában kis keresztnév lenni, ezt még a jelenkor sem őrzi meg, nemhogy az utókor. De mindegy, kölcsönösen nem, tehetünk erről, s valójában területileg is, már mint földrajzi értelemben is, műfajilag is jól elhatárolt, különböző területen dolgozunk. Ki igy. ki úgy, s ezt az eszközökre, nem■ a teljesítményre értendőén írom. Mindenesetre megszoktam, tudornál-,ul vettem, és soha vissza nem éltem ezzel. Annyira azért mégsem vagyok oly kicsi. A minap aztán csendes és kaján derű öntötte el azért a szívem, amikor egy lelkes hódolóm. —, mert nekem is van azért ilyenem — ekképpen gratulált; — Uram! Elvtársam! Mesterem! Elolvastam. Nehezen ment kezdetében, de elolvastam... Boldogságos mennyben járásom szakos regényt nem én írtam. — Nem? Ugyan már. Hisz ott a neve, hogy Gyurkó.., — Igen-igen, de as László. En meg, ugye, Géza vagyok. i- László? Lászlót — tűnődött hódolóm, aztán tanácstalanul megocóváUa a fejét. .. — Érdekes. Illetőleg nem is érdekes. Egy ismeretlen irt ilyen jó regényt. Ki az a Gyurkó László? Sohse hallottam még a nevét. .. — tette hozzá, majd gyanakodva végigmért, hátha csak ugratom, majd látván arcom és tekintetem makacsságát, letörten távozott. Nos, mindebből kiviláglik, hogy igenis lehet valaki író a maga kis kézirat-pa- pírdombján is, de az is, hogy néha a nagyság az ismeretlenség magas felhőibe rejtezhet. Hát. így történt az én névvel történt boldogságos mennybenjárásom, Gyurkó Géza — Mit? — Hogyhogy mit? 4 remekművét. Az gazi nagy alkotást. °ult alól kaptam neg. érti, uram, elvártam, mesterem, sült alól és felárral, le megérte.., Kez- letben ugyan kissé kemény volt a birkózás a könyvvel, ímely... — Milyen könyvvel birkózott maga, kedves barátom? — A remekművel? A doktor Faustus- sal és a boldogságos pokoljárásával... Láttam én azt a tévében, azt hiszem, Bitskeyvel... Nem volt rossz. Az sem. De így, olvasva, mégis egészen más. Hát sohase gondoltam .volna, már megbocsásson. hogy ilyen kitűnő regényre is képes... Mondja, hogyan csinálta? Most mit mondjak? Mit mondjak arra, hogyan csináltam azt, amit nem én csináltam? Bevallom, néhány tűnő pillanatig úgy éreztem, itt az alkalom és viss- szafizetek a Lászlónak, bezsebelem a neki járó nekem szánt dicsőséget. Átvillant arcomon a pöfeteg fölény, agyamban a gondolat, milyen ajánlósorokat véssek a nevem fölé, mert kétségkívül a következő pillanat a dedikációé lesz. Aztán győzött o becsület, meg a józan ész is, hogy más nevét, nem illik hamisítani, ha meg a magamét írom, rögvest kiderül a turpisság. Elővettem hát szerénységemet: — Kedves barátom., nagyon jól esett az, amit mondott, és ha módom lesz, majd átadom az írónak... — Hogyhogy átadja? — Ügy kérem, hogy azt a valóban magával ragadó, kor.úfmtfii A sportayélvről tartott előadásaimban ia beszélni szoktam erről a jelenségről, illetőleg a bunda megnevezés használati értékéről. Éppen a hallgatóság kérésére megpróbáltam utánajárni, hogyan került nyelvhasználatunkba ez a furcsa szó család. A Pesti Hírlap hasábjain olvashatjuk ezeket a sorokat: „A detektívek a portyázás közben két úgynevezett bundázót is elfogtak” (1904, szept, L). Nem bundatolvajokról van «tó! Az 1900-as évek elején a lóversenyeken is megjelentek a csalók, főleg a tiketteket (a tétjegyeket, a belépti bá reá kát) hamisítók. Ezeket nevezték el bundátoknak. Az is izgalmas kérdési van-e a szócsaládnak olyan jelentésváltozata, amely alapul szolgálhatott a rosszalló értékű minősítés megnevezésére. Erre igenlő választ adhatunk. A Tokaj - Hegyalján pL bundázónak. nevezték azt a szőlőkapást, aki nem jól kapált, aki csak bebundázta a szőlőt, bundát húzott rá; a dudvá- ra, a perjére ráhúzta a földet. Tehát csalt, nem be- csületesen dolgozott, mint az a sportoló, aki nem teljes erőbedobással végzi gyakorlatát, s játszik végig egy- ' egy mérkőzést. Dr. Bakos József
