Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-12 / 162. szám
r Új „lámpások” falun — Beszélgetés az agrárértelmiség helyzetéről és szerepéről Micsuch Lászlóval, a MEDOSZ titkárával — T Talán van egy kis túlzás j abban az elvárásban, hogv a jórészt falusi környezetben letelepedett agrárértelmisé- giék — akárcsak annak idején a falusi tanítók, Gárdonyi szavaival élve — a falu lámpásai legyenek. Mindenesetre a nagyüzemi mező- gazdaság szervezeti kereteinek bővülését, sok tekintetben a falvak fejlődését, kulturálódását nem lehet elválasztani attól a ténytől, hogy ma 45 ezer okleveles mezőgazdasági szakember él és dolgozik Budapest határain kívül az országban. Közülük a legtöbben agrármérnökök (több mint húszezren!), akik — a gépész- mérnökökkel. üzemmérnökökkel, végvészmérnökökkel, kertészmérnökökkel, erdőmérnökökkel, közgazdászokkal és állatorvosokkal együtt — rendkívül nagy potenciá- f lis értéket képviselnek lakó- ! helyük szellemi életében. F Hog?' ez a potenciális érték f mennyire' hat környezetére, F tehát hogy mennyire sugár- ! zó az értelmiségiekben rejlő ! tudás és gondolkodási kész- F ség, nagymértékben függ a f helyzetüktől. Erről beszél- F gettünk Micsuch Lászlóval, F a Mezőgazdasági. Erdészeti f és Vízüevi Dolgozók Szak- f szervezetének titkárával. í — Véleménye szerint milyen szerepe van a mai aerárértelmiségneU a í t vidék életének formá- ’ lásában? r — A MEDOSZ megkülön- I böztetettt figyelmet fordít a I mező-, erdő- és vízgazdál- F kodásban foglalkoztatott ér- I telmiségiek tevékeriységére. I Nemcsak az én véleményem, I hanem adatokkal is igazol- f ható tény, .hogy az utóbbi F években tovább növekedett F a szerepük, mind a felső ve- F zetésben, mind középszinten f és munkahelyi szinten is, 1 ahol közvetlen kapcsolatban F vannak a fizikai dolgozók- F kai. Részt vesznek a tudo- F mányos ismeretek alkalma- F zásában, nagy részük van a F gazdálkodás hatékonyságát r növelő helyi intézkedések- F ben és jelentős szereoük az F .elmúlt évek jó mezőgazda- ( sági eredményeiben: így a ! korszerű technológia alkal- r mazásában, az új növény- f fajták elterjesztésében, a ' termésátlagok növelésében. r az állattenyésztés hozamnö- [ velésében. Mindez a megbecsülésüket, s egyben a gondolataik iránti igényt is növeli. — Mennyire vesznek részi az agrárértelmiségiek a közéletben? A legtöbben felismerték és vállalják is azt a fontos politikai szerepet, ami a falu és a város közötti különbségek csökkentését szolgálja. Különösen növekszik az agrárértelmiség szerepe ott, ahol például az iskolakörzetesítés folytán hiányzik a pedagógus, ahol tehát bár más szerepkörben, de sok tekintetben hasonló, gondolkodtató és gondolatébresztő munkát kell végeznie. Ez már ma sem csak igény, hiszen például a háztájival rendelkező mezőgazdasági és ipari dolgozók természetes szövetségesévé vált a gépi • munkaeszközök, a takarmány beszerzésében őket segítő agrárértelmiségi, aki amellett, hogy szaktanácsokat ad a jobb gazdálkodáshoz, közéj kerül az emberekhez, s egyben politikai és pedagógiai munkát is végez. — Mindehhez az is szükséges, hogy az agrárértelmiségi otthonának is tekintse azt a környezetet, ahol él. Ön szerint milyen igényeket kell kielégíteni ahhoz. hogy ez általános legyen? — Talán a legfontosabb, hogy a mainál nagyobb mértékben kell bevonni az értelmiségi dolgozókat, az ágazat, a vállalat, az adott üzem fejlesztésével, a gondok megoldásával kapcsolatos kérdések megvitatásába, a különféle koncepciók kialakításába. Ez igény is a részükről, s ennek feltételeit meg kell teremteni. A szakszervezet ezt a törekvést támogatva, nemcsak a személyes érdeKet szolgálja, hanem népgazdasági és társadalmi érdeket is, hiszen a döntések előkészítésébe bevont értelmiségiek feltétlenül nagyobb kedvvel végzik a munkájukat, s ez mindenkinek hasznos. Nem beszélve arról, hogy a döntés előkészítéséhez szükséges viták felismerhetőbbé teszik a fizikai dolgozókkal való egymásrautaltságukat, amiért is javul az összhang közöttük. j — Az aprárértelmíségiek bizonyos rétegét érzékenyen érintik a különféle átszervezések. Mi a szakszervezet álláspontja az átszervezéssel kapcsolatban? — Éppen az értelmiség otthonérzetének, alkotókedvének növelése érdekében a szakszervezet csakis az átgondolt, a következményekkel is számoló, a dolgozókkal megbeszélt átszervezéseket támogatja. — A falun élő értelmiség helyzetét ismerve,, véleménye szerint milyen fontos igények kielégítése ad a szakszervezet számára további feladatokat? — Valóban vannak olyan, az értelmiségieket joggal foglalkoztató kérdések, amelyek egyben megoldandó leckék is mind a szakszervezetek, mind az állami irányító szervek, nem utolsósorban az adott termelő üzemek, intézmények, költségvetési szervek számára. Az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani például a pályakezdő agrárértelmiségiek beilleszkedésének segítségére, továbbá arra, hogy végzettségüknek megfelelő munkakört kapjanak. Emellett anyagilag érdekeltebbé kell tenni őket a jobb minőségű munkában. Feladatot jelent a nő, agrár-szakembereknek a mainál méltányosabb anyagi, erkölcsi elismerése is, beleértve, hogy bátrabban keli megbízni őket vezetői feladatokkal. Az értelmiségieket kevéssé vonzó, tehát bizonyos tekintetben fehér foltoknak is nevezhető területeken olyan lakás-, anyagi és foglalkoztatási lehetőségeket kell teremteni, amelyek révén mind a fiatal, mind a tapasztalt diplomás szakembereknek érdemes lesz ott letelepedni. A szak- szervezetnek természetesen minden rendelkezésére álló eszközzel támogatnia kell ezeket a törekvéseket, hiszen hosszabb távon e feladatok megoldásával lehet mind a gazdálkodás eredményességét javítani, mind .pedig az adott helység kulturális-társadalmi felemelkedését szolgálni. A. G. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság gesztot- ságával több erdőgazdaság társult, a gyöngyösi parkettagyár létrehozására. A hazai építkezők 130 ezer négyzetméter csaphornyos és 50 ezer négyzetméter mozaikparkettához jutnak évente e gyárból. Finnországba negyedmillió négyzetméter mo- zaiknarkettát szállítanak, — cserébe papírfát kapunk. Nemrégiben kezdték meg a lamellaparketta gyártását, amely élére állított vékony csíkokból áll — és korlátlan exportlehetőséget kínál Olaszországba. A parkettagyártás mellett újabban a bútorgyárak alkatrész-ellátásában is segit az üzem. A diszlécek mellett székek, asztalok részeit is készítik a Szatmár Bútorgyár, a BUBIV és a gyöngyösi szövetkezet számára. Gondos asszonykezek őrködnek az egyenletes minőségen a lamellaparkettából ez a nullszéria. A bükk és a tölgy a szárítás u tán a szabászgépekre és a váló- Kiss Istvánná pántológéppcl gatóba kerül. Energiatakarékos megoldással, a saját hűl- árut csomagol, ladék és fűrészpor eltüzelésével biztosítják a szárításhoz szükséges hőmennyiséget — ez az országban ma még új- (Fotó: Kőhidi Imre) donságnak számít. ' Szakmunkásképző Nigériának Űjafob komplett szakmunkásképző iskola szállításóra szerződött nigériai partnereivel a TECHNOIMPEX Külkereskedelmi Vállalat. Ezúttal 8 millió dollár értékű megállapodást írtak alá. (Az év első felében már ösz_ szesen 11 millió dolláros szerződéseket kötöttek modul-rendszerű szakmunkás- képző és műszaki középiskolák, komplett oktatási laboratóriumok és tanműhelyek kulcsrakész exportjára.) A nagyértékű • üzlet létrejöttében nagy szerepe volt a iskola külkereskedelmi vállalat korábbi nigériai szállításainak és üzleteinek. Jelenleg már mintegy 50 olyan oktatási intézmény működik, Illetve épül az afrikai országban, amelyet a magyar vállalat szerelt fel. AZ EGRI DOHÁNYGYÁRBAN: Minden szombat szabad "A Minisztertanács 1981 . áprilisában megjelent határozata lehetővé teszi, hogy az ötnapos munkahetet vállala. tünknél 1981. július 1 -töl be. vezessük. Ennek feltétele, hogy a vállalat jövedelme nem csökkenhet, pénzügyi helyzete nem romolhat. A • kieső munkaidő-alap hatását a gazdálkodás hatékonyságának növelésével, a termelési folyamatok szervezettségének javításával, a technológia korszerűsítésével, a veszteségforrások . mérséklésével, hatékony munkarendek bevezetésével, szükség esetén a dolgozók átcsoportosításával kell ellensúlyozni. A munkaidő mérséklése miatt a dolgozók munkabére sem csökkenhet, ezt a .teljesítmény-követelmé_ nyék fokozásával, a teljesítésüket biztosító feltételek m^teremtésével kell elérni. Az ötnapos munkahétre tör_ ténő átállás nem akadályoz- < hatja a vállalati feladatok ! f ellátását, a lakosság szükségletei kielégítésének folyamatosságát sem.” Helyzeti előnnyel... A fenti sorokat abból a levélből idéztük, amelynek „szerzői” az Egri Dohány- v gyár gazdasági és politikai * vezetői, címzettjei pedig a gyár dolgozói voltak. Az 1981 májusában kelt levél a következő kéréssel zárul: „Kérjük dolgozóinkat, hogy minél többen mondjanak vé. leményt és adjanak ötleteket, javaslatokat az ötnapos munkahétnek gyárunkban történő bevezetéséhez .. — Leveleik milyen visszhangra találtak az üzemekben? — kérdeztük dr. Husz- ti Ferenctől, a patinás gyár főmérnökétől. — Ne vegyék szerénytelenségnek, de mielőtt a kér_ désre válaszolnék, hadd mondjam el, hogy a munkaidő csökkentésére mi nem a Minisztertanács 1981, áprilisában megjelent határozatai óta készülünk. — Hanem? — Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán hivatalosan is megfogalmazták és elfogadták a munkaidő csökkentésének politikai, társadalmi és gazdasági lehetőségeit, itt a gyárunkban szinte már másnap hozzáláttunk a megvalósítás programjának kidolgozásához. így aztán, amikor a lehetőségek és a feltételek törvényekben, illetve szabályokban is megjelentek, nekünk már kész programunk volt. Ezt a helyzeti előnyünket használtuk ki, amikor az országban valóban az elsők között jelentettük be az illetékes hatóságoknak és felügyeleti szerveknek, hogy az Egri Dohánygyár kollektívája kevesebb munkaidő alatt is képes a tőle elvárt gazdasági feladatoknak eleget tenni. A vártnál is több . . — Ezek után térjünk visz- sza a májusi levelek fogadtatására! — Természetesen minden_ ki örült. Mert igaz ugyan, hogy a munka tette emberré az embert, de ugyanezek az emberek — akiknek döntő többsége nap mint nap tisztességesen és becsületesen dolgozik — pihenni és szórakozni is szeretnek. Az viszont igen kellemes meglepetés volt, hogy dolgozóink az öröm óráiban sem feledkeztek meg a munkáról. Mi sem bizonyítja ezt jobban. hogy a vártnál is jóval több javaslatukban egyetlenegy olyan sem akadt, amely valamilyenképpen ne foglalkozna a kiesett munkaidő pótlásával. — Az új „hadilerv” alapján, hogyan változott meg a munkarend a gyárban? — A legnagyobb változást mindenképpen az jelenti, hogy 1981. július 1-ével a szombati napon nem lesz termelés gyárunkban. Vagyis. az említett időponttól minden szombat szabad az Egri Dohánygyárban. Lehetnek rendkívüli események — ezek munkarendjét is szabályoztuk —. amikor előfor. dúlhat, hogy egyik-másik üzemünkben mégis termelni kell. Hangsúlyozni kívánom, hogy valóban csak rendkívü. li események miatt kerülhet sor az új munkarendünk megváltoztatására. Ezenkívül a „minden szombat szabad nap” előnyeit másképpen élvezhetik a karbantartás és a szolgáltatás területén dolgozó munkatársaink. Ök általában az egyik héten hat napot, a másikon pedig négy naóot dolgoznak majd. Sem a jövedelmek, sem a termelés — Es hány órás műszakokban? — Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg a három műszakos dolgozók heti munkaideie negyvenhá_ romról negyvenre, az egy és a két műszakos munkarendben dolgozók heti munkaideje negyvennégy óráról negyvenkettőre csökkent. — Az ötnapos munkahét bevezetésének egyik feltétele. hogy a dolgozók havi keresete nem csökkenhet. Ezt hogyan tudják biztosítani? — Ügy döntöttünk, hogy — a havidíjas dolgozók kivételével — a két műszakos dolgozók órabérét öt, a há-, rom műszakosokét hét egész öt-, a többiekét pedig négy egész nyolctized százalékkal megemeljük. Termelőerővé vált a tudás — A rövidített ’thunkahét bevezetésének másik feltétele — ahogyan az említett levelükben is írják —, hogy a vállalat termelése és jövedelme sem csökkenhet. Hogyan. miként pótolják a termelésben és a gazdálkodásban a szabad szombatokat? — Szervezettebb és hatékonyabb munkával! Üjra felmértük belső tartalékainkat, és a gyár dolgozóinak véleményeit figyelembe véve olyan ,új követelmény- rendszert dolgoztunk ki, amely kevesebb munkaidőben is biztosítja termelési és gazdálkodási feladataink tel. jesítését, és egyben előteremti az órabéremelések anyagi feltételeit is. Konkré. tabban fogalmazva: vala,mennyi munkahelyen és munkakörben felmértük a munkaidő hasznosításának hatékonyságát, ezenkívül sa ját, szakembereinkkel több gépünket korszerűsítettük, és néhány területen a munkaerő átcsoportosítására is sor került. A sok-so-k intézkedés lényegét úgy tudnám összefoglalni, hogy kollek. 11vúnk egész, erejét és tudását mozgósítottuk és lehetőségeinket igyekeztünk minél jobban és hasznosabban kamatozta,t ni. — Az Önök által kidolgozott és bevezetett „Dolgozz hatékonyabban” munka- rendszer elveit és módszereit ma már több egyetemen is oktatják hazánkban. Tudományuk ez esetben hogyan vált termelőerővé? — Egyrészt úgy, hogy a feltárt lehetőségünket — Vvagy ahogyan napjainkban szokás mondani —.. az újabb lehetőségeinket ténylegesen kamatoztatjuk, másrészt a „Dolgozz hatékonyabban” munkarendszer gyárunkban bevezetett követelményeit a korábbinál is szigorúbban és következetesebben hasznosít., juk a termelés fokozásában és a gazdálkodás javításában egyaránt. Mivel e munkarendszer kidolgozásának magam , is részese vagyok, ezért, csak annyit kívánok „érdemeiről” elmondani, hogy ha ma nincs igazi ..egri DH” gyárunkban, akkor aligha tudtuk volna dolgozóink szó. mára biztosítani azt a lehetőséget. hogy 1981. július 1- ével az ötnaoos munkahetet az ország első száz üzeme között az Egri Dohánygyárban is bevezethessük .., Koós József 1981. július 12,, vasárnap Csupa r ■ UJ
