Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

Érdemes weit dolgozni Az olvasó kérdez, az illetékes válaszol Konténerekben gyűjtik a hulladékokat Vége a tanévnek. Sok diák nem tud mit kezdeni ennyi szabad idővel. Én sem tud­tam. Aztán váratlanul „ki­pattant a szikra”: dolgozni fogok. Legalább a tanköny­veim árát megkeresem, na és legyen egy kis zsebpén­zem. Rövid megbeszélés a fiúk, kai, és másnap már a kora reggeli órákban ott topog­tunk az egerszalóki téesz cseresznyés- és meggyeskert, jének bejáratánál. Átestünk a baleseti oktatáson, kaptunk néhány jó tanácsot a meggy szedéséhez. Vételeztünk lét­rát és ládákat, aztán fel a fára. Buzgott bennünk a munkakedv. Egymás elől kapkodtuk le az érett sze­meket. Az első két láda könnyen megtelt. Ezután mintha veszítettünk volna a kezdő lendületből. Már las­sabban telt a következő Iá­Két ország szótára Vasárnap (VII. 5.) hallot­tuk a rádióban, hogy a Győ­ri Nyár műsorainak kereté­ben Győrben nagy népmű­vészeti vásárt rendeztek. Le. hetett ott kapni a népi fa­faragásoktól a cserépedénye, kig mindent. Sajnos, nem tudtam oda utazni, de he­lyette jutott eszembe, hogy egyszer olvastam az EH-ban, hogy a Győr megyei földmű, vesszövetkezetek vendéglátó, helyei ételkülönlegességekre specializálták magukat, (örültem, mert részemre a „népi ételművészet” is na­gyon kedves.) Lesz náluk mindig babgulyás, pásztor- tarhonya és egyéb felsorol- hatatlan finomság, A felszol. gálók formaruhát kapnak, és „gondoskodnak nyel. vet. beszélő pincé. r e k r 6 1 is” .. .Ez igen he­lyes dolog, mert néma pin­cérnek az anyja se — no meg a vendég se — érti szavát... Eddig sem lett volna szabad néma pincért alkalmazni, hogy legalább a magyarnak tudtak volna ajánlani a finom pásztortar. honyából egy kis miegymás, sál. De ha esetleg később idegen nyelvet beszé­lő pincérek is lesznek a kö­zelben. az még jobb lesz az idegenforgalom szempontjá­ból is ... Erről meg eszembe jutott egy másik újság, ahol egy „Londoni levelet” közöl, vén, egy kifejezést azért ma. gyaráztak meg a magyar ol­vasónak, mert a „muddl e” (madl) ige sokfélét jelenthet. Mint írták, „az ország nagyszótára szerint” jelentése lehet az, hogy „sárban túrkál, pisz. kos munkát végez” stb ... Gondolom, nem az il­lető ország (azaz Nagy-Bri- tannia) szótáráról volt ott szó. Valószerűbb, hogy a magvar kiadású ANGOL— MAGYAR KÉZISZÓTÁR, bán keresték ki a „muddle” jelentéseit... Az ugye csak puszta véletlen lehetett, hogy a fent nevezett szótár szer­zője ORSZÁGH LÁSZLÓ... Van neki kis és nagy szótá­ra és MAGYAR—ANGOL is. így aztán lehetséges.%hogv az Országh-szótárt mindkét országban Is használ­hatják. Eredményesen ... (Dr. Szemes—Varga B.) da. Inkább a hasunkat töm­tük. Nem tudtunk ellenáll­ni a piros szemeknek. A kö. zelben megszólalt egy rádió, ismerős dallamokat szórt szét. Eszünkbe jutott, hogy nem is reggeliztünk, pedig már épp Itt az ideje. Néhány perc múlva csak az össze­gyűrt szalvéta jelezte, hogy itt az előbb még volt egy kis kaja. Ránéztünk az órára. Volt még időnk arra is. hogy szétnézzünk a területen. Szedték itt a meggyet kicsik, nagyok. A terepszemle után, teli hassal ismét nekiláttunk. Észre sem vettük, hogy el­szállt az idő és a ládáink megteltek. Röviddel a hívás után megjelent a traktor a kis pótkocsival, hogy kiszál­lítsa a meggyet a mérleghez. Gyorsan lemérték amit szed. tünk. majd egy kis számítás következett. Az óramutató még csak délután két órát jelez, s mi már fejenként 200 forintot kerestünk. Érdemes volt dolgozni. De ez még csak a kezdet. Előttünk az egész nyár. Sütni István Kerecsend Olvasóink javasolják: Megjegyzés a „Senki szigetedéhez A június 11-én megjelent észrevétellel kapcsolatban szeretném elmondani: Erre a senki szigetére a vendéglátói pari vállalat már jó pár éve megbízást adott a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak, hogy egy vendéglátó részleget ala­kítson ki. A terveket én ké­szítettem el, amit elfogad­tak. Akkor igen sürgős volt ez a munka. Magam is cso­dálkozom, hogy azóta semmi sem történt. Annál inkább, mivel úgy érzem, drágák a fölöslegesen elkészített és a fiókokban elfektetett tervek. Arról nem is beszélek, hogy nekem is fájdalmat je­lent, hogy egy olyan terv, amelybe szivem-lelkem be­leadva fáradoztam, nem va­lósult meg. Marosfalvi Antal nyugd. építésztervező Eger Lehet, sőt valószínű, hogy anyagi fedezet híján nem va­lósult meg a terv. Hogy nincs valamire pénz, az ért­hető. De az már nem. hogy feleslegesen terveztessenek. (A szerk.) Nyugdíjas vagyok, és ke­véske nyugdíjamat úgy pró­bálom kiegészíteni, hogy pa­pírt, vasat és egyéb hulla­dékot gyűjtök. Mostanában sokat bosszankodom amiatt, hogy a verőszalai MÉH-át- vevőhely nem veszi el tő­lem a papírt és az ócskava­sakat, mondván, hogy a te­lepről sem szállítja el senki a felhalmozott hulladékot. Rá­adásul az illetékesek meg­szüntették a Lenin úti lera- katot is. Nem tartom he­lyesnek, hogy a megvesz ék- helyen ilyen kevés' átvevő- hely működik, — irja leve­lében Magyar Ferenc, egri olvasónk. Vadász József né. az Flszak. magyarországi MÉH Nyers­Ügy tartja a közmondás, a pokolba vezető út is lehet jó szándékkal kikövezve. Vala- hogy így járt az egri Cent­rum kirakatrendezője, s munkatársunk (s, amikor e kirakatot bírálta. Erről ta­núskodnak a hasonló címmel irt cikkekre írt levelek: „Sajnálatos módon évtize­deken át nem „illett” olyan dolgokról szólni, amelyek sajnos tények: nevezetesen, hogy néhány embertársunk egészsége többé-kevésbé tar­tósan károsodott. Közéjük tartoznak a mozgássérültek. Tény az, hogy ma már egész társadalmunk igyekszik meg­teremteni a lehetőséget arra, hogy képességüket ők is a lehető legjobban hasznosít­sák. Nem véletlen, hogy 1981 a mozgássérültek éve lett, s nemcsak szabad, hanem kell is, hogy ki-ki saját kifejezési eszközeivel szóljon erről. A maga módján erre törekedett az általam rendezett kirakat ötlete is.” (Majoros László kirakatrendező). ★ A megyében élő mozgás, sérülteknél visszatetszést kel. tett a cikk. írója feltehetően a kirakatrendező nem egé­szen jól sikerült kirakatát kívánta bírálni, s közben — V tongyűrűs átereszen Kőró­zsák és szomszédaik kert­jébe. A felgyülemlett talaj­víz már a ház falait is több­ször átnedvesítette. Tíz év óta nemegyszer kellett a szo­bák falát vakolni, festeni. A háztulajdonosok először a termelőszövetkezethez for­dultak. Ott azzal utasították el őket, a régi tsz-től köve­teljenek. nekik ehhez semmi közük. A városi tanács mű­szaki osztályán megnyug­tatták a lakókat, a vizsgálat szerint mindennek a rosszul épített árok az oka. Ügy tűnt, hogy 1974-ben orvosolják a panaszt, a tsz a szivárgást homokzsákokkal próbálta megakadályozni. Ez nem si­került. 1980-ban az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság, mint elsőfokú vízügyi ható­ság, határozatban kötelezte a térség vízelvezetési gond­jának megoldására a MÁV Miskolci Igazgatóságot. az egri városi tanács műszaki osztálvát és az Egri Csilla­gok Termelőszövetkezetet. A határozat végrehajtása azon­anyaghasznosító Vállalat eg­ri telepének helyettes veze­tője válaszolt panaszosunk észrevételére. Jelenleg az em­lített telepen kívül a város­ban két MÉH-átvevőhely működik, mindkettő a ta­nács ellenőrzése aló tartozik. Az egyik telep az Árnyék- szala 12-es, a másik a Ker­tész utca 55. számú háznál található. Ha itt a hulladék átvétele valamilyen akadály­ba ütközne, a tihaméri telep naponta 7-től 14 óráig min­den mennyiségben köteles az árut átvenni. A negyedik ne­gyedévre Eger egyes része­in konténerekkel gyűjtik a papír., vas. és egyéb hulla­dékokat. akaratlanul is, — bennünket sértett egyes kifejezéseivel. Tulajdonképpen a kirakat a Centrum Áruháznak egy na­gyon dicsérendő tervét kí­vánta reprezentálni, neveze­tesen azt, hogy az áruház földszintjén, amelyet a moz­gássérültek is meg tudnak közelíteni, olyan árukat kí­ván árusítani, amelyek köny_ nyítik az érdekeltek életét, munkáját. Sajnos a jelek sze­rint a kirakat nem érte el ezt a célt, — de tegyük hoz­zá, a cikk bíráló szavai sem voltak szerencsések. A toló­kocsiban élők munkáját bi­zony nagymértékben köny- nyíthettk a kirakatban levő háztartási gépek. Erre bizo­nyára nem gondolt a cikk írója. (Dobrovits Mária, Eger) ★ Topunkban mindig szive. sen adtunk hírt eddig is a kezdeményezésekről, tisztes, séges szándékokról, amelyek a mozgássérültek érdekeit szolgálták. Ezután is ezt tesszük. A kifogásolt cikknél maradva, azonban meg kell jegyeznünk: a tisztes szán­dék nem ad igazolást egy fe­lemás eredményre. De te­gyük hozzá az Igazság ked­véért — még az újságírónak sem. (A szerző). bán megrekedt. Az árok te­le gyommal, a vízelvezető terve még papíron sincs meg. Érdeklődésünkre a mis­kolci vízügyi igazgatóság nem régen arról tájékoztatott bennünket, hogy a termelő- szövetkezetnek 1980. decem­ber 31-ig kellett volna a hi­bát kijavítania, de ez a mai napig sem történt meg. A vízügyi hatóság írásban és több alkalommal telefonon is felhívta a tsz illetékeseit, figyelmeztette őket kötele­zettségük teljesítésére. A tsz válaszából viszont csak az derült ki, hogy nincs vállal­kozó a tervek elkészítésére és nehéz a csavarorsós zsi­lip beszerzése is. A termelő- szövetkezet ezért rövid határ­időmódosítást kért, amit meg is kapott. Megértjük a gazdaság gondjait. De az Egri útiak türelme már fogytán van. Azt ugyanis. nem tudják, hogy a rövid határidő mit jelent: heteket. hónapokat, vagy újabb tíz évet? ... Szüle Rita MAI műsorok: flADIQ Kossuth rádió 8.26 Lányok, asszonyok. 8.51 Mongóliád pillanatkép. 9.31 „Vár egy új világ .. 10.10 Schubert: VII. szim­fónia. 11.08 30 éves. a rá­diószínház. Félhomályos zó na. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va ... 12.45 Graziella Sciut- ti operaáriákat énekel. 13.06 A Mongol Népköz- társaság ünnepén. 14.05 Szezon. 14.30 A Budapesti Madrigálkórus felvételei­ből. 14.30 Termésnövelés öntözéssel. 15.05 Üj zenei újság. 16.00 168 ÓRA. 17.30 A hegedű virtuózai. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.40 Űtközben. 18.45 Sport­hírek. 18.52 Éberling, a magyar apa (Rádiószatíra). 19.39 Örökzöld dallamok. 20.42 Bach: IV. branden­burgi verseny. 21.00 „Hol komolyan, hol humoro­san ..22.10 Sporthírek. 22.15 Emlékek, nyilatkoza­tok Bartók Béláról. 22.53 Szimfonikus zene. Petőfi rádió 8.05 Szatirikus dalok. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Űtközben. 8.38 Umbulda. VII. rész: Kis trükkök — nagy űzetek. 9.53 Eper és vér (Filmzenerészlet). 9.42 Házszám. 10.00 Szombat délelőtt. 12.00 Térzene a Nemzeti Galéria előtt. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Négykezesek a Szov­jetunió népeinek dalaiból. 14.00 Ritmus. A Chilly együttes felvételeiből. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A syracusai fiúk (Zenésjáték- részlet). 15.15 Munkásígaz- gatók. 15.42 A két koldus- diák. 16.35 Pophullám. 17.30 Közkívánatra. 19.39 Népi zene. 20.09 Pásztorének. 20.38 Sporthírek. 20.43 „Hulló falevél...” 21,44 Évszázadok dalaiból. 22.00 Szombat esti diszkó. 23.10 Slágermúzeuim. 9.00 Tévétoma. 9.05 Nas erkan — A mi képernyőnk. A pécsi körzeti stúdió mű­sora. 9.25 Mese, mese, mát­ka. 9.50 Pályán marad­ni. Kispályás focivetélke- dö. 10.30 Eszményi férj (Amerikai film). 12.00 Ke­resztkérdés. Fejtörőjáték. 12.25 A tv galériája Lendvai Antal kiállítása. 14!55 összekacsintó. 15.30 Stop. 15.35 Gólzsák (Angol játékfilmsorozat). 16.05 Képzőbűvészet. Rodolfó bűvésziskolája. 16.20 Hajó­töröttek (Ausztrál filmsoro­zat). 17.20 Sorstársak. Re- bilitáctós műsor. 17.35 A moszkvai Kreml. 18.00 Módi ’81. Zenés divatka­lauz. 18.40 A Mongol Nép- köztársaság nemzeti ün­nepén. 19.10 Tévétoma. 19.15 Esti mese. Mikor fo­cizunk még? 19.30 Tv-hír- adó. 20.00 Vers — minden­kinek. Reviczky Gyula Számlálgatom. 20.05 Sze­szélyes évszakok. Szórakoz­tató műsor. 21.10 A szín­padon — Kovács Kati. 22.00 Tv-híradó 3. 22.10— 23.35 Folytassa. Henry! (Angol filmvígjáték). 2. MŰSOR 17.15 Rab ember fiai (Té- véfilim). 13.45 Milyen part­nerek vagyunk? 19.30 Tv- híradó. 20.00 Vers — min­denkinek. 20.05 Bartók: Egynemű kórusok. 20.10— 22.55 Thyl Ulenspiegel (Ko­médiás játék két részben). Közben: kb. 21.25 Tv-hír­adó 2. 1981. július 11„ szombat Félreértések elkerülése végett Magyarországon a tej hi­vatalos éra literenként 6 forint. Ez közismert, min­denki tudja. Mégis — írja levelében Varga István Egerből — a félliteres fá­sakon ez áll: 1/2 liter tej ára 3,10 Ft, A tejespoháron m.eg ez: 2 dl tej ára 1,30 Ft. Ha ennek alapján számolunk, nálunk a tasakos tej — ha ketté mérik — literenként 6,20 forint, a poharas meg hét-ötven. A tej ilyen forma „csoma­golása” egészséges, a higiéni­Mikor és mi lesz a nyárfák helyén? Ahány lakótelep csak léte­zik a megyében, mindenütt, minden tavaszon vita indul. A lakosok egy része tollat ra­gad azért, hogy vágják ki a kanadai nyárfákat, mert a 15—20 év alatt több emelet­nyit nőtt faóriások virágait nem győzik kitakarítani. A vattaszerű pihe belepi a szo­bákat. A telepiek másik ré­sze viszont tiltakozó levele­ket fogalmaz, ki ne irtsák a fákat, hiszen gyönyörűek, ár­nyat adnak egész nyáron át. A fák kivágására ebben az évben került először sor. s az ezt követő években vala­mennyi telepen ki is végiák őket. mert ez a fafaita 20— 25 éves korára éri el azt az időt. amikor még alkalmas ipari felhasználásra. Ennél később legfeljebb tűzifának jó. A tájékoztatást mindenki tudomásul vette — egyesek örömére, mások bánatára —. az irtás megkezdődött. Ez így rendjén is lenne, min­denki megérti a gazdaságos- sági indokokat. De! Miért éppen most vágják ki őket, a nyár közepén, például Pe- tőfibányán? — kérdezi leve­lében Zachar László tudósí­tónk. S nyomban közölte ja­vaslatát is. Végeztessék a munkát télen, s közöljék nyomban a lakosokkal mi kerül a fák helyére. Es azt is. hol kapható az a cseme­te. ami a helyükre kerül, s szervezik — e pótlásra a tár­sadalmi munkát. így, ilyen ai követelményeknek megfe­lelő. Ezt érti mindenki, s azt Is. hogy a tasak, a pohár is pénzbe kerül, s valószínűen többe, mint amennyit a vá­sárló térít. De tévedések el­kerülésére van olvasónknak javaslata is: nyomtassák a tagakra így: 1/2 liter tej ára 3 Ft-j-tasak 10 fillér. A nyomtatási költség azonos, és senkinek sem támadhat érzése, hogy eltértek a hi­vatalosan megszabott ártól. kiegészítésekkel ugyanis mindkét tábort meg lehet nyugtatni. S nem utolsósor­ban fontos, hogy a fákat — a lakosok segítségével — va­lóban a legmegfelelőbb idő­ben pótolják. Egy levél nyomában Meddig kei! várni? Tíz éve húzódó problé­májával kopogtatott be szer­kesztőségünk fogadóóráján Korózs Albert és felesége Felnémetről, az Egri út 30. számú házból. Az asztalra rakott papírhalmazból ha­marosan kiderült, hogy ha­sonló gondok foglalkoztatták szomszédaikat is, de ők már belefáradtak az utánjárásba. Reménytelennek tartják. Tíz éve kezdődtek az ide­geket felőrlő bosszúságok. A hajdani Petőfi Termelőszö­vetkezet a vasútón túl — nem messze Korózsék házá­tól — vízelvezető árkot ké­szített, hogy a „kenderföld:- ről” a tárkányi patakba ve­zesse a belvizet. Az árok szintje azonban legalább másfél-két méterrel lejjebb került a patakénál, s mivel a víz felfelé sohasem folyik, így az ötlet több kárral járt, mint haszonnal. Egy-egy ki­adós eső után ugyanis a megduzzadt patak vize az árokba ömlött, onnan lassan átszivárgóit a vasúti töltésen, és a afnek alatt húzódó be. VISSZHANG Egy kirakatról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents