Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

Szívességből, de szükséghelyzetben Az anyagmozgatók országa vagyunk. Ezt egy közgazdász mond­ta, közgazdász társaságban, ahol anyagmozgatásról be­szélni kiváló társalgási té­ma. Aki anyagmozgatásról beszél, egy egész j párról be­szél, hiszen ez idő tájt ta­lán nincs is fizikai dolgozó, aki valamiképpen ne kény­szerülne anyagmozgatásra. Tessék csak benézni egy gyárkapun, műhelyablakon. Emberek sokasága rakodik, emel. hord, pakol, görget, hengerget huzigál valamit, raktártól a műhelyig, mű­helyajtótól a gépig, egyik géptől a másikig, csomago­lótói a teherautóig. Irdatlan kacskaringós úton vándorol az alap- és segédanyag, fél­kész- és késztermék az üzem­ben: anyagmozgatók és ál­anyagmozgatók hada igyek­szik egyengetni a girbe- görbe utat. Nem sok ered­ménnyel. Álanyagmozgatók hada? A statisztikák szerint az ipar­ban minden hatodik fizikai dolgozó foglalkozik közvetle­nül, úgymond főállásban anyagmozgatással, megint más adatok kilencszázezer anyagmozgatóról beszélnek. De bármit is állítanak a sta­tisztikák, nincs olyan nagy szám, aminél ne lehetne na­gyobbat mondani. Az ál­anyagmozgatók miatt: a má­sodállásban, szívességből, vagy lelkesedésből, de min­denképp szükséghelyzetben anyagot mozgatók miatt. A szakmunkás, aki maga hord­ja gépéhez az alkatrészt, a raktáros, aki maga pakolja föl a targoncára az anyagot, a segéd művezető, aki maga is beszáll csomagot dobálni, ha megérkezett a teherau­tó. De ha csak a gépmunká­sokat figyeljük, akkor is: egy nemrégiben 'készült fel­mérés szerint a gépek mel­lett dolgozó munkásoknak több mint 46 százaléka vé­gez anyagmozgatást. Magá­tol értetődő természetesség­gel, mintegy feloldandó a gépies munka monotonitását. Mindez annak ellenére, hogy az utóbbi években megszaporodtak a kézi mun­kát helyettesítő anyagmoz­gató gépek, targoncák, eme­lők, szalagok, konveyor- pályák. Ebből az is követ­kezhetne, hogy csökkent az anyagmozgatásra fordított munkaidő. De az élőmunka­ráfordítás nem csökkent, éppen ellenkezőleg: öt esz­tendő alatt hét százalékkal nőtt! Valami baj van az anyag- mozgatás körül,' s ez a baj nemcsak abból származik, hogy kevés a korszerű gép, akadozik az alkatrész-után­pótlás, hiányzik a targoncák megfelelő szervizhálózata. S még csak nem is csupán ab­ból, hogy alacsony a meg­vásárolt gépek kihasznált­ság? foka. bár ez is épp elég baj, növelj a kézi anyag- mozgatás iránti igényt. Már az anyagmozgatás helyének, szerepének értékelésénél kez­dődnek a bajok, amikor egy vállalat vezetése eldönti, vagy épp nem dönti el az ariyagmozgatás fejlesztését, gépesítését. Az elmúlt évek munkaerő- hiánya emberközpontú gon­dolkodást alakított ki anyag- mozgatás ügyben, de ezúttal ezt ne a szó jó értelmében értsük. Az emberközpontú­ság ezúttal a gépi anyag- mozgatás munkaerő-megta­karító hatására értendő, amely egyenlőségjelet tesz a korszerűsítés és a munka­erő-megtakarítás közé. Pedig a kettő nem ugyanaz. Ma már ugyanis egy targonca, egy emelő, egy csomagoló­sor, konveyorpálya beállítá­sa elsősorban a technológia egészére hat, mégpedig úgy. hogy csökkenti az átfutási időt, mintegy jó nagyot tá­gítva az ide-oda rakodás szűk keresztmetszetén. Kor­szerű anyagmozgatás: haté­konyság-növelés. S csak ez­után jön sok egyéb hatás mellett az élőmunka-megta­karítás. Ez a megközelítés, szem­lélet, úgy tűnik, nagyon fontos. Mert ha csupán a munkaerő csökkenését vár­ják el az anyagmozgatás fej­lesztésétől, ha csak ez a ve­zérelv érvényesül, akkor megtörténhet az a különben elég gyakori eset. hogy a vállalat jelentős élőmunkát takarított meg. az üzemi te­vékenység termelékenysége mégsem nőtt semmit. Hi­ányzik továbbra is a szink­ron. Mint egy OMFB-tanul- mány kifejti: csak akkor várható jelentős ráfordítás- megtakarítás. ha az anyag- mozgatás termelékenysége nagyobb mértékben nő. mint az alaptechnológia termelé­kenysége. ha az elmaradott színvonalú anyagmozgatás gyorsabban fejlődik, mint a technológia. Ez már valami­féle rendszerszemléletű gon­dolkodást sejtet, amj nélkül ma meg sem lehet mozdul­nia egy vezetőnek az üzem­ben. Legalábbis nem szabad­na. Az anyagmozgatás azt a helyet foglalja el a gyárban, mint a korábbi években mostohán kezelt infrastruk­túra az iparban. Aminek meg is kellett fizetni az árát. Az anyagmozgatás elhanyagolá­sa, helytelen értékelése ma­gát a termelési folyamatot béníthatja meg. Szakembe­rek úgy is fogalmaznak, hogy az anyagmozgatás a vállalati rendszer egyik al­rendszere. S hogy ma cuda­rul állunk az anyagmozga­tással, az komoly következ­ményekkel fenyeget. Nem egy közgazdász állítja a nem­zetközi termelékenységi mu­tatók összehasonlítása alap­ján, hogy hazánkban az ipa­ri össztermelékenységet el­sősorban a kisegítő tevé­kenységek alacsony terme­lékenysége rontja (M. G.) Újabb autóvillamos­sági termék Űj termékkel bővíti autó­villamossági cikkeinek vá­lasztékát a veszprémi Ba­kony Művek. Megkezdték az úgynevezett nyomógombos kapcsolók gyártását, ame­lyek személygépkocsikban és más járművekben alkalmaz hatók, több különböző egy­ség — például ablaktörlő, ab­lakmosó. hűtőmotorok — mű­ködtetésére. Az új termék licencét az NSZK-beli Pneutron-cégtöl vásárolták és már ebben az évben exportálnak is a kor­szerű kapcsolókból. Év végé­ig mintegy 100 ezer darabot szállítanak az NSZK-ba. A veszprémi Bakony Mű­vek egyébként 1970-től ké­szít autóvillamossági cikke­ket. 1974-től a Polski 126-os gépkocsikhoz is szállít al­katrészeket. nevezetesen ab­laktörlőt. gyújtáselosztót, fe­szültségszabályozót és kürtöt. Ezen termékek sikerét bizo­nyítja, hogy ebben az esz­tendőben megkötötték a koo­perációs szerződést a Zasz- tava autógyárral is. Mind­ezek mellett, szintén 1970-től kezdődően, gyártják és fej­lesztik a gyújtógyertyát. Most egy angol céggel kö­tött szerződés értelmében át veszik annak licencét és 1983-tól már évi 10 millió darabot készítenek a világ­színvonalnak megfelelő mi­nőségben. Új műhelyben Új cipőjavító szalont nyitott a közelmúltban a Hat­vani Házi-, Kézmű- és Bőripari Szövetkezet. Hatvanban a Horváth Mihály út 15. szám alatti, mintegy 90 négyzetméte­res helyiségben már kulturált körülmények között „gyógyít­ják” a cipőket az idős mesterek. (Fotó: Szabó Sándor) Több tej és tejtermék A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére 1976-ban hozott kormányhatározat végre­hajtásának eredményeként a tejtermelés évenként. 5,6 százalékkal növekedett, s a mezőgazdaság 1980-ban 100 millió literrel teljesítette túl az előirányzott 2350 millió liter tej termelését — álla­Legalább ne romofjék Tervek es tényék a Sárhegy alfán pította meg a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság és a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium a tej­termelés. -feldolgozás és -fo­gyasztás helyzetét vizsgálva. A tejipari vállalatok és ter­melőszövetkezeti tejfeldolgo­zók tavaly több mint 2000 millió liter tejet vásároltak fel, csaknem 400 millió li­terrel többet, mint 1977-ben. Az ipar számottevően gyara­pította a tejtermékek vá­lasztékát is: 1978-ban 1, az utóbbi két évben 9—9 új terméket állított elő. a többi közt ízesített joghurtokat, sajtokat, túrókrémeket és fagylaltokat. A tej. és tejtermékek zö­mének minősége jobb. mint régebben volt. csomagolása — némelyik sajtféle és a zacskós tej kivételével — megfelel a fogyasztói igé­nyeknek. A tejipar és a ke­reskedelem sokkal több hely. ségbe és boltba szállít tejet és tejterméket, gondosko­dott arról, hogy a vendég­látóipari üzletek vasárnap tejet is árusítsanak. A vál­lalatok. az áfészek előírták boltjaik számára a kötelező minimális választékot, illet­ve tejterméket, ez több bolt­ban hiányos, annak ellenére, hogy a tárolási feltételek ja­vultak, nagyobb a hűtőkapa_ citás. Az ellátás javulásának eredményeként növekedett a fogyasztás is. Lakosonként évente átlagban 162 liter tejet fogyasztunk. 20 literrel többet, mint néhány évvel ezelőtt. Csak egy perc Ha bosszankodik a turista Üzletek nyári idényben a Mátrában r Friss élményekkel tértek meg a tsz vezetőd Abasáron. Végigjárták a határt, hogy maguk is lássák: hogyan díszlenek a növények, mit tett és mit nem az időjárás, a fagy. a szárazság, a felhő­szakadás. a jég. — Elégedett a látottakkal? — Nem mindennel — vá­laszolja Rudas Sándor elnök. A szőlőből lesz a forint Kapásból tudna felsorol­ni nagyon sok ember bor­fajtákat, amelyek mind Abal sárhoz fűződnek valahogyan. Majdnem azt mondhatnánk, itt. a hegy alatt, a szőlő, a szőlőlé a minden. Mert az oltványtermesztés is hozzá­tartozik. — Furcsa ellentmondás: a tőkék hajtásai szépek, dús a vegetációs felület, de azt már most látjuk, hogy a ter­més mintegy harminc szá­zalékkal lesz kevesebb a ta­valyinál. A tavasszal szokatlan je­lenséget tapasztaltak a gaz­dák. A már megindult haj­tások elsorvadtak, tönkre- ' mentek. Vizsgálták különbö­ző intézmények szakemberei és nagyjából megegyeztek abban, hogy a korai felme­legedést követő lehűlés és rossz időjárás okozta a ve­getáció ,.sokk”-ját. Leállt a nedvkeringés a hajtásokban. — A természet azonban képes megújulni. Mi történt? Olyan hajtások bújtak elő. amelyek igyekeztek pótolni az elhalt növényrészeket. De ezeken már fürtképződés nem lehetett. — Viszont a jövő évi ter­elés végett nagy szükség van ezekre a „póthajtá sokra". — Vigyázunk is rájuk. Őrizzük, gondozzuk azokat, ha nem is felelnek meg a tőkeművelés klasszikus fel­tételeinek. — A meglevő fürtök ho­gyan viselkednek? — Az előbb leírt jelensé­get tapasztaljuk: fejlődésük erőteljesebb, mint más évek­ben. Lehet, hogy ennek kö­vetkeztében valamit javul a termés is. De hol van még a szüret...? Milliókkal számolnak Ha már Abasár, akkor — oltvány is. Méghozzá nem is kevés: kereken ötmillió. Ilyen mennyiség ugyancsak sok munkát követel. A tsz- ekben pedig általában a ta­gok .számának a csökkenése a jellemző. — Ügy segítünk magun­kon. hogy az oltvány két­harmadát családi művelés­re adjuk. A gazdaság sem jár rosszul, mert így a mi­nőségre nagyon vigyáznak azok, akik gondozzák a rá­juk eső részt. — A vadalanyt általában a már megszokott helyekről szerzik be. Így lesz a jövő­ben is? — Nem. Tizenöt hektáron magunk is nevelünk majd vadalanyt. Ügy gondoljuk, ez a saját termesztésű meny- nyiség bizonyos mértékig megkönnyíti a beszerzési munkát, ha teljesen nem is veszi le a gondját a vállunk- ról. — Hogyan győzik mindezt munkáskézzel? — Már most ötven sze­mélyt hozunk naponta au­tóbusszal a szőlőhajtások vágásához. Valószínű, hogy ha nem is ilyen számban, de a későbbiek során is szerződtetünk munkásokat. A tényeket tudomásul kell venni. A mezőgazdaság olyan üzem, amelyben a tenniva­lókat nem lehet halogatni. Megőrizni az eredményt Azon a bizonyos közgyűlé­sen, amelyen átvették a te­rületi szövetség elismerő ok­levelét, nemcsak a kong­resszusi munkaverseny ered­ményeit elevenítették fel, hanem döntöttek arról is, mit tegyenek a következő öt évben. — A legfőbb törekvésünk, hogy gazdasági eredménye­inket megőrizzük. Ugyanak­kor fokozni akarjuk a szo­ciális ellátást. Például: ebédről gondos­kodnak a határban dolgo­zóknak. Növelik a brigádpi­henők számát. Törekszenek a munkafeltételek javításá­ra is. — Mik a tervek a gazdál­kodásra? — Mindent megteszünk az eredményesség fokozásáért. Például be kell látnunk, hogy a Sárhegy felső részén nem lehet szőlőt termeszte­nünk. mert túl nagy költsé­gei jár és nem térül meg a kiadás. Mintegy húszhek­tárnyi területen tehát kivás- juk a tőkéket és valószínű­leg fát ültetünk oda. De az új telepítést is folytatjuk, mert erre is szükségünk van. Negyven hektáron díszük majd az új szőlőtábla. — Mit terveznek a ju- hászattal? — Ma már azt is érdemes fejlesztenünk. Ahogy azzal is törődnünk kell, hogy a terített asztalunkat, a lege­lőt is gondozzuk, javítsuk, Az itatást pedig vízvezeték­ről oldjuk meg. Mindez együtt alkalmas­nak látszik arra. hogy a szö­vetkezet tagjai öt év múl­va is olyan színvonalat tud­janak a magukénak, ami­lyen manapság jellemző éle­tükre. Van aratás is A pincészet gondoskodik a márkás borról, amilyen például a messze földön is­mert és keresett rizling, A palackozóüzem ■ üvegekbe tölti a hegy levét, méghoz­zá naponta egy műszak nyolcvanezer flasikát zár le és címkéz fel. — Most a szovjet megren­delőknek címezzük a szál­lítmányt. Szőlő, bor, palac­kozás, oltvány: ez — Aba­sár. De aratás is? — Van egy hatvan hektá­ros árpatáblánk. Egyetlen gép aratja a kalászokat. El­kezdték a betakarítást jú­nius 23-án és várhatóan július második felére vé­geznek vele. Akad még- más behordani- valójuk is. A takarmány — nyolcvan hektáron. Mindez azonban csak ..mellékes” a szőlészethez képest. A juhoknak viszont nagyon is fontos. Az egész gazdaság szempontjából te­hát a szántóföldi növényter­mesztés szükséges és elen­gedhetetlen. Az elmondottakból az , is kitűnik, hogy Abasáron a gazdák előveszik a papírt, számolnak. Igyekeznek hasz­nosan, jól élni a lehetősé­geikkel. G. Molnár Ferenc A kérdést Szabó László_ hoz, a Heves megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat igazgatójának tettem fel: — Mit tapasztaltak a mát­rai ellenőrzésük során? — Végigjártuk a mátrai bojtjainkat Sástótól egészen a legfelső és legtávolabbi tele­pülésekig, de bementünk még Gyöngyösorosziba is, a bányászlakásokhoz. Bár ez az utóbbi nem üdülőterület, de a Mátrához tartozik. Tel_ jes képet szerettünk volna látni. A végső következte­tésünk: az alapvető élelmi­szerekből az ellátás jó. — Vonatkozik ez a tejre és a kenyérre is? — Természetesen. A leg­több gondot a friss gyü­mölcs és zöldségfélék hiá­nya okozza. Bár a ZÖL­DÉRT túrája még nem érke­zett meg akkor, amikor ott jártunk, csak az egyik bolt­ban találtunk paprikát, a másikban pedig meggyet és más semmit, bár nemrég ép. pen az érdekeit partnerünk- kel közösen végeztünk felmé. rést. — Mennyire képes a vál­lalat munkáját elfogultság nélkül értékelni? — A tények akkor is té­nyek. ha azokat az érdekek vállalat vezetője állapító meg. Azért mentünk már nyitáskor, hogy a kora reg­geli időszakot is láthassuk.' Ezenkívül megkérdeztük a mátraszentimrei tanács elnö­két is. aki elég tekintélyes terület lakóinak, az ottani üdülő beutaltjainak a véle­ményét is ismeri. Szerinte ia megfelelő az alapellátás, a zöldségfélék és a gyümölcs kínálatával azonban elége­detlen. — Saját kezdeményezése nem lehetne az élelmiszer kisbérnek ebben? — Csak annyi, ha mi ma­gunk vennénk meg a gyön.. gyösi piacon az árut és a saját gépkocsinkkal szállíta­nánk fel a mátrai boltjaink­ba. Sokat várunk a most induló piaci börzétől, min­den bizonnyal segít gondja­ink megoldásában. — Mennyire szorgalmaz­zák az illetékes hatóságok a mátrai ellátást? — Figyelnek rá. számon tartják és állandóan ösztö­nözik a mi vállalatunkat. A felelősségünket magunk is érezzük és ennek megfelelő­en igyekszünk a feladatun­kat végrehajtani. (gmf) iNmisör 1981. július 11„ szombat

Next

/
Thumbnails
Contents