Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

A* evolúció, a* emberi faj kialakulója mai összeillitá. sunk témája — egyebek között kapcsolódva a televízió népszerű sorozatához, a „.lövőnk titkai"-hoz is. Az ott elhangzott, az antropológia témakörébe tartozó néhány megállapítással száll vitába Írásunk. összeállította: HEKELI SÁNDOR A teknős tovább él... Amerika lakói—ötvenezer éve f Az evolúciós változások nem mindig és egyértelmű­en az egyszerűből a bonya. lult, az általánostól a speci­alizálódott, az alacsonyabb rendűtől a magasabb rendű szervezetek felé haladnak. Bizonyos körülmények kö­zött az egyszerűbb előnyö­sebb lehet a túlélés szem­pontjából, mint a kompli­kált szerveződés. Vajon e szempontból az állatvilág­ban az „intelligencia” való- i bán nagy jelentőségű a faj I túlélése szempontjából és 1 az ember-e a legmagasabb j rendű faj a földön? — te­szi fel D. Robin amerikai orvosbiológus a kérdést. E kérdést szokatlan módon, a vízben alémerülő emlősök­kel végzett kísérletei segít­ségével igyekszik megvála» szólni. A hosszú alámerülési időt, mint képességet elő­nyösnek tekinti a faj számá­ra. mert hatékonyabb táplá­lékkeresést és az ellenség előli sikeresebb menekülést tesz lehetőié, Érdeklődve figyelem dr. Czeizel Endrének a televí­zióban tartott előadásait a Jövőnk titkai sorozatban. Az előadásokból kitűnik, hogy az előadó a téma igen jó isme­rője. Nem kisebbíti előadá­sának értékét az sem, ha más tudományágakról esik szó s pontatlanság tapasztalható a megállapításában. Így volt ez a június 27-i műsorban. Itt az előadó a két nem. a fér­fi és nő közti, részben bioló­giai, részben szociológiai kü­lönbségről, azok kialakulá­sának az okairól beszélt A geológiától kölcsönözte azt az állítását (nem szó szerint idézem): „18 millió évvel ez­előtt a jégkorszak után. ami­kor az ember ősei vadászni kezdtek ...” Az a kor. midőn az ember ősei vadászni kezdtek, az af­rikai leletek nyomán már meglehetősen tisztán áll előttünk időben és történé­sekben is. Csakhogy ez a kor nem nyúlik vissza any- nyira. ahogy azt Czeizel em_ lítette. Az ember legrégibb, emberi ősének tartott elő­embert. a Homo habilist L. S. B. Leakey és kutatótársa. a felesége találta meg. tárta fel az afrikai Olduvai-sza- kadékban 1961—64-ben. Vele együtt tárták fel az embert minden kétséget kizáróan hi­telesítő a legrégibb. ún. chopper (kavics) kultúrát is. De a hitelesen igazolt Vizsgálatai során azt ta­pasztalhatta, hogy a maxi­mális alámerülési idő az agy relatív nagyságának nö­vekedésével csökken. Mivel pedig a relatív agynagyság összefügg az intellektuális képességekkel, a „relativ bu­taság” egy faj túlélése szempontjából bizonyos kö­rülmények között nagyobb jelentőségű lehet, mint a relatív intelligencia. Az édesvízi teknős pl. egy vi­szonylag buta állat, amely több mint egy hétig tartó víz alatti életre kényszerít­ve is életben maradhat. A teknősnek igen kicsi a re­latív agysúlya, ennek meg­felelően alacsony szinten áll az intelligenciája is. A tek­nős buta állat tétére 200 millió évet is túlélt változat­lan agyvelővel, úgy, hogy különleges oxigénhiányt is át tud vészelni. Az ember intelligenciája nagyobb sza­badságot, jobb energiafel­használást és tökéletesebb ellenőrzést tesz lehetővé. 1 800 000 éves ember állati ősének maradványait is va­lamivel délebbre, Dél-Afri- kában több helyen feltárták. A földi életmódhoz már tö­kéletesen alkalmazkodott és általában Australopithecus néven összefoglalt családról van szó. Ez az őslénycsalád két do­logról volt nevezetes. Arról, hogy a gyűjtögetésen kívül mát ragadozó életmódot foly­tatott a maga 180—140 cen­timéteres magasságával és 45—60 kilogrammos testsú­lyával. Ezt a tényt első meg- ismerőjük, R. Dart profesz- szornak tanítványaival együtt 13 éven át folytatott kutatás után sikerült tisztázni. Há­rom barlang őslénytani anyagából megállapította, hogy ezek a nevezetes, em­berszabású lények főként ki­sebb antilopokat ejtettek zsákmányul, de sok páviánt is elejtettek. A másik az, hogy megtalálták azokat a tárgyakat is. amelyekkel a zsákmányukat elejtették. Ezeket a fegyverként hasz­nált „segédeszközöket” nem ők készítették, hanem mint a hajítókövet vagy az anti­lopok és ep;véb állatok comb- csontjait. természetes alak- iukban ió fouású bunkóként használták Mimán az „em­bert” a masa alkotta eszkö­zöktől nevezzük ..embernek”, az Australopitheeusokat — annak ellenére, hogy — az Eddigi ismereteink szerint az első emberek 20 000 év­vel ezelőtt a jégkorszakban kerültek Ázsiából Ameriká­ba, amikor a tengerszint süllyedt, és a Berina-ten- gerben szárazföldi híd ke­letkezett. Az indiánok ázsiai származására mutat az a né­hány tárgy is, aijielyet nem­rég szovjet régészek Kam­csatkán ástak ki, és amelyek hasonló díszítésünk, mint a korai Indián leletek. Már a korábbi időkben. 70 000 és 140 000 évvel ezelőtt, Is lete­Az ember kezének bórléc- mintái régóta Ismertek: már a történelem előtti agyag­edényeken is találtak ujjle­nyomatokat. A legrégibb — mintegy 30 ezer éves — le­nyomatokat Csehszlnt'ákiá- ban, Dőlni Vertonicénél ta­lálták a jégkorszak végi mammutvaddszok kerámia­töredékein: egy nagy lábujj és egy hüvelykujj lenyoma­tát. A VII. század végén Kí­nában és Japánban pecsét­ként használták az ujj lenyo­matát, és azokon a területe­ken, ahol a lakosság jó ré­sze analfabéta — így Indiá­ban, Tibetben és az ameri­kai indiánoknál —, aláírás helyett ma is a jobb kéz mu­tatóujjának lenyomatát hasz­nálják. Az emberi bőrlécrendszer a törzsfejlődés folyamán ala­kult kt. A négylábú emlő­söknél még nem, vagy csak részlegesen találhatunk léce­ket, a fejlettebb majmok, a főemlősök bőrlécrendszere viszont már hasonlatos egy emberéhez, bár jellegei pri­mitívebbek. A bőrlécrendszerrel kap­csolatos kutatások az egész világon folynak: kedvenc té­májuk lett az antropológu­soknak és humángenetika, soknak. A bőrlécrendszer ugyanis öröklődő jelleg és a magzati élet 3—4. hónapjá­ban való kialakulása után már nem változik a korral. Ez a kutatás szempontjából jelentős előny számos más emberi jelleggel szemben, amelyeket az életkor, a táp­lálkozás és más környezeti tényezők is befolyásolnak. A bőrlécrendszer minőségi és emberhez hasonlóan, segéd­eszközökkel űzték a vadá­szatot, még állatoknak tart­juk, mert életük fenntartá­sához igénybe vett segédesz­közeik, hajítókö, csontbunkó Stb.) nem a saját alkotásaik, hanem a természettől készen kapott tárgyak. Néhány évvel ezelőtt több angol, francia és amerikai expedíció Dél-Afrikától észa­kabbra fekvő területen. így elsősorban Etiópiában tárt fel az Australopithecus csa­ládhoz tartozó de ősibb ala­kokat. amelyeknek korát a vizsgálatok hárommillió éves. nek határozták meg. Ekkor jelentek meg az újságokban és folyóiratokban a szenzá­ciót hajszoló hírek: „Megta­lálták a legrégibb emberi maradványokat. Hárommillió éves ember.” Az ember kora egymillió és nyolcszázezer év. Vagyis már a legrégibb embersza­bású ősének a kora is csak három és nem 18 millió év. Ezt tartom fontosnak meg­jegyezni Czeizel előadásával kapcsolatban. Pontatlan a férfi gs a nő közti, főként szociológiai kü­lönbség eredetének az indo­kolása is. Hadd hivatkoz­zam néhány, erről a témáról szóló kiadványra:L. H. Mór. gan: „Az ősi társadalom”. legújabb kiadása 1961-ben jelent meg. 'Engels: „A csa­lád, a magántulajdon és azt zet szárazföldi összeköttetés Ázsia és Amerika között, de nem volt semmi bizonyíték arra, hogy már e korai idők­ben is éltek emberek Ameri­kában. Újabban azonban J. L. Bada professzor a kalifor­niai egyetemen néhány, már régebben San Diegóban ta­lált csonton új eljárással kormeghatározást végzett, s ennek eredményeként kide­rült: már S0 000 évvel ez­előtt éltek emberek Ameri­kában. mennyiségi jellegeinek az előfordulási gyakorisága el­térő az egyes emberfajták­nál. A humángenetikai ku­tatásokban nagy jelentőségű szervvizsgálatoknál részben az egy-, és kétpetéjű ikrek szétválasztására használják a bőrlécrendszert. Számos betegséget kísér a normális­tól jellegzetesen eltérő bőr- lécmintázat, ami ezek diag­nosztikájában szerepet játsz­hat. Végül óriási jelentősé­ge van a bőrlécrendszer vizsgálatának a daktilosz. kópiában, a személyazonos­ság megállapításában. Ez az egyes bőrlécek finom mintá­zatában mutatkozó eltérése­Allam" közkézen forgó, sok kiadást megért mű. Az idé­zett művek más okokkal in­dokolják a férfi „felsőbbren­dűségének” az eredetét, mint ahogy ezt Czeizel állí­totta. Szerinte a férfinak a nő fölé helyezése onnét van, hogy az őstársadalomban le­vő munkamegosztásban atpíg a nő csak gyűjtögetett, addig a férfi a hasonlíthatatlanul fontosabb foglalkozással, a vadászattal járult a család, a közösség fenntartásához. Alapjában véve valóban ez volt bizonyos korig az ősi társadalom munkamegosztá­sa, csakhogy ez az ősi tár­sadalom is változott. És ma­ga az őstársadalom magja, a „család” is a maitól élesen elütő alakot vett fel. Így tud­juk. hogy volt vérrokon csa­ládforma is, ahol a fivér és a nővér is férj és feleség le­hetett. Ennek kifinomultabb formája volt az a csoporthá­zasság, amelynek a fivér és a nővér már nem lehetett tagja. Ezeket a primitív csa. ládformákat az említett mű. vek bőségesen ismertetik és azt is. hogy ezeknek milyen társadalmi és gazdasági vo­natkozásai voltak. Ezek közt voltak olyanok is, ahol a férfiak kizárólag vadásztak és ennek ellenére mégsem a férfi, hanem a nő volt az „úr” a családban. A nőnek ezt a férfival szembeni fel- sőbbségét az az egyszerű tény biztosította, hogy a cso- portházasságban egyedül az anya volt biztos, az apa nem. Hogy ez a tény milyen fö_ lényes helyzetet biztosított a nőknek, arra csak két pél­dát említek. Az é&zak-ame-. Bada professzor kormeg­határozó eljárása a „fehérje­óra”, amely azon alapul, hogy az aminosavak a szer­vezet elhalása után átala­kulnak. Az élő szövetben ugyanis jórészt úgynevezett L-aminosavak fordulnak elő. vagyis olyanok, amelyeknek az oldata a fénysugár rez­gésirányát balra fordítja. Az L-aminosavból a holt szervezetben két molekula­csoport átrendeződése foly­tán lassanként a jobbra for­dító, úgynevezett D-forma keletkezik. ken alapul, amelyek kimu­tatáséban Galtonnak, a dak­tiloszkópiai módszer kidol­gozásában pedig Henry Cal­cuttái rendőr felügyelőnek vannak óriási érdemei. Ma is ezt a Galton—Henry féle rendszert használják általá­nosan a világ rendőrségei. A módszerek természete­sen egyre finomodnak. Los Angelesben új módszert ta­láltak fel az ujjlenyomatok rögzítésére. Egy új, mikro- aggant nevű anyagot talál­tak, amely mikroszkopikusan sok rétegű részecskéből áll, és ez be tud épülni a szilárd vagy félszilárd anyagba és egyszerűen láthatóvá teszi az ujjlenyomatot. rikai irokéz indiánoknál — akiket Morgan tanulmányo­zott — a nők a törzsi ta­nácsban ültek és ha a törzs­főt nem tartották erre a tisztségre alkalmasnak, hát egyszerűen letették. Miután itt a férfiak mindig a nők nemzetségébe nősültek be. ha a férj nem gondoskodott megfelelően a család ellátá­sáról, a feleség 'tekintet nél­kül arra, hogy hány gyereke van, egyszerűen hazaküld­te a saját nemzetségébe. Van ehhez hasonló sok példánk az afrikai törzseknél is. De nehogy az olvasó elszörnyüL. ködjék az elmondottakon — mint Engels művéből kitűnik — az említett fejlődési fo­kon minden ókori és mai ci. vilizált népek őseinek a csa_ ládformája azonos volt az említettekével. Engels rámutat arra isi, hogy mi változtatta! meg gyö­keresen a nőknek az őstár­sadalmak családformáiban élvezett előkelő helyzetét és változtatta őket jogfosztottá, valóságos árucikké. Ez pedig az állattenyésztéssel kiala­kuló „magántulajdon” kö­vetkezménye volt. amikor a törzsi és a nemzetségi köte­lékek meglazulásával a tör­zsi. illetve a nemzetségi „közvagyonának a rovására a .,magántulajdon” vált uralkodóvá. Ekkor váltotta fel az ősi anyajogot (matriar. chátust) az apajog (patriar­chátus), amikor az egyén biztos akart lenni abban, hogy a birtokában levő jogo­kat valóban a tőle.származó „fiú” gyermekek öröklik. ___Dancza János, M AI MŰSOROK RÁDIÓ Kossuth rádió 8.29 Szivárványvölgy (ze­nés játékrészlet). 8.33 Au- ber: Fera Diavolo (opera). 9.44 Zenés képeskönyv. 10.05 Sirius kapitány fog­ságba esik. 10.39 Kertész» István vezényel. 11.40 Ábel a rengetegben. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Csorba Győző: A világ küszöbei. 12.45 Zenemúzeum. 14.07 A századelő irodalmának hetei. A Nyugat mozgalma. 14.52 Hidas Frigyes—Gál Zsuzsa: Crescendo. 15.10 Vörös rózsa. 16.05 Rádió­napló. 18.00 Kórusművek. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 20.16 Népi zene. 21.00 Ope- ra-művészlemezek. 22.15 Sporthírek. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Belépő balról? — avagy elmélke­dések a nyugat-európai szocialista pártok gazdasá­gi programjáról. 22.54 Ame- deus Webersinke zongo­raversenye. Petőfi rádió 8.33 Napközben. 10.00 Ze. nedélelőtt. 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Kap­csoljuk a pécsi körzeti stú­diót. 13.25 Látószög. 13.30 Űttörőhfvogató. 14.00 Ket­tőtől fél ötig... 16.35 Idő­sebbek hullámhosszán. 17.30 „Jóváhagyásom nélkül”. 18.21 Rácz Aladár cimbal- mozik. 18.33 Melis György énekel. 19.32 Daloló, mu­zsikáló tájak. Hajdúság. 19.55 Slágerlista. 20.33 30 éves a rádiószínhéz. Sze­relem a fűzfák alatt. 22.20 Újdonságainkból. 23.15 Kander zenés játékaiból. t a 16.15 Nagy folyók a törté­nelem visszfényében, A Loire. Franciaország nagy folyója mentén sokan ta­lálták meg a harmóniát. Balzac így ír erről’: „Az ember a Loire partján oly könnyen megfeledkezik erényről, kötelességről, biz­tos életjáradékról, egysze­rű élete maga a boldog­ság ..17.20 Ulánbátor. Városportréfilm. 18.05 Te­lesport. 18.30 Az em­ber és a kő. 19.10 Tévé­torna. 19.15 Esti mese. Az első találkozás (rajzfilm). 19.30 Tv-híradó. 20.00 Jogi esetek. 20.40 Randevú a Maximban. Farrah Maria műsora. 21.00 Ha majd mindenünk meglesz ... (té. véfilm). 22.10 Tv-híradó 3. 22.20—23.10 A turisták Pá­rizsban (francia dók.-film). 2. MŰSOR 19.05 A pécsi körzeti stúdió szerb—horvát nyelvű nem. zetiségi műsora. 19.30 Tv. híradó. 20.00 „A toronyőr visszapillant”. Emlékezés Bálint Györgyre, születésé­nek 75. évfordulóján. 20.40 Tv-híradó 2. 21.00 Ked­vünkre — Az amatőr fil­mezésről. 21.40—kb. 22.50 Vívó-világbajnokság. Pár. bajtőr egyéni döntő. 1981. július 9., csütörtök M műit Idézése a „Mifőnk titkaidban Ujjlenyomatok nyomában Zscbmlkroszkoppal vizsgálják az új anyaggal láthatóvá tett ujjlenyomatot (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) \

Next

/
Thumbnails
Contents