Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-07 / 157. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Felhiuös cselekvésre VILÁGSZERTE nagy visszatetszést keltő hírt röp- j pentett fel a bonni szövetségi főügyész hivatalos szó- vivője: neonácik összeesküvést szőttek Hitler egykori í helyettese, Rudolf Hess megszöktetésére. Szakembe­rek dolga annak elemzése, mennyire volt reális a szök- í tetési elképzelés. A lényeg nem ez, hanem hogy> Bonnban is jó néhány más nyugat-európai és ameri- j kai országban is ideje lenne felfigyelni a jelenségre, ! amelynek csak a legutóbbi — de nagyon is sokadik — j megnyilvánulása volt ez a kalandor terv. A jelek sokasodnak. Az NSZK-ban állomásozó ame- > rikai csapatoknál meglehetősen nyíltan tevékenyke- > dik a Ku Klux Klan. Belgiumban nemrég rendőrségi £ jelentés számolt be arról, hogy az országban — már- s pedig elég kis országról van szó — vagy hetven(!) > szélsőjobboldali szervezet működik. Köztük akadnak olyanok is, amelyek nem titkolják, hogy 1981-ben is S Leon Degrelle, a hírhedt belga fasiszta vezér hívei. Hollandiában is vannak csoportok, amelyek tagjai | nem úgy szemlélik a Menten-ügyet, ahogy a lakos- > ság többsége teszi azt. A milliomosról kiderült, hogy ? a második világháború idején náci uniformisban szá- < mos gyilkosságban volt bűnrészes és hatalmas értékű ; műkincsgyűjteményét jórészt ilyen módszerekkel sze- i rezte!) Düsseldorfban a minap ért véget a majdane- i ki gyilkosok elhúzódó tárgyalása, méghozzá felhábo- < ritóan enyhe ítéletekkel. Angliában a faji zavargásók s élesztői között élenjárnak a randalírozó fasiszta szer- > vezetek. Itáliában továbbra is gyilkolnak és gyújtó- ? gatnak Valerio Borghese, az egykori fekete herceg hí- > vei és ebben az országban bizonyosodik be a legjob­ban, hogy a szélsőjobb és a „szélsőbal” gátlástalan s rohamcsapatai azonos célért, a demokratikus erők ■ összefogásának megakadályozásáért tevékenykednek. A pápa és az amerikai elnök elleni merénylet ismét < érzékeltette, mennyire komolyan — a jelenleginél jó- | val komolyabban — kellene venni a fasiszta veszélyt: ’> a vatikáni támadó, Agca a hírhedt török szürke far­kasokkal volt kapcsolatban, Hinckley, a Reaganra < lövéseket leadott zavaros fiatalember pedig korábban > az amerikai náci párt tagja volt. Mind az INTERPOL, mind más rendőri szervek J berkeiből rendszeresen érkeznek olyan jelentések, í amelyek a szélsőjobboldali. szervezetek nemzetközi í együttműködéséről és „különleges forrásokból táp-j lálkozó anyagi lehetőségeiről” szólnak. Sajnos, e for­rások között — Chilétől Paraguayon át a pretoriai \ rezsimig — hivatalos kormányzatók is vannak...) < A MÜNCHENI SÖRFESZTIVÁL gyilkos robbantói j most tömeggyilkos példaképüket akarták kiszaba- ; dítani Spandauból. Akciójukat a világ is annak fogja < fel, aminek ők szánták: jelképnek, cselekvésre szólító < vészjelzésnek. Csak éppen velük ellentétes értelem- < bem HARMAT ENDRE ; (Folytatás az 1. oldalról) KGST tervezési együttműkö­dési bizottságának beszámo­lóit a KGST-tagállamok 1981. —1985. évi népgazdasági tervei koordinálásának ered­ményeiről, továbbá a KGST műszaki-tudományos együtt­működési bizottságának be­számolóját a tudományos és műszaki együttműködés további tökeletesésérőli vbg további tökéletesítéséről. Az ülésszakon megállapí­tották, hogy a KGST-tagál­lamok az eltelt 10 év alatt a szocialista internacionaliz­mus, az államok szuvereni­tása. a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben- tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elv­társi segítség elvei alapján fejlesztették és szélesítették együttműködésüket, s egé­szében sikeresen biztosítot­ták a komplex program vég­rehajtását. Egyöntetűen aláhúzták, hogy a tapasztalatok meg­erősítették annak az irány­vonalnak a helyességét, ame­lyet a kommunista és mun­káspártok együttesen dolgoz­tak ki a kölcsönös együtt­működés elmélyítésére és tökéletesítésére, a szocialista gazdasági integráció fejlesz­tésére, valamint a KGST alapelvei, céljai, tevékenysé­gi formái és módszerei élet- képességét. Ennek az irány­vonalnak a valóraváltása elősegítette a KGST-tagálla­mok erőinek egyesítését a legfontosabb népgazdasági problémák megoldására, erő­sítette potenciáljukat, politi­kai egységüket, összeforrott- ságukat és nemzeti tekinté­lyüket, elősegítette a nem­zetgazdaságok dinamikus, egyenletes fejlődését. A komplex programban foglaltak megvalósítása a KGST-tagállamok együttmű­ködését minőségileg új fokra emelte, lehetővé tette annak pontosabb ráhangolását a műszaki fejlesztésre, a sza­kosodásra és kooperációra, a természeti erőforrások kö­zös felhasználására a testvé­ri szocialista államok népei­nek közös javára. Lényege­sen megerősödtek az együtt­működés tervszerű alapjai. A KGST-tagállamok dele­gációinak, vezetői aláhúzták, hogy a testvéri államok ha­talmas sikerei elválaszthatat­lanul összefüggenek a kom­munista és munkáspártok ve­zető szerepével. A KGST-tagállamok kö­zötti árucsereforgalom az el­telt 10 év alatt 3,3-szorosára nőtt, és jelenleg eléri a 121 milbárd rubelt. A kölcsönös szállítások kielégítik a KGST-tagállamok többségé­nek gépek és berendezések, kőolaj, vasérc, közszükség­leti cikkek iránti importigé­nyeinek túlnyomó részét. 1980-ban a KGST-tagálla­mok között a szóban forgó áruk terén megvalósított kölcsönös szállítások egész importjuknak mintegy 2 3-át tették ki. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a Szovjetunió fon­tos szerepet tölt be a KGST­tagállamok együttműködésé­ben. Hatalmas gazdasági, műszaki és tudományos po­tenciállal rendekezve, A Szovjetunió fűtőanyag-, nyersanyag-, gép- és beren­dezés-, valamint egyéb áru­szállításokat valósit meg, széles körű műszaki támo­gatást nyújt a KGST-tagál- lamoknak ipari objektumok létesítésében, átadja az élen­járó termelési és műszaki- tudománya-, tapasztalatokat. Az ülésszakon pozitívan ér­tékelték a termelő objektu­mok együttes építésének eredményeit. Az utóbbi évek. ben az országok erőfeszítései egyesítésének alapján a Szov­jetunió területén üzembe he­lyezték a méreteit tekintve egyedülálló „Szövetség” gáz­vezetéket, a kiembajevi az­besztkombinátot, az uszty- ilimszki cellulózgyár első részlegét, új vastartalmú nyersanyag és ferróötvözet- gyártó kapacitásokat, a no- vovolinszki elektrotechnikai ipari berendezések gyárát. Sikeresen üzemel a 750 kv- os Vinnyica—Albertirsa vil­lamos távvezeték. Sikeresen valósul meg az „interkozmosz” program, melynek keretében vala­mennyi KGS^ tagállam űr­hajósai közös űrrepüléseken vettek részt szovjet űrhajó­kon. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottság, a ta­nács más szervei és a KGST- tagállamok által létrehozott nemzetközi szervezetek tevé­kenységét a komplex prog­ram megvalósítása terén. A komplex program meg­valósításában elért eredmé­nyeket nagyra értékelve az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végrehajtásánál nem aknáz­ták ki az összes rendelke­zésre álló lehetőségeket, és aláhúzta, hogy az e doku­mentumban előirányzott együttműködési célok a jö­vőre nézve is megőrzik ak­tualitásukat. • ■ Az SZKP XXVI. kongresz. szusának és az 1979—81-ben megtartott más testvéri kom­munista és munkáspárti kong­resszusoknak a határozatai megerősítették a KGST-tag- államok egyöntetű szándé­kát ez együttműködés továb­bi elmélyítése és tökéletesí­tése, valamint a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjában, a hosszú tárni együttműködési cél­programokban és kétoldalú programokban foglaltak va­lóra váltására a továbbiakban is a népgazdaság lét- fontosságú problémáinak megoldása, a társadalmi ter­melés intenzifikálása, a nem­zeti népgazdásági komp­lexumok struktúráinak tö­kéletesítése. a KGST-tagálla­mok együttes gazdasági és műszaki-tudományos poten­ciálja racionális kiaknázá­sának céljából. Azokból a feladatokból ki­indulva, amelyeket a test­vérpártok kongresszusai tűz* tek ki a társadalmi termelés további intenzifikálására a tudományos-műszaki hala­dás, az energia- és anyag" igényes termelés csökkenté­se, valamint a gazdaságban végbemenő strukturális vál­tozások meggyorsítása alap­ján, az ülésszak intézkedése­ket tűzött ki az együttmű­ködés hatékonyságának el­mélyítésére és fokozására, főként az anyagi termelés, a tudomány és a technika szférájában. A KGST-tagál- lamok azt az irányvonalat tűzik ki, hogy a következő két ötéves időszakot az in­tenzív termelési és tudomá­nyos-műszaki kooperáció időszakává tegyék.- Rámutattak arra, hogy a tudományos-műszaki együtt­működés további tökéletesí­tését és hatékonyságának fo­kozását a szakosítással és kooperációval szoros össz­hangban kell végezni. Aján­lották. hogy az érdekelt KGST-tagállamok egyeztes­sék a tudományos-műszaki politikát eröfeszíteaeikneS olyan problémák kidolgozá­sában való egyesítése céljá­ból. amelyek elsődleges je­lentőséggel bírnak a népgaz-, daság és a kapott eredmé-í nyék termelésben való meg­honosítása meggyorsítása számára. A kölcsönös együttműkö­dés hatékonyságának fokozá­sa céljából a KGST-tagálla-/ mok küldöttségvezetői annak formái és módszerei további tökéletesítése mellett foglal­tak állást. Az ülésszakon megelége­déssel állapitótták meg, hogy a KGST-tagállamok közössé­ge a béke megőrzésének és megerősítésének legfontosabb tényezője volt és marad. . Az ülésszak egyöntetűen támogatta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának felhívá­sát a világ parlamentjeihez és népeihez, valamint más testvérországok arra irá­nyuló kezdeményezéseit; hogy ne fokozódjék a nem-, zetközi feszültség, folytatód-, jék az enyhülés, szűnjön meg a fegyverkezési hajsza és térjenek át a leszerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre, küszöböljék ki a világháború veszélyét. A különböző társadalmi rendszerű államok békés, egymás mellett élésének el-, veiből kiindulva, a KGST-, tagállamok delegáció vezetői megerősítették azon készsé­güket. hogy stabil gazdasági és tudományos-műszaki kap­csolatokat fejlesszenek ki a tőkés országokkal a diszkri­mináció mellőzése, a vállalt, kötelezettségek betartása. ?z- egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az ülésszak kifejezte még-, győződését, hogy a KGST- tagállamok szerteágazó, együttműködésének további fejlődése a következő évek­ben is aktívan elő fogja se­gíteni a kommunista és munkáspártok kongresszusát által kitűzött szociális és gazdasági feladatok megol­dását, a testvéri államok; egységének és összeforrottsá- gának erősödését, nemzetkö-) zi tekintélyük és befolyásúié növelését a béke javára és a népek szabadsága érdekében. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXX Vá ülésszaka az egyöntetűség, a teljes kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. (MTI) [ Szovjet-lengyel közős közlemény Erősítik a testvéri országok egységét A TASZSZ-hírügynökség vasárnap nyilvánosságra hoz. ta a szovjet—lengyel közös közlemény Moszkvában köz­zétett teljes szövegét: „A LEMP KB és a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának meghívására 1981. július 3—5. között ba­ráti látogatáson Varsóban tartózkodott Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politi­kád Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere. Andrej Gromiko találko­zott és megbeszélést folyta­tott Stanislaw Kaniaval, a LEMP KB első titkárával, Wojciech Jaruzelskivel, a lengyel minisztertanács el­nökével, valamint Józef Czyrekkel, a LEMP KB tag­jával, lengyel külügyminisz­terrel. A tárgyszerű, elvtár­si légkörben -lezajlott meg­beszéléseken a közös érdekű kérdések széles körében folyt elmélyült véleménycsere. A felek tájékoztatták egymást az SZKP XXVI. kongresz- szusán hozott határozatok megvalósulásának menetéről és a LEMP IX. rendkívüli kongresszusának előkészüle­teiről. A nemzetközi kérdések­ről folytatott véleménycsere során a felek hangsúlyozták, hogy 1981. július 7„ kedd a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság által a Varsói Szerződés többi szo­cialista tagországával együtt követett béke. és államkö­zi együttműködési politika rendkívüli fontosságú hoz­zájárulás az enyhülés ügyé. hez. a népek békéje és biztonsága szavatolásához, a fegyverkezési verseny meg­fékezéséhez és a leszerelés­hez. A Szovjetunió és Lengyel- ország határozottan fellép az imperialista és hegemonista körök cselekményeivel szem­ben, amelyek az enyhülés alapjait igyekeznek romba dönteni. Mindkét fél hangsúlyozta annak a programnak a kü­lönleges jelentőségét, ame­lyet Leonyid Brezsnyev ter­jesztett elő az SZKP XXVI. kongreszusán a nemzetközi helyzet megjavítása és a biztonság megszilárdítása ér. dekében. A béke és a nemzetközi biztonság nevében aktív tet­tekre szólít a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának „a világ parlamentjeihez és né­peihez” intézett felhívása. Ez a felhívás különös visszhang­ra és megértésre lel azok­nak az országoknak a népei­nél, akik drága árat fizettek a fasiszta agrosszorok felett aratott győzelemért a máso­dik világháború éveiben. Er­ről tanúskodott a lengyel szejmnek az adott kérdésben hozott döntése. Különösen nagy jelentő­séggel bírna egy olyan madridi döntés, amely az európai katonai enyhülés­ről és leszerelésről szóló konferencia összehívását tartalmazná, s ez a konferencia kezdetben a katonai bizalomerósítő in­tézkedésekkel foglalkoznék. Ebben az összefüggésben fon­tos, hogy a Szovjetunió ki­fejezésre juttatta: készen áll a bizalomerősítő intézkedé­sek kiterjesztésére a Szovjet­unió egész európai területére — azzal a feltételellel, hogy a bizalomerősítő intézkedé­sek körzetét mefelelően ki­terjesztik a nyugati államok részéről is. A Szovjetunió és Lengyel- ország sfkraszáll a nukleá­ris fegyverzet Európába történő korlátozásáról szóló tárgyalások felújítása mel­lett. A két fél úgy véli, hogy a NATO-országok és a Szov­jetunió újabb középhatótá­volságú nukleáris eszközei európai telepítésének hala­déktalan moratóriuma, amint azt a Szovjetunió javasolja, megkönnyítené az e kérdés­ről folytatandó tárgyaláso­kat. A Szovjetunió és Lengyelország lántorítha. tatlan híve annak, hogy a világ különböző térségeiben atomtegyvermentes öveze­tek létesüljenek, s kifeje­zésre juttatja, hogy pozi­tívan foglal állást Eszak. Európa atommentes övezet, té való változtatásának eszméjével kapcsolatban is. A Szovjetunió és lengyel­ország támogatja az arab népeket az izraeli agresszió­val szemben folytatott har­cukban, amelyet az igazságos és tartós alapokon nyugvó átfogó közel-keleti rendezé­sért vívnak. A véleménycse­re során a felek nagy fi­gyelmet szenteltek annak a szovjet javaslatnak, amely a Perzsa-öböl térsége béké­jének és biztonságának meg­teremtésére irányul, továb­bá nagy figyelmet szentel­tek a szocialista és el nem kötelezett országok közös erőfeszítésének az Indiai­óceán békeövezetté változ­tatásáért folyó küzdelemben. Lengyelország támogatja ezt a javaslatot. A Szovjetunió és lengyel- ország ismét megerősítette elvi állásfoglalását az Afga­nisztán körül kialakult hely­zet politikai rendezésére, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának ismert, 1980. május 14-i ja­vaslatainak megfelelően. Az afgán probléma nemzetközi vonatkozásainak rendezése csakis az Afgán Demokrati­kus Köztársaság elleni kül­ső agresszív tevékenység megszüntetése és olyan sza­vatosságok révén érhető el. amelyek biztosítják. hogy. ezt a tevékenységet nem kez­dik újra. Mindez lehetővé tenné az afgán kormány ké­résére az országban állomá­sozó szovjet csinálok kivo­násával összefüggő kérdés megoldását is. A szocializmus ellenségei és a militarista irányvonal­nak a nemzetközi életben te­vékenykedő hívei a „szovjet katonai fenyegetés” körül csapott mind nagyobb lár­mával azt a törekvésüket próbálják palástolni, hogy megváltoztassák a világban kialakult erőviszonyokat, fe­lülvizsgálják Európa háború utáni realitásait, elérjék az Egyesült Államok és egészé­ben véve a NATO katonai fölényét a szocialista orszá­gokkal szemben. A Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság hatá­rozottan elitéi; ezeket a ter­veket, és megerősíti: A Varsói Szerződés szo­cialista tagállamai minden szükséges intézkedést meg­tesznek annak érdekében, hogy védelmi képességüket a kellő szinten tartsák, és törvényesen gondoskodja­nak saját biztonságukról. A Szovjetunió és Lengyel- ország a többi testvéri szo­cialista országgal együtt most és a jövőben is szilár­dan kiáll az európai szocia­lista országoknak a háború utáni időszak vonatkozó szer­ződéseiben és megállapodá­saiban rögzített határai sért­hetetlenségéért. A Nyugat bizonyos körei, fokozva a szocialista orszá­gokkal szemben folytatott el­lenséges propagandát, külö­nösen aktívan igyekeznek felhasználni a lengyelországi eseményeket arra, hogy le­járassák a szocialista rend­szert, a szocializmus eszmé­it. és elveit. Arra számíta­nak, hogy a lengyelországi események alakulása Euró­pában és a világ egészében az erőviszonyok megváltozá­sához, a szocialista közösség meggyengüléséhez vezet. A Lengyel Népköztársaság ha­tározottan visszautasítja az ilyen számításokat. Lengyelország a szocialista közösség tartós láncszeme volt, ma is az. és a jövő­ben is az marad. A szocializmus vívmányai­nak védelme a Lengyel Nép- köztársaságban elválasztha­tatlan a lengyel állam füg­getlenségének és szuvereni­tásának, biztonságának és' határai sérthetetlenségének kérdéseitől. Ezek a kérdések nemcsak Lengyelországot érintik, létfontosságú jelen­tőséggel bírnak az egész szo­cialista közösség számára. A Szovjetunió és Len­gyelország megerősítik el­tökélt szándékukat, hogy erő­sítsék a testvéri országok egységét és összeforrottságáf. A jövőben is aktívan hozzá­járulnak a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagorszá­gainak hatékony együttmű­ködéséhez, megfelelően visz- szavágnak az imperializmus bármiféle olyan kísérletéi­re, hogy ideológiai és más diverziót hajtson végre szo­cialista államok ellen. A Szovjetunió és a Len­gyel Népköztársaság a továb­biakban is a két ország kö­zötti barátsági. együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés szellemé­nek és betűjének megfelelő­en fejleszti további kapcsola­tait. A felek megerősítették, hogy az SZKP és a LEMP, valamint a Szovjetunió és Lengyelország megbonthatat­lan szövetsége, testvéri barát­sága és együttműködése, a marxizmus—leninizmus és a szocialista nemzetköziség el­vein alapuló kapcsolataik sokoldalú fejlesztése teljes mértékben megfelel a szov­jet és a len5vei néo érdekei­nek. biztonságuknak, a szo­cialista és kommunista épí_ tésnek. , KGST -közlemény 1

Next

/
Thumbnails
Contents