Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
f% wevoert, uendegert — Egerben A VÁSÁRDÍJ SEM VOLT ELÉG? Fíi^esaljoiiy messze van a w 3 Többnyire „a piacról élünk”. Ennélfogva pedig cseppet sem lehet közömbös, hogy mit kaphat ott a vevő, mi minden kerülhet onnan a szatyorba, asztalra. Kivált, képpen pedig olyan városban nem mehetünk el érdektelenül a kérdés mellett, mint például Eger, ahol a helybeli mintegy 60 ezer lakoson túl közismerten még sok-sok. bel_ és külföldi turista is megfordul a zöldséggyümölcs árusítóhelyeken. A legkevésbé sem véletlen hát, hogy — más megyeszékhelyekhez hasonlóan — a napokban az egri tanácsülésen is szóba került a téma, a „városatyák” az ellátást legfőképpen szervező, biztosító ZÖLDÉR T-től részletesen próbáltak tájékozódni a helyzetről. Milyenek a tapasztalatok? Nos — ahogyan kiderült — a munkában meghatározó szerepű megyei vállalat évek óta komoly törekvésekkel iparkodik a fogyasztók ked- .vében járni. Az elmúlt középtávú tervidőszakban — mint ismeretes — tovább fejlesztette a kulcsfontosságú egri hűtőházót. nagy, 300 vagon befogadóképességű burgonyatárolót létesített, s korszerűsítette az áruféleségek előkészítését, osztályozását, csomagolását. Ha számottevően nem is bővítette kiskereskedelmi üzlethálózatát, feltétlenül az elmúlt évek eredményeihez tartozik a Dobó téren, illetve Csebok- szári lakótelepen — a Zalka Máté úton — nyitqtt új, szemre is tetszetős bolt. a Hadnagy utcai pavilon, vagy éppenséggel a lajosvárosi elárusítóhely. Amelyek 15 más egri egységgel, illetve az asztali árusokkal együtt csupán tavaly több mint 23 millió forintos forgalmat, tettek lehetővé az év folyamán MÉG EL SEM VETETTÉK a búzát, mér meg is. vették. Ez persze csak képletes, de lényegét tekintve igaz. Az élelmiszeripari vállalatok ugyanis több éves termelési szerződésekkel előre lekötik maguknak a nyersanyagot. A termelők és feldolgozók kapcsolata azonban túlmegy a szerződés aláírásán, több a számlák kifizetésénél. Azt, hog.v miből mennyit és hogyan termeljenek, nem lehet kizárólag a kölcsönösen előnyös szerződésre hagyni. Ebben a kialkudott ár mellett — már amennyire lehet alkudni — a feldolgozóipar más eszközökkel ■ is igyekszik segíteni. Az ipar és a mezőgazdaság együttműködésének egyik fejlett formája a fejlesztési- alap-átadással létrejövő, úgynevezett egyszerű gazdasági társulás. A gabonaiparban például a kooperációkkal létrehozott eddigi beruházások bruttó értéke 300 millió forint, A fejlesztésialap-átadás- sal történő anyagi hozzájárulás az elmúlt tervidőszakban 120 millió forint volt. Más módszereket haszná1 a konzervipar. A termel-' gazda?.■'"ok néViául meghat:* rozott feltételek teljesítése esetén • növényvédelmi költségtérítést kapnak. A támogatás összegét nem szabják meg. Paradicsomnál 50 hektárnyi termőterület vagy 1000 felvásárolt, S szétküldött 4550 vagon zöldségből, gyümölcsből, burgonyából. A frisseség érdekében immár esztendők óta éjszaka szállít a .ZÖLDÉRT a vásárcsarnokokba és a jelentősebb szövetkezeti árudákba, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ÁBC-áruházaiba, saját "boltjaiban pedig lehetővé tette a termelőtől való közvetlen beszerzést is. Míg a kiszolgálást — az élénkebb idegenforgalmú városrészekben, utcákon, tereken — mozgóárusokkal gyorsítják. Az igyekezet természetesen töretlen — jóllehet a korábbi összegnek még fele sem jut fejlesztésre az. új ötéves terv során. A vállalat gondjai ellenére is számottevően hozzájárul az új. egri piaci csarnok 1983-ban kezdődő építéséhez, s — egyebek mellett — nagykereskedelmi tevékenységének kulturáltságát kívánja tovább növelni. Ugyanekkor iparkodik még inkább javítani a primőrök ellátást, hogy ne csak friss áruval, hanem újdonságokkal, ritkaságokkal is egyre jobban igazodjék a fogyasztók igényeihez. A ZÖLDÉRT — hagyományos munkáján kívül — tisz. teletre méltó igyekezettel osztozik belvárosi ételbárjával "o közétkeztetésen is. S hogy az említett tanácsülés ezt sem hagyta figyelmen kívül; azért van, mert á testület Eger ellátását vizsgálgatván kíváncsiságot mutatott — a piaccal, a zöldség-gyümölcs ellátással egyébként összefüggő — éttermi, vendéglátói munka iránt is. Nevezetesen; általánosságban feleletet keresett arra, hogy a felelős szervezetek Egerben mennyire tudnak eleget tenni egy másik tonnányi áruátadás esetén a növényvédelmi hozzájárulás már 2500 forint. A vöröshagyma-termesztők 30 hektárnyi termőterület . vagy legalább 500 tonna áru átadása esetén ezen -a címen hektáronként 2000 forintot kapnak. Ha mindent összeszámolunk, a konzervipar évente mintegy 50—55 millió forinttal járul hozzá mezőgazdasági partnerének növényvédelmi költségeihez. Bár az időjárás kiszámíthatatlan., mégis a növénytermesztés viszonylag egyszerű ágazat; termelési technológiája* kidolgozott, kipróbált. Világosan kirajzolódnak azok a területek, aho! — a kívánt mennyiségi és minőségi termés érdekében — a pénzügyi ösztönzőket érdemes alkalmazni. BONYOLULTABB A HELY7ZET az állattenyésztésben, ahol az időjárási tényezők mellett — hiszen, ha kevés a takarmány, nem nőnek. nem híznak és kevesebbet tejeinek az állatok — számtalan biológiai és tec! - nilógiai feltétellel kell .<=/•■. molni. E szövevényes felt. - falrendszerben kell az ipa - bán megkeresnie a legere"' ménvesebben befolyásoló tényezőket. Ami nem is mindig olyan egyszerű. A tej például a legkönnyebben nagy igény kielégítésének, milyen a tömegétkeztetés. Megállapítható, hogy: ezen a téren is van javulás. A Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat már tavaly két üzletében — á Belvárosi Étteremben és a Vadászkürt. ben — is lényegesen növelte az üzemi étkezésben részt vehetők számát, s négy konyhájáról — a legkorszerűbb táplálkozásra való törekvés jegyében — az engedélyezettnél több mint ezerrel nagyobb diáksereget lát el. Ám — ez is igazság —. sajnos még így sem tehet sokat, hiszen a fő idegenforgalmi szezonban ki-ki megmondhatója. hogy mennyire nehéz asztalhoz ülni. Kétségtelenül javít a helyzeten. hogy a Felsö-magyar- országi Vendéglátó Vállalat forgalmának mintegy kétharmadával részesedik már a tömegétkeztetésből. Csupán iskolás korúakból tavaly 1200-at szolgált ki. jövőre pedig további 600 adagos diákkonyha nyitását tervezi. Gond marad azonban továbbra is. hogy a biztosított ételt nem tudja mindenütt feltálalni, a régebbi iskolákból hiányzanak a megfelelő ebédlöhelyiségek. Az az igazság, hogy nagyon kellene már Egernek egy jelentősebb teljesítményű „fözöüzem" — központi konyha —, ami viszont csak tekintélyesebb összefogással valósítható meg. Űj vásárcsarnok és új központi konyha. Pénz. pénz. pénz. Akkor, amikor — jól tudjuk — a forintokat jobban meg kell fogni, mint ezelőtt. No, de amire szükség van, arra mindenképpen áldozni kell. Eger város ellátásának jobbá tétele — fontos politikai kérdés is. Gy. Gy. romló termékek egyike, amit bárhogy igyekeznek is, nem lehet azonnal elszállítani. Nemcsak azért, mert nem várakozhat minden istálló ajtajában egy-egy tankautó, hanem azért is, mert a kifejt tejet szállítás előtt hűteni kell. Itt, a tejkezelési és — tárolási berendezések kölcsönzésével. a tej gyűjtőcsarnoki hálózat modernizálásával, illetve ezek támogatásával kapcsolódik be a termelésbe a tejipar. A KORÁNTSEM TELJES listából nem lehet 1 kihagyni a vágóhidakat és a különböző húsfeldolgozó üzemeket. A húsipar a többi között sok tízezer —- malaccal ..visszafizethető" — vemhes koca szétosztásával ösztönzi és szervezi a kistermelőket, és hatásos malacnevelési, mar- hahizlalási technológiával látja el a gazdaságokat. A különféle együttműködési szerződések értelmében több ezer sertést és több ezer bárányt ad ki hizlalásra a mezőgazdaságnak. Milliókat költ a szarvasmarha-, a sertés— a juhágazatok kutatási és fejlesztési programjaira is. Mindezt azért hogy 3 folyamatos és egyre bővülő húsellátás érdekében legyen mit felvásárolnia, s a közös eredménynek közös legyen a terhe is! (B. P.) Perger László elnök nem köntöríalalz: — Az Energiagazdálkodás: Hatóság egyszerűen előírta hogy a gazdálkodó egységek az idén öt százalékkal csökkentsék energiafelhasználásukat a tavalyihoz képest. Ugyanakkor a drágább kenőolaj szabadon folyhat, senki nem törődik vele. Legalábbis egyelőre. így aztán marad az önálló kezdeményezés lehetősége. Amelynek szintén van. . nak eredményei, nem is le. becsülendők. Hiszen, a Füzesabonyi és Környéke Vegyesipari Szövetkezet B—3 kenőolaj regeneráló, felfrissítő berendezése az idén BNV-díjat kapott, és megnőtt iránta a kereslet is. De: mintha Füzesabony még mindig túl messze esne a megye üzemeitől... Gondolom, mert a Népújság február 15-i számában „Erőszak a disznótor?” címmel megjelent írásunk nyomán mindössze három, azaz három berendezés talált gazdára a megyében. Pedig a cikk szinte „reklámgyanú- san” ecsetelte a mozgatható olajregenerátor előnyeit — a szakvélemények alapján. Mentség erre csak any- nyi, hogy a dolog horderejét rendkívülinek ítélem. Mint ahogyan azt utóbb 3 vásár díját odaítélő bizottság is májusban. Gondoljuk végig még egyszer, miért? A nyolcvantö- ezer forint értékű géppel az összes kenőolajat használó berendezés olajfogyasztása felére-egyharmadára csökkenthető — legyen az szerszámgép. vagy traktor, tengerjáró hajó, vagy teherautó. A kenőolaj ára 40—100 forint literenként — tehát, ahol évi 1200 liter olaj megtakarítható a B—3 alkalmazásával, ott egy év alatt fi- zetődik ki megvétele. Pontosabban; ahol 2000—2500 liter olaj elfogy évente, ott éri meg saját berendezést vásárolni. Mindezt á megyéből összesen hárman hitték el: a Mát. ravidéki Fémművek siroki és füzesabonyi gyára, és a Mátraalji Szénbányák Tho- rez külfejtéses üzeme. Tapasztalat? Verhóczky András. a fémművek füzesabonyi gyárának üzemfenntartási osztályvezetője szerint: — Két hónapja üzemel vállalatunknál a B—3 berendezés. azóta a vákuumszivattyúkhoz és a kompresszorokhoz nem vételeztek új olajat. Sorakozhatna ide a BKV 1 öt helyijáratú autóbuszának esete is. ahol ötről harmincezer kilométerre nőtt az olajcserék közötti futásteljesítmény és sok más példa, amelyről már írtunk. Mintegy száz gép működik már az országban, és csak elismerés érkezett visszhangként. És ahol hem működik még? Egyedül a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál évi öt ven tonna (!) kenőolaj fogy el a turbinák malmok csapágyainál. E mennyiség fele. kétharmada feleslegesen minősül fáradtolajnak, hiszen a mechanikai szennyezők kiszűrése után — ezt tudja a B—3 — az újjal egyenértékű lenne. A Gagarin csak igazságtalanul kiragadott példa, hiszen a Volán, az építővállalatok. a hajtóművek gyártói ugyanúgy nem vásároltak a berendezésből, mint a mező- gazdasági nagyüzemek. Amiben nem az a furcsa, hogy a Heves megvei TESZÖV, az AGROKER. vagy a TSZKER nem mozdul, hanem az, hogy a Szolnok, a Hajdú, a BAcs megyeiek igen: náluk működik az eddig eladott berendezések négyötöde! Felzárkózott, hozzájuk a Borsod megyei TSZKER is: két, .ilyen olajregenerátort szereltek műhelykocsiba. így még a kisebb termelőszövetkezetek is hozzájutnak az olajmegtakarítás lehetőségéhez. Szóval: messze van Füzesabony ! •k A BNV-szereplés krónikája azért még ide kívánkozik: az egyéni kezdeményezés hősköltményként, vagy kalandregényeként ? Perger László: — Amikor jelentkeztünk a B—3, műszaki leírásával, hogy kiállítsuk a BNV-n, már lejárt a határidő. (Má. sok okulására: a tavaszi vásárra az őszi befejezését követő napokban már jelentkezni kell!) A mi kis műhelyünket hem jegyezték, ezért nem kaptunk előzetesen jelentkezési lapot. Addig mentünk, hogy akár a kapu előtt is kiállítunk, mig végül kaptunk egy ígéretet Schneider János osztályvezetőtől: ha üresedik hely, bekerülünk. Ettől függetlenül a vásárdíjra beadott pályázatunk továbbra is „élt”, zsűri elé került. A sors iróniája: még a részvételünk sem volt biztos, csak az elbírálás. — Szerencsénk volt. Egy NSZK cég , visszalépése miatt az F-pavilon legelőkelőbb helyére került huszonkét négyzetméterünk. Négy szakemberünk állandó ügyeletet tartott, annyi volt az érdeklődő. Hatvanezer forint volt a „belépő”, mindent beleértve, ennyibe került ez a csillogó vásárdíj. És nagy élmény volt mindannyiunknak, hogy felismerték munkánk országos jelentőségét — mert ennek szólt a vásárdíj, úgy véljük. — De jött, hozzánk egy perui üzletember is, a Heti Világgazdaságban megjelent reklámunkat lobogtatva keresett bennünket a világ túlsó végéből! Húsz berendezést „lábon” eladtunk, és sikerült nyélbe ütni egy értékesítési szerződést is a MÜ- ÁRT-tal. Ennek értelmében július elsején elindul az első 25 darabos szállítmány, majd ezt az eladások ütemében mindig 25-re egészítjük ki. Folyamatosan kapható lesz A vásárdíjas termékek és a MÜÁRT nagyobb lehe-' tőségei — utazó üzletkötők, rádió-tévéreklám — nekünk is kamatoznak. — Ár? Maradt a nyolcvanötezer forint. Igaz, a MÜÁRT árrésével csökken a nyereségünk, de mi a „jobb a sűrű garas, mint a ritka fillér” elvét valljuk. Ennyi áldozat még „befér” az ügybe. •k Áldozat. Annyiszor megesett már, hogy az újért áldozatot hozó áldozatául esett áldozatkészségének. Ettől nem kell félteni a füzesabonyiakat. Átalakuló termékszerkezetük egyik darabja, a „Fenyves” előszobáfal a napokban elnyerte a „Kiváló Áru” megkülönböztető jelzést, Másik termékük, a műanyag borosüveg dugó gyártását úgy alakították ki,’ hogy csak 26 fillérbe kerüljön — a többi dugógyár 36 fillérével szemben. (Igaz, ezzel sem lettek próféták: az évi ötvenmilliós tételből, Pécs,' Szeged, Balatonboglár, és Kunbaja is vásárol, de a megyéből csak az egri palackozó: a többi töltőüzemnek szintén messze van még Füzesabony!) Folynak az előkészületek az alufólia helyettesítésére a boros üvegék nyakán: ezüst, zöldarany, illetve piros műanyagsapkát gyártanak majd Füzesabonyban. Ezek a korszerű termékek biztosítják, hogy legyen tartalék az olajszűrő piaci bevezetésére. (Adalék: az olajszűrő gyártására szolgáló új műhely jórésze társadalmi munkában épült!) + Az áldozatkészség tehát megvan a szövetkezetben. De ezzel nem szabad visszaélni! Hisz az olajregenerátor az ország számára hajt óriási hasznot — országos intézkedést sürget tehát. Mert a kérdés, amellyel február 15-i cikkünk befejeződött, még mindig aktuális: egy meglévő takarékossági lehetőséggel nem élni. vajon nem pazarlás-e már? Kőhidi Imre Az új gyártócsarnokban szalagrendszerben készülnek az olajig en eráforok Hogy legyen mit felvásárolni
