Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII évfolyam. 155. szám ARA: 1.40 FORINT 1081. július 4.. szombat Nővér­képzés E gészségügyünk hosz- szú távú program­jában fontos helyett kapott a szakdolgozók képzése és továbbképzése. Az 1975-ös egészségügyi reform több területet érin­tett. Elsősorban a közép­fokú oktatást, amikor be­vezették a szakiskolákat. 1978-tól folyamatosan ér­keznek a különböző szintű munkaterületekre a szak­képesített. dolgozók. A pá­lyát valószínűleg vonzóbbá tették a felemelt bérek, a betegügyi pótlék bevezeté­se. és a korszerű nővér­szállók is. Kilencvenhat százalékos a betöltött ápo­lói állások aránya, a hi­ányzó négy százalék gya­korlatilag nem sokat jelent. Az alapellátás munkaerő- helyzete — ami a körzeti és az üzemi ápolónőket il­leti — teljesen kielégítő. A szakképzett, illetve szak­képzetlen dolgozók aránya is jól alakult; ez utóbbiak az összlétszám tizenhét százalékát adják. Segédápoló, általános ápoló és szakápoló — je­lentik az első fokozatot, ők azok, akik a betegekkel közvetlenül törődnek, ők az orvosok nélkülözhetet­len 'társai. Utánuk követ­keznek az intenzív terápiás áptolók és asszisztensek. Nekik az újraélesztéstől kezdve különböző műsze­res vizsgálatokig mindent tudniuk kell. Ezt a munkát tíz-húsz évvel ezelőtt még az orvosok végezték. Segédápolóból sajnos vi­lágszerte kevés van (van­nak országok, ahol kizáró­lag vendégmunkások töltik be ezt a munkakört), ná­lunk jobbára csak az ipar­ból felszabaduló emberek­re lehet számítani. Termé­szetesen ugyanazok a szo­ciális juttatások illetik meg őket is, mint az ápolónő­ket: vagyis nővérszálló, kedvezményes étkezés, stb. Tanulásra is lehetőségük van, hathónapos, munka melletti tanfolyam kereté­ben megszerezhetik a se­gédápolói oklevelet. Mun­kájuk nélkülözhetetlen minden egészségügyi in­tézményben. mert az ápo­lónők „segéd” munkáit végzik. A hároméves szakiskola általános ápolókat és asz- szisztenseket képez. A szakközépiskola négy évig tart és érettségit, ad. Ab­ban viszont megegyeznek, hogy a tanulóknak 3, illet­ve 4 év után a n*ún ka te­rületüknek megfelelően to­vábbi tízhónapos tanfolya­mot kell elvégezniük, hogy szakápolók, illetve szak­asszisztensek lehessenek. Talán egyszerűbb lenne az a megoldás, ha már a nappali tagozatos képzés keretében szakosodhatná- nak a tanulók, és szakkép­zettségüknek megfelelően keresnének maguknak munkahelyet. Vagyis, ész­szerűbbnek tűnne, megfor­dítani ezt a folyamatot, amely egyben a tanulmá­nyi idő egy évvel való le­rövidítését is eredményez­né. . (O. É.) Véget ért az SZVSZ Főtanácsának ülése Budapesten pénteken véget ért a Szakszervezeti Világ- szövetség Főtanácsának ülé­se, amelyen az elmúlt három nap során a X. szakszervezeti világkongresszus előkészüle­teiről, ezzel összefüggésben a szakszervezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól tárgyaltak. Elhatározták, hogy a X. szakszervezeti világkong­resszust 1982 februárjában tartják Havannában. Doku­mentumot fogadtak el a béke megvédéséről, a dolgozók jo­gainak kivívását szolgáló szakszervezeti feladatokról, a dolgozók egységes fellépé­sének szükségességéről. Szo­lidaritásukat fejezték ki az arab népek, Namíbia, Salva­dor népének igazságos harca iránt. Az SZVSZ Főtanácsa levélben tájékoztatja a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsát arról, hogy egyetért a Szov­jetunió békekezdeményezé­seivel. Zárszavában Gáspár Sán­dor, az SZVSZ elnöke el­mondta. hogy felszólalásuk­ban több mint ötvenen fej­tették ki véleményüket ko­runk legégetőbb problémái­ról: a béke megőrzéséről, a fegyverzet csökkentéséről, a dolgozók megélhetését, szo­ciális biztonsagát érintő szer­teágazó kérdésekről. Részlet- kérdésekben természetesen el­térnek az itt képviselt föld­részek, országok problémái, s ezek is hangot kaptak az ülésen. A szakszervezeti moz­galom ereje éppen abban rej­lik, hogy a dolgozók nagy tö­megeinek mindennapi gond­jaival foglalkoznak, és azok megoldásáért küzdenek. Elkötelezett emberek érett, felelősségteljes vitájának fó­ruma volt a főtanács ülése, amely jó feltételeket terem­tett a szakszervezeti világ- kongresszus előkészítéséhez, a szakszervezeti munka még hatásosabb módszerének megválasztásához. Gáspár Sándor emlékezte­tett a hidegháború első esz­tendeire, amikor szakadás következett be a Szakszerve­zeti Világszövetség milánói ülésén. Akkor sokan véle­kedtek úgy, hogy ezzel a világszövetség akcióképte­lenné válik. A világszövet­ség azonban az egész világ­ra ható tömegmozgalom, s maga is igyekszik megújul­ni, hogy tevékenysége még eredményesebb legyen. Az imperializmus szeret­né elhitetni — mondotta —, hogy a Szovjetunió veszé­lyezteti a békét. Pedig min­den józanul gondolkodó em­ber tudja, hogy a Szovjet­unió kezdettől a béke szilárd támasza. A nemzetközi helyzet éle­ződése az egész világ dolgo­zóit sújtja, a szakszervezeti mozgalom egyesített ereje azonban alkalmas arra, hogy ezt a folyamatot megállítsa, és a világ ismét az enyhülés útjára lépjen. Ennek a fel­adatnak a jegyében jobbítja munkáját és készül fél a szakszervezetek X. kongresz- szusára a Szakszervezeti Vi­lágszövetség — mondotta zárszavában az SZVSZ el­nöke. Az ülés után Gáspár Sán­dor sajtótájékoztatón ismer­tette a tanácskozás fő do­kumentumának részleteit. Gáspár Sándor rámutatott, Hogy az SZVSZ az egyetlen olyan világszervezet, amely­nek soraiban a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés ál­lamok szakszervezeti moz­galmai egyaránt képviselte­tik magukat. A közös fel­adatokat tehát úgy kell meg­határozni, hogy az vala­mennyi érdekelt ország dol­gozóinak megfeleljen. — Lassan tíz esztendeje, hogy kétévenként találkoz­nak Európa szakszervezetei­nek vezetői Genfben. Az idén novemberben ismét ta­lálkozunk, s lehetséges, hogy már itt közös platfarmra ju­tunk a szakszervezeti munka hatékonyságának megerősí­tésére. Nagyon örülünk an­nak, hogy a nyugat-európai szakszervezeti vezetőkben a jó szándék ma sokkal in­kább megvan az együttmű­ködésre, mint bármikor ko-- rabban. Felismerték a szak- szervezeti mozgalom felelős­ségét Európa békéjéért és biztonságáért, s hajlandók a közös cselekvésre. Természe­tesen világnézetünk eltér egymástól, de eléggé felnőtt a szakszervezeti . mozgalom ahhoz, hogy ezeket a nehéz­ségeket áthidalhassuk — mondotta Gáspár Sándor. Országos bemutató Agárdon Több hazai öntözőberendezés Kilencféle — a különböző növények igényeihez igazodó — önjáró, illetve gépi átte- lepítésű üzemi öntözőberen­dezést gyárt már a hazai ipar, s megfelelő választékot kínál az esőztető berende­zésekhez szükséges gépekből, eszközökből, szerelvények­ből is — jelentették be pén­teken Agárdon, a mezőgaz­dasági kombinátban megren­dezett országos öntözési be­mutatón. Elmondták, hogy az utóbbi években jelentősen fejlődött az öntözés techni­kai színvonala, az öntözhető terület harminc százalékán korszerű esőztető öntözőfür­tök üzemelnek, kétezer hek­tárt munkaerő- és energia- takarékos csepegtetéses eljá­rással látnak el vízzel, s a munkaerőgondokat egyre több helyen enyhítik gépi áttelepít tésű berendezések. Ennek el­lenére indokolatlanul nagy a szóródás az öntöző gazda­ságok eredményei között, sok üzemben a lehetőségek­től messze elmarad az üzem- és munkaszervezés, valamint a berendezések hasznosítása. Pedig az energia és víz, vala­mint a berendezések árainak emelkedését csak az eddi­ginél hatékonyabb, pontos számításokon alapuló öntö­zéssel lehet ellensúlyozni. Éppen ezért szükséges az egyes növények speciális ön­tözéses technológiájának a kidolgozása. A vetésszerke­zetet össze kell hangolni az öntözési lehetőségekkel, s az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a meglevő be­rendezések állagának meg­óvására, a főöntözőművek korszerűsítésére, rekonst­rukciójára. A bemutatón részt vevő szakemberek megismerked­tek az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát öntözéses gazdál­kodásával. Megérkezett — s ma már termel is — a keleti Il-es bánya, mezőre a 2300 tonna súlyú ön járó mammutgép A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemében újabb nagy lépést tettek elő­re a széntermelés fejleszté­sére. A „Keleti II.” elneve­zésű bányamezőn pénteken reggel üzembe helyezték az ARS 2000-es típusú maró­tárcsás kotrógépet, amely a szén feletti meddő földréteg eltakarításában vesz részt. A gép gigászi teljesítményét fémjelzi, hogy naponta nem kevesebb, mint 40 ezer köb­méter föld megmozgatására kép^s.. Ez a hatalmas gép korábban az I-es bánya te­rületén, de most a ‘ bánya’ terjeszkedése • miatt került sör az áttelepítésre. A mam­mutgép saját. hernyótalpain . tette meg a számára kijelölt mintegy 2500 méter hosszú utat, miközben percenként 6 métert haladt előre. A költözés rendkívül gondos előkészítést,. nagy elővigyá­zatosságot és hosszadalmas munkát igényelt, hiszen a gép önsúlya nem kevesebb, mint 2300 tonna, tehát va­lóságos gyárszerkezet kú­szott át a visontai szénmező gazdagabb területeire. A költözéssel párhuzamosan felépítettek 3500 méter hosz- szu szállítószalagot, amely az üzemi vasút alatt halad át és a meddőt szállítja a már kitermelt bányagödör­be. A Mátraalji Szénbányák Thorez Bányaüzemének fo­lyamatos áttelepítését az in­dokolja, hogy a legújabb kutatások eredményei sze­rint Visontától délkeletre több mint egymillióvá ton­na szénvagyon rejtőzik, amelynek minősége azonos a visontaivaL mennyisége pedig többszöröse annak. A jelenlegi bányát szegé­lyezi az a több mint 20 kiJ lométer hosszú iparvasút, amelyet a nagyberuházás kezdetén Visonta két ipari óriásának kiszolgására épí­tettek. A széntermelés tehát úgy folytatódik tovább, • högy a gépek -folyamatosan. K_ „át­lépik” a sínekét és a vas­úton túl újra megnyitják <a földet. Az új bányagödörből pedig a meddőt a régebben kibányászott területeken he­lyezik el. A „Keleti II.” szénmezőn egy évvel ezelőtt kezdte meg a földmunkát egy kisebb kotrógép, amely azóta mint­egy hatmillió köbméter föl­det mozgatott meg a felső rétegekből. Az újabb gép. óriás munkába állásával lé­nyegesen meggyorsul majd az új bányamező feltárása és a mélyebb rétegekben folytatódik a munka. A vasúton túli új terüle­ten körülbelül egy év múlva érik el a szenet, addig to­vábbi földkotró gépeket is áttelepítenek az újabb bá­nyagödörbe. A széntermelés tehát zavartalan lesz. o ké­sőbbi években pedig fokozó­dik. Amikorra a jelenlegi bányában a széntermelés ki­merül, a vasúton túli bánya­gödör már teljes kapacitás­sal ontja majd a szenet. „Fehér áruk” olcsóbban Az élelmiszer- és vegvi- cikk.kereskedelemben új fo­galommal ismerkedhetnek a vásárlók. Különféle tartós élelmiszerek. konzervek, édesáruk. száraztészták, ház­tartási vegyi cikkek úgyneve­zett fehér áruként kerülnek forgalomba. A fehér-termékek lényege, hogy olcsóbbak, a hasonló, azonos minőségű cikkeknél. Elsősorban a lehető legegy­szerűbb csomagolás — pél­dául a karton helyett fólia, a fémdoboz helyett üveg. az import helyett hazai anyagok alkalmazása — a sima. a cifraságmentes külső teszi lehetővé az árcsökkentést. Két nagykereskedelmi vál­lalat — Budapesti Fűszert, . valamint a Pest. Komárom, Nógrad megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat — egyelőre 8— 10 féle „fehér árut” száraz- tésztát, édesipari terméket, gyümölcskonzervet hozott forgalomba, s ezek már egyes üzletekben megjelen­tek. Az első fehér áruk — jpül- földi tapasztalatok alapján — születtek. Az érintett ke­reskedelmi és ipari vállala­tok megegyeztek abban, hogy a használati értékekben, minőségben teljesen azonos termékekből olcsóbbat is gvá rt.anak. A „fehér áru” elnevezés a megkülpnböztetésre szolgál, az ilyen cikkek egyszerű, fekete betűs. sima. fehér címkéje — rajta egy malac- perselyes rajzzal — maga is az olcsóbb árat jelzi. - ­A Mátraalji .Szénbányák Tho réz Bányaüzemének féléves tervteljesítését a napokban ér­tékelték: eszerint a tervezett széntermelés 3 555 000 tonna volt, amit 100 ezer tonnával teljesítettek túl. A meddőleta karításban is sikeres felevet zártak, hiszen a 23 308 000 köb­métert 1 fOG OOO-rel növelték. f -- ___ (Fotó: Perl Maxtogi V ILÁG FROLETÁFUA!, EGYESÜLJETEK! TEREBÉLYESEDIK A THOREZ-BÄNYA ŰfcaSat» szinmsiot wiBtfeilc foirfolcbc* llisontän s

Next

/
Thumbnails
Contents