Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

Két bajnok a dobogón, középen az egri Füredi Tibor, a távolugrás győztese, jobbra pedig a távolugrásban bronzér­mes hatvani Soltész András, aki 890 m-en lett bajnok, ATLÉTIKA Ot bajnok, hat bajnoki óim örvendetesen jól szerepel­tek megyénk fiataljai Buda­pesten, az országos serdülő „B ' korcsoport (13—14 évesek) bajnokságán. A Népligetben az Építők pályáján megren­dezett versenyen a gyöngyö­si Zsizsó István duplázott, 200 és 400 nven új megyei csúccsal szerezte meg a baj­noki címet, sőt a hosszabb távon az eddig legjobb ma­gyar eredményt érte el. Nem sok hiányzott az egri Füredi Tibor kettős sikeréhez sem, aki á távolugrás megnyeré­se mellett a 200 m síkfutás­ban egészen kis különbség­gel szorult csak a 2. helyre. Megyei csúcsot, állított fel távolugrásban a gyöngyösi Kaslik Bélé, ez is bajnoki címet hozott, amit magas­ugrásban szintén ezüstérem­mel toldott meg a GYSE atlétája. A hatvani Soltész András 800 m*en szakította át elsőként a célszalagot, távolugrósban pedig a dobo­gó harmadik fokára állha­tott fel. A hatodik Heves megyei aranyérem a hatvani Berényi István nevéhez fű­ződik. amit nyolcpróbában ért" el. Hosszú időre vissza­tekintve nem szerepeltek ilyen szépen megyénk ser­dülő atlétái az országos baj­nokságon, s ez arról tanús­kodik, hogy egyesületeink nagyobb gonddal, körülte­kintőbben foglalkoznak az utánpótlással, mint koráb- nan. A gyöngyösi fiatalok felkészítése SzaUiy , Miklós vezető edző, a hatvaniaké Csordás Mátyás vezető edző és Sas falusi Gábor edző, míg az egrieké ifj. Petrovai Jó­zsef, Sperlágh József és Pot- say Csaba edzők nevéhez fűződik. Az országos • serdülő „B" egyéni bajnokságon megyénk fiataljai álla) elért, eredmé­nyek: Fiúk.- 14 évesek. 200 tn: 1 Zsizsó István (GYSE) 24.1. 400 ni: 1. Zsizsó István 54.7. Magas­ugrás: 2. Kaslik Béla (GYSE) 178. 6. Marcsik Attila (GYSE) 150. Távolugras: 1. Kaslik Béla 621. Nyolcpróba: 1. Berénvi Ist­ván (HKVSC) 4040. 13 évesek. 800 m: 1. SóltéSz András (HKVSC) 20:15,0. Távolugrás: 1'. Füredi Tibor (ESE) 568. 3. Sol­tész András 545. 4 FülÖD Ta­más (ESE) 527. 200 m: 2. Füredi Tibor 25.8. Lányok. 14 évesek. 400 m: 4 Bakos Anikó (GYSE) 64,4. 5. Ivony Éva (GYSE) 65.7. 13 évesek. Távolunrás: 5. Zo- bolyák Agnes (ESE) 478. Súlv- lökés: 3. Marosvölgvi Mónika (ESE) 10.02. Diszkoszvetél: 5. Ma i-os völgyi Mónika (ESE) 22.84. ILöifé^^et A hatvani vadásztársaság koronglövő pályáján került sor az MHSZ lövészklubok és vadásztársaságok rende­zésében a dr. Nagy Gyula Csaba megyei koronglövő emlékversenyre. A soproni egyetem fiatalon elhpnyt va­dászati szakemberének tisz­teletére rendezett versenyen az A-kategóriában Cseplye László, a kompolti vadász- társaság tagja 43, a B-ka- tegóriában pedig Simon László (MHSZ Eger) 47 ta­lálattal végzett az első he­lyen. A csapatversenyt az MHSZ Eger nyerte 163 ponttal, a kompolti Széche­nyi Vadásztársaság (161 pont) , és a Buda vidéki Er­dő- és Vadászgazdaság csa­pata (148 pont) előtt. A leg­fiatalabb résztvevőnek a hatvani vadásztársaság által alapított emlékserleget Nagy Hubert (Sopron) erdemelte ki. Többet, jobbat reméltünk Félévi mérlegen az Eger SE női kézilabdacsapata A bajnoki felkészülés* szolgáló téli teremtornákon összességében változó siker­rel szerepelt az Eger SE NB I. B-s női kézilabdacsapa­ta. a vidéki' bajnokság ered­ményei hatására azonban mégis fokozott érdeklődés nyilvánult meg a csapat 1981. évi bajnoki szereplése iránt. A legjobb vidéki NB I-es csapatok ellen elért si­kerek, Vineze gólerős játé­ka, a csapat fiatal .tehetsé­gekben bővelkedő kerete arra engedte következtetni a szurkolókat, hogy az idén talán ismét elérhető közel­ségbe kerül az élvonalba történő feljutás, de leg­alábbis végig „versenyben’ lesz a csapat, Bizakodtak ebben szokásos óvatosság­gal szakoszályon belül í^, noha a középtávú célkitűzés későbbre irányozza elő az NB I-et. Tudott volt, hogy szezon kezdetén nélkülözni kénytelenek legjobbjukat, a sérült Hegedűseiét, hiányát azonban gyakorolták meg­szokni a vidékbajnokság mérkőzésein, időszakos he­lyettesítése nem jelentett váratlan feladatot. Akadozott a gépezet Már a bajnoki rajt rosz- szul sikerült — itthon dön­tetlen a Balaton Bútor el­len — aztán a továbbiak­ban is alig volt olyan mér­kőzés, amelyik táplálta vol­na az előbbrelépés remé­nyeit. A TFSE elleni, őszi szezonból előrehozott mér­kőzéssel együtt az ESE ti­zennégyszer lépett pályára bajnoki találkozón és mind- össze 15 pontot szerzett Alig több mint 50 százalé­kos teljesítménnyel a baj­nokság félidejénél a közép­mezőnyben tanyáznak az eg­riek, pontszámban messze lemaradva a feljutást jelen­tő helyezéseket elfoglaló TFSE és a Postás mögött. A számok szerint: Itthon 8 4 3 1 145-134 11 Idegenben 6 2 — 4 90- 83 4 összesen 14 6 3 5 235-227 15 Nem jelentett különösebb előnyt a hazai pálya az Eger SE-nek. Mindössze a Csepel és a szerény képes­ségű Tisza Cipő elleni biz­tos győzelme volt kivétel, az ózdiak és az Elzett legyő­zése — egyetlen gól különb­séggel — igencsak keserve­sen történt. A már említett B. Bútor mellett, a ^Goltí- berger és a Postás is dön­tetlennel távozott Egerből, a TFSE pedig fölényes győze­lemmel adott figyelmeztető leckét a bervai pályán. Ide­genben Mátészalkán és az újonc Miskolc ellen győztek az egriek, kikaptak Pécsett, Hódmezővásárhelyen, a KÉV Metrónál és a TFSE-néi Volt a szezon közepe tájár egy mélypont, amikor hé! mérkőzésből mindössze egy­szer nyer az ESE. Csak Mucha dicsérhető A csapatban 14 játékos kapott helyek közülük egy­értelműen csak Mucha di­csérhető. Az ifjúsági válo­gatott játékosra mondható el leginkább, hogy sokszor megfelelő társ nélkül is ké­pességei szerint, és ami kü­lön említésre méltó, nagy aka­rással .játszott. Rajta kí‘ vül Nácsa és Szeder sorol­ható még a jók közé. bizo­nyítva, hogy kapusposzton nincs különösebb gond. Na­gyon gyengére sikerült a tavaszi idény Vineze számá­ra. Csak ritkán játszott ké­pességei szerint^ többségé­ben adós maradt a gólszer­zéssel, ami elvesztett pontok­ba került. Nem csoda, hogy bár tavaly a felnőttváloga­tottban js szóhoz jutott, az idén nem volt olyan kísér­leti válogatott keret, mely­ben megtalálhattuk volna a nevét, Érthetetlennek látszik ilyen hosszú hullámvölgy egy játékosnál, ennek oka bizonyára szakmai eredetű. Hegedüsné sérülés, valamint betegség miatt öt alkalom­mal hiányzott. A hosszú ki­hagyás után nem lehetett mindjárt kirobbanó formá­ban, ezért nem tudott töb­bet segíteni az esetenként csak vergődő csapaton. A többiek közül Verebélyi először játszott végig egy szezont, a tapasztalatszerzés­hez több türelmet igényel­het. Szabó. Juhász és Bo- zsikné kéoességej szerint szerepelt. Horváth két. mér­kőzés után vált ki a csapat­ból sérülés miatt. Káló és Popovics nagyon kevés bi­zonyítási lehetőséget kapott. Seffer' hosszú kihagyást kö­vetően felkérésre lépett is­mét pályára. A szezon ele­jén úgy tűnt. beilleszkedik majd a csapatba, de aztán szép csendben ..leköszönt”. A tavaly elbűcsúztatott Csatlósnét szezon közben hívta vissza a szakvezetés, jóformán edzés nélkül foly­tatta, azt nyújtotta, ami adott esetben elvárható tő­le. Beállítása a kapkodás jeleként fogható fel. szak­mailag nehéz lenne indokol­ni. A házi góllövőlistát Vin- rze vezeti 64 góllal, mögötte Hegedüsné 57, Mucha 54, Ju­hász 16 gólos. Mi lehet a bajok forrása? A csapat szakmai munká­ját tíz éve irányító Bereczky György edző —. akinek a kézilabda iránti elhivatottsá­gát nehéz lenne vitatni —, nincs könnyű helyzetben. Az elvárás vele és csapatá­val szemben mindenkor az NB I., miután egyszer már eljutott oda. Az egyesület vezetése 1980. év végén mó­dosítást tervezett a szakmai irányításban. Aminek nagyon rossz módját választották, kivitelezhetetlennek is bizo­nyult, sót az eddigiek sze­rint csak nagyobb bajt okoz­tak. Bereczky György ma­radt az edző. akinek most nagyon fontos lenne a bi­zonyítás, az eredményes sze­replés. Sajnos az igyekezet jó adag, minden korábbit meghaladó türelmetlenséggel párosul, ez átragad a játé­kosokra. béklyót köt a lá­nyok kezére, lábára. Nincs fazon, a kapkodó cserélge­tések lehetetlenné teszik a folyamatos játékot, eseten­ként teljes a káosz, még hazai pályán is „villoghat” az ellenfél. Mindenki nyu­galmat kér a másiktól, köz­ben remeg az idegességtől. A játékos nem vállalkozik, mert az esetleges sikertelen­ség következtében azonnal ledorongolják, esetleg lepa­rancsolják a pályáról. így képtelen az adottságainak megfelelőt nyújtani a gárda, pedig látva a listavezető TFSE játékát, a meglévő képességekkel nagy merész­ség Egerben NB I-ről beszél­ni. . Alapvető hiányosságok —, mint például a körülmé­nyes lassúság — eleve kizár­ják a magasabb osztályt, és hol van még akkor a takti­kai fegyvertár és egyéb kel­lékek. Nincs könnyű helyzetben az egyesületi és szakosztály­vezetés "sem. összhangot kell teremteni a leírt és mondott1 igények, lehetőségek, elvárá­sok között. Idegeskedésre ebben az évben már semmi ok. Nyugodtabb légkört te­remthetnek a csapat háza táján, tervezhetik megfon­toltan. kellő körültekintés­sel a jövőt. Bizonyíthassa be az együt­tes, hogy többre képes, mint tavasszal. Felszabadultabb játékkal sikerülhet’a felzár­kózás. Ezt igénylik a szur­kolók is, akik kitartva a csapat mellett, megbocsátot­ták azt is. hogy az ered­ményjelző tábla hosszadal­mas javítása idején tájékoz­tatásuk is csorbát szenve­dett. Az őszi szezonra július 13-án kezdték meg a felké­szülést. Személyi változás is történt a keretben, Bozsikné befejezte játékospályafutását, ugyanakkor Majoros Ildikó- visszaigazolt a Nyíregyházi Volán együttesétől. Fesztbaum Béla Agria ’81 Hajrá következik Az utolsó fordulók vannak már csak hátra és szombaton délután befejeződik az Egerben folyó nemzetközi sakkverseny, melyet a Heves megyei Sakk» szövetség és az Eger SE sakk- szakosztálya rendez a Klapka u. H. szám alatti emeleti tanács­teremben. A mesterek csoport­jában Salánki (BÁCSÉP) maga­biztosan vezet, kilenc forduló alatt 7 pontot gyűjtött. Mögötte klubtársa, Kormányos foglalja el a második helyet 6 ponttal, majd négy versenyző — köztük az egri Tóth — következik 5.5 ponttal. A csoportban játszó eg­ri dr. Gara kezdeti sikerek után némileg megtorpant, említést érdemel viszont, hogy közben bravúros győzelmet ért el a román Bíró ellen, akinek eddig ez az egyetlen veresége, A mes­terjelöltek ,,A" csoportjában Fodré (Viscosa) és Legahn (NSZK) egyaránt 6 pontot szer­zett, az üldözők között Sándor (ESE) és Kiss (GYSE 4,5—4,5 pontot ért el kilenc játszmából, A mesterjelölt .,B” .csoport egyik ágán kimagaslik a 7 pontos É©- ronyák (Postás), a másik ágon Vajay (BUSE) még ettől is töb­bet, 7,5 pontot szerzett. Itt a gyöngyösi Horváth 7 ponttal foglal el előkelő helyet. Az I. osztályú csoport résztvevőd egy fordulóval előbbre tartanak. A szegedi Szögi 8 pontos, közvet­len követői között van 7 pont-; tál az egri Lukács is. A verseny keretében péntek ken délelőtt 18 órától villám­versenyt rendeznek. A sakkja- ték érdekes, mozgalmas formá­ja bizonyára sok izgalmat is tartogat. Az egri sakkversen^ a szombat délutáni eredményhir­detéssel fejeződik be, de azt követően újabb eseményre kerül sor. Az idei Somody-emlékver- seny szombaton délután kezdő­dik és másnap, vasárnap dél­előtt fejeződik be. A lapunk tíz éve elhunyt sportrovatvezetője emlékére rendezendő villám­csapatversenyre 24 egyesület csapata nevezett. Innen— onnan Egerben, a lakótelepek között! sportversenyek legutóbbi rendez­vényén úttörő fiú kerékpárt óéi­ban a Hadnagy úti lakótelep csapata lett az első. a Tittel Pál utca és a 10. számú iskola nap­közis csapata előtt. Augusztus 3-án, hétfőn 14 órától a Hámán Kató megyei Üttörőházban Or- goványi Sándor, a Bp. Volán sakkmestere tart élménybeszá­molót, majd szimultánt ad a je­lentkezőknek. ezt követően pe­dig a lakótelepi városi döntőre kerül sor. Augusztuß 4-én 13 órától a Diófakút utcai lőtéren a gyerekek egyéni lövészversenyét rendezik meg. Augusztus 2-án, 17 óra! kez­dettel játsszák le a kővetkező labdarúgó MNK selejtező mér­kőzéseket: Nagyréde—Tárnámé­ra, Boldog—Apc, Gyöngyösha­lász—Heves. Tamalelesz—Kom­polt, Mikófalva—Egercsehi. Nosz- vaj—Domoszlő, Erdőtelek—Po­roszló. —O— Augusztus l-én, szombatos öregfiúk labdarúgó-mérkőzésére kerül sor Egerben a stadionban, 17,30 órai kezdettel Besztercebá­nya és Eger csapata találkozik egymással. A volt válogatottak­kal tűzdelt csehszlovák együttes­sel a következő játékosok állnak ki Eger képviseletében: Csank, Rozsnak!, Szűcs S., Szűcs I„' Kiss, Mészáros, Szász. Tátrai, Ré­vász, Várallyay, Czeglédl, Mis- kolczi II., Nagy F., Tóth M. Arányok, értékek, kérdések (2.) Válfajé fciiíéüisisÉif AZ ÖSSZEFÜGGÉSEKRŐL SZÖLVA ELSŐKÉNT AZT A SPORTSZERKEZETI REND­SZERT említeném, amely az egyesületeket csaknem kizá­rólag arra ösztönzi, hogy az olimpiai sportágakra fektes­sék a fő hangsúlyt. Ez ugya­nis az egyesület rangjának hivatalos elismerési mércé­je, ennek függvényében íté­lik jónak vagy kevésbé eredményesnek az egyesüle­tet Ha történetesen egy-egy új sportág felvétetne az olimpia műsorára. akkor derülne ki, hogy milyen rö­vidlátó, szűkkeblű ez a sport- politika. hiszen a nem olim­piai sportágak évtizedes el. hanyagoltságát nemigen le­hetne rohammunkával pótol­ni. Ez azonban még mindig új.Nmüm,- 1981. július 30., csütörtök -• csak a kisebb gond. Ezután jönnek a nagyobbak. Vajon miért nem szúr sze­met az illetékeseknek az a jelenség, hogy áprilistól ok­tóberig az ország bármelyik teniszpályájáról legyen szó, azok reggeltől estig zsúfoltak. Nemcsak a magyar ranglis­tán szereplő játékosoktól. Az igazi tömegérdeklődéstől. Ügy tűnik az úgynevezett töme­gek nem tudják, hogy amit oly szívesen űznek az nem az ő spb£tjuk! hazánkban az ötvenes évek kiugróan magas labdarúgó- eredménye] — nemcsak a válogatott, hanem az NB-s bajnokság színvonala is — óriási népszerűséget terem­tetett a sportágnak. A lab­darúgás nemzeti közüggyé vált. Ezt a belső folyamatot erősítette a világháború utá­ni fellélegzés idős-zaka, s az. hogy nemzetközi méretekben is hódított a foci. A különböző sportágak iránti érdeklődés azonban a technikai haladással — pél­dául az autóversenyzés, a Forma 1-es futamok — a különböző társadalmi réte­gek szociális-gazdasági-kuí- turális helyzetének módosu. lásával együtt változott. Er­ről ríem vettünk tudomást. Mint ahogy arról is nehezen vettünk tudomást, hogy meg­szűntünk labdarúgó-nagyha­talom lenni. Nem józanítot- tak ki bennünket sem a nem­zetközi kudarcok, sem a ha­zai bajnokság elképesztően alacsony színvonalú mérkő­zései, melyeket a nézők egy­re gyakrabban „jutalmaztak” távolmaradásukkal. Ahelyett, azonban, hogy nyomon követ­tük volna a társadalmi-gazda- sági-kulturális élet változásain, alapuló sportérdeklődés-szer. kezet változást, szinte dog­maként. ragaszkodtunk ah­hoz. hogy Magyarországon a labdarúgás jelenti a sportot. Annyi gondot, pénzt, fárado­zást fektettünk a fociba, hogy azt még a közvéle­mény nem is "oly vékony ré­tege is sokallta. Lehet, hogy a magyar lab­darúgó-válogatott kijut a spanyolországi világbajnok­ságra, lehet, hogy nem. Et­től azonban még nem válto­zik az a tény, hogy a labda­rúgó-világbajnokság csak egyike a világ sportnaptárá­ban ismétlődő fontos ese­ménysorozatnak. Ugyan blyan mint Moszkvában az óriások küzdelme, az Izvesztyija Kupa, olyan mint a Monzá­ban sorra kerülő Forma I- es Grand Prix versenyek egyike, olyan mint a Sí Vi­lág Kupa káprázatos siklá­sainak egy-egy állomása, olyan mint Wimbledon, olyan mint bármely más nagy sportesemény. Nem több, nem is kevesebb. A világ sportértékitéletéről tu­domást nem venni lehet egy darabig. Nem is jár olyb.n tragikus megrázkód­tatással mintha gazdasági arányait, értékrendszerét nem vészük tudomásul, de hogy előbb-utóbb igazolni kell hozzá, erről éppen gaz­dasági területen vqnnak igen fájdalmas tapasztalataink. Ezt az érdeklődésszerkezet váltást nem erőszakolni kell. csupán megkönnyíteni, elő­segíteni. hiszen nagyon jól kivehető vonulatai emelked­nek ki a valóságból. Említ­sük talán a motocross verse­nyeket, vagy a hegyi autós­futamokat, minden alkalom­kor több tízezres nézőszám­mal, De ne feledkezzünk meg például arról sem, hogy telente a Mátra és Bükk sí­pályáit ellepik az érdeklő­dők. A sífelvonók építését végülis a közvélemény nyo­mása provokálta ki. Ha valaki mindezek után azt várná, hogy most hosz- szas rábeszélés következik, annak érdekében, hogy ki­áltsuk ki a teniszt vagy a sízést új szupersportággá hazánkban, csalódni fog. Az viszont tény, hogy mind a résztvevők, mind a nézők számát tekintve a magyar sportszerkezet változásá­ban van. Erről tudomást nem venni már több mint hiba. Az érdeklődésszerkezet ugyanis dinamikusan válto­zó kategória és nem statikus valami. Ezt a változást kell- elősegíteni, nem pedig lefé­kezni. Előre kellene tekin­teni és tervezni. Mi várható öt, tíz vagy húsz év múlva? Mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok? I.^-het-e vala­miféle törvényszerűséget ki­mutatni a,z anyagi-gazdasági, társadalmi-kulturális szint és a különböző sportok iránt megnyilvánuló igények kö­zött? Ha léhet, ha van ilyen törvényszerűség, hogyan ér­vényesül? A másik nagy témakör, amelyet Éeítétlenúl érinteni kell, a sportoló sátusza, élei te. foglalkozása körüli — mindmáig megoldatlan — kérdéscsoport. Azt már szám­talanszor megfogalmazták, hogy szocialista viszonyok között járhatatlan út a pro­fizmus bevezetése. Hogy mi­ért, azt nem látom teljesen világosan. Nem tudom el­dönteni például, hogy a pro­fista státusz elérése — ha tilos — miért lehet ajándék Bálintnak, Fazekasnak vagy Müllernek? Vagy például a munka szerinti elosztás el­ve, amely a szocializmus egyik törvényszerűsége, mi­ért nem érvényesülhet a * sportban ? Helyette kerülő­utakra, sokszor vakvágá­nyokra terelődik a sportoló. Nem vállalhatja saját ma­gát. Nem vállalhatja, hogy a foglalkozása öttusázó, bok­szoló, jégkorongozó. Félállá­sokba. félstátuszokba, fél­megoldásokba, fél és teljes hazugságokba, m.agatartás- formákba kényszerül. Persze rögtön felmerülhet a'^agy kérdés, áru-e á sport és s áruvá válhat-e a spor­toló teljesítménye? Ha lát­szólag el is fogok kissé tér­ni a tárgytól, nem azt te­szem. (Folytatjuk) Szigethy András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents