Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-30 / 177. szám

XXXII. évfolyam, 177. szám ÁRA: 1,40 FORINT 1981. .július 30.. csütörtök AZ M52MP H€VES MEGYEI BIZOTTSÁGINAK NAPILAPJA VHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! -----­i V Uj mecénások H osszú éveken át me­gyénkben is az ipari üzemek voltak az el­ső számú mecénásai a székhelyet adó, valamint a környékbeli települések különböző gyermek, egész­ségügyi és szociális léte­sítményeinek. Ezenkívül szinte megszámlálhatat- lanok azok a levelek is, amelyekben út- és járda­építéshez, kuVtúrház fel­újításhoz, vagy éppen egy vízvezeték meghosszabí- tásához kérték a gyárak anyagi és erkölcsi támoga­tását. A címzettek tiszteletére s egyben becsületére is le­gyen mondva: ha tudtak, ha tehettek az első kérő ■ és hívószóra segítettek. Ki pénzzel, ki olcsó építő­anyaggal, mások díjmen­tes teherautóval, vagy au­tóbusszal, a kisebb raun- ' 1 kahelyi kollektívák, közü­lük is elsősorban egyes szocialista brigádok a sza- ! bad szombatjukat, vagy i vasárnapjukat is szívesen feláldozták a rászorultak kisegítésére. E nagyszerű mozgalom — mert időközben akar- va-akaratlannul is azzá alakult — ma is száz, e- zernyi szép példával szol­gált. . Megyénkben sincs egyetlen \ egy olyan gyár, gyáregység és vállalat sem, amely „ne fogadott volna örökbe” egy iskolát, szo- 1 ciális otthont, óvodát, vagy bölcsödét, sőt a tehetőseb­bek még a bejáró dolgozó­ik faluszépítő, községépítő, fejlesztéseiből is egyre többet vállalnak magukra. A kellemest, a jót sajnos lassabban veszi észre az ember, mint a rosszat, a kellemetlent. Valljuk be őszintén: sokáig így vol­tunk egy kicsit azokkal a termelőszövetkezetekkel is, amelyek csendben, halkan új mecénások lettek, és j sorra ajánlották fel forint­ul jaikat. gépeiket, vagy szak­ul embereiket azért, hogy H i székhelyük, és környeze- iítük ifjú és idősebb nemze- J * dékenek élet- és munká­lj körülményeit szebbé, és \ gondtalanabbá tegyék. | íme egy példa a sok kö- ! zül. Dektnek ma sincs ipa- ] ra. a falu iskoláját, mozi- ; ját, kultúrházát. egészség- ügyi kombinátját mégis ! mindenki megcsodálja, v Sőt! Irigyli is egy picit. ' Mondani is fölösleges, hogy mindezt az. új me­cénás, a termelőszövetke­zet segítségével érték el. i De említhetjük Nagyrédét, Abasárt, vagy Egerszólátot is. Egyre töljb olyan ter­melőszövetkezetünk van tehát, ahol nemcsak sze. retnének. vagy akarnának, hanem tudnak is áldozni a köz javára. Elmúltak te- .' hát azok az idők. amikor ; egy táj, vagy egy település i arculatának megváltoz­tatásához. az ott lakók éle- ‘ tértek jobbá tételéhez csak az ipar tudott hozzájárul- i ni. Tegyük gyorsan hozzá: J a mecénás gyárak, a me­cénás termelőszövetkeze­tek. valamint•» az ő pártfo- ' goltiaik köz*s örömére. És valamennyiünk • javá- ■ ra, hasznára egyaránt. Koós József A pneumatika jelene és jövője v Újabb lehetőségek a fiatal műszakiak előtt Befejeződött a Háromhapos egri konferencia Mint lapunkban beszámol­tunk róla: „Fiatalok a mű­szaki fejlesztésért” jelszóval július 27-én háromnapos or­szágos konferencia kezdődött Egerben a pneumatikus ele­mek alkalmazásáról, vala­mint a pótlólagos automati­zálásról. A szakmai tanács­kozáson — amelyet a KISZ Központi. Bizottsága, az Al­kotó Ifjúság Egyesülés, a KISZ Heves megyei Bizott­sága, a GTE egri szervezete, valamint az egri Finomsze- relvénygyár KlSZ-bizottsága szervezett — az ország 52 gyárából, vállalatából, intéz­ményéből több mint kétszáz fiatal műszaki képzettségű fiatal vett részt. A háromnapos program keretében egyebek mellett véleményt cseréltek a részt­vevők az ipar automatizálá­sáról, a pneumatika előnyei­ről és gazdaságosságáról, a legújabb újdonságairól és az új fejlesztések, kutatások főbb területeiről. A plenáris ülésen az Ipari Minisztérium képviselője az eddiginél is nagyobb segítsé­get kért és ígért a műszaki fejlesztésekhez, a szekció­üléseken pedig az Alkotó If­júság Egyesülés feladatairól, a különböző pályázatokra készült műszaki tanulmányok hasznosításáról és a hélyi védnökségvállalásokról hang­zottak el referátumok. A KISZ Központi Bizottságának titkára pedig a „KISZ rész­vétele a műszaki fejlesztés­ben” címmel tartott előadást. A pneumatika: elemek hasznosításának eddigi ered­ményeit az egri Finomszerei­vé fy gyár vezető szakembere; ismer lették meg a gyárba látogató vendégekkel. A há­romnapos konferencia szer­dán délután befejezte mun­káját. .. És, hogy milyen eredménnyel, arról Kócza Imrét, az egri Finomszerel- vénygyár vezérigazgatóját kérdeztük, — Mindenekelőtt azt sze­retném hangsúlyozni — mon­dotta a vezérigazgató —, hogy nagyon szívesen vál­laltuk a házigazda szerepét. Tettük ezt azért, mert egy­részt mindig is szívesen ta­nultunk, s tanulunk mások­tól, másrészt vállalatunk 1967-ben — ekkor kötöttünk együttműködés; szerződést a svéd Mecman-céggel — veze­tő szerepet kapott a pneu­matikus elemek hazai gyár­tásában és a pótlólagos au­tomatizálásban is. Igen sok tapasztalatunk van tehát az említett gyártmányok fej­lesztésében, gyártásában, al­kalmazásában és forgalmazá­sában. Ez a három nap nagy­szerű alkalmat biztosított ahhoz, hogy jobban megis­merhessük termékeink hasz­nálóinak véleményét, illetve ők is még többet megtud­janak gyárunkról, munkánk­ról, a pneumatikáról.' Én na­gyon sikeresnek tartóm a konferenciát, sok új isme­rettel gazdagodtunk vala­mennyien. És túl a szakmai dolgainkon: fiatal műszakja­ink. ismeretsége, barátsága is tovább szélesedett, és erősö­dött. — S mit ígér ai pneumati­ka jelene és jövője? — Mivel olyan időket élünk, amikor az ipari ter­melés hatékonyságának nö­veléséhez egyre több kor­szerű automatikára van szükség, és a szűkösebb anyagi lehetőségek miatt a meglevő gépek korszerűsíté­se is előtérbe került nem­csak jelene, hanem a jövője is ígéretes a pneumatikának. Vállalatunk VI. ötéves ter­vét ezeknek a követelmé­nyeknek és a lehetőségének szellemében dolgozta ki. A pneumatikái család több termékét továbbfejlesztjük és természetesen újakkal Is megjelenünk majd a hazai és a külföldi piacokon. — Az egri Finom-.zerel- vénygyár fiatal, műszaki ér­telmiségének — ahogyan a konferencia zárszavában is mondotta — igen nagy érde­me van abban, hogy az 1967- es vállalkozásukat a vártnál is nagyobb sikerrel valósí­tották meg. Mit kérnek, vár­nak most elsősorban tőlük? — Ez így igaz. S amire külön is büszkék vagyunk valamennyien, hogy fiatalja­ink nemcsak a szakmában, hanem a politikai munkában is példát mutattak. Védnök­ségünk nélkül aligha sike­rült volna az említett fej­lesztéseinket megvalósítani. És hogy mit várunk tőlük? Mindenekelőtt azt, hogy mi­nél többször és többen élje­nek az újabb lehetőségekkel, és szakmai műveltségüket, politikai elkötelezettségüket egyre gyakrabban kamatoz­tassák. Ismerve őket hiszem, hogy így is lesz. K. J. Új kirándulóközpont: Farkasmály — Javul a sielési lehetőség a Mátrá­ban — Felújítják a várkúti turistaházat Jobb külföldi turista, nagyobb idegenforgalom Az ev első feleben kedve­zően alakult a hazai idegen- forgalom — tanúsítják a sta­tisztikai adatok, jelentések. Tizenhárom, százalékkal több külföldi túrista érkezett ha­zánkba, mint tavaly ilyen­kor, s hasonló mértékben nőtt a kirándulók, átutazók száma is. Bár ennél kisebb arányban, csak 6 százalék­kal emelkedett a turisták itt-tartózkodási ideje, de kedvező jelenség, hogy a vendégek a tavalyinál na­gyobb arányban vették igé.nybe a kereskedelmi szál­láshelyeket. Ami pedig kü­lönösen figyelemre méltó: az idegenforgalomból származó bevételek összege 44 száza­lékkal növekedett.. Évente több mint másfél millió turista keresi fel He­ves megye idegenforgalmi nevezetességeit, legszebb tá­jait. A Mátra—Eger—Nyu­gat-bükki Intéző Bizottság gondozása alatt álló idegen- forgalmi területen egyidőben 300 ezren üdülhetnek, kirán­dulhatnak, pihenhetnek. A MEBIB az esztendő első fe­lében három megyét — He­vest, Nógrádot és Borsodot —- érintő-' középtávú Jejlesz­IPARTERV-vel, amely 15 kiemelt üdülőterület komp­lex fejlesztésére tett javas­latot. a Felső-Mátrától egé­szen a nyéki—málvi tavakig. Az idén az előzetes elképze­léseknek megfelelően fejlő­dött a megye idegenforgal­ma: Egerben átadták az ezer férőhellyel gyarapodott kem­pinget. a hegyi kirándulóhe­lyeken pedig újabb, a kör­nyezethez illő pihenőket, pa­dokat. asztalokat, esőbeálló­kat helveztek el. A kereset­tebb részeken erdei autópar­kolókat alakítottak ki. s gon- ■> doskodtak az intézményes szemétszállításról, a tájegy­ség védelméről. Az esztendő második felé­ben az egri vármúzeum fel­újítási munkálataival össze­függően egy. a miliőhöz illő kerítést építenek az ásatások köré. s középkori mintájú padokat helyeznek el a ka­zamatáknál. Egy hagyomá­nyos kirándulóközpont ki­alakítását tervezik továbbá a Gyöngyös közelében levő Farkasmály pincesoránál. A Mátrában tovább javítják a sielési lehetőségeket bizonyos talajrendezési munkálatok- Jbésj. progrgijiot készítetett agt kai. a meglevő hóágyúkat pedig szállító- és hótaposó berendezésekkel egészítik ki Szilvásváradon parkerdő lé­tesítését tervezik az. épülő 300 férőhelyes autóskemping közelében. A MEBIB támogatásával úgynevezett díszburkolatot kap a megyeszékhely sétáló­belvárosa. újabb díszkutakat állítanak fel az év végéig a városban, s várhatóan átad­ják a szépasszony-völgyi lo­vaspályát is. A tervek sze­rint még ebben az évben fel­újítják az Eget- közelében fekvő várkúti turistaházat is. amelyet korábban ezrek és ezrek kerestek fel a kirán­dulások során. Az adatok afra engednek következtetni, hogy fokoza­tosan érezteti hatását az utóbbi két-három esztendő­ben megkezdett tudatos ide­gen forga'om-szervező. -terve­ző tevékenység. A látogatók megszerzésében, megtartásá­ban sokat segít a javuló ke­reskedelmi ellátás. Gondot okoz azonban, hogy a fősze­zonban még mindig nem tart lépést a kereslettel az ide- - genforgaüni kínálat. Hatvani gépek Nagy János egy szíva ttyú meózása közben Három évvel ezelőtt még a kezdeti nehézségek sokaságá­val küzdött a Jászberényi Aprítógépgyár új gyáregy­sége. Hatvanban. A herényi­ek bizonyos kisebb sorozatú vegyiipari gépek gyártását — őrlő. osztályozó! keverő­berendezésekét — helyezték át Hatvanba. A csaknem öt­venféle különböző termék­ből ma már a Szovjetunió;- ba, Ausztriába, Marokkóba is szállítanak. A termek méreteihez igazodnak a szerszámok is.... és akik az óriáskalapácsot esetenként kézbe veszik: Luda László és Palya Mihály, Szekszir* ííábor a kész keverőgép végellenőrzése közben (Fotó; Szabó Sanda*#-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents