Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
A fagyl&lf történetéből A fagylalt korunk egyik kedvelt csemegéje, amelyet már nemcsak nyáron, hanem télen, nagy hidegben is Mívesen fogyasztanak. Elter, jedt a zordabb vidékeken is. mert ízes, tápláló, változatossá teszi étkezésünket. Sokféle fajtáját ismerjük. A hagyományos fagylalt, amelyet a vendég előtt ada- golólappal. vagy kézi adagolóval mértek ki. már lassan feledésbe merül. Inkább a tömeges fogyasztást elősegítő módszereket alkalmazzák, mint például automata, vagy félautomata gépi adagolást, valamint előre csomagolt kész fagylaltot, A régi receptek mellett újak kerültek előtérbe. Dúsítják több zsiradékkal, újabb izekkel stb. Lágyabb lett a fagylalt., a jégkrém. Divatos a pohárban, kehel.vben díszítve, gyümölccsel, tejszínhabbal, szeszes italokkal ízesített kü^ lönlegességek. A fagylalt harminc óv óta tömegélelmezési cikké vált, A? igények annyira megnőttek, hogy ezeket csak további modernizálással, gyakorlati megoldásokkal lehet kiélégítervi. Ezért került újra előtérbe a „fagylaltpor”, melyet hazánkban már 1949. ben szabadalmaztattak. Külön szabványt készítettek a minőségi követelmények biztosítására, de akkor még -nem tudott meghonosodni. Ma ' már természetes, hogy a könnyen tárolható, kezelhető, sokáig eltartható fagy. laltport az előírt mennyiségű tiszta vízzel oldják és rövid időn belül fagyaszthatva és adngolhatóvá válik. A fagylaltnak nagyon régi múltja van. Talán ott kezdődött, hogy a kínaiak az ízes, mézzel édesített gyű" mölcsleveket, hóval, jéggel lehűtötték, fagyasztották. A rómaiak is alkalmazták ezt a módszert, az Appeninek- ről hozatták le rabszolgáík- kél a havat, ezzel hűtőitek. Marco Polo, a legendás hírű utazó, aki Kubláj kán vendégeként beutazta Kína déli vidékeit és egyik tartományának helytartója lett. arról írt, hogy a kínaiaknál ismert a fagyasztott étel. a fagylalt, mely a főurak asztalának büszkesége. Valószí. nűleg a fagylalt receotjét is magával vitte hazáiéba, de annak sorsa már nem követhető. Aonvit azonban tudunk. hoev 1669-ben Párizs. b*n Vatel fanvlaitké'ritő nevét iegvezték fel. később pedis- Audiger szállodásét, aki szintén népszerűsítette az űi édességet. Olaszország, bán Cultellit tartják a fagylalt felfedezőjének. Feljegyzések szerint XIV, I-ajost Condé herceg fogadta Chan, tllly.ben, palotájában, és huszonöt vendég volt tanúja annak, hogy fagylaltot té. laltak fel. Aranyozott ezüst kelyhekben tették a vendégek elé a tojásformájű színes fagylaltot. Később ez a tálalási mód elterjedt Franciaországban. Azután változott a divat, és csak 200 év múlva lőtt megint divatba a tojás alakúra formált fagylalt. Párizsban 1774-ben már tejes és tejszínes fagylaltot árusítottak, 1879*ben Angiié, bán is elterjedt az új édesség. Amerikában, Baltimore, bán 1856_b«n létesült az első tagylaltayái'tó üzem. Hazánkban a múlt század közepe táján kezdődött meg a fagylalt értékesítése. Pest; Budán az ismert cukrászdákban lehetett „hideg nya. latot” kapni. A tejszeparátor felfedezése, a répacukorgyártás elterjedése, a régimódi sós-jeges hűtés helyett modern gépek feltalálása hallatlanul meggyorsította a fagylalttermelést és -fogyasztást, Ez a folyamat még ma is tart és újabb változatokkal marad érdekes, népszerű a fagylalt (otthon készíthető fagylalt, elvihető tartós csomagolású fagylalt és jégkrém stb.). Hazánkban évente kb. 3 kg az 1 főre eső fagylalt- fejadag. Svédországban 10 kg, az NSEK-ban 20 kg, az USA-ban 30 kg körül mo. zog az, 1 főre eső évi fagy. laltfogyasztós. A tömegtermelés térhódítása ellenére jól megtalálják számításukat azok a cukrászok, akik régi módszerekkel, de bő választékkal, látványos kiszolgálással kínálják vendégeiknek a sokféle, főleg gyümölcsfagylaltot, melyet hűtőpultból mérnék ki és ostyába adagolnak. Az olasz „gelateria italianá” ún. spaknival (adagolólappal) májasra húzott fagylaltot ad a vásárlónak. A fagylalt több ezer éves múlttal rendelkezik, de a mai napig nem unták meg az embrek. Nem szégyellik az utcai fogyasztást. így külföldön is mindenütt találkozhatunk utcán fagylaltom emberekkel. Télen és nyáron egyaránt szívesen fogyasztják. és mi, magyarok, akik csak nyáron eszünk fagylaltot. megborzongunk, pl. az északi államokban, vagy Moszkvában, amikor 10—20 fokos hidegben fagy- laltozókkal találkozunk. (R. J.) KétfeUá iiofju A hír nem „kacsa”: kétfejű borjú született a veszprémi áliatkórházban. A tehenet kényszerellés miatt vitték be az állategészségügyi központba a balatonkenesei Egyetértés Tsz-ből. s a „császármetszés” után az utód, a bikaborjú kél fejjel került napvilágra. A veszprémi állatkórház orvosai a sikeres műtéti beavatkozás után úgy vélték, hogy a kétfejű borjú csak néhány óráig élhet, de a jóslat nem vált be. A két fejjel született állat már két napot is túlélt és anyjával együtt hazaszállították Balatonkenesére. Kutyadivat, kutyaművsszet Divatbemutató volt nem. rég Párizsban, ami önmagában nem szenzáció. Ezúttal azonban volt valami különleges a pilóta stílusú és leopárd foltozású ruhákban, bársony- és estélyi kabátokban és szabadidő-ruhákban. A kollekciókat felvonultató „manekenek”, akik olykor esipkés kisnadrágo- kat, pizsamákat és fürdőruhákat mutattak be, ugyanis — csaholtak,., Minek csaholtak és miért volt az örömteli farkcsóválás? Talán azért, hogy ők is részesei annak a kereskedelmi sikernek, amely évi hetvenmillió frankot hozott gazdáik konyhájára. Kilencmillió kutya, hétmillió madár, nyolcmillió macska termelte ezt az összeget: azazhogy ennyibe került etetésük, fürdetésük, frizurájuk, kozmetikájuk, gyógyításuk — és legújabban „ruházkodásuk”. Napjainkban ugyanis Kutyaúrfi estélyre készül China, Badrutt bankár kutyájának művészportréja a kutyák már nem ugyanazt az élelmet fogyasztják, mint gazdáik., hanem fogazatuk erősítésére proteinos marhabőrt fokhagymaaromával, és különféle húsokkal kevert vitaminkoneent- rátumot. Csont helyett sokszor csupán műcsontot „fogyasztanak”. Szomszédomban van egy egyiptomi macska, amely sem tejet, sem húst, sem levest, de még egeret sem kóstolt életében, hanem a Kiti-Kat nevű macskatápon nevelkedett, Ha közönséges élelmet nyújtanak neki, megvetően elfordul, és magyarországi macskatársaival ellentétben teljesen közömbösen hagyják a konyhai szagok, vagy a család étkezése. Éppen ezért ma Franciaországban ez egyik legvirág- zóbb iparág az állatélelmet előállító ós forgalmazó ágazat, Nem csoda tehát, hogy az elmúlt hónapokban készült felmérés, melynek során nyalcszáz 6—16 éves gyermeket kérdeztek meg pályaválasztási szándékáról, 12 százalékuk azt felelte: állatorvos szeretne lenni. Az állatipar után most az „állatművészet” is porondra lépett, „festesse meg ked. vermének művészi portré, ját” jelszóval. Papnője és udvari festője egy bizonyos Monkey. Rotsohild-kutya arcképe Nicole Hatéitól Nicole Ratel nevű hölgy, akinek megrendelői között szerepel Rostchild báró, Or_ nando herceg, A hölgy arra hivatkozik, hogy a középkor nagy festői is szívesen festették meg klienseik portréját kutyájuk társaságában. Miért ne lehetne most a kutya önálló személyiség — gazdája nélkül, vagy mellett? Van Dyck, Van Eyk, a veleneei Carpaccio nem restelltek kutyás bankárokat festeni, akkor neki se derogál. Ezzel szemben áll egy másik hír: kórházba kellett vinni egy öregasszonyt, mert évek óta már esak az áruházakban kapható olcsó ku- tyakonzerveken élt — másra nem telt szerény nyugdíjából. Legutóbb azonban ételmérgezést szenvedett, és súlyos állapotban szállították be a mentők egy pári. zsi közkórházba. . K. 8*. J. — Halló, ATI? — Nem, itt Laci. — Szeretnék jelentkezni tanfolyamra! — Nálam?! — Miért, nem Autóközlekedési Tanintézet?! — Nem az vagyok! — Nem nulla-három a maga vége?? — Nem, az én végem nulla-négy! — A fene vigye el! — Kösz... — Halló, Farkas elvtárs bent van? — Itt niycs bent. Akkor kérem a helyettesét! — Itt az sincs benti — Hát akkor ki van bent? — Én! — Miért, maga ki?! — Én, én vagyok! Maga hívott, vagy nem?! — Ne gorombáskodjon ve. lem, maga téves! — Téves a ... I — Hafló ügyvédi munkaközösség? — Nem. ez egy békés családi közösség. Volt! — Akkor adja meg a számukat! — Nem tudom, és ha még egyezer telhiv. az ügyvédem, számát, adom meg! — Hülye! — Vagy te is!... — Te vagy az. Feri? — itt nem lakik Feri! — Akkor mellément, — Mellé bizony! — Legközelebb ne vegye fel! — Jó. Ha nem veszem akkor én vagyok, ha felveszem, akkor a Feri. — Drágám,..?/ — Disznó! — Bocsánat, akkor nem drágám! ★ — Halló, Posta) Díjelszá móló Hivatal? Kérem, vonják le a telefonszámlámbc a mellébeszélést! — Sajnos, nem. tehetjük. Ez a terhesgondozó. — Halló, terhes vagyok! — Mitől? — A telefontól! — Akkor forduljon a No- bel-díjas bizottsághoz! — Miért, nem a távbeszé. lő üzem?! — Nem, ez a földt£ngés- vizsgáló intézet! — Halló, zárt intézet? Én egy telefonfülkében vagyok és két forintért azzal szeretnék beszélni, akivel akarok! — Nagyon súlyos, de én a vízügy vagyok! — Halló, túzügy?! — Nem. — Lucifer kartárssal szeretnék beszélni! — Mondottam, ember, küzdj és bízva telefonálj! Tormai László mVSűBBorolc Kossuth rádió 4.25—7.59 Jó reggeltl 8.05 Műsorismertetés. Kb. 8.20 Mai kulturális programok 8.25 A magyar tudomány „szürke eminenciásai”. 8.55 Yma Sumae énekel. 9.10 Jónás Mátyás népi zenekara játszik. 9.44 Chopin- etűdök. 10,05 MR 10—>14 — különkiadás. 10,38 Kó. rodi András vezényli a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát. 11.41 Ábel a rengetegben, 12,00 Déli krónika, 12,20 Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben, 12.30 Reklám. 12.35 Törvény- könyv. 12.50 A rádió Dalszínháza. Bástyasétány 77, Háramfelvonásos operett, 14.41 Élő világirodalom Spanyolország. 15.10 Dominó. Fesztiválról fesztiválra 15.58 Hallgatóink figyelmébe! 16.00 Ütközben. 16,05 Júliusi éjszaka. 16.34 Sárközi Béni népi zenekara játszik, Lerner Ferenc nótákat énekel, 17.07 A századelő irodalmának hetei. Az elbeszélés megújulása. 17.42 Reklám. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 18.35 Mai könyvajánlatunk. 18.2? Hallgatóiak figyelmébe! 18.30 Esti magazin. 19.jB I.emezmúzeum. Beethoven; C-dúr zongoraverseny. 19,55 Olvadáspont. Bálik Mihály műsora. 20.25 Színes népi muzsika. 21.05 Tudomány és gyakorlat, 21,35 Fjodor Saljapin operafelvételeiből, 22,15 Sporthírek, 23,20 Tíz perc külpolitika, 32.30 A King's Singers együttes madrigál, felvételeiből, 22.50 Helyet, tesek. 23,00 Századunk ka, marazenéjéból, 0.10 Németh Gábor táncdalaibóJ. Petőfi rádió 4.25—7 59 A Petóft rádió reggeli zenés műsora. 8,05 A Német Néphadsereg központi fúvószenekara játszik. 8.20 Tíz perc kiilpo. litika (J»m.j. 8.33 Társalgó, 10.00 Zenedélelőtt. 1225 Gyermekek könyvespolca 12.33 Melódiákoktól. 13.28 Éneklő ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Tlp- top parádé. 18.33 Beszélni nehéz. 18.45 Nóták. 19 23 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Rengeteg pénz, 20,59 Reflexkiub. 22.28 Az Állami Népi Együttes zenekara játszik 23.15 A dzsessz a 70.es években. Televízió 15.32 Műsorismertetés. 15.35 Hírek. 15.40 Testünk. XXV/7. rész: Artériák (Ism,). 18,05 Vénéi portré, film Vándor Sándorról (Ism,) 17.00 Az ítélet Cseh. szlovák tévéflimsoroaat VI/2. rész: Az emberrablás. (Ism.) 17.45 Reklám. 17.50 Szülök nélkül? A szegedi körzeti stúdió műsora. 18.20 Másfél millió lépés Magyarországon. Végig az országos kék túra útvonalán. XIV/12. rész: A , Balaton-f el vidéken. 19.00 Reklám. 19.10 Idősebbek is elkezdhetik ... Tévétoma 19.15 Esti mese. Az elvarázsolt vámőrök. NSZK rajzfilm. (Egér a Marson.) 19.30 Tv_híradó. 20.00 A „Fekete Macska” bandája. Szovjet bűnügyi filmsorozat. V/2. rész. 21.15 Stúdió ’81, A televízió kulturális he. tilapja. 22.15—kb. 23.30 Universiade 1981. összefoglaló a hétfői és a keddi eseményekről. Kb. 22.45 Tv-hiradó 3. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés.. 20.01 Orosz nyelvű hírek. 20.05 Népművészet Grúz-iában Szovjet rövidfilm (Orosz nyelvű). 20.15 Porcelánfestés. Szovjet rövidfilm a szovjet iparművészet remekeiről. 20.25 Orenburgi kendő. Szovjet rövidfilm ism. 20.35 Vityebszki képek. Szovjet rövidfilm — ism. 20.45 Német nyelvű hírek. 20.50 Tv-Mradó 2. 21.10 Televíziós mesék felnőtteknek. Szetna, a varázsló.
