Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
CSÜTÖRTÖK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTAR n koppenhágai békemenet A LAPOK, HÍRÜGYNÖKSÉGEK tudósításai mind gyakrabban számolnak be a háborúellenes mozgalom nyugat-európai eseményeiről. Békemenet tart Koppenhágából Párizsba, gyűléseket rendeznek az NSZK-ban és Hollandiában, új erőre kapott Nagy- Britanniában a nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom. A fegyverkezési hajsza elleni tiltakozás nem egy-egy ország belső mozgalma már. A koppenhágai menet résztvevői norvégek, finnek, svédek dánok, az NSZK-ban nyugatnémetek csatlakoznak hozzájuk. A dán békeharcosok jelszava: létesítsenek Európában, igy a kontinens északi részén is atomfegyvermentes övezeteket. A menet szervezői abban bíznak, hogy megmozdulásuk egyben kifejezi azt az ellenszenvet is, amelyet a nyugat-európai országok lakóinak többsége érez az amerikaiak rakétatelepítési terveivel szemben. (Mindezt a közvéleménykutatás adatai is bizonyítják. A nyugatnémet ZDF televíziótársaság adatai szerint az NSZK polgárainak háromnegyede határozottan ellenzi a Pershing—2 és a szárnyasrakéták európai elhelyezését és kiáll a tárgyalások folytatása mellett.) A békemozgalom nem csupán a kommunisták, a baloldaliak ügye. A minap Hamburgban az evangélikus egyház rendezvénye változott hatalmas háború- j ellenes megmozdulássá, ahol a tüntetők elítélték a ' kormány és ellenzék veszélyes lépéseit. Jól jellemzi a j nyugat-németországi állapotokat a kormánykoalíción belül kialakult belső válság. A szociáldemokrata ! párton belül is mind (fcbben vannak, akik szembe- szállnak Helmut Schmidt vonalával, s kiállnak a | fegyverkezési hajsza megfékezése mellett. Jól példáz- J za ezt az a cikk, amelyet a saarbrückeni szociálde- j mokrata főpolgármester jelentetett meg pártja lapjá- t bán, a Vorwártsben. Ebben a többi között azt^han- [ goztatta, hogy a békemozgalom erősödését a kor- j mánykörök fellépése nem akadályozhatja meg. A mozgalom erejét példázza az az üzenet is, ame- t lyet a NATO-haderők volt tábornokainak egy cső- | portja intézett a madridi európai biztonsági és együtt- j működési tanácskozáshoz. Ebben felhívtak minden- ! kit: „tegyenek meg minden lehetségest a termonuk- J leáris háború megakadályozására!” Az Atlanti Sző- t vétség volt katonai vezetőit pedig aligha lehet azzal vádolni, hogy tájékozatlanok, hogy megtévesztette j őket Moszkva propagandája. Felelős férfiakról van ' szó, akik katonai tudásuk birtokában ismerték fel a [ NATO-rakétatervek veszélyeit. „Európa semmit nem * nyerhet egy atomháborúban, de mindent elveszíthet. \ Az értélem és felelősségérzet a tömegpusztító fegy- ! verzetek felszámolását, az új katonai programok be- j fagyasztását követeli” — hangzik a madridi értekez- j lethez intézett üzenet. j A TÖMEGMOZGALOM VIHAROS BÉKEAKA- RATA és a felelős józanságnak ez a megnyilvánulása ugyanazt a gondolatot fejezi ki. MIKLÓS GABOR j Ülésezik a lengyel parlament Varsóban csütörtökön délelőtt a lengyel parlament megkezdte kétnaposra tervezett ülését, amely főként gazdasági kérdésekkel foglalkozik. A képviselők első olvasásban meghallgatják az idei népgazdasági terv, valamint a költségvetési terv módosításáról szóló törvény- tervezeteket. továbbá a gaz- gasági válságból való kijutás kormányprogramját. Ugyancsak első olvasásban tárgyalja a szejm az állami vállalatok munkás önigazgatásáról és az állami vállalatokról szóló törvény- tervezeteket. A napirend szerint először egymás után elhangzanak a tervezetek, majd összevontan kezdődik róluk vita, amelyben több mint húsz képviselő kíván felszólalni. A szejm elfogadta az indítványt, hogy az ülés második napján, pénteken kerüljön sor a parlament gazdasági, költségvetési és pénzügyi, valamint törvényhozási bizottságának beszámolójára azokról a törvény- tervezetekről, amelyek alapján összevonnak több minisztériumot és központi hivatalt. Ezekre az intézkedésekre Wojciech Jaruzelski kormányfő tett javaslatot a szejm legutóbbi ülésén. Szó lesz két új kitüntetés alapításáról is. Biz a téma eredetileg a szejm előző ülésének napirendjén szerepelt, de megvitatását akkor időhiány miatt elhalasztották. Brandt hazautazott Moszkvából Csütörtökön Moszkvából hazautazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke búcsúztatta. Jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Borisz PonomarteMwwsm ^ A98L joiisis centek jov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, valamint több más hivatalos személyiség. Újságírók kérdésére válaszolva Leonyid Brezsnyev Brandt látogatását hasznosnak nevezte. Willy Brandt, aki hétfőn érkezett a szovjet fővárosba, Leonyid Brezsnyevvel, valamint az SZKP más vezetőivel a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, a béke és a leszerelés témaköréről folytatott eszmecserét. Látogatásának eredményeiről Brandt elutazása előtt &tototájákQztoűto| tartott. *v A KGST XXXV. Ofésszata Lázár György felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) Lázár György bevezetőjében tolmácsolta az MSZMP KB.nak és a Magyar Népköztársaság kormányának az ülésszak résztvevőihez intézett üdvözletét, majd így folytatta: Tisztelt Elvtársak! Tanácskozásunk olyan időszakiján ült össze, amikor kommunista és munkáspártjaink országaink többségében már megtartották soros kongresszusukat, s azok meghatározták a szocialista építés következő évekre szóló feladatait. E nemzetközileg fontos események közül is megkülönböztetett figyelemben részesítette a világ az SZKP történelmi jelentőségű XXVI. kongresszusát. Ez teljesen érthető. Az SZKP kongresszusai mindig olyan sorsdöntő kérdésekre adnak választ, amelyek nemcsak a szovjet népet, de az egész emberiséget is foglalkoztatják. Így volt ez most is. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs előadói beszédébe^ ismertette a kongresszuson azokat a nagy horderejű javaslatokat, amelyek a nemzetközi légkör megjavítását, a fegyverkezési hajsza megfékezését, a béke és a biztonság ügyét, a különböző társadalmi rendszerű országok együttmű_ ködösének fejlesztését hivatottak szolgálni. Egyetlen tárgyilagosan gondolkodó ember előtt sem lehet kétséges, hogy a szocialista országok népei békét akarnak, hogy a határozatok, amelyeket pártjaink kongresszusai elfogadtak, a béke és a társadalmi haladás programjai. Közös véleményünket és békeakaratunkat fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett legutóbbi felhívása is. Mindennek tükrében még' szembeötlőbb, hogy ■ ■ . - ... a tőkés országok szélsőségesen reakciós körei a fegyverkezési hajsza mértéktelen fokozásával, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni kirohanásokkal, a haladó mozgalmak megr ágai mazásával arra tesznek kísérletet, hogy lerombolják az enyhülés éveiben elért eredményeket, visszaszerezzék elvesztett pozícióikat. Igazságunk és erőnk tudatában meg vagyunk győződve, hogy a Világ haladó erőivel összefogva siketül gátat vetni e felelőtlen és veszélyes próbálkozásoknak. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzet, amely a tőkés világ válságának talaján bontakozott ki, kedvezőtlen befolyással van a gazdasági kap>csolatokra is. Ilyen körülmények között különösen nagyra kell értékelni azokat az országainkban elért eredményeket, amelyekről a végrehajtó bizottság beszámolója hű képet ad. De éppen, mert nehezebb feltételek között végezzük munkánkat, mélyebben kell elemeznünk a tanulságokat is. Ügy vélem, igényelnünk kell, hogy a végrehajtó bizottság erre a jövőben még több figyelmet fordítson. Tisztelt Elvtársak! Hazánk gazdasági helyzetéről, terveinkről szólva a következő tájékoztatást adhatom önöknek. Az elmúlt évben fejeztük be ötödik ötéves tervünket. Noha a tervben kitűzött feladatok egy részét nem sikerült teljesíteni, a nemzeti jövedelem öl év alatt 17 százalékkal emelkedett, s ezt megbecsülést érdemlő eredménynek tartjuk, mert azok a kedvezőtlen világpiaci hatások, amelyekről a végrehajtó bizottság jelentése szól — adottságainknál fogva — népgazdaságunkban fokozott mértékben jelentkeznek. Pártunk Központi Bizottsága 1978-ban mélyreható elemzés után, nagy fontosságú határozatban jelölte ki -az—egyensúly helyreállításának feladatait. Ogy foglalt állást, hogy a növekedés ütemét és a belföldi felhasználást az egyensúly követelményeinek alárendelve a reálisan fenntartható szintre kell mérsékelni, ugyanakkor meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, világpiaci versenyképességének javítását, a gazdálkodást befolyásoló közgazdasági viszonyokat pedig — ideértve a termelői és a fogyasztói árakat is — fokozatosan hozzá kell igazítani a megváltozott feltételekhez. Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegesen csökkent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. színvonalat és megteremtjük egy későbbi, gyorsabb fejlődés lehetőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók vagyunk, mert tervünk végrehajtásához a legfőbb feltétel adott: népünk cselekvőén támogatja pártunk politikáját, érti és vállalja a nehezebb feladatok teljesítését. Tisztelt Elvtársak! Az eredmények a tények erejével bizonyítják, hogy, az 1971-hen elfogadott komplex program gyakorlati megvalósítása elmélyítette a tagállamok egymás közötti gazdasági kapcsolatait, és fontos szerepet tölt be nemzeti terveink megalapozásában. Nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal is köszönetét mondjak a Szovjetuniónak azért az internacionapontból külön is meghatároz zó jelentősége van a mikroelektronika fejlesztésének, az élenjáró gyártástechnológiák meghonosításának, a korszerű részegységek, alkatrészek, a magas minőségű fél termékek. vegyi komponensek nagyobb mennyiségben való előállításának. Harmadszor: halaszthatatlannak tartjuk a mezőgazda, sági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű no. velésének megalapozását. Ehhez, mirjt ahogy az a korábbi ülésszakokon is szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adottságokkal rendelkezünk, de hogy ezeket jobban kihasználhassuk, meg kell erősítenünk a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló tudományos — elsősorban a biológiai — kutatóbázist, korszerű ipari hátteret — nagyobb termelékenységű mezőgazdasági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosítanunk. Gondoskodnunk kell az élenjáró termelési rendszerek és eljárások meghonosításáról, elengedhetetlen továbbá; hogy a termelés tőke. és alapigényességében végbement változásokat figyelembe véve a jelenleginél ösztönzőbbé tegyük a közgazdasági feltételeket is. Tisztelt Elvtársak 1 Most, amikor az intenzív fejlődési szakasz követelményei kerültek előtérbe, a korábbinál is nagyobb fontossága van annak, hogy megújítsuk és a célokkal jól ösz- szehangoljuk a végrehajtás eszközeit. Ebből kiindulva tovább kell fejleszteni a gazdaság- politikai konzultációkat, és a tervkoordináció rendsze. rét is. Mielőbbi gyakorlati lépésekre van szükség a tudományos-műszaki együttműködés hatékonyság gának növelésére is. Ehhez véleményünk szeJ rint nem új intézmények létesítésére, hanem elsősorban arra van szükség, hogy a már meglevő szervezetek munkáJ .iát tegyük eredményesebbé,' olyan módszereket és együttműködési formákat alakítsunk ki, vezessünk be, amelyek biztosítják a szoros összJ hangot a termelés hatékony- sági követelményei és a műJ szaki fejlesztés között. Véleményünk szerint növelj ni kell közös valutánk, a transzferábilis rubel, valamint a hitelműveletek sze- rpoét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővítésének. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a döntési folyamai rövidí_ tésére, a már elhatározott cs az új feladatok gyorsabb megoldására, a vállalatok és intézmények közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Tisztelt Elvtársak 1 A komplex program jóvá-’ hagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gazdasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen hatalmas erőt jelent szocialista gazdaságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együttműködés. Közös feladatunk és egyben kötelességünk, hogy ezt a hatalmas erőt testvéri országaink népei javára az eddiginél is eredményesebben kamatoztassuk. Mi erre készek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy aktív munkával hozzájáruljunk közös ügyünk előreviteléhez. Bejelentem, hogy az ülésszakra beterjesztett határozattervezet a további munkához, véleményünk szerint jó alap, s azt a vita tanulságainak felhasználóval együtt készek vagyunk tá. mogatni. A délelőtti ülésen szólalt fel többek között Nvikolaj Tyihonov, a .Szovjetunió Mi, n;szterian4C&a2Utk elnöke. J ír ti s 5 Megkezdődött a KGST XXXV. ülésszaka Szófiában. A kénen: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, a magyar küldöttség vezetője beszél a tanácskozáson. (Népújság telefotó — BTA—MTI—KS) Pártunk 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa“ jóváhagyta’és> megerősítette “az 19751 - bán. kialakított - gazdaságpolitika .irányvonalát. Ennek megfelelően az 1981—1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk is — amelyet ország- gyűlésünk a múlt év végén emelt törvényerőre — az Intenzív fejlődési szakasz követelményeit ' állította előtérbe. Ebből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszonylag mérsékelt — évi 2—3 százalék — növekedést irányoz elő, de szigorú minőségi követelményeket támaszt. Ezt máskéonen úgy fogalmazhatom meg, hogy gyakorlati gazdaságpolitikánk legfőbb törekvése nem a növekedés korlátozása, hanem azoknak a társadalmi- gazdasági folyamatoknak az erőteljes kibontakoztatása, azoknak a közgazdasági és szervezeti intézkedéseknek a folytatása, amelyek jobb feltételeket biztosítanak ahhoz, növelik az érdekeltséget abban, hogy meggyorsuljon a tudományos vívmányok, az új műszaki eredmények bevezetése, korszerűbbé és jövedelmezőbbé váljon a termelés, javuljon a versenyképesség, csökkenjen a fajlagos energia- és nyersanyagfelhasználás, termelékenyebbé váljon a munka. Az elosztásban csak szerény célokat tűzhetünk magunk elé, mert a nemzeti jövedelem növekményének mintegy kétharmadát a következő években is a külgazdasági egyensúly javítására kell fordítanunk. Ez azt jelenti, hogy a belföldi felhasználást 1985-ig mindössze 5 százalékkal növelhetjük. Programunk feszes és szigorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is. mert miközben a dolgozóktól az élet minden területén jobb minőségű munkát és nagyobb teljesítményt körűn’’ ennek ellenében nem ígérhetünk többet, mint hogy megőrizzük és megszilárdítjuk ft már elért életlista hozzájárulásért, amivel elősegítette a komplex - program mindannyiunk ja- ” vát szolgáló létrehozását és eddigi végrehajtását. összhangban a beszámolóval, jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy közös erőfeszítéssel az elmúlt tíz év alatt nagv dolgokat alkottunk, s erre méltán büszkék lehetünk. Az építőmunka külső és belső feltételeiben végbement változások olyan új kérdéseket tettek és tesznek fel számunkra, amelyek egyi- kére-másikára még nem adtunk kielégítő választ. Az idő viszont sürget. Közös érdekünk. hogy mielőbb megtaláljuk azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva új lendületet adjunk együttműködésünknek. A magunk részéről messzemenően helyeseljük és támogatjuk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresszusán megfogalmazta — a nyolcvanas évek váljanak a szocialista országok intenzív termelési és tudományos-műszaki együttműködésének időszakává. Napirendünkhöz kapcsolódva, külön is szeretném kiemelni a következőket: Először: stratégiai fontosságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és biztonságosan megoldjuk a fűtőanyag-, energia- és nyersanyagellátást, új energiafajták és nyersanyagforrások felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk megalapozását. Ugyanakkor a termelőkapacitások bővítésével egyenrangú feladatnak tartjuk, hogy közös munkával mielőbb megteremtsük azokat a műszaki és közgazdasági feltételeket, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre álló energiaforrások racionálisabb kihasználását, a fajlagos energiafelhasználás csökkentését elősegítő technológiák és berendezések kifejlesztésének meggyorsítását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottságaira alapozva és közös munkával lehetővé kell tennünk, hogy meggyorsuljon a feldolgozóiparok termelésének korszerűsítése, Ebből a szem*
