Népújság, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

A gépkocsi fejlődésének Wrdetei

fi gü3Í»iss;R€Z»Bct«»B

a ■*ellepte«1 mtőig

Korábbi összeállításunkban bemutattuk a gépkocsik tej- ( lödését az első kísérletektől. Ma már igen kezdetleges- J nek tűnő megoldások akkoriban zseniális ötletek voltak, \ s az alkotóknak ráadásul meg kellett küzdeniük a közvélemény idegenkedésével is. Ma újabb találmányok bemutatásával folytajuk a sort: ezek már közvetlen elődeik a mai „álomkocsiknak”...

összeállította: Hekeli Sándor

Jozef Bozsek gőzkorsija. A meghajtásául szolgáló gőzgépet indulás előtl jól fel kellett fűteni. A kormányzás az első tengely' elíoi'ditásával történt.

(Fotó: Národné Technické Museum, Prága)

Cseh gyártmányú „President" gépkocsi

Annak ellenére, hogy a vasút fejlődésének kezdetén

már bebizonyosodott: a goz- kocsik alkalmazása a közúton nem gazdaságos, a feltalálók nem hagytak fel próbálkozásaikkal. Pedig a korabeli társadalom is ellenük fordult, idegenkedtek a nagy zajjal járó masináktól, féltették tőle a lovas kocsisok a kenyerüket, hátráltatták a földtulajdonosok az új utak építését.' Persze, az új járművek szerencsétlenségeket is okoztak. Törvényt is hoztak ellenük. Angliában például a hírhedt 1836-os ,,Lo- comotiv Act" előírta, hogy a gőzkocsik a városokban 2, azokon kívül 4 mérföld óránkénti sebességnél gyorsabban nem hajthattak és előttük vörös zászlóval vagy lámpával egy embernek kellett haladnia. Meg kellett állania a gőzkocsinak akkor, ha a lovas kocsis egyszerűen felemelte az ostorát. Egyébként ezt a törvényt csak 1896-ban törölték el és egyik oka volt annak, hogy az angol autóipar jó ideig nem tudta utolérni más országok ezirányú fejlődését.

Furcsa módon a „gőzbu- szok” éppen Angliában fejlődtek ki a legkorábban és itt is tartottak ki a legtovább. A múlt század harmincas éveiben 15 kilométeres útvonalon 22 személyes gpzbuszok jártak és 1840-ig 13 ezer utast fuvaroztak. Londonban 26 gőzautóbusz — köztük a képünkön ábrázolt „Enterprise” — bonyolított le személyszállítást. Később eltűntek, de az 1870- es években újra elővették őket, sőt 1878-ban Párizs és Calais között is jártak. Az első világháborúban újraéledtek, a FODEN-gőzteher- autók százait fertőtlenítő állomásokként alkalmazták. Még 1920 körül is gyártották őket, az utolsót 1948-ban húszévi szolgálat után helyezték múzeumba.

Csak még annyit a gőzzel hajtott gépkocsiról, hogy a második világháború után is felvetődött a gőzautóbusz terve, mert költségben alatta maradt minden másfajta motorüzem költségeinek: az olcsó pakurából 100 kilométerenként 50 litert fogyasztott volna.

Az Otto-motor és társai

A már említett gázmotort Nikolaus August Otto (1832 —1891) tökéletesítette és tette alkalmassá jármű meghajtására. Észrevette, hogy a

gázmotor robbanási ereje

megnövelhető ázzál. hogy

előzőleg a gázkeveréket erősen összenyomják. Előbb egy hengeres, majd később Eugen Langennel együtt 1867-ben négyütemű gázmotort szerkesztett, amit a kipufogógáz okozta vákuum.

Hancock gőzomnibusza, amely 1833-tól Londonban Padding- fon és Moorgale között 14 utassal közlekedett

Az első futószalagon gyártott gépkocsi: Ford híres „T”-modellje

illetve légnyomás tartott üzemben. Felhasználta Reau De Rochns francia mérnök szabadalmát is, de e motor- fajta az ő nevén maradt. Első gépe ma.a Kölnhöz tartozó Dcutzben látható.

A múlt század végén dolgozta ki Rudolf Diesel (1858 —1913) a róla elnevezett rr.o- torfajtát, amely abban különbözik az Otto-motortól, hogy hajtóanyagként a benzinkeverék helyett szénport, majd olcsó olajat („Dieselolaj”) használt fel. magasabb a kompressziója (30—50 atmoszféra). szikragyújtás helyett örigyulladásos (nincsen 'szükség karburátorra és gyújtógyertyára) és fontos kiegészítő alkatrésze az üzemanyag-szivattyú és a légszűrő. A négyütemű „Diesel-motor" világhírre tett szert. Nemcsak nagyobb közúti járművek, hanem hajók meghajtására • is alkalmasnak látszott. A porosz hadügyminisztérium azonban habozott az átvételével és ezért a feltaláló az angol haditengerészetnek akarta találmányát eladni. Az első világháború előestéjén ezzel Angliába hajózott, az Antwerpen és Harrwich közti tengeri úton azonban rejtélyes körülmények között eltűnt. valószínűleg a német admiralitás tette el láb alól.

A Diesel-motor nemcsak a közúti, hanem a sínhez kötött járműveknél is bevált,

* sőt — igazolva a feltaláló gyilkosait — a torpedóhajók sebességét és hatótávolságát, is hatalmasan megnövelte.

Találmányok,

szabadalmak

A benzinmeghajtású gépkocsi mai formájának kifejlődéséhez találmányok egész sora vezetett. Ezek közül már említettük a karosszéria. a kormányzás kialakítását és a világhírű magyar találmányt, a karburátort. További megoldást jelentett a haitó és meghajtott szerkezet összekapcsolására szolgáló tengelykavcsoló. amelv Karl Benz találmánya. Lenoir 1860-as. Benz 1895-ös gyújtógyertyája, az R. Rosch által konstruált pvúitómágnes (1887). a dif- ferevci'ilmű amely bolygó- - kerekek beépítésével biztosította hogv kanyarodáskor a naevobb pályát igénylő kiibő kerék nagyobb sebességet kapjon. A sebességváltó. amelvet a tenaelvkapcso- ló köt össze a motorral, arra szolgál a különböző nagyságú fogaskerekeivel, hogy a motor erejét fokozatosan lehessen adagolni a meghajtásra. Ennek tengelyét a kardántengelv köti össze a differelciálmű tengelyével. Geronimo Cardano (1501— 1576) olasz természettudósról azért nevezték el. mert ezt a felfüggesztési elvet ő fedezte fel.) Az elektromos fényszórót 1910-ben a jénai "riss-cég feilesztette ki és *'19-ben óvhatták be Párizsim az első komplett elekt- •f mos berendezést gépkocsihoz. (Akkumulátor, fényszórók, önindító stb.) 1888-ban

J. B. Dunlop ír állatorvos felfedezte a légtömlőt, 1906- ban Michelin gyárában elkészült az első, pánttal együtt leszerelhető gumiabroncs.

Az első versenyek

\

A gépkocsi fejlődését azonban nemcsak ezek segítették elő, hanem már a múlt század végén megindult gépkocsiversenyek is. Az elsőt Párizs és Bordeux között rendezték meg 1895. július 11. és 12-én. Az 1300 kilométer távolságot a győztes 48 óra alatt tette meg és 27 km/óra átlagsebességet ért el.

Az óriási fejlődés ellenére — főleg Európában — századunk elejéig az automobilizmus a sportemberek és a „felső tízezer” szórakozása volt. A szétszórt gépkocsiüzemekben a megrendelő kívánsága szerinti „gépkocsi- gyártást” 1913-ban az amerikai Henry Ford forradalmasította azzal, hogy bevezette a futószalagon való gyártási műveletet, a csere- szabatosságot, amivel milliós méretekre emelte a gépkocsiipart. A detroiti Ford Művek gyártmányai nemcsak olcsóságukkal tűntek ki (1908-ban 825. húsz év múlva, 1928-ban 260 dollár volt a Ford-kocsi ára), hanem sikerült ott a napi 9 órás munkaidőt 8 órára úgy leszorítani. hogy a dolgozók- fizetését emelték és emellett növelték a gyár profilját is. Amerika óriási városaiban vált először megszokottá Ford gyártmányai révén a gépkocsi. Üzemszervezési módszereit átvették az egész világon. az első ötéves tervek idején a Szovjetunióban is Ford tervei alapján indult meg a gépkocsigyártás. Hogy az emberek millióinak tették lehetővé a gyártás kezdeti periódusában a gépkocsi megvásárlását. Ford mellett feljegyzésre méltó Morris. Austin. Volkswagen, Opel, Citroen. Peugot, Ruick, Chevrolet, Fiat neve is.

Mint a rakéta.:; .

Történtek kísérletek a „benzinautó” felváltására már a gépkocsigyártás kezdeti periódusában is. Fritz von Opel német nagyiparossportember. Max Valier és Sander mérnök együttműködésével született meg az első rakétaautó. Az első kísérletnél 150 m-en jól engedelmeskedett a rakétamotor. A másodiknál Kurt Volkhardt autóversenyző a benzinmotoros gépkocsiján 30 km óra sebesség elérése után kapcsolta be a rakétahajtóművet. amivel néhány másodperc alatt már 75 km óra sebességgel száguldott. 1928 április 11., Rüssel- heim: 100 km/óra. Május 23.: a berlini Avus-pályán Opel ül be a rakéta gépkocsijába és 230 km/óra sebességet ér el.

Kqváts Andor

MAI

MŰSOROK

búi;

Kossuth rádió

8.25 Nepálok. 8.50 Donizetti: Betly (Vigopera). 9.44 Brummadzag, a zenebohóc. 10.05 Sinus kapitány veszélyben. 10.35 Zenés játékokból. 11.05 Schumann: Spanyol szerelmi dalok.

11.25 Üresen. 11.40 Ábel a

rengetegben. 12.35 A szélőrlő. 12.45 Zenemúzeum. 13.58 Kárpáti rapszódia. 15.10 Népi zene. 15.30 Mindenki könyvtára. 16.05 Farkas Ferenc—Devecseri Gábor: Sportkantáta. 16.13

Macska az ajtó mögött. 17.07 Mozgásterek. 17.32 Zenekari muzsika. 18.13 Hol volt. hol nem volt... 18.30 Esi magazin. 19.15 Apát keresek (Rádiójáték). 19.59 Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 20.37 Népzenei hangos újság. 21.17 Operettdalok. 21.40 Adottságok — lehetőségek. 22.15 Sporthíradó. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Kadosa Pál: III. vonósnégyes. 22.53 Metronóm. 23.13 Évszázadok mesterművei.

Petőfi rádió

8.33 Napközben. 10.00 Ze- nedélelőtt 12.33 Mezők, fal. vak éneke. 12.55 Thália első dunántúli kőotthona. W.25 Látószög. 13.30 Ló- ránd István gyermekmuzsikájából. 14.00 Válogatott perceink. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Húszas stúdió. 18.33 Halló. Pozsony — Halló. Budapest! — 19.24 Nóták, 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04, 05, 07 jelenti. 21.05 Visszate- kercselés. Tihanyi kert.

22.15 A tegnap slágereiből.

23.15 Népi muzsika.

Miskolc

17.00 Hírek. Időjárás. 17.05 A Tiszától a Dunáig ... Észak-magyarországi képes, lap. Szerkesztő: Bodog Béla. — Felesleges nélkülöz, hetetlenek... Gyurkó Géza jegyzete. — 18.00 Észak- fnagyarországi krónika. "(Szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál Borsod megye eseményei — Országos karbantartási konferencia a Borsod megyei Húsipari Vállalatnál — „Bornemissza” nemzetközi ifjúsági ökölvívóverseny Egerben.) 18.25 Lap- és műsorelőzetes .. i

16.10 Nagy folyók a történelem visszfényében. 1,7.05 Stop. Közlekedj okosan!

17.10 Csak gyerekeknek! 18.00 Landrock, a kincskereső. 18.35 Telesport. 19.10 Tv-torna. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Kis- filmek a nagyvilágból. 21.10 Fiatalok félórája. Lézengők.

22.10 Bienvenido a Cuba. Üdvözöljük Kubában! 22.40 Tv-híradó. 3. 22.50 Universiade 1981.

2. műsor

20.01 A Kanadai Televízió estje. 20.05 Tyler (Kanadái film). 21.45 Parádé. 21.55 Faragott szellemek az eszkimók földjén. 22.35 Dzsesszbalett. Közben: 21.25 Tv-híradó. 2.

1981. július 23., csütörtök